Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-30 / 255. szám
8 A Itt-Hon 1995. Október 31., Kedd _ABAÚTI PORTRÉ A kútkezelő Halmaj (ÉM - N.Z.) - Kiss Bertalan benzinkútkezelő tősgyökeres abaúji fiatalember 26 éves.- Szikszón születtem, Nagykinizs- ről származik a család, egy éve Kázs- márkon lakunk, és itt dolgozom a hal- maji benzinkútnál. Nős vagyok, kétéves a kisfiam, a feleségem jelenleg otthon van a gyerekkel, egyébként az Államigazgatási Főiskolán tanul. Bertalan szakmája gépszerelő-géplakatos, szenvedélyesen szeret szerelni. A jelenlegi második munkahelye. A kút félúton épült Miskolc és Hidasnémeti között a Száraz- és a Hernád- völgy találkozásánál, tehát tranzitút mentén.- Jelenleg valamelyest növekedett is a forgalom, ami jónak mondható, kivált a megemelt benzinárak mellett. Igaz, szaporodott azok száma is, akik csupán kis tételben vásárolnak üzemanyagot. A nemzetközi útvonal mentén több nemzetiségű ember megfordul.- Lengyelek, románok, oroszok, ukránok. Valóban sokféle náció megfordul nálunk. Olykor nehéz velük kommunikálni, de segít a papír és némi nyelvtudás. A kollégák is fiatalok. Jól megvagyunk, távlatban is itt képzelem el a munkahelyem. Modern kút a halma- ji. Amerikai kétkomputeres, programozható kút, megrendelés szerint beállítható forintra, literre. Minden harmadik nap dolgozunk, az egyik nap 24 órát, három nap múlva pedig tizenkettőt. így váltjuk egymást. Éjszaka ketten dolgozunk, ilyenkor a kamionforgalom a jellemző, és néhány üzletember van úton.- Nem félnek éjszaka?- Többen vagyunk, kamionosok is mindig vannak. Eddig nem volt problémánk.- Hobbija?- Nemrég vettük a lakást, rendbe kellett hozni. Hobbim? A szerelés, mindennemű szerelés. kkít kínál;Mi esetéi az ITT-HON-nál" mindent eléri; „Érik a szőlő, hajlik a vessző...” Iskolások szüreti felvonulása Kázsmárkon Kázsmárk, Léh, Rásonysáp- berencs (ÉM) - Már negyedik alkalommal került sor a kázs- márki Fogarasi János Általános Iskola tanulóinak szüreti felvonulására. A régi hagyományok, népszokások felelevenítése és ápolása szívügye az iskola tanulóinak és tanárainak. A felvonulás résztvevői szeptember 29-én 14 órakor indultak az iskola udvaráról. Két, szőlőfürtökkel, szüreti kellékekkel feldíszített lovaskocsin ültek a magyar ruhába öltözött diákok, akik vidám énekükkel igazán szüreti hangulatot teremtettek. A helyi cigányzenekar, cimbalom- és hegedűszóval kísérte őket. A faluba kivonulva kisbí- róval, csárdással, cigánytánccal szórakoztatták a népes közönséget, éppúgy a kázsmárkit, mint a léhi vagy a rásonysápberencsi lakosokat. A felvonulást szüreti bál zárta. Ez a szüreti mulatság már hagyománnyá nőtte ki magát. A falu lakói szívesen emlegetik fel a régebbi szüreti felvonulásokat, ami egykoron és ma is szép jelkép, hisz hozzátartozik a vidék életéhez. Különleges erdei csemegék Miskolc (EM - K.L.) - A bükki részeken, az erdőségek között megbúvó falvak lakói igen jól ismerik azokat az értékeket, amelyeket az erdők „terített asztala” kínál. Ezek között elsődleges az ehető gombák sokfélesége, a különböző „nyavalyákra” használatos gyógyfü- vek, a vadon termő gyümölcsök, mint a mogyoró, de sok más is, melyekből az erdők között élők hasznosan gyűjtenek. Van azonban néhány olyan csemege is a borsodi erdőkben, amelyek nem annyira közismertek, mint például a vadrózsa termése, a csipkebogyó. Most ősszel messzire pirosló- an hívja fel magára a gyűjtők figyelmét. Néhány éve már szinte „kiment a divatból”, de most újra felfedezték. Irtvá- nyokban található, rontott erdősszéleken. Hajdan az erdei falvakhoz közel eső városok piacain kosárszám árultak. Nyersen teának, gyógyteának használták. Magas C-vitamin-tar- talma miatt ajánlották. Csak arra kellett ügyelni, hogy mintegy 60 fokos meleg vízzel leforrázva kellett „áztatni” s mézzel keverve fogyasztani. így nem veszített C-vitamin-érté- kéből. Másik alig ismert „csemegéje” a borsodi fenyveserdőknek az áfonya. Ez elsődlegesen a magashegységi övezet erdei gyümölcse. Nálunk is két helyen található nagyobb mennyiségben. Két fajtája ismert. A vörös áfonyát a zempléni részeken, Istvánkút környékén lehet gyűjteni. A másik változatot, a kék áfonyát pedig a Bükkben, Bükkszentke- reszt környékén lehet szedni. Nálunk különlegességnek számít, amit mindenekelőtt vadételekhez szoktak felszolgálni. Am külföldön, így többek között Szlovákiában, Lengyel- országban tömegesen szedik, s dolgozzák fel dzsemnek, lekvárnak, szirupnak. Ezt a külföldön készített s onnan importált csemegét már nálunk is lehet vásárolni a nagyobb csemegeüzletekben. Különleges íze, zama- ta teszi kívánatossá nemcsak vadételekhez, hanem édességekhez, süteményekhez is. Gyerekek honi rajzasztala Erdei állatok Gulyás Péter 3. osztályos kázsmárki tanuló rajza Új turul került a régi emlékoszlopra Az alkotó Mazur József a megújult emlékmű előtt az általa készített turult mutatja Fotó: Knyizsák Ferenc Szikszó (ÉM - N.Z.) - A tudatos polgári magatartás egyik jellemzője a településért, a környezetért érzett felelősség és az ebből következő konkrét tettek. E gondolat jegyében alakult számos városban és községben város és faluvédő, szépítő egyesület. Szikszó városában immár öt évé tevékenykednek eredményesen. Legutóbb a csonkán • maradt 1848-as emlékmű reno- ■ válását határozták el. .-Ez úgy kezdődött, hogy tavasszal a Szikszói Városvédő és : Szépítő Egyesület néhány tagja és a polgármesteri hivatal egy-két munkatársa körbejárta a várost, megnéztük, hol időszerű a környezet rendezése - mondja Mazur József, az egyesület tagja, amatőr szobrász. - A sportcsarnok környékéről indultunk, ahol parkosítással lehet szebbé tenni a kör- : nyezetet, aztán az óvoda, a bölcsőde épületénél jöttünk tovább. Megálltunk a katonai temetőnél, szintén felmerült, hogy rendezetlen, méltatlan a környék. Végül felértünk ide a város központjába, a Pázmány Péter térre... Itt szembetűnő volt a csonkán maradt emlékmű. Sváb Antal, az egyesület elnöke felelevenítette az emlékoszlop történetét. Azt a két világháború között, 1938-ban állították fel az 1848. december 28-i szikszói csata emlékére. Az országzászló mellett az oszlopra került a régi Magyarország címere, térképe egy kettős kereszt és a túrni. E jelképeket a II. világháborút követően eltávolították. Maradt a zászló és egy tábla a következő szöveggel: 1848. december 28-án Szikszó határában vívta döntő csatáját a honvéd sereg. Őrizzük a hősök emlékét. 1948-ban a centenárium tiszteletére újabb tábla került az oszlopra: 1848-1948 A Hazafias Népfront A látottak alapján a városvédők kezdeményezték az emlékmű felújítását.- Úgy határoztunk, hogy közös erővel megkezdjük a renoválását - folytatja Mazur József, aki végül is egyedül alkotta meg az új turult, amely nem másolata a réginek. Az amatőr művész talán ösztönösen, talán tudatosan formázta meg a szárnyalni készülő turult. Az immár részben megújult műalkotást október 20-án, a Szikszói Kulturális Napok nyitányaként avatták fel, és Nyitrayné Ju- rácsik Antónia tanár, a városszépítő egyesület alelnöke elevenítette feí az emlékmű történetét. Az oszlop az 1848-as és az 1956-os forradalom közötti párhuzamra is utal, amennyiben az egyik oldalán a 48-as, a másik oídalán pedig az 56-os hősökre emlékeznek. Az 1956-os forradalomban a szabadságért életüket áldozó szikszói honfitársaink: Daragó István és Horváth József emlékére - olvasható az újabb táblán. Szikszó főterén, az ugyancsak megújuló református templom szomszédságában visszakerült hát régi helyére a turul a helyi lokálpatrióták, elsősorban Mazur József jóvoltából. (Civilben a Miskolci Pamutfonodában dolgozik gépésztechnikusként, de tősgyökeres szikszói). A turul, az első műkőből formázott alkotása, eddig fafaragással foglalkozott. Eme szenvedélyének régóta hódol, minden évben ott van valamelyik alkotótáborban. Készül Abaúj sporttörténete ' (7. oldal) A TARTALOMBÓL Ivóvízgond Eleinte egészséges ivóvizet adott a kút. Menet közben azonban gondok jelentkeztek: erősen csökkent a vízhozam. Elvégeztették a Megyei Vízmű Vállalattal a vizsgálatot, megállapították, hogy a hozam a szűrőalkalmatosságok eltömődése miatt csökkent. A baj nem járt egyedül. Hátrány Nehéz logikailag követni: a község, az önkormányzat hátrányos helyzetű, de mert kezdeményeztek, beruháztak, létrehoztak egy kft.-t, hogy javítsák a környéken az ellátást, és munkát biztosítsanak az embereknek - nem kaphatnak támogatást különböző pályázatokon. A község igen nehéz helyzetbe került. Mondreánné Lengyel Mária polgármester asszony vázolja az egyáltalán nem biztató helyzetet. Mohács Jászay egész fiatal életében bécsi kancellári funkciója előtt arról ábrándozott, hogy megája „A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után”. El lehet képzelni, hogy- a császári titkos levéltárban a leghitelesebb adatok fellelhetők voltak a magyar nemzet napjairól, a mohácsi vész után, a kettős királyválasztás hiteles fényeiről. id. oldal) A festőművész Ki is volt ez a festőművész? Maksán született 1887-ben. Fogarason végezte középiskoláit és Bukarestben a Képzőművészeti Főiskolát. Fogarason műtermet nyitott, ahol főleg templomfestészettel foglalkozott. Közben portrékat is festett. 1934-ben Encsen telepedett le. — (4. oldal) Öncsőd után ’94-ben mintegy' 2 milliós nyereséget mutatott a mérleg. Ez évben 10 millió forint értékben beruháztak. Ennek feléért egy Fiat traktort, néhány kisebb munkagépet vásároltak, és érzékelvén a dolgozók viszonylag alacsony jövedelemszintjét, bért emeltek. mssmzsmmmwsm&Qm&sammmGgíimi (h oldal) Ők is felvonullak a kázsmárki szüreti napon Fotó: ÉM-repró
