Észak-Magyarország, 1995. október (51. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-10 / 239. szám

LI. évfolyam, 239. szám 1995. október 10., kedd BORSOD ' ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nem áll le a műveseállomás Miskolcon a finanszírozási gondok ellenére sincs veszély­ben a műveseállomás műkö­dése. Ez azonban a működte­tő nagyvonalúságának is kö­szönhető. (5. oldal) Hegyközségek: vannak is, nem is A hegyközségi törvény elő­írásainak eleget tett már Tokaj-Hegy alj a, Bükk alján azonban nehézkesen megy a szervezés. A főkertész szerint sok az anomália. (7. oldal) Taníthatatlan és tanítható A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában három vallástanár tanítja a hit- és erkölcstan tantárgyat. Tanítható, osztályozható-e a hittan? (8. oldal) Zöld méltányosság és könnyített hitel Budapest (MTI) - Magyarország es a szomszédos országok szeretnék elérni, hogy a Szófiában hamarosan megrendezendő nemzetközi kör­nyezetvédelmi találkozón szóba ke- rtiljön a „zöld méltányosság” elve. A nemzetközi pénzintézeteknek meg kellene vizsgálniuk, hogy ezen elv alkalmazásával miképpen tehetnék kedvezőbbe a környezetvédelem fi­nanszírozását. Többek között erre a meggyőződésre jutottak a környező országok környezetvédelmi minisz­terei, államtitkárai kétnapos buda­pesti tanácskozásukon. Baja Fe­renc környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter hangsúlyozta: lé­nyegesnek tartják annak vizsgála­tát, hogy miként lehetne elősegíteni a települési önkormányzatok kör­nyezetvédelmi célú hitelfelvételét. Kétszáz lakás fíttés nélkül Hatvan (MTI) - Ismét szünetel a nőszolgáltatás a hatvani Horváth Mihály utcában és környékén. Ezúttal - hétfőn reggel - Németh jterenc, a fűtőművet üzemeltető vál­lalkozó zárta el a gázcsapot abban a 200 lakásban, amelyek lakói nem vették át saját üzemeltetésre a ka- ?ánházakat. Emlékezetes, hogy má- Jüs elején a Tigáz Rt. szüntette meg a városi fűtőmű gázellátását, azt követően, hogy a lakók tartozása teár meghaladta a 4 millió forintot. Most a fűtőmű által ellátott, csak­nem 500 lakás bérlői, illetve tulaj­donosai, immár 6,5 millió forinttal tartoznak a vállalkozónak, illetve a tetelező önkormányzatnak. Ugvan- akkor mintegy 300 lakás esetében, amelyek lakói átvették a kazánok Üzemeltetését, illetve egyéni fűtésre teltek át, rendezett a szolgáltatás J°gi háttere. Tovább javult Táskái állapota Esztergom (MTI) - Semmiféle k°mplikáció nem következett be ed- d'g a szeptember 30-án szívinfark- tust kapott Paskai László bíboros, Pnmás, esztergom-budapesti érsek ngészségügyi állapotában: az utóbbi napokban is fokozatosan tovább ja- Y}nt. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvosai ezért már azt is meg­engedték a bíborosnak, hogy felkel­jen betegágyából, és a szobájában sé- Mgasson. Az orvosok hétfői vélemé­nye szerint Paskai László a jövő hét elején hagyhatja el a kórházat. A tengyar katolikus egyházfőnek levél­en kívánt mielőbbi felgyógyulást II. anos Pál pápa. Hasonló jókívánsá- j™at kapott a bíboros hívók és tisz- :e d* sokaságától, továbbá vezető bel- es külföldi politikusoktól is. A közlekedés Htdozatainak emléke Budapest (MTI) - Az Országos alesetmegelőzési Bizottság emlék- uvet állít Budapesten a közleke- esi balesetekben elhunytak emlé- ?e. Az emlékmű felállítását köz- . aEozásból szeretnék megvalósíta- '• Ezzel szeretnének adózni az uta- 1 a" „fűket vesztett emberek em- l: Mntt, másrészt a társadalom fi­gyelmét tel akarják hívni a közleke- sben előforduló, sokszor végzetes, sót „Gertii he tő emberi mulasztá- „ ra- A bizottság azt szeretné, ha p emlékmű avatásának napja bal U lninden évben a közlekedési esetek áldozatainak napja lenne. A száz forint nem irreális A sütőipar már nem tudja lenyelni az újabb lisztáremelést Bekecs, Kazincbarcika, Sátoral­jaújhely (EM - BAM) - A sütőipa­ri cégek már a malomipar szep­temberi lisztáremelésekor beje­lentették: a kenyér kilója hama­rosan elérheti a bűvös százfo­rintos határt. Ennek ellenére a „mindennapi” ára nem válto­zott. Október közepétől azon­ban a malomipar megint emel. Ezt viszont már nem tudják le­nyelni a pékek - valószínűleg mégis megközelíti majd a száz forintot a kenyér ára. Kusinszki András bekecsi pékmes­ter, vállalkozó: Jelenleg egy kiló, házi jellegű bekecsi kenyeret 68 fo­rintért adunk a boltoknak, a fo­gyasztó ezt 78 forintért veheti meg. Október 15-étől azonban - tekintet­tel az újabb lisztáremelésre - mi is érvényesítjük a költségnövekedést. Ez annyit jelent, hogy a kenyeret 77 forintért adjuk, de ez a boltokban 87-90 forintos mindennapiként jele­nik meg. Nincs tehát arról szó, hogy száz forint lenne a kenyér ára - egyelőre. Most végezzük azonban a számításokat, s ha januártól a Bok­ros-csomag munkáltatókat érintő része életbe lép, szinte bizonyos, nem száz, hanem annál magasabb kenyérárral találkozhatnak a vevők a boltokban. Hasonlóan vélekedik Kazsi- mirszki Ferenc, a sátoraljaújhelyi székhelyű Norpan Kft. vezérigaz­gatója. A Tiszaújváros-Encs-Krasznok- vajda térségtől délkeletre eső, 15 sütőipari céget egyesítő társaság még Dombóvárról is vásárolt lisz­tet, csakhogy a legolcsóbb alap­anyagot biztosítsa termékeinek. Szeptemberben ők sem emeltek árat, de a mostani emeléseket már kénytelenek továbbhárítani. Az ok: tartalékaik kimerültek, jövedelme­zőségük a jelenlegi viszonyok között nullára csökkent. A hónap közepé­től a 68 forintos fehérkenyeret 74- ért, a 78 forintos házi jellegűt 87-ért A nyári és a jelenlegi lisztáremelés kilogrammonként négy forinttal növeli a kenyér előállítási költségét. Az ennél magasabb áremelésért nem a ter­melők és nem is a malomipar hibáztatható - állítja a gabonafeldolgozók szövetsége. Fotó: Végh Csaba fogják adni a boltoknak. A termé­kek árát azonban a kereskedői ár­rés tovább növeli. Mindez azt jelen­ti, hogy a száz forint nem irreális. Sót! A Mezőkövesd, Kazincbarcika, Ózd és térségeik kenyérszükségle­tét biztosító legnagyobb cég, a Bro- deco Sütőipain Rt. gazdasági igaz­gatója, Bach Ágnes arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy most folytatnak áralkut a miskolci malommal. így esetükben még nem lehet a várható árakról nyilatkozni. A siker záloga: az információ A megyei önkormányzat és a megyei könyvtár szövetsége Miskolc (EM - M.L.) - Az Össze­fogás a könyvtárakért országos rendezvénysorozat keretében könyvtári hetet nyitottak meg tegnap a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban. A rendez­vény elsőnapi programja az in­formációszolgáltatás és -áram­lás terén elért eredményeket vette számba. A magyar könyvtárosok hetek óta készülnek az október 9. és 15. kö­zött megrendezendő Összefogás a könyvtárakért címet viselő országos rendezvénysorozatra. Ez a vissza­húzódó, szolid szakma azt szeretné, ha a társadalom közfigyelme felé­jük fordulna, és értékelné informá­ciógyűjtő és -közvetítő tevékenysé­güket - hallottuk a megyei progra­mok megnyitóján Környei László- nétól, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatónőjétől. A könyvtárak és a társadalom kapcsolatának fontosságát említet­Az információáramlás és -áramoltatás nem korhoz kötött Fotó: F. A4. te Kormos Dénes, a megyei közgyű­lés alelnöke is. Szólt arról, hogy a kistelepülések könyvtárainak mű­ködtetését és fejlesztését elhanya­golták az elmúlt években, így szá­molni lehet azzal, hogy a vidéki pol­gárok hátrányba kerülnek a na­gyobb városokban élőkkel szemben. Ennek a folyamatnak megállítása érdekében a megyei önkormányzat szövetséget ajánl a megyei könyv­tárnak. Segítségüket kéri egy kö­zös, működő hálózat kiépítéséhez, amellyel az információáramlásba így a legkisebb településeket is be­kapcsolhatnák. A megnyitót követő tanácskozás a könyvtárakban felhasználható számítógépes technika lehetőségei­vel foglalkozott. A Nemzeti Infor­mációs Infrastruktúra Fejlesztési Program Koordinációs Irodájának vezetője, Nagy Miklós kifejtette: a számítógépes hálózatokhoz kap­csolt gépek tekintetében nincs szé­gyenkeznivalónk Európa előtt. A hazai számítógépes hálózatba eddig 180 könyvtár csatlakozott, és ha az egy évtizede tartó fejlődése nem tor­pan meg, Magyarország megtart­hatja előkelő helyét az információs társadalmak között. A rendezvénysorozat ma a hatá­ron túli magyar könyvkiadás hely­zetét fórumon kívánja bemutatni. KOMMENTAR (Un)intelligens falu Méhes László Alexandria:a hellén kultúra, az irodalom, a filozófia, a képzőművészetek központ­ja, a tudomány fellegvára. A város, amely egymagában jelképezte az akkori világ valamennyi ismeretét, ahol az ókor legnagyobb, mintegy hétszázezer perga­mentekercset őrző könyvtárát alapították. Az ott őrzött tudás azonban az ókor gyar­ló embere előtt misztikus, elérhetetlen tá­volságokban tündökölt... Meglehet, képtelenségnek tűnik ma évez­redekkel ezelőtti példákra hivatkozni, amikor az információs társadalom jelző­jét manapság már a magyar társadalom­mal kapcsolatban is pedzegetik. Botorság is lenne kételkedni ebben, hiszen a Ma­gyarországot átszövő számítógépes háló­zat központjain keresztül nemcsak a ha­zai információs bázisok, könyvtárak, egyetemi és kutatóközpontok, hanem a vi­lág több millió számítógépén tárolt ada­tok is hozzáférhetővé váltak. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Koordinációs Irodája (NIIF) ve­zetőjének állítása szerint pedig nem állunk messze az „intelligens városok" megala­pításától sem, amelyben a bankok, hiva­talok, önkormányzatok szolgálatai számí­tógépes összeköttetésben állnak majd az állampolgárokkal. Talán ha az ezredfor­dulóig kell várnunk erre. Az Összefogás a könyvtárakért országos rendezvénysoro­zatának résztvevői, a könyvtárosok, könyvtárvezetők körében tartott rövid „közvélemény-kutatása" - amely elsősor­ban arra kereste volna a választ, hogy mi­lyen lehetőségük van a kistelepülések in­formációs bázisainak a csatlakozásra az országos hálózathoz - az NIIF-iroda ve­zetőjét is megdöbbentette. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak a központi háló­zathoz történő csatlakozás jelenthet gon­dot, hanem szép számmal akadnak olyan könyvtárak a megyében (a tanácskozáson résztvevők mintegy egyharmada), amelyek csak hírből ismerik a számítógépet. Dol­gozni pedig soha nem dolgoztak vele. A tény az tény, mint ahogy az információ is információ marad. Információ a köz­pontnak: a nagyléptékű terveknek a hét­köznapi gondok gátat jelenthetnek. Infor­máció a megyei önkormányzatnak: helyes az az elképzelésük, hogy regionális háló­zatot kell kiépíteni, amely a kistelepülé­sekre is elér. Információ a könyvtárosok­nak: a kistelepüléseken sem szabad kima­radniuk napjaink információs forradalmá­ból. Maguknak is keresniük kell a megol­dási lehetőségeket arra, hogy a vidéki pol­gárok ne érezzék a „misztikus " távolságot, ne maradjon elérhetetlen vágyálom az „in­telligens falu" sem. Az MNB a gazdaságról: szerény javulás Budapest (MTI) - A megszorító intézkedések hatására a makrogazdaságban, a pénzügyi fo­lyamatokban határozottan érzékelhető a javu­lás. de a reálgazdasági folyamatokban még szerényebbek az eredmények. Komolyabb szerkezeti változások egyelőre még nem ala­pozzák meg a reálgazdasági teljesítmények tartós és jelentős mértékű emelkedését. Mind­ezt a Magyai- Nemzeti Bank (MNB) évközi tá­jékoztatója állapítja meg. A prognózis szerint az idén a jövedelemtermelés legfeljebb egy százalékkal növekedhet. Ez kismértékű visz- szaesést jelent tavalyhoz képest. A folyó fizeté­si mérleg hiánya 2,9 milliárd dollár körül ala­kul. Ez közel 400 millió dollárral haladja meg a tervezettet, ugyanakkor csaknem egymilli- árd dollárral kevesebb a múlt értnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom