Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-03 / 233. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1995. Október 3-, Kedd Millenniumi tanév Sályi Kiss László A Magyar oktatásügy 1996-ban ezeréves. 996- ban alapították meg a pannonhalmi bencés apátságot. Ennek a kolostornak a falai között működött az első magyarországi iskola. Az első név szerint ismert magyar iskolásfiú Boldog Mór, a későbbi pécsi püspök. Az oktatás a középkorban az európai kereszténység keretében jelentkezett és bontakozott ki. A XI-XII. században az iskolatípusok felülről lefelé épültek ki. Először a székesegyházi iskola, majd a kolostori nevelőintézet és a plébániai iskola típusai terjedtek el. Ezek a fokozatok nem kapcsolódtak egymáshoz. A papnevelés mellett a XIV. századtól kezdődően jelentkezett a világi értelmiség képzésének az igénye. A magyar pedagógia a XV. század első felében kapcsolódott be az egyetemes iskolakultúra törekvéseinek a vérkeringésébe. (Pécsi egyetem, pozsonyi akadémia...stb.) A XVI. század második felében az európai protestantizmus hatására több kollégium jutott jelentős szerephez. Ezek oktatási centrumai voltak egy-egy nagyobb tájegység iskola- hálózatának. (Sárospatak, Debrecen, Pozsony... stb.) Több mint kétszáz éve látott napvilágot (1777. augusztus 2-án) az I. Rátió Educationis. Ez az első legmagasabb törvény, amely Magyarországon a nevelést, oktatást közoktatási rendszerré emelte, megteremtette a szervezeti kereteit, biztosította az anyagi garanciáit és szabályozta az oktatás tartalmát. A magyar oktatásügy igen termékeny időszaka az 1868-ban kiadott első népoktatási törvénnyel kezdődött. Eötvös József hatalmas szervező tevékenységének eredményeként e korszakra esik a kisdedóvók törvényes szabályozása, a középiskolai és az ipartörvény megjelenése, valamint a szakoktatás megszervezése. A két világháború között a magyar oktatási rendszer igen sokszínűvé vált. 8 osztályos gimnáziumok, humán - reál tagozatok, idegen nyelvű gimnáziumok, egyházi iskolák, polgári iskolák, különböző típusú önszervező kollégiumok találhatók meg a jogilag nyolc évre nőtt elemi iskola mellett. Az államosítást követően az ötvenes évektől az iskolák az uniformizáltság megtestesítői lettek. Az 1961-es III. törvény, - amely az oktatás tartalmát az iskola és a társadalom kapcsolatát, valamint a politechnikai oktatást foglalta magába - hosszú időre meghatározta a magyar nevelésügyet. Minőségi változást és az irányítás reformját jelentette az 1985-ben elfogadott oktatási törvény. Az 1990-es alkotmányi és törvényi módosítás pedig már jelentős lépés volt az oktatási rendszer demokratizálódásához, a közoktatás pedagógiai pluralizálódásához. Kiegészítő tandíj nélkül Sárospatak (ÉM - M.L.) - A felsőoktatásban tanuló diákok demonstrációjának „árnyékában” tartották meg az elmúlt hét végén a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán azt a tanácsülést, amelynek napirendi pontjai között szerepelt a főiskolán fizetendő tandíj kérdése is. A főigazgató távollétében helyettese, Szentirmai László elmondta, hogy a kétezer forintos alaptandíj mellett kiegészítő tandíjat nem kérnek a tanítóképzősöktől ebben a félévben, és valószínűleg a következőben sem. Reményeik szerint mostani döntésük „átértékelésére” egy esetleg ezzel ellentétes irányú kormányzati elképzelés nem kényszeríti majd őket. Szabályzatban rögzítették a tandíjmentességhez, illetve a tandíjkedvezmény megállapításához szükséges kívánalmak körét is. Mentességet ezek szerint csak az kaphat, aki a szabályzatban pontosan körülhatárolt szociális állapotok valamelyikébe tartozik, a kedvezmény megállapításánál pedig a tanulmányi előmenetelt díjazzák. A kollégiumi térítési díjakat a főiskolai tanácsülésen háromezer forintban állapították meg. A főiskola határon túli magyar diákjainak tandíj, illetve kollégiumi díj fizetését központi rendelkezés szabályozza. Ösztöndíj átadások Lakitelek (MTI) - Bensőséges ünnepség keretében hirdették ki az elmúlt hétvégén a Lakiteleki Népfőiskolán, hogy kik kapták meg ebben a tanévben a Lakitelek Alapítvány ösztöndíjait. Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy 1992 óta minden esztendőben csaknem 1 millió forinttal támogatják az ország legkülönbözőbb közép-, és felsőfokú oktatási intézményeiben tanuló diákokat, ily módon is hozzájárulva a falusi gyerekek esélyegyenlőségének jobbításához. Az ösztöndíj egyébként nem szociális segély, hanem ösztönzés, hiszen tapasztalataik szerint évről évre javul a diákok tanulmányi eredménye. A mostani tanévben együttesen 208 lakiteleki továbbtanuló kapta meg az alapítvány ösztöndíját. „A tudás az, ami el nem vehető” Negyvennégy esztendeje a katedrán: Rézműves János Fotó: Fojtán László Hajdú Imiíe Szó esik itt mindenről, mert a szüret már csak ilyen. Akár hajdan a rómaiak fóruma. Szót kap itt mindenki. Friss és régi történetek keverednek, hol humorral, hol komolysággal, sőt van, ahol még a csípős szél ellen kortyolt papramorgó nótára, kacagásra is sarkall egyeseket. S itt, ebben a tarka kavalkádban, ott a bogácsi Galagonyás dűlőben, szőlőtől tapadó, ragadó kézzel, széltől kipirult arccal valaki azt mondja: volt neki egy nagyszerű tanára Sajóládon, ahol hajdan iskolába járt. Erre az emberre, aki még mindig tanít, immár 44. éve - örökké emlékezni fog, és mindig jó szívvel. A hallgató, aki akarva-akaratlanul hallja ezt, a szőlőben talán váratlannak tűnő vallomást, ösztönösen is azt kérdezi: ki ez a tanár? Hogy hívják?- Rézműves Jánosnak - érkezik a válasz a széllel muzsikáló szőlősorok között. S mintha azt is zizegnék hozzá, üzennék ezek a sárguló levelek; meg kell keresni, fel kell keresni. Mármint ezt az embert, akit ennyire, ennyi idő után is tisztelnek tanítványaik, akik pedig már maguk is megették kenyerük javát. Vagy nem is a levelek zizegték azt? Hanem egy belső indíttatás, egy belülről táplálkozó kíváncsiság kényszere ez? Mindenesetre Rézműves János néhány évtizeddel ezelőtti emlékének, méghozzá jó emlékének felidézéséről eszembe jutott Jávor Ottónak a pedagógus pályáról írt néhány, ám nagyon találó sora: „Tudod-e, hogy vannak életveszélyes foglalkozások? Hivatásos forradalmárnak lenni Dél-Ameriká- ban, egy Caravellt Kubába téríteni, mondod, az életveszélyes. Tévedsz. Sokkal életveszélyesebb egy tizennégy éves fiúnak vagy lánynak azt mondani: igen, vagy azt: nem. Merre indítod el az igenjeiddel, mitől tartod vissza a nemjeiddel?” Persze, más is eszembe juthatna a pedagógus pályával kapcsolatban. Például, hogy „minden iskola olyan, amilyen embereket nevel” (lám, tartalmát tekintve rímel az előbbivel), vagy Jobbágy Károly: Elhagyott repülőtér című versének azon része, amely arról szól, hogy a diók egyszer csak kirepül a gyakorlótérről, ki a világba, s aki útjára indította, az ott marad, mindig, örökre, ott, az iskolaudvaron. Te, aki szállsz fejem felett, / ne felejtsd el az első leckét, / a riadt, kezdő éveket. / S míg téged világűrbe von / korunk süvítve, - gondolj majd rám / ki akkor is ott, lenn leszek még, / Ott, az iskolaudvaron. Rézműves János. Már a neve is míves mestert takar. Hogyan kezdődött ez a gazdag életút? • Sajóládi vagyok. Őseim százötven éve apai, anyai ágon ott éltek, élnek. Icádon én otthon voltam, vagyok, s leszek mindig. A ládi iskola az én iskolám. Olyannyira az, hogy a ’60-as években, amikor átépítetRézműves tanár úr tűk, én magam is a saját kezemmel raktam a falát. □ Pedagógusnak készült már a kezdetekkor? • Szüleim gazdálkodtak, a családban tehát nem volt motívum, késztetés, ami erre a pályára irányított volna. Én mégis 13 éves koromban megálmodtam, hogy latin-német szakos tanár leszek. Hogy mégsem az lettem, annak az az oka, hogy amikor már a főiskolára jelentkeztem, a „népi demokráciában”, azt mondták: ilyen szakos tanárokra nem lesz szükség az új Magyarországon. Először polgárit végeztem, majd Miskolcon a Fráter György Katolikus Gimnáziumban tettem latinból különbözeti vizsgát. Ez sikerült, s így kerülhettem az állami Hunfalvy János reálgimnáziumba. Onnan vezetett az utam az egri pedagógiai főiskolára, ahol magyar-történelem szakon végeztem. □ Friss diplomával a kézben hová került pedagógusnak ? • Tanári pályámat 1952-ben Felső- zsolcán kezdtem. Ott egy évig tanítottam, s akkor hazakerültem Sajó- ládra, s azóta is ott tanítok. 1954- ben a miskolci járás szakfelügyelője lettem, majd az 1960/61-es tanévtől az egész megye magyar-történelem szakos felügyelője. Mindemellett Sajóládon mindvégig tanítottam, természetesen órakedvezménnyel. □ Ön a felnőtt-, sőt a szakképzésből is kivette részét? • Igen, a korábbi évtizedekben a főiskolát levelező úton végző képesítés nélküliek képzésében éppúgy közreműködtem, mint a végzett tanárok posztgraduális továbbképzésében. Húsz éven át tanítottam nekik a szaktárgyat, a pedagógiát és a módszertant. □ Mi volt Rézműves Tanár Úr pedagógiai ars poeticája? • Nem volt, hanem ma is van. Papíron ugyan 1986-tól nyugdíjas vagyok, de még ma is, 74 évesen tanítok Ládon, idén heti tíz órában. Én a saját falumban zömében rokon-, meg szomszédgyerekeket tanítottam. Talán ezért még közelebb álltak hozzám a gyerekek, mint máshoz. Ez a viszony persze nem jelentett engedékenységet. Következetesen szigorú voltam, vagyok, mindig megköveteltem a rendszeres munkát, hisz’ a tudás az, ami az embertől el nem vehető. Közben persze megpróbáltam a gyerekeket a képességüknek megfelelő pályák felé terelni. □ Sikerült? • Legtöbbjüknél - úgy érzem - igen. Talán ezért is van annyi hálás tanítványom. Minap például megállított egy fiatalember. Fuvarozó. - Üdvözlöm, Tanár Úr! Meg tetszik ismerni? — kérdezte. - Segíts! - válaszoltam. - Mondd a neved! És ő mondta. Meg azt is, hogy még mindig emlékszik azokra a történelemórákra. Mit mondjak? Jól esett hallani. U Ismerősei, tanítványai mondják: Rézműves tanár úrnak mindene volt az iskola. Van valami, amit még épp úgy szeret, mint tanítani? • Kertészkedni, azt igazán szeretek. Talán nem véletlen - hisz’, mint mondtam, szüleim gazdálkodók voltak -, s például anyai nagyapám a Horthy-rendszefben a vasgyár vezérigazgatójának főkertésze volt. Ez a kettő, a pedagógia és a kertészkedés számomra tartalmas életet, tartalmas életvitelt nyújt. Mindkét területen - úgy érzem - nem a dolgok irányítottak, irányítanak engem, hanem épp fordítva, én irányítom a dolgokat. Tulajdonképpen olyan gondolatokat, terveket valósíthattam, valósíthatok meg, amit ifjú koromtól kezdve magamban hordozok. Kell ennél több? Egyetem-jövő-társadalom - vitafórum A hallgatók a kiszámítható felsőoktatás érdekében demonstrálnak Budapest (MTI) - A profesz- szorok Batthyány Köre szombati vitafórumán, a BM Duna Palotában a résztvevők amellett foglaltak állást, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapnak - a kormány költségvetési tervezetével ellentétben - a jövőben is meg kell őrizni a függetlenségét, és növelni kell állami támogatásának összegét. A professzorok szerint ugyanis nagy veszélyt jelent az, ha az alapot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetéséhez csatolják, és pályázati támogatásokat jelentős mértékben csökkentik. Erről Pálinkás József, a Batthyány Kör egyik alapítója a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a tanácskozást követően több professzortársával együtt felkeresi a parlament előtt tüntető diákokat. Véleménye szerint a hallgatók átérzik annak jelentőségét, hogy mennyire fontos: az állam ne vonuljon ki a felsőoktatásból. Látják ugyanis - tette hozzá -, hogy amennyiben ez bekövetkezik, akkor az egyetemek és főiskolák csak nagyon szűk rétegek számára lesznek elérhetők. A hallgatók nem egyszerűen a tandíj ellen tiltakoznak, hanem a kiszámítható felsőoktatás érdekében demonstrálnak. A vitafórumon Kiss Ádám, az ELTE TTK dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési elvonások egyes egyetemi szakokon szinte lehetetlenné tették az oktatást. Bencsik István szobrászművész, egyetemi tanár rámutatott: a felsőoktatásban egyszerre van szükség tömeg- és elitképzésre. Vékás Lajos, az ELTE volt rektora azt hangsúlyozta, hogy nem lehet általános recepteket adni az egyetemi és főiskolai intézményrendszer hatékonyabbá tételére, a létszámcsökkentésekre és az integrációra. Sándor Péter, a SOTE professzora kifejtette: az orvostanhallgatókat nemcsak a szakmára, hanem a humánumra és a polgári értékek képviseletére is meg kell tanítani. Nagy Zoltán, a KLTE volt rektora szerint az átgondolatlan megszorító intézkedések csak károkat okoznak a felsőoktatásnak, haszon nem származik belőlük. Kiemelte azt is, hogy az egyetemeknek a jogi mellett egyfajta gazdasági autonómiát is biztosítani kell. A fórumon a kör meghívására megjelent Für Lajos, az MDF elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke, valamint a KDNP elnökének képviseletében Jobbágyi Gábor tanácsadó. Információk a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetből Országos pedagógiai konferenciát rendez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Heves Megyei Pedagógiai Intézet a NAT bevezetésének aktuális kérdéseiről október 5-6-7-én. A konferencián megyénket valamennyi részterületen tevékenykedő szaktanácsadó képviseli. Óvodavezetők részére aktuális irányítási és szakmai kérdésekről rendez szakmai napot a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet (PKI) Miskolcon a Tudomány és Technika Házában (Görgey u. 6.) november 6-án, délelőtt fél 11-től. Két angol anyanyelvi lektor kezdte meg munkáját a közelmúltban megyénkben. Feladatuk az általános és középiskolai tanárok ingyenes továbbképzése. Ennek alapján október második hetében kezdődnek a foglalkozások Miskolcon és Szerencsen. Bővebb felvilágosítás kérhet» Csótainé Bárczy Klára szaktanácsadótól a 46/348-899, illetve a PKI Széchenyi utcai részlegében a 46/354-811- es telefonon. Az Amatőr Gála rendezvénysorozatára való jelentkezési határidőt - az érdeklődők kérésére - 1995. október 15-ig meghosszabbította az intézet. A jelentkezéseket az adott körzetben lévő városi művelődési központ címére kell beküldeni. A részvétellel kapcsolatban részletes információ kérhető a B.- A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben (Miskolc, Széchenyi u. 35. sz. alatt) Szűcs Lász- lónétól, a 354-811-es telefonszámon. A tanulmányi versenyek megszervezéséhez az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az idén is tervezi a PKI az általános és középiskolai versenyek összegyűjtött jegyzékének megjelentetését. A kötetek várhatóan október végén jutnak el a megye iskoláihoz; megjelenésükig a Művelődési Közlönyökben közölt általános tájékoztatás van érvényben. A Hírlánc októberi számából a Kölcsey Ferenc olvasókörnek a Magyar Kultúra Napja alkalmából meghirdetett, a Soros Alapítványnak a környezeti nevelés támogatására meghirdetett, a Német Felső- oktatási Csereszolgálat németországi tanulmányi ösztöndíjakra meghirdetett pályázataira hívjuk fel az érdeklődők figyelmét. A megye középiskolái rövidesen megrendezik a hagyományos nyílt napok rendezvénysorozatát. Az erre vonatkozó információk az októberi Hírlánc mellékleteként jutnak el az általános iskolákba. A Pályaválasztási tájékoztató című kiadványra ismételten felhívjuk a továbbtanuló fiatalok szüleinek és önkormányzatok illetékeseinek figyelmét. A kötet 300 forintos áron még megrendelhető a PKI-ben (Miskolc, Andrássy u. 96. Tóth Anna). A 0-6 éves, eltérő fejlődésmenetű gyermekek korai gyógypedagógiai gondozásával kapcsolatban a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa minden héten csütörtökön áll az érintett szülők, pedagógusok rendelkezésére. Felvilágosítás, tanácsadás személyesen vagy telefonon: Miskolc, Andrássy u. 96. Telefon 46/350-433/25 mellék. Az óvodában nevelkedő, eltérő fejlődésmenetű, értelmileg sérült gyermekeket a szakértői vizsgálatra irányuló kérelmek beérkezését követően folyamatosan vizsgálja a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Iskolaérettségi vizsgálatok végzése nem áll módúkban.
