Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-17 / 245. szám
4 A Itt-Hon 1995. Október 17., Kedd Megújuló régi múzeum Telkibánya (ÉM - N.Z.) - A Ruda- bányai Érc- és Ásványbányászati Múzeumnak a részlegeként működik a telkibányai Magyarország első kőedénygyárának az épületében. Az emeleti ki- állítóteremben helytörténeti, bányászati, erdészeti emlékek láthatók, valamint a térség ásványaiból rendezett bemutató. Külön teremben helyezték el a Telkibányán készült kerámiákat, lévén, hogy itt gyártottak először kőedényt az országban, 1824-ben alapította egy osztrák hercegi család. 1906- ig működött. Nagyon szép anyagot gyűjtött össze a régi edényekből a Kádár család - papok, tanítók voltak. Évtizedekig gyűjtötték a helyi emlékeket. Új fejlemény a múzeum életében, hogy 1993-ban magánkezdeményezésre a bányászathoz kötődő emberek életre hívták az Aranygombos Telkibányáért Alapítványt. Azóta ennek kuratóriuma gyakorolja a kezelői jogot a helyi múzeum fölött. Céljuk az emlékek ápolása, karbantartása és az itt látható bánya- és ipar, valamint helytörténeti anyagok propagálása.- Tegnap este minden bizonnyal me- szet ettem! Abaúji rögök a házsongrádi temetőben Szenczi Molnár Albert (1574-1634) Gulyás János Abaújdevecser (ÉM) - Akkor 1590-et írtunk. A híres Hegyalját Kassával összekötő kereskedelmi út Gönc és Vizsoly közötti szakaszát számtalanszor gyalog megjárta Szenczi Molnár Albert diák, aki másfél évet töltött Göncön az ide menekült sárospataki gimnázium tanulójaként. Az „istenes vénember”, Károlyi Gáspár gönci lelkész, őt találta legalkalmasabbnak a korrektúrák vizsolyi nyomdába való szállítására. Cserébe az ügyes, fogékony diák magába szívta azt a csodálatos magyar nyelvet, amely a tizenhat éves diákot megáldotta azzal a tehetséggel, hogy később ragyogó stílussal lefordítsa francia nyelvből a 150 zsoltárt. Ennyi év távlatából is, mint távoli harangszó, megremegteti szívünket a Tebenned bíztunk eleitől fogva; a Mint a szép híves patakra, a Szívemet hozzád emelem kezdetű énekek remekmívű fordítása. Tavaly ünnepeltük születésének 420. évfordulóját, halálának 360., a zsoltárfordítás 388. évében. Abaúj tisztelegni kíván egy ember előtt, aki nyelvünk szépségét a Hernád-völ- gyében melengette szíve mélyén, hogy egyházi irodalmi tevékenysége kiállja az idő próbáját és európai rangot adjon munkájának. 1606. március 9. és 24., valamint szeptember 1-23-a között, tehát nem egészen száz nap alatt mind a 150 zsoltár szövegét magyar nyelvre fordította Marót Kelemen és Bé- za Tódor francia verseiből. Ha figyelembe vesszük, hogy a 150 zsoltár 1423 versszakot ölel fel, ami napi 15 versszakTefordítá- sát jelenti, óriási teljesítmény. Nem beszélve arról, hogy 289 év távolából is kiállta az idő próbáját. Ennek bizonyítéka, hogy a legújabban kiadott (1948. október 31.) református énekeskönyv előkészítő bizottsága a zsoltárok előkészítő szövegének megállapításánál Szenczi Mólnál- Albert eredeti fordítását vette alapul, mivel a szöveg jellegzetesen református, a magyar nyelv ékessége, a keresztyén egyetemesség együttes kihangsúlyozása, igeszerúsége, formai színvonala rendkívül alkalmas az ébredő, református keresz- tyénség megújuló éneklésére. Ennyi év távolából a bizottság elismerőbb szavakkal nem méltathatta a szerzőt. Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítása európai mércével is mérve a halhatatlanság sorába emelte ezt a példamutató és példanélküli teljesítményt. Zsoltárfordító munkája mellett nem feledkezhetünk meg az elsőként elkészült magyar-latin és latin-magyar szótárakról. Emellett számos olyan latin nyelvű munkát is közreadott Németországban, amelyek az akkori Magyarország helyzetét, politikai és társadalmi törekvéseit ismertették meg Európával. Tizenhat évesen Göncről indult el a protestáns lelkészek szokásos külföldi útjára, amit 31 éven át rövid megszakításokkal külföldön töltött. 1624-ben hazajött. Kassán, majd haláláig Kolozsváron élt. Hatása a magyar irodalmi nyelvre hosszú időn át nyomon követhető. Életemben mindig vágyódtam, hogy megláthassam Kolozsváron a házsongrádi temetőt. Az ősi temető nemcsak az elmúlás színhelye, hanem a kultúra gyűjtőhelye több mint négy évszázad történelemkönyve is. A természetben és a történelemben látszólag az elmúlás uralkodik: pusztulnak a fejfák, a sírkövek, idővel porladnak az emberi csontok is. Csak az élet különféle területein végzett alkotások és annak emlékezete örök. Házsongrád a jeltelen elmúlás dacos cáfolata, szellemi öröksége nem csupán Erdély múltjának sugárzó emlékműve, de jövőjének záloga is. Európa egyik legrégibb temetője, neve, fogalma immár a kul- túrtáj része, darabja. Ki ne ismerné Áprily Lajos híres versét, amely Apáczai Csere Jánosnak állít emléket, s így kezdődik: „A tavasz jött a parttalan időben s megállt a názsongrádi temetőben Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét keresem..." Én a magyar művelődéstörténet nagy alakjának nevét kerestem és megtaláltam a Lász- lóffy András által készített térkép 237. sírhelyén. Apa és fia. Szenczi Molnár Albert (1574— 1634) zsoltárfordító és fia Szenczi Molnár János (1612-1646) lelkipásztor. Mindkettő a pestis áldozata. A testes kopjafán a felirat: „Itt várja Jézusát Szenczi Molnár Albert zsoltárköltő és bibliafordító (1574-1634), Szenczi Molnár János lelkipásztor (1612-1646). Mindössze egy abaúji tisztelő érkezett a professzorék sírjához egy maréknyi főiddel, amit a sokat megtaposott Gönc-Vizsoly közötti országúton gyűjtött össze, hogy eggyé forrjon a süppedő sír porával. Fejlődő infrastruktúra Encsen Gázberuházás indult Abaúj térségében Fotó: B.Cy. 1995. Október 17., Kedd Itt-Hon A 5 Tudósítások - hazai tájakról A felújított kékedi kastély Fotó: PT Priska Tibor Mesefilmeken szokás ilyen csúcsos hegyeket rajzóim, mint itt, a Hegyközben. Mert a vulkánok építgették, formálták, később az eső, a szél csiszolgatta ilyenre. És az itt lévő, tiszta levegőre szokás mondani: harapni lehet. Mert a hegyeket sűrűn fedő erdők, fenyők, bükkösök, tölgyek, cserfák sokadalma szűri meg a szennytől, adja hozzá dúsításként a maga termelte oxigént. És a nyugtató, gyógyító csendet is szokás említeni az ilyen helyeken, mert nincsenek gyárkémények, zuhogó, dörömbölő gépek, ellenben rengeteg a madár, a gyümölcsfa és a kékes, párás völgyekben ősrégi falvak lapulnak, a hegyoldalakban házak kapaszkodnak. Természetes, hogy most, így az őszi, nagy kirándulások idején eszébe jut az embernek a falusi turizmus is. Minő jó is lenne, ha az ország más részeiből, netán külországokból - minél többen látogatnának ide, megnézni hogy s mint. Éppen itt, hol jelenleg bámészkodunk, a nagyhírű Hollóházán megnézhetnék a porcelángyár múzeumát, a különleges formájú, modem templomot, sétálgathatnának, nézelődhetnének erre-arra. Eszükbe juthatna az is - az ilyen sétafi- káló, messziről érkezettek között mindig akad nehány, kinek nagyon is eszébe jutna -, hogy- aszongya, ha már itt vagyunk a szépséges Zemplénben, az ősz is kedvez, barátságos, süssünk valahol szalonnát a szabad természetben, mely után egy pohár bor is leszalad. Legyen! Mondják ilyenkor többen is és megszavazva. Itt a korszerű ABC-áruház. Tágas, szép, melyben minden kapható. Azaz... Szalonna most éppen nem kapható. Még ma is legolcsóbb ennivaló a maga 32-35 forintjával, a nyárs ingyen lenne az erdőből, tűz is keletkezne, sajna itt szalonna nincs. Bor? Az sincs. Semmilyen? Semmilyen! Hm! Fura ugyan, de ha nincs, hát nincs! Akad még erre sok, más falu, ha nem is oly rangos, mint Hollóháza. Például Kéked! Hát Kéked meg kifejezetten üdülőfalu! Nemi-ég fejezték be sok évtizedes munka végén a kastély helyreállítását, látogatható, csupán körbejárni is mutatós látvány, meg itt található egy rangos-híres fürdő, nem mesz- sze eme kastélytól, hol mindig is üdültek népek. Az innen készült prospektusok, reklámfotók bejárták hazánkat, a legtávolabbi országrészben is érdeklődést keltenek, útrakelésre biztatnak. A falunak mindjárt a szélén is hívogat egy gusztusos faházikó, amolyan vendéglátóipari egység magánkézben, melyben kedves lány fogad, és mondja is rögtön, hogy se bor, se szalonna. Őszhöz képest igen melegen süt a Nap, ha már ennyit szaladgálunk és üveges bor nincs, hát legalább egy fröccsöt már megérdemelnénk. Csakhogy eme faházikóban csakis egy bizonyos fehér „bort” kínálnak, melynek fogyasztásától a hozzáértők óva intenek. Pár napja a Falurádióban éppen erről az izéről beszélt boros egyén, elmondta, hogy esszenciával, vagy bizonyos fűszerek segédletével állítják elő, aki akarja, megihat- ja, egészségre nem ártalmas, de tudnia kell, hogy ez nem bor. Sebaj, itt a falu közepén a másik egység. A bolt éppen zárva. Dél még nincs ugyan, de két lakat is tiltja a bemenetelt, a nyitva tartást meg a vendég nem tudhatja. Mellette italbolt, üresen, ugyanazzal az egyfajta valamivel, amit itt „borként” kínálnak. Semmi vész! Itt van máris Telkibánya! Az aranygombos! Különben is itt volt az első cserépüzem, ha igaz, még a nagyságos fejedelem idejében! Itt van az Ézüstfenyő turistaház, évtizedekkel korábban a vándorok csupán eme ház látványáért, konyhájáért is erre alakították útjukat, a ház télen- nyáron munkálkodott, fogadta a csoportokat, egyénieket. Udvarán a vendégek még a régi aranybánya némely kellékét is megcsodálhatták. Sajnos, most ez a turistaház sem működik... Azért szalonna - mert az ember már ilyenkor megmakacsolja magát - csak akad valahol! Hát már mégiscsak...! A bolt éppen nyitva, de szalonna sajnos... Hogy az a... A mellette lévő, tömött korcsmában fröccs- nekvalóként ugyanaz a... Odább egy magánvendéglő szintén tömött helyiségében sem igen más a helyzet. Ez hát nem jött össze. Egyébként pedig a sült szalonna egészségtelen, megüli az ember gyomrát, a rizling meg savanyú, mint a rosseb. A hegyek, a falvak viszont nagyon szépek, a levegő harapnivaló. Égy, mind ez ideig nyilván szundikáló egyén megemlíti, minő jó lenne a falusi turizmust feltalálni, főként az ilyen szép helyekre irányítani! Nem válaszol neki egyikünk sem. Az Itt-Hon konyhája Balkáni csirketál Hozzávalók 4 személyié: 1 konyhakész csirke (kb. 1,5 kg-os), 50 dkg paradicsom, 25 dkg közepes fej hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 3 db zöld színű paprika, 4 dl csirkehúsleves (kockából készült is lehet), 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál sertészsír, 3 babérlevél, só, fehér bors, 2 teáskanál édes-nemes pirospaprika, a díszítéshez petrezselyem. A csirke combját és szárnyait levágjuk. A combokat a középső ízületnél széthasítjuk. Félbevágjuk a mellet és a hátat. A hüsdarabokat- ezután jól megmossuk és leszárítjuk, majd sóval és fehér borssal bedörzsöljük. A zsírt fölforrósítjuk, és a csirkét minden oldalról aranysárgára sütjük. Közben megtisztítjuk és cikkelyekre vágjuk a hagymát. A meghámozott fokhagymát felszeleteljük, majd mindkettőt a hús mellé rakjuk. A paprikát megtisztítjuk, csíkokra szeleteljük, és a nyolca- dokba vágott paradicsommal együtt ezt is a húshoz tesszük. Megszórjuk- az egészet pirospaprikával, összekeverjük, és felöntjük a húslevessel. Beletesszük a babérlevelet és fedő alatt jó félórán át pároljuk. A lisztet két kanálnyi pecsenyelével simára keverjük, majd besűrítjük vele a zöldséges mártást. Sóval, borssal, édes-nemes paprikával fűszerezzük, és az egészet összeforraljuk. Petrezselyemmel díszíthetjük. Párolt rizzsel, vagy önállóan is tálalhatjuk. Hájas tészta 70 dkg lisztet és 50 dkg friss hájat mérjünk ki. A hájat ledaráljuk húsdarálón, majd 3 evőkanál ecettel és 25 dkg liszttel jól kigyúrjuk. Laposra, téglaalakúra formáljuk és hidegre tesszük. A megmaradt 45 dkg lisztet 2 tojás sárgájával, fél dkg sóval, 5 dkg cukorral és annyi langyos vízzel (kb. 2 és fél dl), hogy rétestészta keménységű legyen, kidolgozzuk hólyagosra. Leborítjuk lábassal, egy jó negyedórát pihentetjük, azután vékonyra kinyújtjuk, a téglaalakú hájas tésztát a közepébe tesszük. Ráhajtogatjuk a kinyújtott tésztát, előbb a magunk felőli, azután a szemben levő részt, majd jobbról a tetejére, az alsót alá hajtjuk. Szépen elrendezzük, hogy mindenütt egyenlő legyen a tészta. Fél órán át hideg helyen pihentetjük. Azután kinyújtjuk 1 cm vékonyra és az előbbi módon újra hajtogatjuk. Még egyszer nyújtjuk, és újra pihentetjük. A harmadik nyújtás után süthetjük a tésztát. Jobb, ha este készítjük el és csak másnap sütjük. Hideg helyen, letakarva, a nyers tészta 5-6 napig is eláll. Sütés előtt fél centiméter vastagra kinyújtjuk és hosszúkás darabokra vágjuk. Lekvárral, dióval vagy mákkal töltve, könyv alakúra hajtjuk. Tojásfehérjével megkenjük, darabos diós cukorba mártjuk, nyíló részével egyfelé a tepsibe rakjuk. A tepsiben is hagyhatjuk fél órán át pihenni. Forró sütőbe tesszük, erős tűznél sütjük. Egészséges élet Intelmek a tanévre- Oké, papa, most beprogramozom az intelmeidet a számítógépbe, meglátjuk, mit szól hozzá!
