Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-24 / 250. szám

4 Z Itt-Hon 1995. Október 24., Kedd Október 25. (szerda) 9.00 Szórakoztató összeállítás 13.00 Képújság 17.55 ZTV műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.13 ZTV magazin - Gazdasági kór­kép - A pálházai perlit - A hajlékta­lan - „11-es” - közéleti vitaműsor 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 19.15 Mese 19.30 Üzlet az üzlet - vállalkozói so- rozst 20.10 HTV-30 film - Legényanya (ma­gyar vígjáték) 21.45 Hír7 - aktuális hírműsor is­métlés Október 26. (csütörtök) 9.00 ZTV szerdai adásának ismétlése 13.00 Képújság 17.55 ZTV műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.13 Regionális magazin Debrecen 18.45 ZTV szórakoztató összeállítás Október 27. (péntek) 9.00 Szórakoztató összeállítás 13.00 Képújság 17.55 Műsorismertetés 18.00 Regionális híradó Debrecen 18.13 ZTV magazin - Sport-riport - Horgászpercek - A hónap témája - ,A kutyás hölgy” - Rock-csatorna 19.00 Hír7 - aktuális hírműsor 19 IS Mese 19.39 HTV-30 film - Állatfarm (rajz­film) 21.00 Hír7 - aktuális hírműsor ismétlés 21.45 Éjszakai film Október 28. (szombat) 9.00 ZTV pénteki adásának ismétlé­se 13.00 Képújság 18.00 Szórakoztató összeállítás A Zemplén Televízió a műsorváltozta­tás jogát fenntartja! Felsőoktatás - takaréklángon (2.) Beszélgetés Komáromy Sándor főigazgatóval i I 9 jg 1 1 t 9 9 £L | ' i8fc _w A Comenius Tanítóképző Főisl Vukovich László Sárospatak (ÉM) - Egyes vé­lekedések szerint az oktatás te­rületén is a piaci értékrend lesz néhány év múlva a meghatá­rozó. Gondolom ez összefüg­gésbe hozható napjaink egyik témájával a tandíjrendszer be­vezetésével is. Mi várható ön szerint a jövőben? •Azt hiszem, hogy először azt kellene eldönteni, hogy a hall­gató hozzájáruljon-e a képzés költségeihez, vagy sem. Lehet, hogy meglepő én tandíjpárti lennék, csak nem ilyen formá­ban, mint ahogy azt napjaink­ban be kell vezetnünk. Néze­tem szerint a felsőoktatás nem kötelező, s ebben az oktatási formában a jelentkező hallga­tók esetében egyfajta egyéni szándékok, vágyak fejeződnek ki, s ehhez célszerű lenne neki is hozzájárulnia. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a mai társadalomban nem minden család engedheti meg azt, hogy több ezer forintos tandíjat, kol­légiumi térítési díjat fizessen ki, hiszen sokan a létminimum határán élnek. Én egy olyan kölcsönt, továbbtanulási hitelt tudok elképzelni, mely nem­csak az egyén számára lenne ilának meg kell maradnia megfelelő - kedvezményes fel­tételek mellett - hanem az ál­lam is profitálna belőle, hiszen a jövő számára is fontos, hogy jól képzett nemzedék lássa el a reá váró feladatokat. □ Mennyiben érintik az Árvay József Gyakorló Általános Iskolát a megszorító intézke­dések, s nem okoz ez esetleg gondot a gyakorlati képzés területén? • Szeretnénk, ha nem okozna gondot, hiszen éppen ettől a tanévtől kezdődően a gyakorla­ti képzés idejének növelése mi­att még több szakvezetőre, a képzés szélesítésére kell gon- dulnunk és ez megint több pénzt igényel. Azt is tudnunk kell, hogy a gyakorló iskola alapvetően közoktatási funkci­ókat lát el és mindemellett vég­zi a gyakorlati képzésből reá háruló feladatokat. Nem lesz könnyű itt sem a helyzet, hi­szen amennyiben a főiskolától vonnak el még anyagiakat, úgy az érezhetővé válik a gyakorló iskolánál is. □ A pénzhiány mint „Demok- lész kardja” jelenik meg szinte minden költségvetési intézmény felett. Vajon mi várható? Vati- e jövője a Comenius Tanítókép­ző Főiskolának? Fotó: Laczó József • A sok gond ellenére vannak azért örömök is. így például az, hogy ebben a tanévben az iskola történetének legna­gyobb hallgatói létszámát re­gisztráltuk, összesen 773-an járnák hozzánk, s ebből közel hatszáz a nappali tagozatosok száma. Évek óta vannak hall­gatóink a határon túlról - Er­dély, Kárpátalja, Felvidék - il­letve kihelyezett képzést foly­tatunk Kassán, melynek első végzős növendékei vehetik át majd diplomájukat a tanév vé­gén. A nehézségek ellenére bí­zom abban, hogy ez a főiskola nem szűnik meg, hiszen azok a tradíciók, melyek ehhez az iskolához kötődnek, minket is köteleznek. Munkatársaim, kollégáim is a tőlük telhető maximumot igyekeznek telje­síteni. Hozzá kell tennem, nem könnyű egy ilyen bizonytalan időszakban dolgozni, mely pszichésen is megvisel mind­nyájunkat. Azt kérdezte, hogy van-e jövője a főiskolának? Bizton mondom, hogy igen. Ennek az intézménynek min­den körülmények között to­vább kell folytatnia azt a mun­kát, melyet a nagy elődök kezdtek el. (vége)- De Liliké, tegnap még azt ígérte, hogy örökké fog szeretni 1995. Október 24., Kedd Itt-Hon Z 5 Tehetségkutatás, tehetséggondozás az Árpád Vezér Gimnáziumban (2.) Sárospatak (ÉM) - Az isko­lagaléria tárlatai, melyen felváltva a diákok és elis­mert művésztanárok kiállí­tásai láthatók, valamint a rajzszakkör segítik a vizu­ális nevelést, nyújtanak ki­bontakozási lehetőséget te­hetséges tanulóink számá­ra. Diákjaink szép eredmé­nyeket értek el a szavaló­versenyeken, a matemati­kai, a fizikai tantárgyi ta­nulmányi versenyeken, a te­rületi rajzpályázatokon. Sportolóink szinte mindent megnyertek a szikszói, me­gyei „kis gimnáziumok” szá­mára rendezett versenye­ken, atlétáink a városi és a megyei versenyeken kima­gaslóan szerepeltek, leány kézilabdacsapatunk a váro­si és a megyei verseny meg­nyerése után az országos elődöntőben III. helyezést ért el. A Szép magyar beszéd verseny budapesti országos döntőjében Kazinczy-jelvényes győztes lett Béki Zsuzsanna hatévfolyamos tanulónk. Az Árpád Vezér Gimnázi­um célul tűzte ki a Sárospa­takon és a megyében - külö­nösen Zemplénben - élő tehet­séges fiatalok felkutatását és képességeinek fejlesztését, Is­kolánkba 75 településről, több mint 80 általános iskolából ér­keztek a diákok. A tehetséges tanulókkal való speciális fog­lalkozásokat sokoldalúan szer­vezzük meg. A hatévfolyamos gimnáziu­mi szerkezet ideális lehetősége­ket kínál ehhez a pedagógiai­szakmai munkához. A tanulók 12 éves korban lépnek be isko­lánkba és tanáraik az érettsé­giig, 6 éven át - mindig élet­kori sajátosságaiknak megfele­lő pedagógiai módszerekkel - fejleszthetik képességeiket. A 8 osztályos általános iskola felső tagozata - az alacsony életkor miatt - kevésnek bizonyul az egységes alapműveltség meg­szerzésére és rossz helyen „töri ketté” ezt az oktatási-nevelési folyamatot. Korán, 14 évesen pályaválasztásra kényszeríti a gyerekek többségét. A 4 évfo­lyamos gimnázium tantervei­nek kidolgozói pedig „megálmodták” a teljességre tö­rekvő korszerű tananyagot, amit mindenkinek, egyformán meg kell tanulni. így például minden 4 évfolyamos gimnazis­ta minden tantárgyat (kis túl­zással) úgy tanul, mintha egy­szerre akarna orvos, mérnök, közgazdász, olimpikon vagy bármi más lenni. Ä tervezés 6 napos, a megvalósítás 5 napos munkahéttel történt. Ez a maximalizmus egyik gyökere a hagyományos szerkezetű is­kolákban. Ezzel szemben a hatévfolya­mos gimnázium az általános is­kola hatodik osztályára épülve több időt enged a többség által elsajátítható műveltségtarta­lom, gondolkodásmód, viselke­dési fonna megismerésére, be­fogadására. Számos tantárgy esetében az iskolánkban hasz­nált hatévfolyamos tanterv sze­rint - az első év tananyaga ala­pozó ismereteket tartalmaz, te­hát nem az általános iskolai hetedik osztályos tananyagot tanítjuk - és utána 4 év helyett 5 év áll rendelkezésre a gimná­ziumi tananyag megtanítására. A hatévfolyamos gimnáziu­mi osztályunkba ezért várjuk a tehetséges gyerekeket, azokat, akik az általános iskolában tár­saik közül kiemelkednek, a gimnáziumban viszont hasonló képességű társaikkal együtt eredményesebben haladhat­nak. Tantestületünk kialakítá­sakor figyelembe vettem a hat­évfolyamos képzés igényeit, pe- dagógiai-szakmai-módszertani sajátosságait. így 35 fős taná­ri kamukban majdnem minden kollégának egyetemi végzettsé­ge van, de 12 főnek főiskolai diplomája is van, illetve a tan­testület mintegy felének volt is­kolánkba kerülése előtt ho- sszabb-rövidebb általános isko­lai gyakorlata. Az eltelt 3 év­ben a kollégák egyharmada (a munkaközösség-vezetők mind­annyian) részt vettek 1993-ban Mosonmagyaróváron a hatév­folyamos gimnáziumok orszá­gos tapasztalatcseréjén, és idén szeptember 29-én az egész tantestület részt vett Miskolcan az Avasi Gimnázi­umban a Borsod-Abaúj Zemp­lén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet által szer­vezett hatévfolyamos gimnázi­umban tanítók megyei tanács­kozásán. Mindkét konferenci­án az előadásokon túl alkal­munk nyílt óralátogatásra, a tantárgyak szerinti tapaszta­latcserére és a nevelési tapasz­talatok megbeszélésére. Nyugodtan állíthatom, hogy tantestületünk szakmailag-pe- dagógiailag felkészült arra, hogy magas színvonalon, a ta­nulók életkorához igazodó mó­don oktassa-nevelje a 12 éves gimnazistáinkat. Áz első ered­mények már mutatkoznak, po­zitívak tapasztalataink a hat- és négyévfolyamos osztályok­ban egyaránt. Ezt igazolja az iskolánkban tavaly lefolytatott minisztériumi vizsgálat ered­ménye is. ,Á jó tanár az, aki tanítvá­nyait egyénileg kezeli, 8 a rosszjegyű diákban is meglát­ja a jót, sőt elő is csalja belőle” - írta Német László. Az Árpád Vezér Gimnázium tanárai dif­ferenciált foglalkozások kereté­ben, a tanulókat egyénileg ke­zelve igyekeznek belőlük elő­csalni minden szunnyadó ké­pességet. Iskolánkban működik - töb­bek között - számítástechnikai szakkör, történelem szakkör, képzőművészeti szakkör, fizi­kai eszközkészítő szakkör, ver­senyelőkészítő szakkörök. Pályázatunk nyert az Erdé­lyi János Tehetségkutató és Te­hetségnevelő Alapítvány által meghirdetett pályázaton, így az 1995/96-os tanévben képesség- fejlesztő diákköröket tudunk működtetni. Iskolánkban működik az ,Árpád Vezér Gimnázium Te­hetségkutató és Támogató Ala­pítvány”, melynek elnöke Cze- izel Endre, a Magyar Tehet­ségkutató Társaság elnöke, is­mert orvos-genetikus. Az ala­pítvány két és fél millió forint alaptőkével rendelkezik, célja az Árpád Vezér Gimnázium te­hetségkutató és fejlesztő tudo­mányos programjainak a segí­tése. A szaktárgy oktatásában és a tanulók nevelésében a te­hetséges diákok felismerésé­ben és képességfejlesztésében résztvevő tanárok e feladatra való felkészülésének támoga­tása. Az arra érdemes, példa­mutató magatartású, kiemel­kedően tehetséges diákok fej­lődésének, tudományos tevé­kenységének elősegítése, tá­mogatása. Ä kuratórium döntése sze­rint az alapítvány az 1995/96- os tanévben Tégel Anita tanu­ló képzőművészeti fejlődését 10 ezer forinttal támogatja. Az Árpád Vezér Gimnázium Énekkarát 60 ezer forinttal, Bigus Imre tanár úr fizikai versenyek rendezésére benyúj­tott pályázatát 80 ezer forint­tal, Szeder László tanár úr eszközkészítő szakkör működ­tetésére benyújtott pályázatát 70 ezer forinttal és Dobay Bé­la tanár úrnak a gimnázium évkönyvének elkészítésére be­nyújtott pályázatát 50 ezer fo­rinttal támogatja. Az Itt-Hon konyhája Kedves háziasszonyok! Köszönjük a hozzánk érkezett recepteket, fo­lyamatosan közöljük. Továbbra is várjuk ötleteiket. Omlós almás Kovács nénitől (2 tepsire való) Hozzávalók: 3 bögre liszt, 1 bögre kris­tálycukor, 25 dkg margarin, 1 csomag sütőpor, 2 tojás sárgája (fehérjével a tészta tetejét kenjük), 1 doboz tejföl. Töltelékhez: 2 kg alma, 1 csomag va­níliás cukor, 1 kávéskanál (csapott) őrölt fahéj, 20 dkg kristálycukor, 1 cit­rom reszelt héja, zsemlemorzsa (2-szer félmarék). A lisztet, cukrot, sütőport, margarint jól elmorzsoljuk, hozzátesz- szük a tojássárgákat, a tejfölt és köze­pes keménységű tésztává gyúrjuk. (Ha kissé keménynek érezzük, aludt tej­jel, vagy kefirrel puhíthatjuk.) Félre­tesszük. leborítjuk, és addig pihentet­jük, amit az almát legyaluljuk. Ezután a tésztát hengerré formáljuk és négy­felé vágjuk. Egyenként tepsi nagysá­gúra nyújtjuk. A kivajazott, lisztezett tepsibe beletesszük a tésztalapot, meg­szórjuk a zsemlemorzsával. Ekkor íze­sítjük az almát cukorral, fahéjjal, va­níliás cukorral, citromhéjjal. A massza felét rátesszük a tepsiben lévő tészta­lapra, majd következhet a fedő tészta­lap. Széleit benyomkodjuk, tetejét vil­lával megszúrkáljuk, megkenjük tojás- fehérjével, megszóljuk kristálycukor­ral és betesszük az előmelegített sütő­be. Szép barnára sütjük mindkét tep­si süteményt, melegen szeleteljük a tepsiben, majd tálra rakjuk. Kelkáposztaleves Némethy-módra (2 személyre) Hozzávalók: 2 kisebb fej kelkáposzta, 1 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, 1 do­boz tejföl, só, pirospaprika, 2 gerezd fokhagyma. A kelkáposztát vékony csí­kokra vágjuk és sós vízben megfőzzük. A zsírból és a lisztből világos rántást készítünk, majd az összezúzott fok­hagymát beletesszük, megfonnyaszt- juk, majd rátesszük a pirospaprikát, s hideg vízzel felengedve ráöntjük a kel­káposztára és összeforraljuk. Vágha­tunk bele virslikarikákat, így ízlete- sebb. Végül a tejföllel behabarjuk. Öhöm mérai-módra Hozzávalók: 1 nagy fej vöröshagyma, fél kiló burgonya, 4 félmarék tarhonya, só, pirospaprika, 10 dkg füstölt szalon­na. A szalonnát apró kockákra vágjuk, jól kisütjük. A kockákra vágott hagy­mát beletesszük és aranysárgára pirít­juk. A pirospaprikával összekeverve félrehúzzuk, beleöntjük a kockákra vá­gott burgonyát és saját levében néhány percig dinszteljük. Ámikor kezd üvege- sedni, felengedjük annyi vízzel, hogy bőségesen ellepje a krumplit. Ezután sózzuk és 10-15 perces főzés után be­letesszük a tarhonyát. Gyakori keve­rés mellett addig főzzük, míg a tarho­nya majdnem teljes egészében magá­ba szívja a levet, s közben puhára fő. Forrón tálaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom