Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-24 / 250. szám
4 B Itt-Hon 1995. Október 24., Kedd _MOZIMÍJSOROK Október 25-től 31-ig Kazincbarcika Október 26-27.: Rejtekhely. Színes amerikai thriller. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Október 28.: Maugli, a dzsungel fia. Színes szinkronizált amerikai film. Kiemelt helyár. Kezdés 16.00 és 18.00 óra. Október 29. és 31.: Az első lovag. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kezdés vasárnap 16.00 és 18.00 óra, kedden 18.00 óra. Október 30.: A szabadság ösvényén. Színes amerikai történelmi film. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Mezőkövesd Október 27-28.: Crimson Tide (Az utolsó esély). Színes amerikai akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Október 29.: Congo. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Ózd Október 26.: Miami rapszódia. Színes amerikai film. Felemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Október 28.: Vírus. Színes amerikai film. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Október 30-31.: Congo. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Putnok Október 26-27.: Congo. Színes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Október 28.: Miami rapszódia. Színes amerikai film. Felemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Október 30-31.: A lény. Színes amerikai sci-fi horror. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Tiszaújváros Október 26-27.: A lény. Színes amerikai sci-fi horror. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Október 29-30.: Leon, a profi. Színes szinkronizált francia thriller. Alap- helyár. Kezdés 19.00 óra. Amatőr poéták Nézem a Napot Nézem a Napot és gondolkodom; miért van az, hogy O a két szemével az egész világot látja. Nekem is két szemem van, de néha még az orromig se látok el. Kékesi Mónika (19 éves) Mezőkövesd Fél évszázada alakult a gimnázium Mostoha körülmények közepette kezdődött a tanítás Kunt Ernő metszete a gimnázium avatásának tiszteletére Soltész József Ózd (ÉM) - Amíg a településen nem volt gimnázium, a város társadalmát, a szülőket közvetlenül nem érintették olyan iskolai „kisugárzások”, amelyeket középiskolával bíró városok lakosai természetesnek tartanak. Mostantól a város életének részévé váltak. Erről folyamatosan tudósítottak a hetenként megjelenő helyi újságok, mert fontosnak tartották az eseményeket. Az első időszakban azonban nem a romantika, hanem a rideg valóság jellemezte a gimnázium életét. A szervezéssel hivatalosan megbízott igazgató Peja Győzőt, két helybeli fiatal tanár várta: Bellér Béla és Mar- czis Vilmos. A minisztérium Takács Istvánt november végén küldte Ózdra, de a továbbiakban csak budapesti lakáscímeket tudott mondani neki, ahol állás nélküli tanárok voltak. Az igazgató a kapott címek alapján lakásukon kereste fel a francia szakos Réthy Irént, a matematikus Patzkó Tibornét, a kémikus Rajczy Máriát. Á meggyőzés eredményes volt, mert már decemberben, januárban Ózdon tanítottak. 1946 januárjában jöttek a többi szaktárgy tanárai is: Szabó Jolán, Varga József, Deák Jenő, Kunt Ernő. Február hónapban állt munkába a mindent tudó, mindent ismerő hivatalsegéd Vozik József, aki 40 évig szinte a haláláig szolgálta az ózdi gimnáziumot. Összeállt a csapat Március 1-jére a gimnázium személyi állománya 11 kinevezett rendes tanárral és hat óraadóval működött. Voltak közöttük, akik egyenesen a hadifogságból jöttek. Voltak olyanok, akik a lerombolt és még füstölgő fővárosi romok közül menekülve Ózdon kerestek megnyugvást. A tanárok a mostoha körülmények ellenére lelkesek, optimisták voltak, pedig az egyre erősödő infláció miatt szinte egyik napról a másikra éltek, a családosok pedig még nélkülöztek is. Lakáshelyzetük megoldatlan volt. Érdemes itt megállni és visszapillantani a tanárok 50 évvel ezelőtti anyagi helyzetére. A hatóság 1946 tavaszán a gimnázium tanári kar tagjainak egy üresen álló többszobás épületet utalt ki szükséglakásként. Vozik Jóska a padláson talált egy hányódó ajtót, azt tették az ágyba, amibe valahonnan szalma is került. Négy helyszín A padlásszobába Kunt Ernő vonult be. Egy nagy közös konyhájuk volt egy tűzhellyel, de gond ebből nem adódott, se főz- nivalójuk, se tüzelőjük nemigen akadt. Étkezni a Kaszinó földszinti helyiségébe jártuk, ahol kedvezményesen kaptunk kosz- tot a Vasas Szakszervezet jóvoltából. Néhány szó a tanári fizetésről. 1946 márciusában az első fizetés: hétmillió 800 ezer pengőt volt. Ebből a kedvezményes étkezés négymilliót tett ki. 1946 áprilisában a fizetés már 31 millió pengő volt. Az árak napról napra duplázódtak. A tanítás az első évben négy, egymástól távol eső különböző helyen folyt. Az óraközi szünetekben néha 300-400 métert is kellett gyalogolni az egyik „tanteremből” a másikba. Felszerelés semmi. Padok, szekrények, könyvek, szertári állomány semmi, vagy kölcsönben a polgári és elemi iskoláktól. Ekkor jött a segítség a Kohászat részéről. Ugyanis befejezés előtt állott a gyár újonnan épülő anyagvizsgáló laboratóriuma - ózdi elnevezés szerint az Új laboratórium -, amelynek földszintjét a szerveződő gimnázium rendelkezésére bocsátotta, így egy helyen, a minisztériumi kikötésnek megfelelően, egy épületben folyt a tanítás 1946 szeptemberétől. Ózd nagyközség munkaasztalokkal, székekkel szerelte fel a tantermeket. Ebben az épületben működött az iskola 1950 nyaráig, innen költözött át a modern, új, kétemeletes épületébe, a Bem utcába. Önálló épület Az önálló iskola tervét a Magyar Tervezőiroda készítette Dávid Károly tervezőmérnök irányításával. A Tervezőiroda a tervdokumentációt két példányban készíttette el, mert a diósgyőri Kilián és az ózdi gimnáziumot egyformának képzelték el. A diósgyőri az eredeti terv szerint készült el sík területre, az ózdi azonban módosult. Ugyanis eredetileg az épületet Ózdon a Velence-telep melletti területre képzelték el. Az iskola alapkövét ide is helyezték, az acélhengerbe zárt okirattal együtt. Azonban a Kohászat erre a helyre egy hatalmas víztornyot tervezett, ezért felszedték az alapkövet öt hét múlva, és a mai helyén lévő épület alapjába falazták. Ez a terület azonban lejtős domboldal, ezért az eredeti tervet módosították, a tantermi szárnyakat 2 emeletesre emelték. Végül mégiscsak elkészült a modern új épület, és az ifjúság nagy ünnepség keretében vette birtokába a régen várt iskolát. Ekkor vette fel a gimnázium, József Attila nevét. (folytatjuk) 1946-ban az óriási infláció miatt a pengőnek nem volt értéke. A tanárok fizetését ilyen értéktelen pénzben folyósították. 1995. Október 24., Kedd Itt-Hon B 5 Köszöntötték a legidősebb polgárt Mezőkövesd (ÉM - Sz.S.) - A tágas porta és a régi ház még őrzi hagyományos, paraszti jellegét. A „modem kor” körülfolyta, de nem borította el a múlt kis szigetét, mely fakerítésével, barátságos lakóival, utánozhatatlan illatú tisztaszobájával talán egy évszázada ugyanúgy várja a vendégeket. Itt, az Alkotmány út 74. sz. alatt lakik a város legidősebb polgára, a 95 esztendős Lukács Antal, aki idestova 70 éve él boldog házasságban feleségével, Murányi Máriával. Antal bácsi 1900-ban született Mezőkövesden, viszonylag jómódú, banktisztviselő családban. Iskolába hat elemit járt. 14 éves korában rámaradt a család gazdasága, a 25 hold föld, így korán meg kellett tanulnia gazdálkodni. Feleségével a „fonóban” ismerkedtek meg, és még ugyanabban az évben - 1925 - össze is házasodtak. Mari néni akkor 16 éves volt. Igazi matyó lakodalmat tartottak - nagy mulatsággal, rezesbandával - mely egy hosszú, boldog házasság kezdetét jelentette. Nyolc gyermekük született. Megélték a háborút, majd az azt követő politikai átalakulásokat, melyek az ő életükre is kihatással voltak. Antal bácsiék emlékezetében máig is elevenen élnek például a tsz-szer- vezések körülményei, az agi- tálás, melynek ők igen sokáig ellenálltak, és csak 1961-ben léptek be a „közösbe”. Itt Antal bácsi még 10 évig dolgozott, s 1971-ben ment nyugdíjba. Visszaemlékezésük szerint a nagy család és a nehéz körülmények ellenére is békés, jó házasságban éltek, november 11- én ünnepük 70. házassági évfordulójukat. Öt unokájuk és hat dédunokájuk van, akikről nagy szeretettel beszélnek. Törődnek velük, látogatják őket, minden szempontból meg vannak elégedve a viselkedésükkel. Szeptember 22-én a Családsegítő Központ munkatársai virággal és ajándékkosárral köszöntötték a város legidősebb polgárát. Szokások a Hangony völgyében Id. Dobosy László (ÉM) - Mindenszentek (november 1.): Ezen a napon az egész temető olyan, mint egy gondozott virágoskert, amely estefelé fényárban úszik. Minden síron több-kevesebb gyertya ég, amit körül raknak a sírhanton. Akinek idegenben van halottja, az a temetői nagy keresztnél gyújt gyertyát, de van aki otthon égeti. Helyenként szokásban volt az ablakban is gyertyát gyújtani, különösen ott, ahol a templomból búcsúval mentek ki a falun keresztül a temetőbe. Ma már ezt nem látni. A temetőben a sír mellett csendesen beszélgetve állnak, az idősebbek imádkoznak. Régebben addig álltak ott míg a gyertya el nem égett. Az idősebb asszonyok a temető nagy keresztjénél összegyűltek, és az előimádkozó hangjai után imádkoztak. Régebben nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalok is feketébe öltözködtek. Ma már az öltözetre nem ügyelnek. Az, hogy mikor és hogyan mennek a temetőbe, falvanként változó. Hangonyban egységesen délután gyújtottak gyertyát régebben, de ez már megszűnt, ki mikor tud, egyénileg gyújt gyertyát. Este hat órakor itt a templomban litániát tartottak. Ezt követően körmenetben körül járták a temetőt kezükben tartott égő gyertyával. Urajban kora délutánra tették a litániát, mivel itt helyben pap nem volt, azt a kántor tartotta meg. A litánia után a templomban lévők a kántor vezetésével kimentek a temetőbe, s a nagykeresztnél elénekelték a liberót, a Ments meg engem Uram kezdetű éneket, mely után visszamentek a templomba. Később egyénileg mentek ki a sírokhoz, hogy gyertyáikat elégessék. Mióta Uraj az ózdi anyaegyházhoz tartozik az ózdi káplán kimegy Urajba, s a templomból a pap által vezetve, búcsúval mennek ki a temetőbe s a keresztnél együtt énekelnek és imát mondanak. Utána külön kérésre az új sírokat és újonnan állított síremlékeket beszenteli a pap, halotti énekek éneklése közben. A sír tulajdonosa ezért tetszés szerinti összeget ad a papnak. Szentsimonban a pap a litániát a temetőben mondta el. Utána történt a gyertyák elégetése, többnyire egyszerre. Az egyháztársulati asszonyok a faluban lévő útszéli kereszteken is gyújtottak gyertyákat. Susán a református családoknál nem volt szokásban a gyertyagyújtás. A sírokat rendbehozták, de nem tűzdelték tele krizantémmal, hanem a fejfákra egy-egy koszorút helyeztek, amelyet maguk készítettek. Fűzfa karikára az erdőből szedett télizöldet csavarták, s közé selyempapírból készített színes virágokat raktak. Idősebbeknek sötét, fiatalabbaknak világos, színes virágot készítettek. Újabban kezd elterjedni közöttük is a gyertyagyújtás, a nagyszámú vegyes házasság miatt. A cigányok sírján a művirágból készült koszorú a jellemző. Akinek hallottja nem itt nyugszik, az ablakban gyújt gyertyát. 1945 után ezen a szokások erősen módosultak. Litániára csak nagyon kevesen, többnyire az idősebbek mennek. Nemcsak mindenszentek napján a délutáni órákban, hanem már napokkal előbb megkezdik a gyertyák gyújtását a sírokon, amikor a szabadidejük azt engedi. A temetők arculata is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az 1960-as években megkezdődött a műkőből készült síremlékek, sőt az utóbbi évtizedben a kripták készítése is. Susán régebben a református sírokra fejfákat faragtak, a fejfára fölül az A.B.F.R.A. betűket vésették (A boldog feltámadás reménye alatt). Újabban a maradandó fejfa állítása teljesen megszűnt. A katolikusokkal egyező műkő síremlékeket készíttetnek a sírköves iparossal. A környéken egyedi jelenség, hogy a temető külön területén vannak a reformátusok, más területen a katolikusok és külön temetőrészben temetkeznek a cigányok, rendezett sorokat alkotva. Ehhez a naphoz is fűződik időjósló mondás: „Ha ez a nap nedves, lágy lesz a tél; ha tiszta, esős, havas lesz” olvasták fel Susán a protestáns naptárból. Halottak napja (november 2.): Általában ezen a napon koporsós miséket mondtak a katolikus templomokban, s aki csak tehette feketébe öltözve vett részt a misén. Urajban újabban a szentély elé nem tesznek ki koporsót, hanem a húsvéti vastag gyertyát gyújtják meg. E napon a szegényeket, régebben a koldusokat megajándékozták, kenyeret és terményeket, vagy ami éppen volt otthon adtak nekik. Különösen Sajópüspökiben volt ez szokás, messze híre is volt, ezért más faluból is jöttek a ta- lyigás cigányok muzsikáltak, énekeltek utcahosszat. A második világháború után ez megszűnt. Ma már csak Hangonyban járnak a cigányok házról- házra. Az Itt-Hon konyhája Töltött paprika Hozzávalók: 8 cső húsos paprika, 50 dkg sovány sertéscomb vagy lapocka, 7 evőkanál főtt rizs, só, őrölt bors, 1 evőkanálnyi reszelt vöröshagyma. A mártáshoz: 1,25 kg érett paradicsom, 2 evőkanálnyi cukor, kb. egy csapott evőkanálnyi só, 1 szál zellerzöld, 2 evőkanál liszt, vagy 1 evőkanál étkezési kukoricakeményítő. A paprikát kicsu- mázzuk, vastag ereit kivágjuk, és a csöveket megmosva félrerakjuk. A combról a zsiradékot lefejtjük, a húst megmossuk, földaraboljuk, majd kis lyukú tárcsán ledaráljuk. A főtt rizst hozzáadjuk, megsózzuk, megborsozzuk. Ezt a masszát a paprikába töltjük és villával vagy hústűvel néhány helyen megszurkáljuk, nehogy szétrepedjenek. A paradicsomot megmossuk, szárát kimetsszük, majd a szemeket turmixol- juk és lábasba szűrjük (így sem a magja, sem a héja nem kerül bele). A cukorral ízesítjük, megsózzuk, majd beletesszük a zellerzöldet is. 1 deci vizet hozzáöntünk, a paprikát belefektetjük (akkor jó, ha a paradicsomlé a töltött paprikát ellepi) és nagy lángon rázo- gatva felforraljuk. Utána letakarjuk, majd kis lángon kb. 30 percig főzzük. Amikor kész, a töltött paprikákat a lábasból kiemeljük és az 1 deci vízzel simára kevert lisztet a levéhez öntjük. 2-3 percig forralva besűrítjük. Tálalás előtt a paprikát a mártásba visszarakjuk és megforrósítjuk. Puha kenyérrel önmagában is tálalható, de igazából sós vagy petrezselymes burgonya illik hozzá. Jó tanácsok:- ha a töltelékből gombócokat is készítünk, akkor 1 tojást is adjunk hozzá, nehogy szétfőjenek.- a mártást cukor helyett mézzel vagy mesterséges édesítőszerrel is ízesíthetjük, amit csak a végén, a már besűrített paradicsomlébe keverünk.- párolt rizst kis mennyiségben nehéz főzni, ezért készítsünk „normál” adagokat, ami marad, az másnap köretnek jó, de le is fagyaszthatjuk.- amikor még, vagy már nagyon drága a paprika, csak 1-2 csövet töltsünk az íze kedvéért, a többi tölteléket gombócként főzzük a mártásba tojás hozzáadásával.
