Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-14 / 268. szám
1995. November 14-, Kedd 6 A Itt-Hon VÍGH-KISNÉ BÁRTFAI SZILVIA ENCS 0Hév*Mftod aíéaíwÁáóí áaé önö éwömmÁ: kisfiad, férjed, testvéred, szüleid, apósod, anyósod, nagymama \-----...........-................................... ======# J ánosi Elek Halmaj 80. születésnapja alkalmából sok boldogságot kíván három gyermeke és nyolc unokája Mezőgazdasági termelők figyelmébe!!! Használja ki a termőföldjét a lehető leggazdaságosabban! Ebben szeretne Önnek segítséget nyújtani a Csereháti Településszövetség Termesszen: *- mustárt «*“ édesköményt w olajlent ** 1 -2 éves fú'szerköményt m- máriatövist héj nélküli tökmagot- a vállalkozó termesztőkkel szerződést kötünk- biztosítjuk a szükséges vetőmagot- igény szerinti szaktanácsadást-1996 évben a garantált felvásárlást Bővebb tájékoztatást kaphat a Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ irodájában: Gagyvendégi, Báthori út 9. lel.: 46/446-144 (Dsupin Levente területi szervező). ,769mH. Pályázati felhívás! Encs Város Polgármesteri Hivatala az encsi köztemető temetőgondnoki és temetkezési feladatainak vállalkozásba történő ellátására 1996. január 1-jétől. A pályázatokat zárt borítékban kell benyújtani az önkormányzat polgármesteréhez. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. december 20-án 16 óráig. A pályázatok bontása: 1995. december 21-én 10 óra. Eredményhirdetés: I 1995. december 21-én 10.30 órakor a Városháza I. emeleti kistermében. 1995. November 14., Kedd Itt-Hon A 3 Együttes gondolkodás és cselekvés Az abaúji képviselők közösen lépnek fel a térség érdekében Szikszó, Encs, Aszaló, Ga- radna, Kéked (ÉM - B.Gy.) - A szikszói Petőfi Sándor Művelődési Házban a megyei közgyűlés abaúji képviselői október 27-én egyeztető tárgyalást tartottak. Állást foglaltak abban, hogy az őket megválasztásra jelölő pártok, társadalmi szervezetek képviselete mellett elsődlegesnek tekintik az abaúji, csereháti térség jogos és érvényesíthető érdekeinek érvényre juttatását. Az együttes gondolkodást és cselekvést tartják a valódi ön- kormányzati teendők legfontosabb elemének. Elhatározták, hogy a jövőben közösen lépnek fel a régió érdekében. A megyei közgyűlésen megtárgyalandó, az abaúji lakosságot érintő kérdésekben előzetesen ismertetik egymással álláspontjukat az együtt munkálkodás érdekében, természetesen tiszteletben tartva a másság kifejezhetőségét is. A választási ciklusban közösen kezdeményezik olyan napirendek megtárgyalását, intézkedések megtételét, amely Abaúj további lemaradásának megelőzését, gazdaságának és közéletének élénkülését szolgálja. Keresik a kitörési pontok feltárását. Szorgalmazzák olyan termelő és infrastrukturális pályázatok elkészítését, amelyek munkahelyteremtő hatásúak. Segítik az előkészítéshez és a megvalósításhoz szükséges szakértői háttér megteremtését is. Az informáltság javítása érdekében folyamatosan tájékoztatják majd az egyes projektek megvalósítására alkalmas vállalkozásokat, vállalkozókat. Sürgetik az érintett önkormányzatok együttes cselekvését. Az abaúji képviselők támogatják és elősegítik a pénzügyi kondíciók javítását. Felkutatják mindazon nemzetközi kapcsolatokat, amelyek a térség felzárkóztatását eredményezhetik. Közösen lépnek fel Ába- új jelenlegi intézményhálózatának fenntarthatósága, működtetése, fejlesztése és bővítése érdekében is. Szabó Dénes (MSZP, a területfejlesztési bizottság elnöke) jónak nevezte az abaúji képviselők hozzáállását. Szorgalmazta azonban a pártatlan együttműködést. Szerinte példaértékű a Gagyvendégiben működő Csereháti Településszövetség tevékenysége. Farkasné Biczó Erzsébet (KDNP, az egészségügyi bizottság elnöke) is egyetértett az összefogással. Javasolta, hogy a pályázati lehetőségekről értesítsék a települési önkormányzatok vezetőit, és nyújtsanak segítséget ezek elkészítésében. Abaújban a munkahelyteremtés lenne a legfontosabb feladat, de a tőke ideérkezése nélkül mindez csak ábránd. Kifogásolta azt is, hogy csak az abaúji intézményeket kell ^racionalizálni”. Krózser János (KDNP, a szociális bizottság elnöke) örül az együttműködésnek. De el kell kerülni, hogy ellaposodjon. Az új területfejlesztési törvény szerint a Területfejlesztési Tanács fogja elosztani a pénzt. Azért pesszimista Krózser János, mivel fél attól, hogy bizonyos központosítás következik majd. A szövetkezet, a vállalatok vezetői vállaljanak feladatokat a térség fejlesztése érdekében. Trianon előtt Kassa ellátási területe volt Abaúj, most a polgármesterek, vezetők plusz munkája szükséges a gazdasági holtpontról való elmozduláshoz. Mindenképpen végtermékben kell gondolkodnunk - hangsúlyozta a szociális bizottság elnöke, a korábbi encsi polgármester. Brenner Gábor (MSZP, a jogiügyrendi bizottság elnöke) úgy gondolja, hogy a szikszói tanácskozással az abaúji képviselők nem szalasztották el a térségért való együttműködés esélyeit. Megállapodás született a felelősség elveiben, valamint a képviselet rotációs, szakmai jellegében is. Amennyiben e rendszer életképesnek bizonyul, úgy a „rácsatlakozás” lehetősége is adott a települési önkormányzatoknak. Horváth Lajos (FKGP, a területfejlesztési bizottság tagja): „Örül a szívem, hogy ilyen kezdeményezés létrejött”. Pártállástól függetlenül Abaúj valósi érdekeit kell képviselnünk - jelentette ki az Aszalón élő Horváth Lajos. Lipusz Györgyöt, az encsi rendőrkapitányság vezetőjét arra kérem, hogy hatékonyabban lépjenek fel az illegális szemétlerakókkal szemben. Igen siralmas a földművelés helyzete. Még mindig sok a megműveletlen parcella. Nekünk itt, Abaújban jóval többet kellene tennünk! A pályázati lehetőségek ismertetésében akad jócskán, feladata a képviselőknek. Odor Ferenc (FIDESZ, a területfejlesztési bizottság tagja, Garadna polgármestere, a Csereháti Településszövetség elnöke) az együttműködésnek csak akkor látja értelmét, ha valamennyien komolyan veszik. Projektnek lennie kell, különben nem pályázhatnak anyagi eszközökre. Elodázhatatlan a vállalkozások vezetőivel való kapcsolatfelvétel. Be kell őket vonni a gazdaság fejlesztésébe. A gazdajegyző feladata is a mezőgazdaság, a termelők meglátogatása, informálása és a pályázatok elkészítése. Hunkár Gyöngyi /SZDSZ, a környezetvédelmi és kommunális bizottság, valamint a jogi-ügyrendi bizottság tagja, Kéked polgármestere) messzemenően egyetértett az együttműködési szándékkal, hiszen Kéked polgármestereként naponta tapasztalja, hogy az aprófalvak magukra maradtak. Központi és külső segítségre illúzió várni, pedig a régió fejlesztése enélkül elképzelhetetlen. Hunkár Gyöngyi szerint kötelessége is a megyei közgyűlés képviselőinek segítséget nyújtani e térség vezetőinek, vállalkozóinak. A területfejlesztési törvénytervezetben megfogalmazottaknak megfelelően valóban létre kell hozni a Térségi Gazdaságfejlesztési Alapítványt, melynek tagjai lennének az önkormányzatok és a fejlesztési szövetségek. Célja az, hogy Területfejlesztési Alapból minél több pénz jusson Abaújba, így növekedhet a munkahelyek száma és javulhat a mezőgazdaságból élők helyzete is. HFTI TEGY7FT Helyi politika Nagy Zoltán Megyénk, közelebbről Hercegkút szülötte, Stumpf István politológus a Társadalmi Egyesülések Szövetségének fórumán tartott előadásában azt az amerikai mondást idézte, miszerint az igazi politika a helyi politika. A gondolat honi időszerűségét jelzi az állampolgárok meglehetősen széles körének kiábrándulása a „nagypolitikából", és az azt megtestesítő pártokból, intézményekből. A politológus szerint a választópolgároknak mindössze 20 százaléka kötődik szorosabban, vagy lazábban a pártokhoz. A következő kör a rokonszenvezőké, akik választáskor a hozzájuk közel álló pártokat, illetve jelöltjeiket támogatják. A többség pártirányultsága viszont bizonytalan. * Úgy tűnik, a parlamentbe bejutott hat párt - nyilván különböző képviselőszámmal, kormányzati vagy ellenzéki pozícióban - hosszú távon meghatározó ereje lesz az országos politikának. A megfelelő társadalmi támogatottság, megértés, egy folyamatos párbeszéd hiányában azonban ez valójában - megint Stumpf Istvántól kölcsönözve a kifejezést - egy lebegő pártrendszer. Más szavakkal: a választás időszakában sok bizonytalansági tényező zavarja a polgárt döntésének meghozatalában. Felértékelődik tehát a helyi ügyek, gondok hiteles megjelenítése, képviselete és megoldása. A megye településeit járva tapasztaljuk, ma az igazi nagy kérdések: mit lehet tenni helyben a szegényedés ellen, a munkahelyek teremtéséért, a tisztább, egészségesebb lakókörnyezetért, az infrastruktúra fejlesztéséért. De kik jelenítsék meg, hol ütközzenek egy adott városban, községben eme érdekek. Elsősorban nyilván a helyi pártok szervei, sejtjei. És ahol nincsenek? Ott az önkormányzatokban jelen lévő képviselők. Ám nekik sem árt a folyamatos kontroll, párbeszéd a lakosság különböző csoportjaival. Ez sok helyütt spontán is megvalósítható, kivált a kistelepüléseken, ahol mindenki ismer mindenkit. A közepes, avagy nagyobb településeken azonban már nagy a jelentősége a különböző rétegek, csoportok önszerveződésének. Az említett önkormányzati és pártvonulatok mellett, velük együttműködve, vitázva nő a szerepe a civil egyesületeknek, köröknek, kluboknak. Egyértelmű: a nyugdíjas leghamarabb a nyugdíjassal, a fiatal a társával, az éneklés szerelmese a kórusbeli kollégáival ért leghamarabb szót. Régi magyar olvasó- és gazdakörök, valamint más hagyományok, de a rendszerváltozást megelőző civil törekvések nyomvonalán is egyre gyarapszik ezeknek a száma. '93-as adatok szerint harmincötezer ilyen kisebb- nagyobb szerveződés alakult az országban, igaz, mintegy kétharmaduk alapítvány. De hát többségükben ezek is civil szerveződést szolgálnak. Gázvezeték-építés Fotó: Buzafalvi Győző
