Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-17 / 245. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körrép 1995, Október 17«, Kedd Vagyonőröket képző rendőrök Miskolc (ÉM - MSZ) - Novembertől nem kell vérvétellel megerősíteni az alkohol- szondát - hangzott el egy tegnapi sajtótá­jékoztatón. A megyei rendőr-főkapitányság illetékes szak­emberei munkájuk egy-egy fontos újdonságá­ra hívták fel a figyelmet tegnap miskolci, kö­zös sajtótájékoztatójukon. Baróczi Andrásné rendőr őrnagy, az ide­genrendészeti osztály vezetője arról számolt be: ezentúl külön helyiségben intézik az ide­genrendészeti ügyeket. A főkapitányság főbe­járata melletti volt portaszobát alakították át erre a célra, hétfőn és szerdán reggel 8-tól 12- ig és délután 1-től 3 óráig, péntekenként reg­gel 8-tól 12-ig várják az ügyfeleket. Külön, ut­cára nyíló irodában (az idegenrendészet volt helyiségében intézik a fegyverengedélyezési ügyeket, immár hetente két napon: kedden és szerdán reggel 8-tól 12-ig és délután 1-től 3 óráig. Ugyanott várják a közlekedésigazgatási problémával hozzájuk fordulókat, minden csü­törtökön reggel 8-tól 12-ig, és délután 1-től 3-ig. Balázsy István rendőr alezredes, a közleke­dési osztály helyettes vezetője az év eddig el­telt időszakának közlekedési helyzetét ele­mezve rámutatott: 837 személyi sérüléses bal­eset történt megyénk útjain, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az esetek közül 40 halálos, 294 súlyos, 503 könnyű sérüléses volt. A 40 halálos balesetnél 45-en vesztették életüket. A balesetek 16,8 százalékában közre­játszott az alkohol (tavaly csak 12 százalék­nál), az okok közül a gyorshajtás vezet. A rendőrök ismét fokozott közúti ellenőrzéseket tartanak. Egyik új segédeszközük ebben no­vember 1-jétől az az alkoholtester, ami annyi­ra precíz eredményt ad, hogy azt már nem kell vérvizsgálattal hitelesíteni. A szombati, szikszói halállal végződő cser- benhagyásos gázolással kapcsolatban az alez­redes arra hívta fel a figyelmet: minden tanú érdekes lehet számukra, aki az adott időben, délután 1-től 2-ig a közelben tartózkodott, mert olyan adattal segíthet, amire maga nem is gondol. A jogszabályi feltételeknek megfelelő vizs­gát adó személy- és vagyonőrtanfolyamot indít a jövő hét szerdáján a megyei rendőr-főkapi­tányságon. A tanfolyam díja Miskolcon 25 ezer, vidéken ennél valamivel több: 28 ezer fo­rint. Vizsgát tehetnek később azok is, akik más tanfolyamokat végeztek: egy komplett, írásos, szóbeli és gyakorlati vizsga 20 ezer fo­rint. A tanfolyamot a Bűnmegelőzési Alapít­vány szervezi, teljes nyeresége az alapítvány vagyonát gyarapítja. Érdeklődni a 329-611-es telefonszám két mellékvonalán, a 25-14-esen és 25-06-oson lehet. Vanczák Zoltán rendőr alezredes, a személyzeti osztály vezetője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: több tárgyból is kérhető vizsga alóli felmentés, ám 1996. március 1-jétől már csak az érvényes vizsgát tett őrök kaphatnak engedélyt. Megkezdődött a jelölés a választásra Miskolc (ÉM) - Tegnap hivatalosan is meg­kezdődött a jelöltállítás a november 19-ére ki­tűzött kisebbségi önkormányzati választásra. Október 30-áig gyűjthetik össze a szükséges számú támogató aláírást azok, akik a válasz­táson ringbe kívánnak szállni a mandátumo­kért. Borsod-Abaúj-Zemplénben 23 települé­sen járulhatnak majd az urnák elé a helyi pol­gárok. Miskolcon bolgár, Ládbesenyőben len­gyel, Komlóskán ruszin, Alsóregmecen, Kis­hután és Vágáshután szlovák, a többi helyen cigány kisebbségi önkormányzatot választa­nak a helyiek. Szendrőben és Szuhakállóban is kezdeményeztek ilyen választást, de nem voltak meg a törvényes feltételek hozzá, hogy ki is írják azt. Miskolcon megkezdte a posta a választási ér­tesítők kézbesítését. Néhány napon belül a város polgárai megtudhatják: hol adhatják le szavazatukat novemberben. Fotó: Végh Csaba Egy hét a harcikat öregekért Öregek hete kezdődött tegnap Kazincbarcikán, a Béke moziban. A megjelenteket Király Bálint, a város polgár- mestere üdvözölte, majd hangsúlyozta, hogy az idősebbek megbecsülése a fiatalok mindennapi kötelessége. A köszöntőt követő műsorban - többek között - fellépett Harangozó Teri is, aki ezúttal is elénekelte a Mindenki­nek van egy álma című örökzöldet. A héten számos színes programot szerveztek a város idős polgárainak szóra­koztatására. Fotó: Vajda János Fizetnek a megyei MSZP-sek Orosz Lajos: Nem kezdődött meg az elvándorlás a pártból Miskolc (ÉM) - A megyében nem csökkent az MSZP tag­jainak száma. A borsod-abaúj-zempléni szocialis­tákra nem vonatkozik az, amit az MSZP egyik ismert politikusa, Já­nosi György jelentett ki egy televízi­ós interjúban - nyilatkozta lapunk­nak a párt megyei ügyvezető alelnö- ke, Orosz Lajos. Jánosi egy múlt heti tanácskozás apropóján arról beszélt, hogy meg­indult az elvándorlás a nagyobbik kormányzó pártból. Ezzel kapcso­latban Orosz Lajos érdeklődésünk­re azt állította: nem csappant meg az MSZP taglétszáma Borsod-Aba­új-Zemplénben, fizetik a tagdíjat és nem adták vissza a tagkönyvüket a regisztrált párttagok, akiknek a száma 3300 körül van. Az ügyveze­tő alelnök ugyanakkor elismerte: csökkent az MSZP-tagok aktivitá­sa, amit azzal magyaráz, hogy kor­mánypártként nehezebb politizálni, mint annak idején ellenzékből. Száz szavazat a bolgároknak Dóra asszony azt reméli: legalább ennyien gondolnak rájuk M. Szabó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - November 19-én tartják Miskolcon a bolgár ki­sebbségi önkormányzati válasz­tást. Azért akarnak saját szer­vezetet a nemzetiség tagjai, mert szeretnék ismét élőbbé tenni kapcsolatukat. Avrám Kolevné miskolci, Szentpé- teri kapui lakásában fogad, a falon két Mazsaroff-festmény - jó kapcso­latban áll a családdal. Hazájuk kö­zös, a távolról szeretett Bulgária. A hetvenéves asszony szívesen emlék­szik arra, hogyan is került Magyar- országra, Miskolcra, hogyan vált magyarrá.- Negyvenöt éve kerültem ide. Akkoriban Bulgáriában az ipar na­gyon gyenge lábakon állt, de a ker­tészeink sokat tudtak, bárhol szíve­sen fogadták őket. Én a Pécsen élő nagybátyámhoz jöttem egy Ruszé melletti kis faluból látogatásra. A vonaton, már hazafelé tartva ismer­tem meg a férjemet, akinek az édes­apja Ozdon kertészkedett. Levelez­tünk, megszerettük egymást, majd összeházasodtunk. Magyarorszá­gon dolgozott, Miskolcon, a Tiszai pályaudvar mellett volt kertészete. Eljöttem egy hétre, de végül itt ma­radtam. Sok nehézsége volt kezdetben a nyelvvel, mert a magyar nagyon ne­héz. Vidáman meséli, hogyan ma­gyarázta meg a hentesnek mit kér, amikor nem jutott eszébe a boíjú- hús kifejezés. A tehén fia húsa! — vágta ki magát. Sokat nevetett ha­sonló kalandjain, mert vidám ter­mészetű, s mert kedvesen fogadták, megszerette a magyarokat.- A férjem sokat dolgozott, majd amikor beépítették a földet, belé­pett a tsz-be, én pedig a háztájival foglalkoztam. Akkor már nem sok időnk jutott a társasági életre, bár így is sok barátom van. De az elején, amikor idekerültem, a Béke mozi mellett volt egy kis klubhelyiségük a bolgároknak. Oda jártunk zenél­ni, táncolni - mutatja gyönyörű, né­pi táncos ruhában készült fotóját -, az öregek pecüg pletykálgatni. A majd fél évszázad alatt magyarrá vált Fotó: Farkas Maya Akkoriban húsz bolgár család élt Miskolcon. A nem túl idősek is em­lékeznek még a kertjeikben termett szép zöldségekre, gyönyörű rózsák­ra. A miskolci Bulgárfóldi lakótelep nevét onnan kapta, hogy ott, a mai panelházak, üzletek helyén termet­tek ezek a kertészeti csodák. Dóra asszony nagyon sajnálja, hogy ma már csak három bolgár kertész van a közelben, s hogy a hazájából jöt­tek meglehetősen elszakadtak egy­mástól.- Ma már csak az öregek a tisz­tán bolgárok, a többség vegyes há­zasságot kötött. Vannak ilyenek vagy százhatan, nem tudom, meg- kapjuk-e az önkormányzat felállítá­sához szükséges száz szavazatot? Mert mi van, ha valaki beteg kö­zülük? Mint ő maga. Baj volt a vérnyo­másával mostanában, de azért azt mondja, szeretne ha nem is tisztet vállalni, de segíteni a társaknak, hogy egy kicsit egymásra találja­nak, hogy együtt gondoljanak az óhazára. Férje tíz éve meghalt, hat éve járt utoljára Bulgáriában - már nem igen vállalna ilyen hosszú utat. Magyarrá lett az eltelt 45 év alatt, de azért a szíve egy része a Rusze melletti kisfaluban maradt. Amikor mondom neki, hogy több mint 140 ezer potenciális szavazó­juk van, hiszen Miskolc minden vá­lasztója voksolhat rájuk, a szeme felcsillan - így nagyobb az esélyük a saját önkormányzat felállítására. Elvégre sok a barátjuk, jók a kap­csolataik, miért is ne mennének el egy pár perces szavazásra? Nem növelik a kövesdiek terheit Faragó Lajos Mezőköved (ÉM) - A szűkös anya­gi lehetőségek között fejlesztési fel­adatokat is elhatározott másfél év­vel ezelőtti alakuló ülésén az önkor­mányzat képviselő-testülete. Töb­bek között azt, hogy személyes pél­damutatással megteremtik a közé­let tisztaságát, lehetőségeikhez mérten segítik az önhibájukon kí­vül nehéz helyzetbe kerülteket és a feladataik megoldásához vezető optimális utat a legszélesebb összefogással keresik meg. Eddig végzett munkájukról az elmúlt hét péntekén közmeghallgatáson szá­moltak be. Szerény bevételek Ciklusprogramjukban a négy évre vonatkozó fejlesztési irányokat ha­tározták meg. Lehetőségeiket beha­tárolják az ország valamennyi ön- kormányzatára egyformán vonat­kozó törvények és a gazdasági lehe­tőségek. Az utóbbiak között legmeg­határozóbb a központtól kapott tá­mogatás, amelyet csak szerény összegekkel egészít ki a helyi bevé­tel - mondta el tájékoztatójában Herkely György polgármester. A lakossági terheket helyi adókkal nem kívánják növelni mindaddig, amíg a vállalkozói szféra be nem lendül. A lakosság nehéz helyzete ellenére is kénytelenek voltak vi­szont a kommunális szolgáltatások díját emelni, mert az önkormányzat jelenlegi pénzügyi helyzetében nem tudja a terheket átvállalni. A va­gyonértékesítésből befolyt bevéte­leiket megmaradt ingatlanjaik kar­bantartására fordítják, mert ennek elmulasztása esetén azok tönkre­mennek. Élnek valamennyi pályá­zati lehetőséggel, amelyek eredmé­nyeként intézményeik működteté­séhez, az alapellátás biztosításához pótlólagos forrást biztosíthatnak. A civil és a karitatív szervezetekkel való együttműködés mellett erősí­tik a térségi kapcsolatokat is, hi­szen a város és a városkörnyék egészségügyi, közoktatási, tűzvé­delmi, polgárvédelmi feladatait kö­zösen oldják meg. Tér a vállalkozóknak A városüzemeltetésnél, a város ar­culatának alakításánál számoltak a vállalkozói szféra igényeivel is, mozgásteret biztosítanak számuk­ra. Hangsúlyozottan foglalkoztak az idegenforgalommal, az üdülőte­rületek fejlesztésével, a gyógyfürdő­vel. A lakótelepeken folyamatosan próbálják bevonni a lakosságot a parkok tisztaságának megőrzésébe. Most végzik a távközlés fejlesztését, amelynek eredményeként hamaro­san minden igényt kielégíthetnek. Az önkormányzat a növekvő terhek enyhítésénél maximálisan igyek­szik érvényesíteni a rászorultság el­vét. Lehetőségeik szerint segítenek, de emellett egyre inkább hangoztat­ják: az egyén is akarjon magán segí­teni. Legfontosabb feladatuknak új munkahelyek létesítését tartják. A Szilas cég hamarosan beindítja mintegy 100 fős üzemét, a Mól ugyancsak fejlesztést tervez újabb munkahelyek létesítésével, de mindezeknél többre volna szükség. Szigort sürgettek A közmeghallgatáson résztvevő ál­lampolgárok kérték a képviselőket, hogy jó gazda módjára törődjenek az utak, a járdák állapotával, ve­gyék észre az illegális szemétlerakó telepek kialakulását és intézkedje­nek. Magyarázatot kértek a közku- tak leszereléséről, az alapvízdíj lét- jogosultságáról és panaszkodtak az egyre elszaporodó mezei lopások, az egyre nehezedő megélhetési viszo­nyok, a növekvő közterhek miatt. És szigorúbb, határozottabb fellé­pést sürgettek azok ellen, akik nem tartják be a társadalmi együttélés minimális szabályait sem. Azokkal szemben, akik a város egyes részeit, a patak völgyét szinte szeméttelep­pé változtatják, akik bandákba ve­rődve, kutyáikkal rettegésben tart­ják a járókelőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom