Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-24 / 250. szám

6 M Itt-Hon 1995. Október 24., Kedd GAJÓ GÁBOR Miskolc 2. születésnapod alkalmából sok-sok szeretettel köszön­tünk: apa, anya, nagymama és dédiék KOTOGÁN RITA Szirmabesenyő 6. 1 születésnapod alkalmából sok örömet és boldogságot kíván: anya, apa, nagyi, papó Sajóecseg, Állomás u. 69. 18. születésnapod alkalmából szívből gratulál: édesanyád, nagyszüleid, keresztszüleid. SZŐR LÁSZLÓ Balázs Róbert (Miskolc) 22. születésnapodon gratulálunk, sok szépet és jót kívánunk, WSSsm !■£>* légy boldog és elégedett, szeress úgy, mint mi téged. Laci és családja ­1995. Október 24., Kedd ItT'Hon M 3 Kiegyensúlyozott szolgáltatásokkal Pontosan tudják, mi kell a gyerekek tányérjába Felsőzsolca (ÉM - NJ) - A község önkormányzati képvise­lő-testületének egyik ülésén Magyar Erzsébet, mint gyer­mekgyógyász is indíttatást ér­zett arra, hogy minősítse a fel- sőzsolcai gyermekétkeztetést. Mint mondta, korábban hétről hétre részt vett a menü össze­állításában, majd ezt követően nem látta már ennek szüksé­gességét a korábbi gyakoriság­gal, hiszen meggyőződése sze­rint a konyha vezetői, dolgozói a munkájuk során, az étrend összeállításakor alapvetően fi­gyelembe veszik az egyes kor­csoportok igényeit, a korcsopor­tok összetételét. A gyermekgyógyász képvi­selő természetesen azóta is rendszeresen figyelemmel kísé­ri a gyermekek étkeztetését, az ételek minőségét. Az orvosnő megjegyezte az ülésen, hogy bi­zonyos mennyiségű zsírfogyasz­tásra a zsírban oldódó vitami­nok hasznosulása miatt is Fehér Attila polgármester Fotó: Laczó József szükség van, ugyanakkor taná­csolta, javasolta, hogy az ebé­den túl elfogyasztott ételeket úgy kell összeállítani, hogy azok ellensúlyozzák a zsír fel- használását. Fotó: Fojtán László Óhajként hangzott el, ami­nek a végrehajtása elengedhe­tetlenül fontos lenne, hogy a rendszeres nevelési és átmene­ti segélyben részesülők téríté­si díjhátralékát mielőbb le kel­lene faragni, hiszen az ma a gyermekétkeztetésért felelős egység gazdálkodásának napi gondjait növeli. Ezért az orvos­nő felkérte az egészségügyi és szociális bizottság tagjait, tár­ják az idevonatkozó informáci­ókat a képviselő-testület elé. A község polgármesterével, Fehér Attilával arról is beszél­gettünk, hogy a közelmúltban csökkentette a fogorvosi, fogá­szati díjakat a település két fog­orvosa, akik munkájukat im­már vállalkozói orvosként lát­ják el Felsőzsolcán és az oda tartozó amótiak körében. Igaz, az efféle elhatározások, döntések nem minden esetben vívják ki a szakma (fogorvosok) egészének egyetértését és tá­mogatását. Műit a keresztesi és a miskolci vasgyári rendelői példa is mutatja, az alacso­nyabb díjtételek mellett elvár­ható, hogy a lakosság ne ha­nyagolja el az eddiginél is job­ban a fogazatát. De ne hallgas­suk el azt se, hogy e lépések mögött a fogorvosok, Keresztes esetében pedig az önkormány­zat másféle szándékai is meg­fogalmazódtak. Nevezetesen a rendelők forgalmának javítása, hiszen a rendeletet követően mindenütt számottevően visszaesett a betegforgalom és az ehhez szorosan kapcsolódó bevételek is. Ez pedig szélső­séges esetekben már a helyi fogorvosi munka szükségessé­gét kérdőjelezhetné meg. Érthető, ha a felsőzsolcai fogorvosok is úgy döntöttek, jobb, ha a lakosság fogazata nem romlik tovább, illetve a be­teg könnyebben adja fejét a ke­zelésre, mert annak díjait még meg is tudja fizetni. Fogászati kezelés olcsóbban. Felvételünk illusztráció. Fotó: Farkas Maya _HETI TEGYZFT Vitányi Nagy Zoltán Vitányi Iván megnyilatkozásaira érde­mes odafigyelni. Mostanában viszony­lag ritkán olvashatjuk írásait, hallhat­juk véleményét, de amikor az ismert szociológus-művelődéstörténész meg­szólal, ahogy a szólás-mondás tartja: fején találja a szöget. A minap a rádió­ban hallhattuk kiállását a művelődési otthonokért, mondván: amit az embe­rek megszoktak évtizedek alatt, attól nem szabad őket megfosztani. És nem is az utóbbi fél század kétségtelen túl­központosított, irányított intézmény- hálózatáról van már szó, bár köztük is volt szép számmal kiválóan működő. De menjünk a messzibb múltba: a szá­zad első felében is figyelemre méltó hatásfokkal működtek a falvakban, jobbára vallási alapon, a nagyobb ipar­ral rendelkező városokban - nálunk Diósgyőrben, Ózdon - munkások szá­mára, avagy általuk szerveződő olva­sókörök, otthonok... Igaz, azóta sok víz lefolyt a Szinván, a Sajón és az utóbbi 5-10 évben jócskán átalakultak ezek az intézmények. Maliciával szól­ván már-már sokallják a rájuk szakadt önállóságot, merthogy elég ritkán jut­nak központi, országos pénzhez pályá­zatok révén, a helyi önkormányzatok­nak pedig éppenséggel sok helyre kell ten­ni -adni a mind kevesebb pénzből. Gazdál­kodni kell hát, fogni, megszerezni a pénz a megmaradáshoz. Rá kell találni a némi be­vétellel kecsegtető rendezvényekre, a bérlet díjáért no meg lakossági igények kielégítésé­ért is be kell engedni a művelődés hajlékai­ba a kereskedelmet, akciós vásárokat, uram bocsá', a turkálót Remélvén természetesen, hogy a je­lenlegi „helyzet", a gazdaság az élet- színvonal visszaesése átmeneti. Mit hozhat a jövő a művelődési házak, a klubok számárai Miskolc polgármeste­re Görömbölyön a városrész művelő­dési házának jövőjéről beszélgetvén vázolt fel egy lehetséges koncepciót nyugati példák alapján. Ott nem az ál­lam, még nem is a helyi önkormányza­tok tulajdonában, kezelésében vannak az ilyen intézmények, alapítványok, egyházi és polgári közösségek tartják fenn és igényeik, kedvük szerint for­málják programját. Megajánlotta, kész kezdeményezni a művelődési ház át- . adását a jelenleg is dinamikusan tevé­kenykedő helyi kulturális egyesület­nek. Az elgondolás tetszetős, egy bökkenő­je van. Minden bizonnyal várni kell megva­lósításával, amíg mi, magyar polgárok leg­alábbis közelítünk a nyugatiakhoz a tehetős- ség tekintetében. Kell, hogy ennek is eljöjjön az ideje, de addig sem szabad feladni. Egyetért- vén megyénk, közelebbről Abaúj szülöt­tével Vitányi Ivánnal, külön üdvözölve azt, hogy végre egy felelős vezető politi­kus szót emel a közművelődés érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom