Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-25 / 251. szám

4 ÉSZAKIMAGYARQRSZÁG Megyei Körkép 1995- Október 25., Szerda Ízelítőt adnak az anyaországból Miskolc (ÉM - FL) - A Felvidékről, Erdély­ből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból fogad­tak öt-öt vendéget a napokban a Páneuró­pai Unió miskolci ifjúsági szervezetének tagjai, hogy ízelítőt adjanak a magyaror­szági viszonyokról, és erősítsék az összet­artozást. Mint Horváth Nórától, az ifjúsági szervezet egyik vezetőjétől megtudtuk: a rendszeres kap­csolat részeként szervezik a cserelátogatáso­kat a külföldön élő fiataloknak. Az ide érkező­ket családoknál szállásolják el, és olyan prog­ramokról gondoskodnak számukra, hogy ízelí­tőt adjanak az itteni kultúrából, megismertes­sék őket a hazai fiatalok életével, gondjaival, munkájával. A Marosvásárhelyről érkezett Kacsó István a páneurópai mozgalom munkájában legjelen­tősebbnek a külföldi közösségek összeismerte­tését, a fiatalok helyzetének összehasonlítását tartja. Az ugyancsak marosvásárhelyi Kovács Zoltán érdeklődésünkre elmondta: tapasztala­tai szerint Budapesten már fenntartásokkal fogadják az Erdélyből érkezőket, Miskolcon és a megyében viszont jó személyes kapcsolatokat alakítottak ki. Felejthetetlen estét töltöttek Kisgyőrben, ahol a határon túli fiatalok és a hazai páneurópások, mintegy 50-60-an együtt bográcsoztak, beszélgettek, ismerkedet egy­más táncaival. Szanticskán a hajdani paraszti kultúra megmentése érdekében végzett mun­ka és a falusi turizmus gyakorlata lelkesítette őket. A páneurópai fiatalok képviseletében részt vettek az október 23-ai miskolci ünnepségeken is, és koszorút helyeztek el a Romek-emlékosz- lopnál. Kovács Zoltán nem rejtette véka alá csalódottságát.- Nagyobb ünneplést vártunk, több résztve­vővel. Magyarországon 1956-ban a térség „alapforradalma” zajlott, ez vezetett az egész térség 1989-es átalakulásához. Nálunk márci­us 15-én mindenki megjelenik, hogy érzelmileg feltöltődjön, hogy újabb erőt merítsen - mond­ta az erdélyi fiatalember. A fiatalemberek Erdélyből érkeztek, a hölgyek a páneurópás vendéglátókhoz tartoznak Határérték alatt Miskolc (ÉM) - Az ÁNTSZ által üzemeltetett monitorállomás méréseredményei alapján az élőző héten Miskolc belvárosában (a Búza té­ren) a légszennyezettségi mutatók sem a 24 órás napi átlagértékek tekintetében, sem a hét egyes napjain mért félórás eredmények sze­rint nem haladták meg az egészségügyi határ­értéket. Mérik a fékhatást Az autósok őszi-téli átállását hivatott segíteni, hogy a Magyar Autóklub megyei szervezet in­gyenes közlekedésbiztonsági méréseket tart: október 28-án reggel 7-től délután 2-ig Miskol­con, Ózdon és Sátoraljaújhelyen; a Közlekedé­si Felügyelet november 4-én, reggel 7-től dél­után 2-ig kereshető fel Miskolcon. A program a szokásos: fényszóró-beállítás, fagyálló folyadék, akkumulátorsav ellenőrzése, fékhatásmérés. A homlokzattal foglalkoznak Felújítják a tokaji városháza XVII. században készült épületét Putnoki városháza Putnok (ÉM) - Putnok 12 ezer la­kosát eddig hat háziorvos látta el, a gyermekeket és felnőtteket, mert nem volt külön gyermekorvos a vá­rosban. Az október 1-jén hatályba lépett rendelet szerint egy felnőtt háziorvoshoz 1500, egy gyermek- orvoshoz 600 beteg tartozhat. Ezért a város képviselő-testülete legutóbbi ülésén úgy határozott: négy gyermekorvosi állásra hirdet pályázatot. A város a kivitelező Putnok tavaly és az idén is közpon­ti, vissza nem térítendő támogatást nyert a Népjóléti Minisztérium pá­lyázatán magántulajdonban lévő, szociálisan rászoruló polgárok laká­sainak felújítására. Az idei 2 millió forintos keretből mindenki kapott, aki korábban jelentkezett, 300 ezer forintot apróbb munkákra félretet­tek. A lakásokat a város gazdasági szervezete újítja fel abból az anyag­ból, amit az elnyert támogatásból vásárolnak. A tokaji városháza XVII. században készült - műemlék jellegű - épülete az idők folyamán erősen megrongáló­dott. A tetőszerkezet, a födémek, illetve a homlokzat leromlott állapota miatt szükségessé vált a felújítás. A mun­kálatok már tavalyelőtt elkezdődtek a műemlékfelügyeleti igazgatóság jóváhagyásával. Megerősítették az épület teherhordó szerkezetét, a födémeket, majd új tetőszerkezetet készítettek. Jelenleg a homlokzat felújítása folyik. A rekonstrukciót Farkas Pál tervei alapján a „Tokaj" ÉKSZV végzi. Fotók: Fojtán László Mér a traffipax Ózd (ÉM) - Ma délelőtt Ózd, délután Kazincbarcika térségében mér a traffipax. Otthont teremtettek a volt dögkútban Bogyóból, gombából, gyógynövényből és fémhulladékból él az edelényi család Itt élnek nyugalomban, lelki békében Ordasék Fotó: Végh Csaba Lévay Györgyi Edelény (ÉM) - Ahogy fogyott a falvakban a tehénállomány, úgy csúszott ki a talaj a lába alól. A fejőmester feleségével és tíz­éves kisfiával most egy elha­gyott dögkútban él. Gyűjtögető életmódot folytatnak, szabad idejükben pedig Krisztus törté­netét és a Toldit olvasgatják. A külterületen lévő betongarázs volt hosszú éveken keresztül a dög- kút. E sajátos alkalmatosság alatt már régen nem kutat kell érteni, hanem egy, a településtől jó távol lé­vő helyet, ahol mindaddig tárolták az elhullott háziállatok tetemét, amíg érte nem jött a fehérjeiéi dolgo­zó autója. A feldolgozó egy idő óta sokkal rugalmasabb, háztól és gyor­san elszállítja az állattetemeket. Ennek a szervezettségnek köszön­heti Ordas István fejőmester, hogy fedél van a maga és a családja feje fölött. Linda, Fürge és Lufi, a hátom eb egykor munkakutya volt, mára őr­ző-védő szerepet kapott. Régen a te­héncsordát fegyelmezték, most az esetleges tolvajokat tartják távol az otthontól. Mert úgy látszik, nincs olyan szegény ember, akinél ne len­ne szegényebb. Arról nem is beszél­ve, hogy Ordas István és felesége, Júlia nem is tartja magát szegény­nek. A hajlékukra hajló két fűzfa tö­vében mosógép, centrifuga. A panel­garázs oldalához tákolt fészerben pedig szobabútor és több zsák ruha­nemű.- Júlia, mos-e még valaha ezzel a mosógéppel?- Nem bánom, ha nem mosok ve­le sohasem. Ki tudom én mosni a ruhákat a kádban, vagy a lavórban is. Jó, lágy forrásvizet hoz az uram. Reggelire gyógytea Szerencsés véletlen, hogy otthon ta­láljuk Ordasékat. Éppen indulóban voltak Szuhakállóra a fémhulladék­kal. Azért nem az edelényi átvevő­höz viszik a fémet, mert ő csak öt, és nem hét forintot ad a vas kilójáért. Ennyi különbözetért érdemes kilo­métereket gyalogolni a kis kétkere­kű kordéval.- Bizony, mi ritkán vagyunk itthon. Az erdőt, a mezőt, meg a szemétlerakodók környékét jár­juk. Gyűjtögetünk. Igen szépen termett az idén a csipkebogyó, most meg terítve a környékünk gombával. De ezen kívül össze­szedtünk jó sok ezerjófüvet, fodor­mentát, kakukkfüvet és repikfü- vet is.- Mind eladták?- Azért magunknak is hagytunk mindenből. Mindennap gyógytea a reggelink. Ennek a repikfűnek olyan szép piros a teája, mint a leg­finomabb pirosbor. Palika is nagyon szereti.- Mi lesz ma az ebéd?- Majd veszünk valamit, ha eladtuk a vasat, rezet, alumíniu­mot. Szeretjük mi a babot, a krump­lit, mindent, ami jön. Éhen sohasem maradunk, mindig kerül valami az asztalunkra. Vágyuk egy lakcím Szeptemberben költözött ide a család.- Jöttem az erdőn át Rudolfte- lepről, és igen el voltam keseredve, mert nem fogadott be minket a só­gor. Balajton meg már nem volt ma­radásunk a gazdától. El kellett jön­ni. De hová? Szóval, földönfutóként jöttem az erdőn át, amikor meglát­tam ezt az elhagyott garázst. Em­bermagasságú gaz nőtte körül, in­nen tudtam, nem kell ez már senki­nek sem. Volt aztán nagy öröm, amikor beköltöztünk. Príma hely ez nekünk. Közel a város, közel az er­dő, ahonnan tűzifát szerezhetünk. Nem kell félnünk a téltől.- Mi lesz, ha már nem találnak fémhulladékot, és bogyó, gyógynö­vény sem terem éppen?- Olyan nincs, hogy elfogyjon a fémhulladék. Mindig akad. Ordaséknak nincs jövedelmük. Nem kapnak egy fillér segélyt, tá­mogatást. Nem is nagyon áhítoznak utána. Egyetlen dolog, amitől fél­nek: nehogy valaki szemet vessen új otthonukra, és elküldje őket. Nem tudják még, amit a városban min­denki, tudniillik hogy az elhagyott dögkútban élnek. Egyetlen óhajuk, hogy állandó lakcím kerüljön a sze­mélyi igazolványukba. Még a régi szögligeti cím van benne, de onnan már régen eljöttek, akkor, amikor egy orkán elvitte a csordásház tete­jét. Cím kellene, Palika iskolájában is kérték. Ordas István Edelényben szüle­tett, az apja is állatokat gondozott. O maga először bányász volt, de sú­lyos gerincsérülést szenvedett, pla­tinát kellett neki beépíteni. De ak­kor még nagyon fiatal volt, könnyen ment az átképzés. Fejőmesteri szakmunkásvizsgát tett Szolnokon, négyes vizsgaeredményére ma is büszke. Több évig dolgozott a Hejő- menti Állami Gazdaságban, a sza­lonnái téesznél, majd ahogy fogyott a nagyüzemi állatállomány, falusi csordás lett. Legutóbb Szögíigeten, de ott meg elvitte a csordásház tete­jét az orkán. Akkor Ormosbányára költözött a család, abba a „több­helyiséges” kőlyukba, ahol Júlia született.- Kőlyukban is jó lakni. A mi nagyszobánk 6x6 méteres volt, és több helyiség volt mellette. Télen is jó meleg. Talán még ennél a mostam lakásunknál is jobb - állítja Júlia.- Felfogadott a tavasszal egy ba- lajti gazda. Ötven marhája volt. Azt mondta, megkapom havonta a 20- 25 ezer forintot is. Hát abból 10 ezer sem lett. Azt is csöpögtetve adta. Ötszáz-ezer forintonként. Nem túl­zók, de látástól vakulásig dolgoz­tam nála. Mégsem becsült meg. Leste az alkalmat, hogy kirúgjon. Megalázott. Elkergetett. Még ma is tartozik a béremmel. Bánja a fene. Most ötvenéves vagyok, talán majd eljön az idő, amikor kapok egy kis nyugdíjat. Négy gyereket már felne­veltünk, öt unokánk is van. Ők máshol laknak, Ózdon, Rudabá- nyán, Ormoson, Kurityánban. Pali­kát még fel tudjuk nevelni szépen. Egészségesek vagyunk, hála a jó is­tennek. A gyereket jóra, szépre ta­nítjuk. Itt vannak a könyveink, ol­vasgatunk. Én most éppen a Toldit olvasom, az asszony Krisztus törté­netét. Van egy akkumulátorunk, ki­csi lámpánk, eltelnek majd a téli es­ték is. Jobb, ha hajléktalan Edelényben jelenleg 34 nyilvántar­tott lakásigénylő van. A régi közép­iskolai kollégiumban alakítanak ki lakásokat. A Szögligeten bejelentett és Edelény külterületén élő Ordas családnak nincs esélye. Ambrusics Tibor, az önkormányzat hatósági osztályvezetője a legjobb szándéka ellenére sem tudja ígérni, hogy ál­landó lakosként bejegyzik a csalá­dot. A dögkút elvégre nem cím, nem tartja nyilván a KSH. Ellenben ki­süti és nyomban intézkedik is, hogy jobb kijelenteni a családot Szögli­getről, mert Ordasék akkor hajlék­talanokká válnak hivatalosan is.- Ily módon el tudom intézni, hogy a kisfiú díjmentesen kapjon ebédet az iskolában - mondja.- Palika már holnap kap ebédet -jelenti ki Nagy Béla iskolaigazga­tó. - Nem várunk addig, míg hiva­talosan is lebonyolódik az ügy. Any- nyi mindig marad a menzán, amennyivel egy kisfiú jóllakik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom