Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-24 / 250. szám

2 B Itt-Hon 1995. Október 24., Kedd-NÁLUNK TÖRTÉNT Felejthetetlen volt „A II. Országos Találkozóra szeptem­ber 22-24. között került sor, melyet a MUSZ Borsod Megyei Társulása ren­dezett. Mi központisok is, 15-en részt vettünk a sok élményt nyújtó, tartal­mas programon. Úttörőként még tavasszal jelentkez­tünk a találkozóra, és mint természet- védő úttörők utaztunk a városba. Elő­zetes feladatként albumot készítettünk környezetvédő tevékenységünkről. Há­zi Herman-vetélkedőn vettünk részt, megismertük a nagy természetvédő éle­tét, munkásságát. Szállásunk az Apáczai kollégium­ban volt, a Kazinczy iskolában étkez­tünk. A Széchenyi iskolában egy kiál­lítás várt bennünket. Nagyon tetszett az itt látott növényház és Herman-park is. Felavattunk a Herman-oszlopot, majd részt vettünk az ünnepélyes meg­nyitón. A kedves és körültekintő házi­gazdák kultúrműsorral köszöntötték a résztvevőket, majd diszkót rendeztek, melyen jól éreztük magunkat. Másnap Tiszalökre mentünk hajó­val. Jó volt látni közelről a Tiszát, a fo­lyópartot. Az úton a legizgalmasabb volt: átélni a zsilipelést. Várt bennün­ket a finom ebéd és a játékokkal fel­szerelt tábor. Itt töltöttük a délutánt. A gyerekek ebéd után részt vettek a Her­man-vetélkedőn, a felnőttek megnézték az erőművet és az arborétumot. Vacsora után különbusz szállított vissza bennünket a kollégiumba. Este még kimentünk a város érdekes ját­szóterére, ahol jót játszottunk. Fárad­tan, kellemes érzésekkel zártuk a na­pot. Harmadnap Lillafüredre kirándul­tunk, ahol megkoszorúztuk Herman Ot­tó sírját, majd a több mint kétszáz fős csoport két részre oszlott. Egyik csoport barlang- és erdei túrára indult, a má­sik a diósgyőri várba ment. Mi az utób­biakkal tartottunk. Megnéztük a hon­foglalás 1100. évfordulója alkalmából rendezett bemutatót és lovagi tornát. Nagy érdeklődéssel és tetszéssel néz­tük az előadókat. Kora délután értünk haza. Sokáig emlékezni fogunk a Tisza- újvárosban töltött napokra,-hiszen al­kalmunk nyílt ott is játékos ismeret- szerzésre, vetélkedésre, barátkozásra.” Potonyecz Istvánná tanár Kazincbarcika Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon/fax: 49/343-316 Honi hírek ♦ Honi hírek ♦ Honi hírek 9 Honi hírek ♦ Honi hírek • Morzsák a negyvenéves múltból A három település egy új várossá alakult át Fotó: Fojtán László Kazincbarcika (ÉM - S.L.) - A város négy évtizedes múltra visszatekintő település, amely három község összeolvadása - Barcika, Berente és Sajókazinc - révén alakult 1954-ben. Barcika község valamikor két részből állt: Alsó- és Felső- barcikából. Létezéséről már a XIV. században oklevél tesz említést. Az idők folyamán eléggé sokat változott a neve. Az 1500-as évek derekán a kö­vetkező nevekről tudtak: Al- sóbsrcza, Alsó Barcyka, Alsyo Barch és Alsó Barcyka. A falu másik részéről pedig ilyen el­nevezéseket jegyeztek fel: Fel- seoBareza, Felsewbarcika, Fye- wesyw Barch, Felső Barcz va­lamint Feseow Barcika. A te­lepülés egykori birtokosai a Barczikay családból származó nemesek voltak jórészt, ám más családok is uralták időle­gesen, úm. a Lorántffyak, a Dapsik, Hubayak stb. Később Barcika Ernye birtokává vált, akinek István fia eladta a falut Szuhai János fiának. Aztán az Alacskay család tulajdona volt, majd házasság révén Rákóczi- birtok lett belőle. Az utolsó birtokosok legna­gyobbika Lichtschein Dezső volt, akinek hatalmas terület volt a birtokában: ő uralta a Vécsetal-tanyát, az Ivánkái Vaspatak-tanyát, a Szeles-ta­nyát, a herbolyai Kakas-tanyát. Története során jelentős szere­pet töltött be a helyi fonóház, ahol a falu fiataljai összejöttek, ismerkedtek, szórakoztak. Ha­sonlóan fontos szerepet játszot­tak a barcikai szőlősdombok és pincék is. A szőlősgazdáknak a mai Kertváros néven ismert városrész magánépületei felett hosszan elnyúltak a hegyoldal­ba fúrt borospincéi, és előtte, a talajnak dőlt, kőből épült bor­házak kedvenc mulatóhelyei voltak. Már a századelőn is né­ha kora délutántól késő estig politizáltak itt, és nemegyszer felekezeti viták is zajlottak a helyi termelésű borok fogyasz­tása közben. A dombokon nem termett valami jó minőségű bor, hiszen a talaj meszes, és a dombok fekvése sem kedvez a szőlőtermelésnek. Sajókazinc közigazgatásilag fontos településnek számított, mivel köijegyzőségként műkö­dött. Gyógyszertárral és mozi­val is rendelkezett. Sőt abból a szempontból is figyelemre­méltó, hogy itt született több híres ember is. A legismertebb közöttük Egressy Béni, aki or­szágosan is elismert zeneszer­ző volt. Aztán Szathmári Paksi Jó­zsef, aki 1823-48 között a Ti- száninneni Református Egy­házkerület püspökként mű­ködött. A jelentősebb személyiségek közt tarthatjuk számon Zsóry Györgyöt, akit később Ózd szol­gabírójává neveztek ki, és Czö- vek Istvánt, aki egy időben Borsod megye rendőrkapitányi tisztét töltötte be. Méltó megemlékezés névadójukról Mezőkövesd (ÉM - SZ.I.) - Széchenyi-napokat rendezett a mezőkövesdi Széchenyi István Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. A legnagyobb magyar szüle­tésének 204. évfordulóján Zsol­nai Andor, az iskola történelem szakos tanára mondott ünnepi beszédet. Széchenyi örökérvé­nyű gondolatait idézve arra hívta fel a fiatalság figyelmét, hogy „képzett, kulturálisan nyi­tott... valamint ön-érdekképvi­seletre alkalmas embereket” követel magának ez a kor is. „Senki a tágas világon rajtunk segíteni nem fog, ha értelmi sú­lyunk s férfiúi tenyerünk nem” - idézte a Világ című műből, s ez igaz volt a történelmünk so­rán mindig. Az ünnepi beszéd után meg­koszorúzták Széchenyi szobrát, majd elkezdődtek a vetélkedők, szavalóverseny, tantárgyi ver­senyek. Nagy csatát vívott az iskola futballcsapata a gimná­zium focistáival, s az egri 212. számú szakmunkásképző csa­patával. Nem maradt el a lazí­tás sem, diszkóval zárult a nap. A rendhagyó napon nekünk is alkalmunk volt betekinteni az iskola életébe. Az igazgató, Molnár József, az oktatási rendszert érintő változásók el­lenére nyugodt évkezdésről be­szélt. Az utóbbi években jelen­tős beruházásokra került sor az intézménynél, ezek már igen sürgetőek voltak, hiszen az el­avult módszerekkel történő szakemberképzés csak munka- nélkülieket szülne. Ilyen kor­szerű beruházás volt például a gépjárművek szén-monoxid ki­bocsátását mérő műszer, amely a zöldkártya kiadásához szükséges. A tanműhely szol­gáltatásaiból befolyó összeget további fejlesztésre fordítják. Az érettségizettek az idei tanévben kaptak először lehe­tőséget arra, hogy számítás- technikai szoftverüzemeltető képzésre járjanak. Jelenleg 36 darab IBM számítógéppel ren­delkezik az iskola, ebből tizen­kettőt pályázat útján a Soros Alapítványtól kaptak. Ezeken a gépeken folyt az ÉRÁK ki­helyezett tagozatának oktatá­sa, s az ebből származó bevé­telből vásárolták a többi számí­tógépet. A szövegszerkesztés, adatbáziskezelés mellett az egyéves képzés alatt gépírást és angol nyelvet is tanulnak a diákok. Az a terv, hogy már az általános iskola elvégzése után, nappali tagozaton lehessen ok­tatni a számítógépes ismerete­ket. Ennek érdekében az isko­la világbanki pályázatot nyúj­tott be. Elnyerése újabb tovább­tanulási lehetőséget jelentene a város ifjúságának. 1995. Október 24-, Kedd Itt-Hon B 7 Az öregfiúk örömteli napja volt Mezőkövesd (EM - R.GY.) - Az egykori, 55 évnél idősebb labdarúgók a sportpálya klub- helyiségében szeptember 3-án tartották találkozójukat. A kü­lönböző településekre kerültek közül 26-an jöttek el, hogy a ré­gi sportemlékek felidézésével örömet szerezzenek egymás­nak. Voltak, akik Budapestről, Miskolcról, Égerből, Szikszóról, sőt alkalmi itt-tartózkodás alatt Belgiumból eljőve talál­koztak az egykori társakkal. A legtöbb sikert 1945-48 években „Aranycsapatának nevezett együttes játékosai közül meg­jelent Antal Ferenc, Birinyi Gáspár, Czerva Béla, Kovács József, Molnár József, Molnár László, Püspöki István és Re­ményi Gyula aratta. Az összejövetel a Mezőkö­vesdi Sportegyesület elnökségi tagjának, Jacsó Andrásnak az üdvözlő szavaival kezdődött, aki tagja volt a későbbi sikere­ket elérő együttesnek. Emléke­zett arra, hogy az idők 30, 40, sőt 50 évről mesélnek. Az egye­sület sok göröngyös utat járt be, neve többször változott. A találkozót az élettörténe­ti beszámolók, a sok kedves él­mény és események elmondá­sa vezette be, amelyek ezúttal is sok derültséget keltettek. A külön asztalon elhelyezett fény­képek, plakátok, a Népsport, a Felvidék Sport és a Mezőköves­di Újság hasábjain, valamint az akkori faliújságban megjelent meccsleírások is tanúskodtak az egykori sikeres eredmények­ről. Az egybegyűltek jókedélyét fokozta a pályán rögtönzött 11-es-rúgó verseny, melyben jó néhány lövés gondot okozott volna a jelenlegi aktív kapusok számára is. Előkerült egy 21 évvel ezelőtt emlékbe eltett, fel­újított futball-labda. Egy-egy névnek cikkelyeire való aláírá­sa örökítette meg a nap esemé­nyét. A jó hangulatban nem maradhatott el az egykori „Szeressük egymást gyereked­től a „Hál’ Istennek máma me­gint győztük” dalok, melyek an­nak idején oly sokszor kerültek eléneklésre. Fényképfelvételek is készültek, amelyek újabb emlékként őrződnek a sok szép régivel együtt. Búcsúzáskor megölelték egymást, mely nagyon sokat rejtett magában: egy életre szó­ló barátság kialakulását bizo­nyította. Az elköszönés előtt el­határozták, hogy jövőre ismét rendeznek a maihoz hasonló ta­lálkozót. Halomra döntötték a tekebábukat Kazincbarcika (ÉM) - Leját­szotta második bajnoki mérkő­zését a KVSZ NB Ill-as teke­csapata. A vendégegyüttes fel­cserélte pályaválasztói jogát. Hazai pályán ismét nagyará­nyú győzelmet arattak és meg­győző fölénnyel nyerték a mér­kőzést az újonc KVSZ játéko­sai. Egyéni eredmények: Ivády László 437, Fáczán Csaba 436, Berczy László 409, Krivik Ist­ván 403, Csengeri László 374, Konyha István 364 fa. A csa­pat 266 fa különbséggel nyer­te a mérkőzést, amelyért a plusz két pont járt, és így ala­kult ki a 7:1 fölényes győzelem. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Innen-onnan Vízszintes: 1. Kapcsolási mód az elektromos vezeték többszö­rös kihasználására 12. Hyen kő és malaszt is van. 13. ...hozd; ne említsd 14. Huszár vezény­szó 15. Térelválasztó 17. Belső szerv 18. Vonatkozó névmás 19. Nem valódi 20. A három kislány egyike 21. Biztató szó 23. Német város, híres a dóm­ja 25. Rőtvad 26. Játékcsiga te­szi 28. ... a kenguru 30. Fáj­dalmas betegsége van 31. Kira­kósjáték 32. Vörös németül 34. Lakóépület 35. Protaktinium vegyjele 37. Erdei gyümölcs 39. Aliz egyneműi 40. Éisenhower beceneve volt 42. Előző minisz­terelnök 43. Panasz szava ke­verve 44. Orosz félsziget 46. Apró 47. Örmény férfinév 48. Napfolt sötét magja 50. Beto­nozási kellék 51. Hátgerinc or­vosi nyelven. Függőleges: 1. Emberbaráti 2. íz és zamat 3. Becézett le­ány 4. Vissza: túlnyomás mér­tékegysége volt 5. Orosz elöl­járó, magyarul rag 6. Folyadék jelzője lehet 7. Latin kettős be­tű 8. Néma melós! 9. Helyha­tározó 10. Pl. a világegyetem kialakulásának kora 11. Felül­vizsgáló politikai irányzat 15. Német betű 16. Lom ikersza­va 22. Vicc, nevetséges írás 24. Táncdalénekes (László) 26. Dél-afrikai fehér ember 27. Töltés 28. Pinceszag 29. Számrendszerünk alapja 33. Észak-olasz város 36. A vízi átkelő 37. Rengeteg 38. Ruhát tisztít 39. Balatoni üdülőhely 41. Elbizonytalanodás kezde­te! 43. Szájjal kapcsolatos la­tin előtag 45. Középen barna! 47. Amerikai szabvány 49. Egyforma betűk 50. Kettős betű. Minősítettként indulhatnak Ózd (ÉM) - Szeptember 30-án rendez­ték a Köztársaság Kupa országos dön­tőjét Budapesten a Mexikói úti lőtéren légpuskás és kispuskás versenyszám­ban. A legjobbak az ország minden me­gyéjéből kerültek a döntőbe. Az indu­lók száma a 320-at is meghaladta, ami kategóriánként több mint 50 verseny­zőt jelentett. Az egész napos versenyen a megyé­ből 16-an indultak, s ebből Ózdot négy sportlövő képviselte. A nyílt irányzékú kispuskás versenyszámban a nők me­zőnyében Lukács Miklósné indult, s 188 körével IV. helyen végzett. A nyílt irányzékú kispuskás versenyszámban a férfiaknál Pintér László képviselte a megyét, s ő szintén 188 köregységet lőtt, ami kategóriájában a VII. helyre volt elegendő. Barta László és fia, Gá­bor a légpuskások mezőnyében indult a felnőtt féri és az ifjúsági fiú kategó­riában. Ők a X. és a XV. helyen vé­geztek. Saját technikájukkal, a hagyo­mányos felhúzós légfegyverekkel - a más klubok által a saját versenyzők szá­mára biztosított CO-s fegyverekkel szembeni egyenlőtlen küzdelemben - tel­jesítményük így is figyelemre méltó. B.-A.-Z. megyei csapat a csapatver­senyben légfegyveres számban a 2. sz. csapat a III., azl. sz. csapat a IV., kispuskás versenyszámban pedig az V. helyen végzett. Borsod megye csapata összesítésben az előkelő IV. helyet sze­rezte meg, megelőzve a technikailag jobban felszerelt és anyagilag jobban támogatott megyék versenyzőit. Mivel az ózdi versenyzők ilyen szép eredményeket értek el, a megyei ve­zetőség úgy döntött, hogy a jövőbeni versenyeken indítja a minősített ver­senyzők soraiban. Ez lehetőség arra, hogy a későbbiekben nemzetközi ver­senyzőkkel is összemérhessék erejüket, tudásukat. id. Kerekes Imre és felesége, Juhász Julianna Kesznyéten 40. házassági évfordulójuk alkalmából szeretettel köszöntjük, nagyon hosszú, boldog életet kívánunk Valika, Józsi, Renáta és Ricsiké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom