Észak-Magyarország, 1995. november (51. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-11 / 266. szám

1995, November 11., Szombat Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 5 Együttműködik a Kamara és a Kisosz Miskolc (ÉM - M.V.ZS) - A Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra (BÖKIK) 22 ezres tagságának mintegy fele magánvállalkozó, többségük kereskedő. A kamara ép­pen ezért fontosnak tartja, hogy a vállalkozók érdekében hatékony együttműködést alakítson ki az ér­dekképviseletüket ellátó Kiskeres­kedők Országos Szövetségének Bor­sod Megyei Szervezetével. A kama­ra és az érdekvédelmi szervezet munkájának összehangolása érde­kében a napokban együttműködési megállapodást kötöttek. Az együttműködő szervezetek fel­adatairól szólva Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke elmondta, hogy a partnerek a tagoknak magasabb szintű szolgáltatást kívánnak bizto­sítani, ezért kölcsönösen vállalják a folyamatos tájékoztatást rendezvé­nyeikről, a képzési lehetőségekről, tanfolyamokról. Mindkét szervezet megismerteti tagjai körében az ér­deklődésre számot tartó kiállításo­kat, vásárokat és termékbemutató­kat. A közérdekű közleményeket pedig kölcsönösen közzéteszik. A kamara ugyanakkor ellátja a Ki­sosz által szervezett tanfolyamok és’ képzések szakmai felügyeletét. Eti­kai kérdésekben is egyeztetik véle­ményüket. Bihall Tamás ugyanak­kor fontosnak tartja a vállalkozókat érintő törvényelőkészítések vélemé­nyezését is. Szalári István a Kisosz megyei elnö­ke - aid a kamara egyik alelnöke- ként is dolgozik - a célirányosabb információátadást hangsúlyozta, hiszen a nagy múltú szakmai ér­dekképviselet továbbra is a kiske­reskedők munkáját kívánja segíte­ni. Szólt arról továbbá, hogy a ka­marai tagsági díj egyrésze vissza­kerül a vállalkozókhoz, ezért a Kisosz fontosnak tartja, hogy befi­zessék az automatikus tagsággal já­ró anyagi kötelezettségeket. Központi szerep a piacgazdaságban Budapest (ISB - SZ.I.) - A Gazda­ságfejlesztési Alapot ebben az év­ben hozták létre több korábbi alap összevonásával, de fél év után meg is szüntetik, legalábbis olyan él-te­lemben, hogy nem alap lesz a neve - tájékoztatta a hallgatóságot Teveli László, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) főtanácsosa a Bankok és vállalkozások című or­szágos pénzügyi konferencia záró­napi programján. A megszüntetett alap a jövő évtől a költségvetés részét fogja képezni - az IKM-hez rendelve -, és az összeg a jelenleginek háromszorosa lesz, vagyis 15 milliárd forint. Bottka Sándor, az Országos Műsza­ki és Fejlesztési Bizottság elnökhe­lyettese az intézmény funkciói kö­zül a kutatás és fejlesztés finanszí­rozásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy véli, a műszaki értel­miség és kutatási, fejlesztési szak­emberek megbecsülése még mindig nem éri el a fejlett országokban ta­pasztalt mértéket. Az Idegenforgalmi Alapnak katali­zátorszerepet kell játszania a vál­lalkozásfejlesztésben - mondta Ko­vács János, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal főosztályvezető-he­lyettese. Hozzátette, hogy a turiz­mus támogatásához állami kedvez­ményekre is szükség van, miként az a nyugat-európai országok gya­korlatában is működik. Az Idegen- forgalmi Alap két legfőbb célja a nemzeti turisztikai propaganda és a turisztikai kínálatfejlesztés tá­mogatása. Jartnerkereső __ ® NÉMET CÉG az általa gyártott textilipari gépekhez magyar alkat- részgyártókat keres. Esztergálás- ®aL marással, hegesztéssel előállí­tott alkatrészekről van szó. De szó­fia jöhetnek elektronikai alkatré­szek, elektromotorok, ventilátorok ?s kapcsolószekrények alkatrészei Részletes lista és rajzok a BOKlK-nál találhatók. •A MAGYAR KERESKEDELMI IPARKAMARA és a baden­württembergi Nemzetközi Gazda- fap Kapcsolatok Társasága üzleti ,, álkozót szervez november 23-án délelőtt 9 órától a Ramada Grand .telken Budapesten, ingyenes észvétellel. A résztvevő cégek listá­ja a BÖKIK Miskolc, Szentpály úti. szam alatti székházában. Két acélmű egy térségben Szőke: A diósgyőri és az ózdi termék nem találkozik a piacon Méhes László Ózd (ÉM) - Az Ózdi Acélművek Kft. ebben az évben több tízmil­lió forintos pozitív ered­ménnyel számol. Ezt azonban csupán átmeneti állapotnak tartják. Jelenlegi termelési rendszerük ugyanis csak úgy le­het hosszú távon versenyképes, ha saját acélellátó bázissal ren­delkeznek. Azaz acélművet épí­tenének Ózdon. A több milliár­dos fejlesztéshez szükséges tá­mogatásról - 1,5 milliárd forint az acélműre, 1 milliárd forint a hengerműre - kormányhatáro­zat döntött. A hiányzó pénzt azonban a befektetőknek kelle­ne összeadni a privatizáció előtt álló cégnek. Szőke Tibor, az Ózdi Acélművek Kft. ügyvezetője egy korábbi nyilat­kozatában kijelentette: Ózdon meg­épül a miniacélmű. □ Mire alapozza magabiztosságát'? - kérdeztük az ügyvezetőt. • Amire mindenekelőtt alapozni le­het, az az, hogy megtérülő beruhá­zásról van szó, amibe érdemes pénzt fektetni. Bemutatott értéke­lésünk alapján a kormány már ta­valy decemberben meghozta azt a döntését, amely az acélmű tervét - az iparpolitikai koncepcióba illeszt­ve - célkitűzésként fogalmazta meg, és meghatározott mennyiségű állami pénzzel is támogatja. A kor­mányhatározat így szól: azt a pénzt, ami a támogatás és a valósá­gos bekerülési összeg között van, vállalkozói tőke bevonásával és hi­tel felvételével kell biztosítani. Ta­valy, tekintettel a vállalat tisztázat­lan vagyoni helyzetére, még csak befektetői tervekről beszélhettünk, sőt a tárgyalások még ez év első felében sem voltak megalapozottak. Az APV Rt. vagyonának apportálá- sa ugyanis csak júniusban történt meg. A társaság tárgyi és dologi tu­lajdonával kapcsolatban konkrétu­mokról tulajdonképpen csak ezt kö­vetően beszélhettünk. Reményeink szerint november végén megtörté­nik a pályázati kiírás a befektetésre és a privatizációra, és az előkészí­tésnek köszönhetően jó minőségű pályázatokat nyújthatnak be azok, akik érdekeltek a magánosításban. U Ismeretes, hogy Diósgyőrben az ózdihoz hasonló miniacélmű meg­építését tervezik a kohászat reorga­nizációjának részeként. Befolyásolja ez az ózdi terveket? • Az egészen világos, hogy a diós­győri termelés rendszerét is gyöke­resen át kell alakítani, hiszen a je­lenlegi technológia veszteséget ter­mel. A diósgyőri reorganizáció vég­célja: egy miniacélmű-szerű elektro- acélmű, öntőmű, hengermű együt­tese, amely tipikusan a minőségi acéltermékek gyártására szakosod- na. Erre pedig belföldön és külföl­dön egyaránt van kereslet. Nem tartom viszont megoldásnak, hogy Ózd igényeit továbbra is Diósgyőr­ből oldjuk meg. □ Megélhet két acélmű egy tér­ségben? • Szerintem igen. Sőt tulajdonkép­pen ennek volna értelme mindenfé­le ellenkező vélemény ellenére. Az acélmű megépítése mintegy 1500 munkahely megtartását jelenti Szőke Tibor Fotók: Vajda János Messzemenően nem értek egyet az­zal, hogy ha Ózd megépíti a saját miniacélművét, akkor Diósgyőr tönkremegy. Nem megy tönkre! A diósgyőri és az ózdi termék hosszú évek óta nem találkozik a piacon. Nincsenek ütközéseink, nem gyár­tunk azonos termékeket. Jelenleg egyetlen kapcsolatunk az, hogy Ózd bugát vesz Diósgyőrből. Ott viszont nem tudnak annyit gyártani, amennyire mi vevők lennénk. De a diósgyőri kohászatnak sem lehet célja, hogy félkésztermékeket állít­son elő belföldi piacra. Tény, hogy Diósgyőr ezeket a félkészterméke­ket jelenleg elég jó áron tudja érté­kesíteni nekünk. Hogy nevén ne­vezzem a dolgot: ezen van a legke­vesebb vesztesége. Márpedig egy rendesen működő üzletmenet mel­lett, ezen kellene a legnagyobb vesz­teségének lennie. Stratégiai hiba lenne továbbra is erre a rossz álla­potra tervezni. Ha Ózd ellátására építünk acélművet, azt helyben kell megtenni. Ha máshol építik meg ezt a kiszolgáló kapacitást, azt már most tudhatjuk, hogy sosem lehet gazdaságos. Olyan acélműből, ami­lyet mi tervezünk, mintegy 400 mű­ködik a világon, és mindenhol a le­hető legalacsonyabb termelési költ­séggel. Ha ez objektív technikai okok miatt eleve nem érhető el - mert az acélt szállítani kell, a két gyár termelése nem programozha­tó, tehát nem lehet hatékony terme­lésirányítási rendszert kiépíteni akkor már most fölösleges eredmé­nyességről beszélni. így soha nem leszünk versenyképesek, ismétel­ten meg fogunk bukni. Szeretnénk elkerülni azt az állapotot, hogy „fej­lesztések” címén több milliárd forin­tot invesztáljunk be, miközben már most tudjuk, hogy rossz. □ Előnyben van-e ebben a pillanat­ban az ózdi acélmű kérdése a diós­győriével szemben? • Nincsenek kinevezett, csak kívá­natos határidők, amiket szeretnénk betartani. Elhangzott már olyan, hogy az ózdi befektetéssel kapcsola­tos megállapodásoknak az idén lét­re kellene jönniük. Ez technikailag lehetetlen. Ha a pályázati kiírás no­vember végéig megszületik - ennek feltételei egyébként adottak az érdeklődőknek akkor is minimum két hónapot kell adni a benyújtásra. És akkor már a jövő év januárjában járunk. Legjobb esetben is csak feb­ruár végére lehetne a nyertessel szerződést kötni. Ez a reorganizáci­ós fejlesztések indításának várható ideje. □ A gazdaság területén nem szokás álmodozni, de ha m inden elképzelés valóra válna, mikorra épülhetne meg az acélmű? • Kész tervekkel rendelkezünk, így viszonylag jó építési menet mellett 20-22 hónap alatt megépíthető a mű. Vállalati erőforrásokból igye­keztünk a beruházást úgy előkészí­teni, hogy a befektetési szerződés aláírásával szinte egy időben „elsül­het” á startpisztoly, azaz megkez­dődhet az építkezés. □ Növekedhet-e Ózdon a foglal­koztatottak száma ezzel a beru­házással? • A jelenlegi 600 fős létszámunk nem fog lényegesen változni, sót hosszú távon bizonyára csökkenni fog. De a beruházásnak nem is eb­ben van a jelentősége, hanem ab­ban, hogy ha ez a gyár megépül, ak­kor megjelenik a saját ipari és civil szolgáltatási igényeivel. A régi gyár területén működő mintegy hatvan vállalkozásnak legalább a fele arra alakult, hogy lesz egy nagyüzem, amelyet ki kell szolgálni. Most még úgy, ahogy megélnek. Ha időben si­kerül ezt a termelörendszert meg­valósítanunk, tartalmat kaphat ezeknek a vállalkozásoknak a mű­ködése is. Az acélmű megépítése így mintegy 1500 munkahely megtar­tását tudja produkálni. Privatizációról, reálbérről A bányászok tiltakoznak a kormányszintű bérszabályozás ellen Budapest (MTI) - A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetsége (BDSZ) tiltakozik az ál­lami és kormányszintű bérsza­bályozás, illetve annak kimon­dása ellen, hogy az energiaipa­ri ágazatban legfeljebb 15 szá­zalékos átlagbér-növekedés le­hetséges. Ezt azért tartják igazságtalannak, mert a költségvetés sarokszámai nem a terveknek megfelelően ala­kultak: az infláció és az árak jobban nőttek a tervezettnél, a reálkerese­tek viszont az előirányzott 6 száza­lék helyett 11-12 százalékkal csök­kentek. Mindezt Schalkhammer Altai, a BDSZ elnöke mondotta pénteki vitaindító előadásában az energiaipar privatizációjáról tartott szakszervezeti tanácskozáson. Szólt arról, hogy az ágazat szer­kezetátalakításához 600-800 milli­árd forintra lenne szükség, a befek­tetés azonban csak külföldi forrás­ból finanszírozható. A szakszerve­zet álláspontja szerint a privatizáci­ónak nem szabad a munkahelyek rovására történnie, hiszen mór így is lényegesen csökken az ágazat dolgozóinak száma. A szénbányá­szatban például négy év alatt 67 ezerről 19 ezerre, a bauxitbányá­szatban 8 ezerről 1200-ra, az urán- bányászatban 3 ezerről 1000-re csökkent a dolgozók száma. A BDSZ elnöke azt is hozzátette, hogy az új tulajdonosoknak vállalniuk kell a korábbi juttatások változatlan biz­tosítását. Bokros Lajos pénzügyminiszter a tanácskozáson leszögezte: a bér- követeléseknek a kormány nem tud eleget tenni, mert válságos helyzetben van az ország. A meg nem termelt javakat nem lehet elosztani. Szólt arról, hogy az ál­lamkassza március 1-jén gyakorla­tilag üres volt, s nem a reálbérek csökkentésének mértéke volt az alapkérdés, hanem az, hogy kap­nak-e egyáltalán fizetést a közal­kalmazottak. Ebből a szemszögből vizsgálva úgy véli, hogy az idei 12 százalékos reálbércsökkenés el­viselhető. Szerinte jövőre négy százalék reálbércsökkenés vár­ható. A gazdasági növekedés ugyanis még mindig alacsony szin­ten marad. A bérek teljes liberali­zálása csak a fejlett piacgazdaságú országokban lehetséges. Magyar- országon kétszer olyan jól fizetnek a külföldi érdekeltségű cégek, mint a hazaiak, ám ezért háromszor annyit kell dolgozni. A felzár­kózáshoz húsz évig évente átlago­san két és félszer akkora nö­vekedést kellene elérni, mint az Európai Unió országainak jelenle­gi átlaga. ■ÁLLÁSPONT Huszonegy Brackó István A 21 nyerőszám, de nyerő lesz-e a vár­ható sztrájkhullám megfékezésében. Paks, Tatabánya és Oroszlány után a Ti­szai Erőművek bejelentését követően ugyanis a kormány ennyi, azaz 21 száza­lékos béremelést ígért a nyereségesen mű­ködő, többségében állami tulajdonú vál­lalatok dolgozóinak. Számolgassunk! Az idei infláció 30 szá­zalék körül alakul, jövőre 20 százalékot ígér a kabinet, de ez - az adótörvények változásának és az áremelések ismereté­ben - alighanem több lesz... Ám a jövő­től függetlenül az energetika, a pedagó­gus- és egészségügyi szervek szószólói 30 százalékos reményeket táplálnak, s jobb sorsukban bíznak a demonstrációt kilátás­ba helyező egyenruhások is. Csakhogy Bokros nem enged a 48-ból, kö­ti magát a 480 milliárd forintos személyi jövedelemadó-bevételhez, amelynek megkurtítása - szerinte - borítaná a jövő évi költségvetést. így aztán nem lesz nul­lakulcsos jövedelem, s a pénzügyminisz­ter ragaszkodik a jövő évi 4 százalékos re­álbércsökkentéshez. Ez, figyelembe véve az idei 10 százalékos mérséklődést kicsit már sok. Az érvek és ellenérvek csatája a parlamentben, a kormányban, az érdek- képviseleti tanácsokban zajlik.Többnyire a lovagiasság szabályai szerint. Vér nem folyik... Ám hétszer rossz, ha a polémia áttevődik az utcára. A tüntetés, a munka- beszüntetés látványos, de kiszámíthatat­lan kimenetelű. A sztrájk kétélű fegyver: mert a munkabeszüntetés nemcsak a ha­talmat irritálja, hanem kényelmetlenséget okoz a szimpatizáns állampolgárnak is. Nyilván ezzel is számot vet mindkét fél; aki kér is, aki adhat is, mert különben el­szabadul a pokol. De ne fessük az ördö­göt a falra, még képletesen sem. Ne fes­sünk ördögöt arra a falra, amelyről az idő és az eső már rég lemosta a választási ígé­reteket tartalmazó plakátokat is. „ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Tőzsde HK Index nov. 10.: 1509,37 —6,83 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. november 10. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Közép: Angol font 211.64 215.88 213 .23 Ausztrál dollár 99.08 101.12 99 .86 Belga frank* 461.83 470,97 466. .92 Dán korona 24,49 24,97. 24. ,75 Finn márka 31,64 32,26 31 .96 Francia frank 2*7,5o 28,09 27, ;79 Holland forint 84.84 86,52 85 .74 ír font 216,18 220.-50 218 ,32 Japan yen* J 133,01 135,69 135. .16 Kanadai dollár 99,07 101,07 99 ,99 Kuvaiti dinár 447,77 456,71 452. ,10 Német márka 95,00 96,88 96, ,02 Norvég korona 21,53 21,95 21. .74 Olasz Óra** 84,25 85,91 84 ,88 Osztrák schilling 13,50 13.76 13 ,65 Portugál escudo* 90,40 92.20 91 ,24 Spanyol peseta* 109,99 112.15 111. ,22 Svájci frank 117,92 120,26 139, ,15 Svéd korona 20,18 20,56 20, ,31 USA-dollár 134,15 136,S3 135, ,36 ECU (KP) 173,96 177,42 175, ,76 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai Futamidő n . irt" ..«» ..35 W futamidő 3 hónap gazd. •E 12 hónap gazd. S 3 hónap msz. 12 hónap msz.- 3 hónap É 12 hónap 1 éven túli ÍV ''N(? alaptanul: ra Agrobank, MIW, Uhív Báni. Budaörs) Bank "H

Next

/
Oldalképek
Tartalom