Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-13 / 242. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Október 13«« Péntek _TÉKA História Horpácsi Sándor Ha van téma, amely Mohácshoz hasonló kese­rűséget vált ki az írástudókból, minden ma­gyarból, akkor Trianon az. Szégyen, de volt idő, amikor ezt a nevet le se írhattam, le se ír­hattuk, nehogy megsértődjenek a „szomszéd elvtársak”, vagy éppen „nacionalizmussal” vá­doljanak bennünket. Szomorú, hogy még a tu­domány (a marxista) is hajlandó volt a sző­nyeg alá söpörni a kérdést. A rendszerváltás többek közt ezt a tabut is feloldotta. A História legújabb száma most ezt, az első világháborút lezáró békeszerződéseket, diktá­tumokat jáija körül. Pozitívnak tartom, hogy a kérdést nem csupán magyar tragédiaként ke­zeli, de megvizsgálja magát az eseménysort (Ádám Magda: Mi történt Trianonban?), kite­kintést ad egész Európára, sőt a Közel-Keletre is. Ez a komplexitás azért üdvözlendő, mert egyértelműbbé válik, hogy a győztes nagyha­talmak (Anglia, Franciaország, USA, Olaszor­szág) önzőén és felelőtlenül járt el, mintegy megalapozta, elvetette a magját a második vi­lágháborúnak, amely szintén nem oldott meg semmit, az azt követő békeszerződések prolon­gálták az ellentéteket, elfojtottak indulatokat, sovén nemzeti gyűlölködéseket, amelyek ma gejzírként törnek fel (Balkán, Közel-Kelet, Ke- let-Európa). Kosáry Domokos tanulmánya (Az európai fejlődési modell és a művelődés) már a máról szól, mintegy figyelmeztetésként. Egyetlen esélyünk a felzárkózásra a művelődés, az isko­la, az értelmiség megbecsülése. Vannak ered­ményeink is, amelyekre büszkék lehetünk: az Eötvösök (apa és fia), az Eötvös Collegium, amely művelők (tanárok) képzésére tette a hangsúlyt még egy lényegét tekintve feudális, majd félfeudális világban. Ha ezt a tradíciót nem tudjuk megőrizni, beteljesedik a század- eleji jóslat, Magyarország is balkanizálódik. S ez már nem a nagyhatalmak bűne lesz, hanem a mai politikacsináló elité. KÉSZ-feladatok Miskolc (ÉM) - A KÉSZ feladatai a közélet­ben címmel Jávor Béla, a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége országos elnökségének tag­ja, a jogi szekció vezetője tart előadást október 17-én, kedden délután 5 órától a KÉSZ helyi szervezetének legközelebbi összejövetelén a Tiszáninneni Református Egyházkerület székházában (Kossuth u. 17.). Rozsnyói képek Rudabánya (ÉM) - Kuchta János rozsnyói festőművész alkotásaiból nyűt kiállítás tegnap délután a rudabányai Gvadányi József Műve­lődési Házban. A művész 1945-ben született. Sokáig tanárként dolgozott, 1989 óta a festés­ből él. Tíz évig vezetett alkotókört a Csemadok rozsnyói szervezeténél. Sok egyéni és kollektív kiállításon szerepelt Európa több országában. Rudabányán 42 alkotásával - elsősorban ak- varellekkel - mutatkozik be. Szereti festeni a tájat - elsősorban Rozsnyóhoz és környékéhez kötődik - de foglalkoztatják elvont témák is. Véres, elérhetetlen szerelem A Phaedra és a Pincér Zsótér Sándor rendezésében Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Van elérhetetlen szerelem, és ebbe bele lehet té- bolyodni - mondja Zsótér Sán­dor, aki ezúttal vendégként egy antik római és egy mai magyar egyfelvonásost rendez a miskol­ci teátrum Csarnokában. Értel­mezése alapján véres-különös krimit, pszichohorrort láthat a közönség a szombati premi­eren. □ Hogyan kerül egy előadásba Sene­ca és Forgách András, akikben első megközelítésre legfeljebb az a közös, hogy egyiküket sem játsszák túl gyakran hazai színpadokon ? • Forgách András Pincérét Hegyi Árpád Jutocsa szerette volna bemu­tatni, én ennek a rendezésére kap­tam ajánlatot. Ez szerintem nem töltött volna ki egy egész színházi estét, ezért javasoltam hozzá Sene­ca Phaedráját. Csak ezután keres­tem összefüggést a két mű között. A kétszereplős Pincér - amelyiknek ez lesz az ősbemutatója - egy elő­adás után lévő színésznő és egy sej­telmes és különös figura, a pincér története, akiről nem tudjuk, hogy ki is valójában: pszichopata gyilkos, autista, vagy mi. A nő halálba ker­geti magát: bár semmilyen atrocitás nem történik vele, őrültsége, vagy betegsége miatt saját magát szá­molja fel, és ugrik a végén egy pat­kányverembe. Megpróbáltam ösz- szekapcsolni ezt a darabot az elő­adásban elsőként játszott Phaedrá- val, s úgy képzeltem, hogy egymás tükörképeiről van szó: a Phaedra szereplőivel reinkarnáció történik, újraélednek a Pincérben. □A Phaedra egy olyan asszony történe­te, aki szerelmes a mostohafiába, s mi­vel nem talál viszonzásra, beárulja fér­jének, Theseus athéni királynak Hip- polytust, majd megöli magát. Hogyan lehet ezt úgy értelmezni, hogy patkány­csapdába ugrik? • Az egy heroikus vállalkozás, ha az ember tudja valamiről: ezt nem lehet, s bár tudomásul veszi a sor­sát, mégis megkísérli a lehetetlent. Én ezt olyan hideg szenvedélynek gondolom, ami felőrli Phaedrát. A történet Seneca-féle változata azért tetszett nekem, mert nem érzelgi el ezt a szerelmet, hanem száraz szen­tenciákra kényszeríti rá az embere­ket: tegyem, ne tegyem, megtehe­tem, de mégsem, és ebben nincs semmi túlcsorduló érzelem, hanem rettenetesen hideg, amilyen szerin­tem az igazi szenvedély: nagyon korlátok közé zárt. □ Seneca tragédiája hétszereplős, ötfelvonásos. Önnél ezt - akárcsak a Pincért - ketten adják elő: Margitai Ági és Quintus Konrád. A színházi szakirodalomban köztudott, hogy Zsótér Sándor meglehetősen szaba­Margitai Ági és Quintus Konrád dón kezeli az eredeti szövegeket. Most is új darab születik? • Valóban két szereplőre dolgoztam át a Phaedrát. Krimit szerettem volna csinálni belőle. Nincs olyan je­lenet Senecánál sem, amelyben együtt szerepelne Hippolytus és Theseus, tehát feltehető, hogy apát és fiát eleve ugyanaz a színész ala­kította. Nálam is így lesz. Úgy értel­meztem: Hippolytus abbéli félelmé­ben, hogy a visszautasított szerelmi ajánlat miatt Phaedra bemártja majd őt Theseusnál, merő önvéde­lemből kiadja magát a saját apjá­nak és a halálba kergeti a nőt. Phaedra felvágja az ereit, de mielőtt meghalna lehull az álarc, és az asszony rádöbben, hogy csúnyán át­vágták őt. □ Ez elég meredek értelmezésnek tűnik. • Nem meredek. Úgy gondoltam, hogy ez így autentikus: két ember­rel, ebben a felállásban én így tu­dom megcsinálni az előadást. □ Nem tartja különösnek, hogy a le­hetőségek határozzák meg egy darab tartalmát? • A színház nagyon földhözragadt műfaj. Lábujjhegyre kell állni egy kicsit, mert a körülmények rettene­Fotók: Dobos Klára tesen determinálnak. És azt a pár pillanatot el kell repíteni. Nem tu­dom, mi az autentikus Phaedra. □ Ismer-e például olyan előadást, amikor Phaedrát idősebb színész játssza? Ez eleve félreértelmezésekre ad lehetőséget, hiszen könnyebb azt gondolni, hogy Hippolytus azért utasítja vissza a nő közeledését, mert koros és nem azért, mert eleve bűnös dolognak tartja a szerelmet. • Ha Phaedrára gondoltam, mindig is idősebb nő jutott az eszembe. A görög mitológia az összes tabutémát feldolgozta. Ez is egy tabutéma. A darab tele van mitológiai utalások­kal, amiket a nézők nem feltétlenül ismernek. Nem győzöm magyarázni a színészeknek is, hogy nem TIT- előadást tartunk, de bizonyos meta­kommunikációved nyilvánvalóvá te­hető, hogy ha valakinek az egész családja valamiféle végzetszerű szenvedéllyel terhelt. Ami az egész­ben izgatott: nem az a baj, hogy szép, vagy fiatál vagyok a számod­ra, hanem, hogy nem kaphatlak meg soha. Ha keresztülbucskázom a fejemen, akkor sem. Van elérhe­tetlen szerelem. Ebbe bele lehet té­bolyodra, mert nem tudod feldolgoz­ni a dolgot. ■TÁRLAT Apa és fia Ifj. Repka József alkotása Putnok (ÉM) - Apa és fia, idősebb és ifjabb Repka József alkotásaiból nyílik kiállítás októ­ber 14-én, szombaton délután 3 órakor Putno- kon a Holló László Galériában. A tárlatot Uj- váry Mária, a galéria vezetője ajánlja a közön­ség figyelmébe. A megnyitón gitáron játszik Balogh Anita. A gömörszőllősi születésű id. Repka József 1948 óta Putnokon él. Munkája mellett -1950 óta - rendszeresen fest, és kiállításokon is megmutatta már alkotásait. Az édesapa nevét továbbvivó fiú a természet szeretetét, a festé­szet iránti érdeklődést is megörökölte. lg. Rep­ka József a nyíregyházi főiskolán szerzett föld­rajz-rajz szakos tanári oklevelet. A tanítás mellett mindig is festett. Kedvenc témái a Sa­jó, a Bodrog és Tisza partja. A Miskolcon élő alkotó képeit láthatta már a debreceni, az eg­ri, az ónodi és budapesti közönség is. Érésben az új érettségi vizsga , hanem „vízumot" is kapnak a diákok Nemcsak „útlevelet" Budapest (MTI - KE.) - A Nem­zeti alaptanterv elfogadása után következik a magyar köz­oktatás korszakos jelentőségű váltása, az új érettségi koncep­ciójának véglegesítése. Az or­szág valamennyi középiskolája, a témában érintett szakintéz­mények a közeg övében kapják meg azt a vitaérett változatot, amelynek alapján kifejthetik a véleményüket. Boldizsár Gábor, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium közoktatás-fejlesztési és kutatásszervezési főosztályá­nak vezetője ismertette az új érettségi koncepció lényegét. Alapvető vonása a tervezetnek, hogy az érettségi egységes, tehát mind a mai gimnázium, mind a szakközépiskola nappali és esti, le­velező tagozatosai számára - szán­dékaik szerint 2004-től - azonos lesz. A kérdésre, hogy miért van szükség érettségi reformra, a főosz­tályvezető négy érvet említett. „Az egyik és talán a legfontosabb, hogy 2004-ben, az adott korosztályokból az érettségiig eljutok aránya a je­lenlegi 50-60-ról 75-80 százalékra emelkedjék. S ez azt is jelenti, hogy a mai, kissé akadémikus érettségit jobban kell differenciálni, feltételez­ve, hogy a gyerekek képességei, szakmai karrierképük is megköve­teli ezt. Ezért szerepel a javaslat­ban minden vizsgatárgy közép- és haladó szinten. A szintek választ­hatók lesznek. A következő szem­pont: szeretnénk kiküszöbölni azt a különbséget, amely az iskolák egyébiránt azonos érdemjegyű érettségije között tudásszintben je­lenleg tapasztalható. Ezt a szten- derdizált vizsga biztosítaná, a szó­beli vizsga is megmarad, ennek sú­lya viszont kisebb lesz a mainál.” Harmadik okként az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga kiiktatását említette a főosztályvezető, a „ket­tős versenyfutás” megszüntetését. Az érettségi nemcsak „útlevél” lesz, mint ma, hanem „vízum” is a to­vábbtanuláshoz. A negyedik, nagyon fontos szem­pont az európai felsőoktatási rend­szerhez való csatlakozásra utal. Az új érettségi „vízumszerepe” azt is je­lentheti, hogy 2004-től - amennyi­ben Magyarország az Európai Unió tagja lesz - minden hazai érettségi­zett Európa bármely egyetemére beiratkozhat. A most induló vitától azt várják, hogy az alaposan megindokolt véle­mények ismeretében pontosítják a koncepciót, indokolt esetben át is alakítják. A további menetrendet tehát a fokozatosság jel lemzi. „Úgy gondolom, hogy angolból, vagy más idegen nyelvből, s talán matematikából, történelemből már a mostani tanévben kialakul a kö­vetelményrendszer. Majd a szüksé­ges szakmai viták után ki is próbál­juk a rendszert. Semmit sem veze­tünk be a kötelező próba nélkül! Csak ezután ajánljuk az iskolák­nak, - hogy még a kötelező beveze­tés előtt - maguk is választhassa­nak a hagyományos és az új érettsé­gi között.” Boldizsár Gábor szerint a pontosí­tás szakasza 2002-ig lezárul, mert akkor már végezni fog a Nemzeti alaptanterv szerinti első, tízosztályos évfolyam, és azoknak a fiataloknak az új lehetőségek szerint kell dönte­niük további életpályájukról. Arra a kérdésre, hogy a most in­duló országos vita nyomán bekövet­kezhet-e, hogy a minisztérium gyö­keresen változtat a tervezeten, a fő­osztályvezető így válaszolt: ^Van­nak a tervezetnek olyan sarokpont­jai, amelyekben semmiképpen nem adjuk fel az álláspontunkat. Nem adjuk fel a kétszintű vizsgatervet és azt, hogy a vizsga legyen sztender- dizált. A négy pontban ismertetett alapról sem óhajtunk visszalépni. Ennek az oktatási kormányprog­ramnak, ennek a minisztériumnak az az álláspontja, hogy az érettségi részletkérdéseiről vitatkozni lehet, kell is, ám a vizsgát mindenképpen meg kell változtatni.” Versmondók Szikszó (ÉM) - A szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium az idén harmadik alkalommal rendezi meg a megye kis gimnáziumaiban tanuló diákok szavalóversenyét. Az október 14-én, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő versenyen nyolc iskola közel harminc tanulója vesz részt. A szikszóiak meghívását elfo­gadta az encsi, a szerencsi, a mező- csáti, a tokaji, a tiszaújvárosi gim­názium, ott lesznek - bár már nem számítanak kis gimnáziumnak - a sárospataki Árpád Vezér Gimnázi­um versmondói, és a házigazdák kassai testvérintézményének tanulói. Táncház Miskolc (ÉM) - A Rónai Művelődé­si Központ előcsarnoka kétheten­ként táncházzá alakul. Az első alka­lommal, október 14-én az Avas táncegyüttes és a Délibáb zenekar váija az érdeklődőket: délután 4-tól játszóházzal egybekötött táncos mulatságon vehetnek részt a gyere­kek, este 6-kor pedig megkezdődik a felnőttek táncháza. Az első alka­lommal a belépés ingyenes. A legkö­zelebbi összejövetelen, október 28- án - délután 4-től a kicsiknek, este 6-tól a felnőtteknek - az Avas tánc- együttes zenekara játszik, a táncot az együttes tagjai vezetik. Lavotta-est Sárospatak (ÉM) - Lavotta-estet rendeznek ma, pénteken este 6 órá­tól a sárospataki Művelődés Házá­ban. Az est közreműködője, a Lavot- ta János zenei hagyatékát gondozo Zempléni Kamarazenekart (művé­szeti vezetője Dombóvári János) ezen a koncerten Gergely Péter Pál vezényli, a műsorvezető pedig Lu­kin László zenetörténész lesz. A hangverseny keretében adják át az 1995. évi Lavotta János-díjat. A koncert hallgatósága - önkéntes be­lépődíjjal - a Lavotta Alapítvány le­mezkiadását támogathatja. Bábszínházi Bolero Muszorgszkij: Egy kiállítás képei és Ravel: Bolero című műveit láthat­ják bábszínházi előadásban a fel­nőtt érdeklődők október 14-én, szombaton este 7 órától Miskolcon a Csodamalom Bábszínházban (Kossuth u. 11.). Barcikai fotók Kazincbarcika, Marosvásárhely (ÉM) - Október 14-én, szombaton nyitják meg a hagyományos maros­vásárhelyi fotóművészeti biennálét. A seregszemlére a korábbi szakmai kapcsolatoknak, a Felföldi Fotográ­fusok Szövetsége által szervezett alkotótáboroknak köszönhetően meghívást kapott a kazincbarcikai Kamera Fotó- és Filmkör. Ennek eredményeképpen a maros­vásárhelyi kiállításon két-két fotó­val szerepel Bánóczi László, Bencze András, Nyulászi András, Szath- mári Király Ádám, Szathmári Ki­rály Ádámné, Them Géza és Veres András. Kőbunkó kabaré Miskolc (ÉM) - Kóbunkó kabaré címmel a Mikroszkóp Színpad elő­adását láthatják az érdeklődők az ITC (humor) színpadán (Mindszent tér 1.) október 14-én, szombaton es­te 7 órától, ahol Frédi és Béni, vala­mint kortársaik kalandjai elevened­nek meg. Kitűnő humoristák mu­tatják be a „kőkorszak” visszássá­gait úgy, hogy közben magunkra is­merhetünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom