Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-07 / 211. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra ...................... 1995» Szeptember 7., Csütörtök „MOZI Leon, a profi (EM-CsM) - Leon (Jean Reno) valóban pro­fi, és mint az ilyenféle mozi-meghatározások­ból már tudni lehet: bérgyilkos. Azonban nem a jégszívű, keménytestű, marcona fajtából va­ló. O az a típus, akinél „a zord külső érző szívet takar”. És mint bérgyilkoséknál ez lenni szo­kott, ez téríti vissza az életbe - és ennek folyo­mányaként ez sodorja bajba. Ráadásul az érző szív a felnőtt férfiban gyermeki lélekkel páro­sul, és így lesz végzetes a találkozása a még gyermek korú, ám felnőtt lelkű Mathildával (Natalie Portman). A történet a szokásos. Leon a legjobb szak­májában. Magányosan él, csak növényét ápol- gatja, amely tény nemcsak megsejteti, hogy itt valahol belül érzések is lapulnak. De minő szimbólum! A növény ugyanis olyan, mint Le­on: keveset (mondhatni semmit nem) beszél, és nincsen gyökere. És akkor jön a Gonosz, kiirtja a szomszéd családot asszonyostul, gyerekestül (Leon elve: nőt és gyermeket soha!), csak Ma­thilda marad életben Leon jóvoltából. Hálából a nyakán is marad, megtanítja a férfit írni, ő meg a lányt gyilkolni, és már majdnem új éle­tet akarnaík kezdeni, amikor minden összeom­lik, mert ismét jő a Gonosz. És ez ám a csavar! Mert a Gonosz rendőr! Leonnak tehát el kell buknia, bár még magá­val rántja a pokolba méltó társként a korrupt és gyilkos rendőrt. Mathilda pedig megmene­kül, visszatér az életbe, és elülteti a növényt, hadd eresszen gyökeret. Mindebből tehát is­mét megtudhatjuk: a világ nem fekete-fehér. Egy francia film New York-i színhellyel, olasz származású bérgyilkossal: Leon és Mathilda Frida és Szilveszter Miskolc (ÉM - FG) - A hírügynökségi jelen­tés rendkívül szűkszavú. „Magyar siker szüle­tett a sopoti nemzetközi dalfesztiválon. A Bal­ti-tenger pariján fekvő város különdíját az Eu- rovízió műsorában egy éve debütált Friderika kapta.” Arról szó sem esik, hogy a fesztiválon ilyen sikerrel szereplő dalt, ki írta. Mondhatnánk: műfaji sajátosság. A reflek­tor fénye az előadóra esik, neki tapsol a közön­ség, és a dallal együtt általában az ő nevét jegyzik meg a rajongók is. A sikerben természe­tesen jelentős része van az előadóművésznek, de legalább ilyen fontos a zeneszerző, szövegíró is. Bayer Friderikát a tavalyi táncdalfesztivá­lon ismerte meg a közönség. Akkor is, azóta is Jenei Szilveszter dalait adta, adja elő. Jenei Szilveszter évtizedek óta muzsikál. Előbb amatőr zenekarokban játszott, majd ab­ban a Illés zenekarban, mely a ’77-es Metro­nóm fesztiválon a Hogyha egyszer majd... cí­mű dallal közönségdíjas lett. Sokáig a Kormo- rán zenekarban játszott, gitározott, énekelt, dalokat írt, aztán a Rock Színházhoz került, majd jött a Miki team, az R-Go proletars, mind­ezeken kívül rádiózik, dalszövegeket ír, zenét szerez. Azt viszont kevesen tudják Jenei Szil­veszterről, hogy eredeti foglalkozása szerint épület-villamossági üzemmérnök, és zenei pá­lyáját csellistaként - Miskolcon - kezdte. Itt járt zeneiskolába. Előbb csak komolyzenével foglalkozott, csellózni tanult. Egy év után a ze­nei szakközépből átjelentkezett a Kilián Gim­náziumba, de nem lett hűtlen a muzsikához. Tulajdonképpen autodidakta módon kezdett gitározni, még csak hangszere sem volt, a ba­rátaitól kérte kölcsön a gitárt. A felsőfokú ta­nulmányok mellett viszont klasszikus gitároz­ni is tanult, és persze különböző amatőr együt­tesekben játszott. Néhány éve viszont már profi zenész. És dalával a sopoti fesztiválon második helyezést ért el Friderika. így utólag gratulálunk Szilveszternek is. Jenei Szilveszter Papírra vetett újgörög mitológia Görögországi művészek tárlata a miskolci Mini Galériában Mehes László Miskolc (ÉM) - Ha a görög mű­vészet kerül szóba, az iskolázott gondolatok között először bizo­nyára a klasszikus korból ránk marad, máig egyfajta tökéletes­séget sugárzó torzók, a jellegze­tes oszlopdíszek, az amforák, mozaikrészletek utánozhatat­lan ornamentikája bukkan fel. Ez lehet az oka talán annak, hogy két kortárs, Thesszaloni- kiben élő képzőművészek - Ni- kos Kryonidis és Karel Cizek - Mini Galériában látható kiállí­tásán is ezeket a klasszikus részleteket keresi először a szemlélő - hiába. A kortárs görög művészet már régen levetette azokat a klasszikus kötött­ségeket, amelyek - ha belegondo­lunk - igencsak korlátot szabtak a művész-iparosok alkotói szabadsá­gának. így a mai „hellén” művésze­ken aligha kérhetjük számon, ha al­kotásaikban nem, vagy csak elvétve tűnnek fel a korinthoszi oszlopfők frízeire, a timpanonok háromszögei­re, az Olümposz isteneinek ideali­zált, tökéletes formáira, a súlyos, ge­ometrikus alakzatokra utaló jegyek. Ennek ellenére Goda Gertrúd művé­szettörténész véleménye szerint — mint az a tárlat megnyitóján elhang­zott - mintha jogfolytonosság mutat­koznék a klasszikus művészet és a Mini Galériában kiállított kortárs al­kotások között. A klasszikusként értelmezhető, geometrikus formákból építkező kompozíció azonban csak az idősebb - 1922-ben, cseh szülők gyermeke­ként Olaszországban született - mester munkáit jellemzi. Noha az általa - a nonfiguratív képalkotás­hoz - használt motívumkincs aligha tér el az Európa más tájain élt vagy élő alkotókétól. „Munkáimban nem fedezhetők fel ógörög vonások” - jelentette ki a megnyitón Cizek. Mintegy önvallo­másként azonban hozzátette: „A kapcsolat munkáim és a klasszikus művészet között természetesen szo­ros, közvetlen összefüggésbe mégis inkább a bizánci művészettel hoz­ható. A bizánci művészetben renge­teg - úgymond - modern vonás fe­dezhető fel, a perspektíva, a színek kifejező ereje, a tér ábrázolása. S mindez kapcsolható a hellén képző- művészethez is.” Karel Cizek és Nikos Kryonidis a miskolci Mini Galériában rendezett kiál­lítás megnyitóján Fotók: Fojtán László Karel Cizek alkotása Cizek legtöbb munkája több elemből álló kompozíció, amelyek mindegyikét egy-egy központi motí­vumra építve alakít ki. Nagy hang­súlyt fektet a színekre, amelyek hozzájárulnak a valóság és a képze­let, az absztrakt és a konkrét, a logi­kus és illogikus közötti egyensúly megteremtéséhez. Bemutatott alko­tásai közül mégis két, a fehér lapra húzott néhány vonalból felépülő kompozíció a legkifejezőbb. Nikos Kryonidis jóval fiatalabb Cizeknél, s alkotásai értelmezésé­vel minden bizonnyal nehezebben boldogulnak a tárlatlátogatók. A művészettörténész a vázlatoknak tűnő lapokban a görög mitológia sa­játos, egyéni ábrázolásmódját vélte felfedezni. Ez ellen a művész sem tiltakozott. „A tiszta ógörög alakzatok átve­zetnek a modern korba, s ebben a kettősségben felfedezhetjük a világ­mindenséget, a tiszta lelket” — mondta Kryonidis. „A két kor viszo­nya hasonló lehet ahhoz, miként két ember kapcsolatából új gondala- tok születnek ” Kryonidis képei egy kötöttségek­től mentes világról mesélnek, s a rajzeszköz nyomán a fehér papíron hátramai’adt foltok, apró rajzolatok valóban szabad teret engednek a gondolatoknak. Karel Cizek és Nikos Kryonidis közös tárlata a Mini Galériában szeptember közepéig látható. Átvilágították a közoktatást A felmérés szerint összességében hiányoznak pedagógusok Budapest (MTI, ISB - P.Cs.) - Az elmúlt évtizedekben a különbö­ző oktatáspolitikai döntések mögött nem álltak empirikus alapokon nyugvó elemzések, amelyek elősegíthették volna, hogy a döntések igazán hitele­sek legyenek, és tükrözzék a tényleges társadalmi folyama­tokat. Mindezekről Fodor Gá­bor művelődési és közoktatási miniszter beszélt azon a sajtótá- jékozatón, amelyen ismertették a közelmúltban befejeződött át­világítás eredményét. A művelődési tárca vezetői el­mondták, ennek az átvilágításnak az volt a legfontosabb célja, hogy fo­gódzókat adjon annak az új közok­tatási filozófia megfogalmazásához, amely az elképzelések szerint fel­adatarányos normatív finanszírozá­si rendszerre épül. A tájékoztatón elhangzott: az el­következendő időszakban két szá­mítógépes modell segítségével rend­kívül gyorsan lesz képes a közokta­tás-irányítása egy-egy a tárcát érin­tő változás szimulálására, az új döntések meghozatalára. Ezáltal a tévedés lehetősége a minimumra csökken. A rendszer azt is képes biztosítani, hogy a szabályozás tele­püléstípustól, intézménytípustól vagy az ellátott feladattól függően differenciáltan fejtse ki hatását. Az átvilágításnak nem az volt a célja, hogy feltálja a pedagógus-létszám- felesleg adatait, hiszen éppen az de­rült ki, hogy összeségében a magyar közoktatásból hiányoznak pedagó­gusok, legfeljebb a különböző szin­tek közötti mozgásra kerülhet sor. A sajtótájékoztatón Báthory Zol­tán helyettes államtitkár utalt ar­ra, hogy a ’80-as évek közepétől a demográfiai hullámhegy apadóban van, és ebben a tekintetben nem is várható változás. A közoktatás szá­mára ebből adódó konzekvenciákat előbb-utóbb le kellett vonni - tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta: a tárca a középiskolai oktatás kiter­jesztését tűzte célul, így az általá­nos iskolai tanárok számára adott a továbblépés lehetősége. Báthory Zoltán az átvilágításból levonható általános következteté­sek alapján ismételten arra kérte az iskolafenntartókat, hogy jövő év szeptembere előtt ne tegyenek kor­látozó lépéseket. Nincs ugyanis tör­vényes garancia arra, hogy az így felszabaduló pénzeket visszafor­gatják a szférába. Hirdetés Amerikai utazás Miskolc (ÉM) - Az egyesült álla­mokbeli Georgia állam 1996. január 14-től 28-ig magyar pedagógusokat (8 főt) fogad. Az amerikai tanul­mányúton résztvevők az állampol­gári ismeretek tanításának metodi­kájával ismerkednek. A küldöttség tagja lehet, aki az állampolgári is­meretek tantárgyat a 8. osztályban tanítja; az angol nyelvet jól ismeri, beszéli; a helyszínen néhány Ma­gyarországgal kapcsolatos témájú óra megtartását vállalja amerikai diákok számára. Az útiköltséget, a résztvevők teljes ellátását a .szervezők biztosítják. Az érdeklődők szeptember 15-ig je­lezhetik részvételi szándékukat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet­ben (3534 Miskolc, Andrássy u. 96.), Tóth Tamás intézeti munkatársnak. Hollóházi változások Hollóháza (ÉM) - Egy júliusi dél- előttön tizenhat zempléni község polgármesterét fogadta Körtvélyesi István vezérigazgató: munkástobor­záshoz kérte a segítségüket! Alig hittek a fülüknek, mikor megtud­ták, hogy az évek óta leépítő híres­neves porcelángyár harminc jó ké­pességű fiatalt vesz föl, és ezzel megkezdi hétszáz körüli állomá­nyának folyamatos gyarapítását. (1989-ben 1160 volt a dolgozói lét­szám!) A napjainkban szinte példát­lan lépésre újabb exportpiacok meg­hódítása késztette a főnököt... A vezérigazgató két éve munkálko­dik itt, felszínen bírta tartani a süllyedő hajót, és úgy tűnik, jobb vi­zekre lesz képes kormányozni azt. Hogyan is történhetett meg a fordu­lat a hazai ipar omlás-romlás kor­szakában? Körtvélyesi idekerülvén elemezni kezdte a nagy európai por­celángyárak sokasodó válságtüne­teit, és a tanulságokat - úgy tűnik - képes lesz Hollóháza javára kama­toztatni. A hollóházi változásokról szóló do- kumentum-riportfilmet (szerkesz­tő-riporter: Vértessy Sándor, opera­tőr-rendező: Zoltai Károly, vágó: Tóth Pál György) a TV 2-n a Körze­ti Magazin műsorában láthatjuk szeptember 7-én, csütörtökön este 6 óra 13 perctől. Diósgyőri búcsú Miskolc (ÉM) - A hagyományos di­ósgyőri búcsút minden év szeptem­ber 10-én rendezik meg. A vallási ünnep korábban népünnepélynek számított, ennek fénye, rangja azonban az elmúlt évtizedekben igencsak megkopott. Az idei búcsú alkalmával azonban szeretnék újjá­éleszteni ezt a szép, régi hagyo­mányt, a búcsút körülvevő vásári forgatagot, hogy egyre nehezebb hétköznapjaink között ennek a vá­rosrésznek is legyen egy évről évre ismételten visszatérő egyházi és vi­lági ünnepe. A diósgyőri búcsú prog­ramja vasárnap délelőtt fél 10-kor, a 101/B-s busz végállomásánál ve­szi kezdetét, ahol ünnepélyesen fel­vonják Diósgyőr egyházi lobogóját. A résztvevők innen a diósgyőri ró­mai katolikus templomba vonul­nak, ahol délelőtt 10 órakor kezdő­dik a nagymise. Ezt a Gyergyófalu- ból érkező küldöttség vezetője, Só­falvi János plébános celebrálja. Az egyházi rendezvények előtt és után a templom környékén - a búcsúból elmaradhatatlan - vásárosok és népművészek kínálják portékáikat. Mazsorettoborzó Miskolc (ÉM) - Tízéves a Miskolci Mazsoretegyüttes. Az évforduló al­kalmából szeptember 16-án, szom­baton délelőtt 10 órától találkozót rendeznek az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.). Várják mindazokat, akik az elinúlt tíz év során az együttes tagjai voltak. Csendül a nóta Ózd (ÉM) - A Tompa Mihály Kul­turális Alapítvány javára Csendül a nóta címmel szeptember 8-án, pén­teken este 6 órától Madarász Kata­lin és Gál Gabriella ad koncertet az ózdi Bükk Művelődési és Vendéglá­tó Házban. Az est bevételéből a ha­táron túli gömöri magyarok kultu­rális rendezvényeit, valamint ma­gyar nyelvű könyvek kiadását tá­mogatják. Jegyek 150 forintos áron elővételben is válthatók. __ -r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom