Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-03 / 233. szám
8 B Itt-Hon 1995. Október 3., Kedd „BORSODI PORTRÉ A gyógymasszőr Mezőkövesd (ÉM - Bi.I.) - Keze aranyat ér - mondják egyöntetűen a Mezőkövesdi Reumakórház betegei Tóth Gyulánéról, Editről, aki 22 éve dolgozik az egészségügyben, és gyógymasszőr az említett kórházban. Nemcsak a kezelést végzi magas fokon, de nyilván tudja azt is, hogy egy kedves mosoly, egy jó szó szintén hozzájárul a gyógyuláshoz. A kezelés nehány perce alatt élettörténeteket hallgat végig, családi gondokkal, emberi sorsokkal érez együtt, vigasztal, bátorít. Valószínű, mindez is hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy kezelés után már nem is fáj annyira a kar, a gerinc, már a járás is könnyebben megy. Nem véletlen, hogy sok a visszatérő betege. Aki, ha baj van ismét őt keresi, és szívesen kiválj a sorát. Egerben végezte az egészségügyi szakközépiskolát és a miskolci Semmel- weisben kezdett dolgozni ápolóként. Az első évek mindenütt meghatározóak, ő is szeretettel, szívesen emlékezik az itt töltött időre, de a bejárás Kövesdről Miskolcra fárasztó volt. Jó lehetőségként kínálkozott a helybéli reumakórház megnyitása, ahol sikerült is elhelyezkednie előbb ápolóként, majd a különböző, szükséges tanfolyamok elvégzése után gyógymasszőrként. Az orvosok is kedvelik, elismerik munkáját. Hogy mi szükséges a napi 15-20 beteg masszírozásához, gyógyításához? Szerinte erős kar, kitartás, türelem, megértés és talán az a bizonyos akarat, melyből a betegre is át tud plántálni valamennyit. Ha teljesülhetne egy kívánsága? Eltörölné a pénteket és a hétfőt. A pénteket azért, mert ilyenkor mégis érez fáradtságot, érzi karjaiban is az elmúlt hetet, a hétfőt meg azért, mert ilyenkor még nagyon messze a hét vége. Szombat, vasárnap az otthoni munka ideje, a gyerekekkel való foglalkozásé, a rengetek házi tennivalóé. Aztán... ismét várják a betegek. Szépségverseny (ÉM) - Kisvárdán a Várszínház és Művészetek Házában tartanak majd november 25-én szépség\rersenyt rendeznek. Jelentkezni november Tjéig lehet levélben Kisvárda, Pf 59., vagy telefonon 45/410-508 számon. Verik a diót - megéri Fahamus szódában fürösztik, és szétterítik (ÉM - KL) - Úgy tartja a népi megfigyelés, hogy Kisasz- szony napja után a diófa termése már betakarítható. Bár a mezőgazdasági munkák legtöbbjét a gépesítéssel korszerűsítették, maradt egy-két ágazat, ahol napjainkban is még az ősi módi járja. Ezek közé tartozik a dióverés is. A diószüret ma is kézi munka, s amolyan családi vigasság féle. Évszázados szokás szerint a termést most is hosszú póznákkal verik le. Vigyázva, hogy a ter- mésthozó fát ne sértsék. A csonthéjas termést aztán megtisztítják a még zöld, vagy már fekete- dő héjától. Ha a burok nem repedezett meg, akkor késsel szabdalják meg, hogy megtisztíthassák. Az így megtisztított termést hideg vízben megfürdetik. Ebben fahamut vagy szódát oldanak fel, s a maradék héjat seprűvel ledörzsölik. A megtisztított dió héja szép fényes, fehér-sárgás színű lesz. A termést aztán rétegesen szétterítik, s vagy a napon, vagy pedig a falusi házak padlásán megszárítják, szellős helyen megszikkasztják. Az így kezelt dió nem csak szép fényes lesz, de a belseje, a magja egészséges marad, nem penészedik, nem ava- sodik. A diót a száraznak nevezett gyümölcsök között tartják számon, holott a tudományos nevén „csontárosok” közé tartozik. Őshonos, a feljegyzések tanúsága szerint eleink is igen kedvelték. A hazai diósokat már a középkorban is „elkertelték”, a termőhelyeket bekerítették. Ahol a szőlő megél, ott a diófa is biztosan és jól díszük, termést hoz. Megyénkben például a történelmi borvidékeken, mind Tokaj-Hegyalján, mind pedig a dél-borsodi borvidéken, ahol tehát szőlőt termesztenek, mindenütt megtaláljuk. Nem csak a szőlőskertek lábjában díszlenek több évtizedes, százados termőfák, hanem a bortároló pinceháznál, pincesoroknál is. Szinte elmaradhatatlan tartozéka a falusi portáknak is. A zempléni hegyektől a Bükk lábáig mindenütt. Nem csak a termése, de értékes fája miatt is kedvelik és ültetik. Különös tisztasági szabályok Bibliai érdekességek, történetek (ÉM) - Nem meglepő, hogy az Ótestamentum milyen előírásokkal igyekszik biztosítani harci cselekmények idején a katonai tábor tisztaságát. Az alábbi szöveg (Deut. 23,10-15) első fele egy idézőjeles, a második része viszont egy tényleges tisztátalanság ellen lép fel, mondván: „amikor ellenséged ellen hadba vonulsz, tartózkodj minden illetlenségtől. Ha akad közted valaki, aki éjszakai magömlés folytán beszennyeződött, hágj ja el a tábort, s ne térjen vissza. Estefelé mosakodjék meg, aztán alkonyaikor visszatérhet a táborba. A táboron kívül legyen egy hely, ahova kimehetsz dolgodra. Fölszerelésedhez tartozzék hozzá egy kis ásó. Amikor ki kell menned, áss vele egy kis gödröt, s takard be szennyedet. Mert az Űr, a te Istened táborodban jár, hogy megvédjen s hatalmadba adja ellenségedet. Azért táborod legyen szent, ne lásson az Úr semmit, ami utálatos, nehogy elforduljon tőled.” (Az i.e. 7. században élt görög Hésziodosz ugyancsak isteni hatalmakra hivatkozva igyekszik betartatni bizonyos tisztasági szabályokat, midőn így beszél:,,... tilos az, ha vizelsz, hogy fordulj szembe a nappal, (hogyha lenyugszik a nap, fordulj te keletre olyankor,) és ne az útra vizelj, se menetközben, se ruhátlan, (el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké.) Istenes és megfontolt férfi leguggol ilyenkor,) vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé.” - Munkák és napok.” 727-732. sor, Trencsé- nyi-Waldapfel Imre fordítása.) Gyerekek honi rajzasztala Ilyennek képzelik a tardonai 5. osztályosok a Hétszünyü Kapanyányimonyókat a Fehérlófia mesében. Gázvezeték épül Farkaslyukon A fekete gyémánt helyét a kék láng veszi át A gáz meggyújtása ma ugyanúgy ünnep, mint évtizedekkel korábban a villany felgyulladása volt. Ha minden jól megy, nehány hónap múltán Farkaslyukon is tarthatnak ilyen ünnepet. Képünk falusi gázátadáson készült. Fotó: Fojtán László Farkaslyuk (ÉM - KL) - Átformálva az ókori mondást írhatjuk, hogy változnak az idők, és változnak az energiahordozók is. Az egykori, rangos bányásztelepülésen, ahol jó minőségben és akkor látszatra vége- nincs mennyiségben hordták a föld mélyéből a fekete gyémántot, most a szénről a gázra kényszerülnek váltani. A tömör, súlyos fekete szén helyett a könnyű, kék láng adja majd a meleget, a világítást. Mint Bornemisza Bélától, a farkaslyuki gázvezeték tervezőjétől értesültünk, a gázellátásra kiírt pályázatot a Főnix Gáz Kft. nyerte el, mint generálkivitelező ez a cég készíti és bonyolítja le a térség gázellátásának tervezését, kivitelezését. Altervezőként részese a munkának a Térmű Kft., mely éppen ennek a településnek a terveit készíti el. Illetékes hatóságok a létesítmény munkálatait már engedélyezték. Az elkészült tervek szerint több mint 8000 méter vezetéket fektetnek le, ebből 430 leágazó vezetéket építenek ki a különböző intézményekhez, valamint a lakóházakhoz. Nehezítette a tervezést, hogy a vezetéket alábányászott területen kell lefektetni, figyelembe kellett venni a korábbi fejtések miatti geológiai hatásokat, hogy a munka mindenben megfeleljen a biztonsági követelményeknek. Természetes, hogy a kivitelezés is ennek alapján kezdődik meg, szigorú műszaki ellenőrzés mellett. A gáz nyilvánvalóan sok mindenben megváltoztatja az itt lakók életét. A porták bejáratánál feleslegessé válnak például a betonbunkerek, amelyekbe eddig az illetmény szenet tárolták. A bunkerek mind ez ideig igen jó szolgálatot tettek, és ésszerűen alakították ki ezeket, hiszen a kocsi a kapu mellé állt, és máris zúdíthatta a bunkerbe a tüzelőt. Ezek most már szerepüket vesztették, talán majd másra alkalmazzák a lakók. Ámbár, bizonyára Farkaslyukon is sokan vannak, akik hasonlóan más településekhez, óvatosak. Ki tudja, mire lesz még jó a bunker, ki tudja, nem lesz-e majd ismét szükség esetleg szénre, fára? Bizonyos, hogy sokan megőrzik továbbra is a csikós tűzhelyet, a kályhát, melyekbe bármivel be lehet durrantani, de jó szolgálatot tehetnek csupán a hulladék, az ilyen-olyan szemét elégetésénél is, melyekkel egyébként nehéz mit kezdeni. Állami támogatás az olajjal fűtőknek Az idei télen minisztériumi pénz segít meleget teremteni (3. oldal) _A TARTALOMBÓL Veszik a fát Több, külországi cég szívesen vásárolja megyénk fáit. Főként a pálházi, a szendrői, a putnoki, a parasznyai erdőkből szállítanak az olasz, a svéd, az osztrák cégeknek, egyebek között gyertyánt, bükköt, kőrist. (2. oldal) Falusi vállalkozó Kis falu boltjában kezdett el dolgozni a fiatalasszony, majd pár éve elvállalta ugyanitt egy másik bolt megteremtését, vezetését. Sokan bukást jósoltak, ám mára szép eredményekről lehet beszámolni. (4. oldal) Vendégjárás idején Mesefilmekhez illő csúcsos hegyek, tiszta levegő, gondozott, csinos falvak. Az ilyen szépséges helyeken járva rögtön szóba kerül a manapság sokat emlegetett, sürgetett falusi turizmus. Egy rövid körút viszont jelzi, hogy mégsem annyira szép minden. (5. oldal) Petőfi is kóstolta Az Itt-Hon konyhája egy különlegességet, a Luby sültet ismerteti száz évnél korábban írt szakácskönyvből. A Luby családnál Petőfi Sándor is gyakorta vendégeskedett, bizonyára szintén fogyasztotta az említett pecsenyét. (5. oldal) Vadászatról szólva Sok gond, tisztázatlan helyzet nehezíti az igazi vadászok mindennapjait. Várják a vadászati törvényt, mely sokat segíthet. Megyénkben a megyei fővadász cikke olvasható. (7. oldal)
