Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-27 / 253. szám

Villamosenergia-rendszer - változás Akik elsőként léptek Európába Történelminek is nevezhetnénk azt a pillanatot, ami 1995. október 18- án 12 óra 30 perckor következett be. Nem kevesebb történt ekkor ugyanis, mint az első konkrét - igaz, kézzel ez esetben nem fogha­tó! - csatlakozásunk Európához: a magyar energiarendszer, a cseh, lengyel és szlovák rendszerekkel együtt hozzákapcsolódott az UCPTE- hálózathoz. Vagyis része lett Nyu- gat-Európa egyesített villamosener- gia-rendszerének. A csütörtöki műsorajánlatunkban szereplő Amőba című műsor (TV1, 16.05) ezzel a nagy jelentőségű műszaki-technikai fordulattal fog­lalkozik, melynek hátterét igyek­szünk olvasóink számára részlete­sebben megvilágítani. Közelebbről azt, mit jelent műszaki és mit köz­napi értelemben, hogy ma már Pesten - de hasonlóképpen Debre­cenben, Miskolcon, Nyíregyházán is'—, éppen olyan frekvenciájú áram folyik a vezetékekben, mint Párizsban vagy Rómában, azaz bár­hol Nyugat-Európában. Az ese­mény jelentősége ugyanis túlmutat a villamosenergia-ipar keretein. Frekvenciabéke A korszerű energiaszolgáltatás feltételei közé tartozik a folyama­tosság és a minőségi mutatók ga­ranciája. Vagyis, hogy a feszültség szabvány szerinti értékeket mutas­son - ennek egyenetlenségét a fo­gyasztó is érzékelné - és a frekven­cia, ami a szolgáltatás döntő kérdé­se, 50 hertzen, illetve annak köze­lében legyen. Mert a frekvencia nemcsak rádió- állomások, tv-adók létét vagy' nem­létét jelenti, hanem alapját képezi mindennek, ami a legcsekélyebb módon kapcsolatban áll az elektro­mossággal. A villamosenergia-szol- gáltatás Magyarországon a világ- szabványnak megfelelően, váltó­áramon történik. Frekvenciáját Eu­rópában 50 hertzben irták elő. Ez azt jelenti, hogy a generátorok jó­voltából az áram egy perc alatt nagyjából százszor változtatja meg az irányát. így válik lehetővé a ma­gyar találmány, a transzformátor működése az áramátvitelben. Mert ha ez nem így működne, akkor nem lehetne transzformátor a rádi­ókban és televíziókészülékekben sem. azaz használhatatlanná válná­nak. Az előírt frekvenciát viszont ez- redpontossággal tartani kell ahhoz, hogy a korszerű technológiákat szolgáló berendezések jól működ­jenek, olyan teljesítményt adjanak, amilyenre méretezték, kis veszte­séggel üzemeltethessék őket. Ezért a megbízható energiaszolgáltatás az ezredforduló követelményeinek megfelelő ipar tervezésénél, telepí­tésénél Nyugaton alapfeltétel. A tö­rekvés arra, hogy térjünk át a kelet­európai áramszolgáltatói rendszer­ről a nyugat-európaira, már 1989- ben megfogalmazódott, amikor több jelenség intette arra a magyar szakembereket, de néhány környe­ző ország energiaszolgáltatóit is, hogy a biztonságos villamosener­Az ábra közepén a CENTREL négy országa gia-kapcsolat nem kis jelentőséggel bír, ha úgy tetszik még a politikai átalakulás szempontjából sem. Kelet és Nyugat között Természetesen a rendszerek egé­szét tekintve a magyar energia- igény elenyészően kicsinek számí­tott a maga hatezer megawattos rész­arányával a keleti rendszer akkori 150 ezer, illetve az UCPTE 260 ezer megawattjához képest. Eredmé­nyes tárgyalások, mérések, kísérle­tezések és egyeztetések folytak azonban arról, hogy lekapcsolódva a KGST megszűnő rendszeréről, de még nem rácsatlakozva a nyugati hálózatra, hogyan lehetne együtt­működni szomszédainkkal. A feladatok újszerű össze­hangolására 1990-ben mindegyik említett ország bejelentette csatla­kozási szándékát a nyugat-európai hálózathoz, és ezzel egyidejűleg megalakította egymás között CENTREL néven a társulást. Kiderült, hogy a CENTREL-cso- ,port, amely összesen 50 ezer mega­watt energiaforgalmat képvisel, fel­készült az együttműködésre: tudja tartani a frekvenciát és jő üzemvite­li viszonyokat képes a rendszer szolgálatába állítani. Sőt: nem egy ponton jobbak voltak a keleti, mint a nyugati mérések adatai. A kísérle­tekkel egy időben folytak a tárgya­lások az UCPTE-rendszer irányítói­val. aminek végeredményeként el­fogadták. hogy a CENTREL csatla­kozzon az energiaszolgáltatók nyu­gat-európai szövetségéhez. A megvalósulást az jelentette, hogy 1995. október 18-án 12.30- kor megtörtént a párhuzamos kap­csolás, és attól kezve a magyar rend­szer a nyugat-európaival jár együtt. Vagyis most már ugyanolyan jó a frekvencia mindenütt az ország­ban. mint bárhol Nyugat-Európá­ban. Maga az együttműködés nagyon szigorú műszaki, gazdasági és szer­vezési előírások betartását és betar­tatását vonja maga után az együtt képzett üzemzavar-tartalékoktól egészen a jelentkező meghibásodá­sok negyedórán belüli elhárításáig vagy a kiesett energia pótlásáig. Kapcsolódásunk a rendszerhez óriási jelentőségű az energiapiac szempontjából, hiszen például a francia atomerőművek olcsóbban termelnek áramot, mint a német szénerőművek és ezek versenyben állnak egymással az áramexportéit. Ebbe a versenybe mi is be tudunk kapcsolódni, természetesen nem az exportoldalon, de előnyeit vá­sárlóként mindenképp élvezhetjük. Az átlagfogyasztó, vagyis a la­kosság természetesen aligha érzé­keli, hogy milyen rendszer biztosít­ja számára a villamos energiát, ám közvetett módon - reméljük - ha­marosan számára is jelentkeznek a változás jelei. Ahhoz ugyanis, hogy a magyar ipar és egyáltalán, a villa­mos energiát felhasználó gazdasági ágazatok belátható időn belül eu­rópai szintűek lehessenek, alapul szolgál az európai színvonalú és minőségű energiaszolgáltatás. Párhuzamos kapcsolás A múlt hét csütörtökétől úgyne­vezett párhuzamos próbaüzemelés folyik az UCTPE-hálózattal és a kö­vetkező körülbelül két esztendő­ben folyamatosan, a mindennapok munkájában kell bizonyítani, hogy a magyar szakembergárda és az ál­taluk működtetett rendszer megfelel a nyugati fél szigorú elvárásainak. Az energiaágazat példájából a gazdaság más területe, sőt az egész társadalom okulhat: be lehet jutni az európai közösségbe, ha magunk hárítjuk el a problémákat é.s felké­szülünk a csatlakozásra. Ok elfo­gadnak,bennünket. de helyettünk nem oldanak meg semmit! A magyar villamosenergia-ipar és -szolgáltatás tekintélyes múltra, ko­moly eredményekre tekinthet visz- sza eddig is. Szervezetén belül rend van, kiegyensúlyozott viszo­nyok uralkodnak, szolgáltatásának színvonala megfelel a legmagasabb szintű elvárásoknak is. Nem csoda hát, ha talán elsőként a magyar gazdasági ágazatok reprezentánsai közül hivatalosan is az európai rendszer részévé lett. Befogadta és elfogadta a viilamosenergia-szol- gáltatás nagy nyugat-európai „családja." Á PAPP-HUNGARY Nemzetközi Szállítmányozási Kft. tulajdonosa pályázatot hirdet SzálMímányozási és spediciós vezető munkakörre. Feltétel: • szakirányú felsőfokú végzettség (Nemzetközi szállítmányozási és speditőr) * 3 év szakirányú vezetői gyakorlat * német nyelv ismerete Fizetés: megegyezés szerint A munkakör 1995. november 1-tól betölthető. A szakmai életrajzát tartalmazó'pályázatot a PAPP-KF.R KFT Fehérgyarmat. . • .Tömöttvár út 77. sz. alá kérem küldeni! .. | ■*g3a5íEt Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló közös melléklete. Mb. szerkesztő: Réti János. A szerkesztőség posta- címe: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: (52) 412-144. Telefax: 412-326; lapterv és kivitelezés: Inform Stúdió Kft., Lovász Imre (felelős vezető) Csimpánz, te csodálatos A majmok közül a csimpánz fogadja el leginkább a fogságot, vagyis az emberi környezetet, A Közép-Afirikából származó állatfaj példányai 130-170 cm magasságúra is megnőnek, és jó néhány tulajdonságuk is egészen „emberi”. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom