Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-06 / 210. szám

8 ÉSZAIOMagyarország Kultúra 1995. Szeptember 6-, Szerda _APROPÓ Reménytelenül Horpácsi Sándor A Szittya szótár - Szilágyi Ákos verse - alighanem bekerül az irodalom fogalom­tárába. A mai post (minden után) korszak illúziótlanságát, értékrend-, ideál- és jö­vőképhiányát fejezi ki, azt, amikor már „nem lehet politikai verset írni" - mondta a költő az egyik rádióműsorban. Az állítás meghökkentő, vitára ingerel, de Szilágyi érvelése logikus. Szerinte József Attila írt utoljára-érvényes-politikai ver­set, de máraz ő élménye is a kozmikus el- hagyatottság volt, amelyben az egyén, a költő is önmagára van utalva, csak a sem­mibe kapaszkodhat. A gondolkodó em­bernek magának kell megtalálnia, megfo­galmaznia erkölcsi parancsát, normáit a tisztességről, felelősségről. Segíthet-e még ebben az irodalom? Lesz- e még irodalom?Ezekről a kérdésekről (is) vitatkoztak a minap a fiatal írók a tatai író­táborban. A fiatal írók a politikusak, sem­milyen párthoz nem csatlakoznak (helye­sen), de szeretnének egy lapot, lapokat, publikációs lehetőséget, amely vissza­igazol és rangot is ad. Ismét - ki tudja há­nyadszor- felértékelődik a Nyugat, a szá­zadelő. De korunk áttekinthetetlenül zűr­zavaros, hiányoznak a Fenyő Miksák, Hat- vanyk, akik mecénásként eltartották Adyékat, s fájdalmasan hiányzik az a kö­zéposztály, amely még olvas, áldoz az iro­dalomra. A mai újgazdagok mohók, mert holnapra akarnak meggazdagodni, az ál­lam pedig szegény. A Nyugat annak ide­jén nem a példányszámával teremtett for­radalmat, hozott minőségi fordulatot, ha­nem a szemléletével, s azzal, hogy a kor legnagyobb íróit össze tudta fogni. Az iro­dalom akkor még ügy volt, ma nem az. Réz Pál a pompeji strázsához hasonlítot­ta a mai írástudókat, szerkesztőket. Niet­zsche heroikus pesszimizmusnak nevez­te ezt a tartást. A szellem emberének reménytelenül is tennie kell a dolgát. _ÉM-portré A színházi ember Miskolc (ÉM - FG) - Aki színházba megy, ve­le találkozik először. Nagyon sokan a kereszt­nevén szólítják, és a Miskolci Nemzeti Színház régi bérlőit ö is ismeri. Iván Judit beosztása szerint a színház pénztárosa, de sokkal többet foglalkozik a közönséggel, mint a pénzzel.- Gyerekkoromban nagyon sokat jártam színházba. Most is megnézek minden elő-, adást. Tulajdonképpen szeretett nagynéném- től, Lakárdy Évától „örököltem meg” ezt a munkakört. Amikor ide kerültem, még Rózsa­hegyi Ernő volt a szervezőtitkár, ő is sokat se­gített, de a legtöbbet Kerékgyártó Lászlótól ta­nultam, aki most nyugdíjasként újra a szín­házban dolgozik. A technikai feltételeket te­kintve nagyon megváltozott a munkám. A szá­mítógépnek köszönhetően lényegesen átte­kinthetőbbé vált a nyilvántartás. Bár - éppen az állandó igénybevétel miatt - újabb korsze­rűsítésre lenne szükség. A színháznak jelenleg 9 felnőttbérlet-soro- zata van, ehhez jön még a 12 ifjúsági -, a 4 Csarnok-bérlet és az úgynevezett Miskolci Pá­holy. Ha csak a nagyszínházát vesszük, és 600 nézővel számolunk, a 12 000-et is meghaladja a színház állandó látogatóinak a száma.- Az állandó bérlőink számára névre szóló levelet küldünk, felajánljuk, hogy fenntartjuk a helyeiket. Soha ennyi visszajelzést nem kap­tunk, mint ezen a nyáron. Az idén történt az is, hogy elhunyt az egyik idős bérlőnk, azt hit­tük, üresen maradt a helye, aztán kiderült: a család igényt tart a bérletre... A színház minden dolgozója annak örül, ha teltház előtt játszanak a színészek, a pénztá­ros is azt szereti, ha kiteheti a táblát: „Minden jegy elkelt”. De az is, ha minden igényt ki tud elégíteni. Iván Judit soha nem mond nemet. Van olyan este, amikor még lehet találni sza­bad helyet a színházban, és a nézőnek is meg­felel az időpont. A határtalan képzőművészet Karéi Cizek neve és származása szerint cseh, szülőhelyét tekintve olasz képzőművész, viszont hétéves korától Görögországban él. így most mint görög művész mutatkozik be Miskolcon. Nikos Kryonidis Görögországban született, de képein hiába is keresnénk a „nemzeti jelleget". Egyik kritikusa szerint képei túllépnek a festészet ha­tárain, szemantikai alkotások. „A lélek kiemelkedése. Kísérlet az azonosság kutatására. Játék és játéktér... Törté­nelmi időn kívüli történés." A két Görögországban élő művész tegnap megnyílt tárlata szeptember 14-éig látható a miskolci mini Galériában (Kossuth u. 11.). Fotó: Fojtán László Októberben indul a hangversenyszezon Világhírű karmesterek, népszerű előadók, zenei csemegék Miskolc (ÉM) - A 1995/96-os évadban a Nemzeti Filharmó­nia három sorozatban - a Sze­zonbérlet, a Mesterbérlet, illet­ve a Népszerű zenei estek kere­tében - most is számos hang­versenyt ajánl a komolyzene ba­rátainak. A koncerteknek a ter­vek szerint most is a Miskolci Nemzeti Színház ad otthont. A szezonbérleti előadásokban - klasszikus szerzők kompozícióiból összeállított programmal - tíz hangversenyt hallhatunk majd. A nyitóhangversenyt október 16-án - Mihail Petunov zongoraművész közreműködésével - a Miskolci Szimfonikus Zenekar adja. Műsoru­kon Csajkovszkij b-moll zongora- versenye, valamint Rachmaninov Szimfonikus táncok című müve sze­repel. Szezonbérleti hangversenyen ebben az évben még kétszer, no­vember 6-án és december 4-én ve­hetnek részt az érdeklődők. A de­cemberi koncert különlegességét az adja, hogy a miskolci szimfonikusok az idei karmesterverseny második helyezettje, Hamar Zsolt vezényle­tével lépnek a közönség elé. A jövő év januáijának első koncertjén - Mozart-, Strauss- és Brahms-mű­vekkel - a Magyar Állami Hangver­senyzenekar lép a nagyközönség elé Aldo Ceccato vezényletével. Márci­usban a Miskolci Szimfonikus Zene­kar tolmácsolásában Liszt-, Moso- nyi- és Orbán-művek csendülnek fel, áprilisban pedig a Magyar Álla­mi Énekkarral közös koncerten - Erich Berge! vezényletével - Mo­zart c-moll miséje, valamint Me- siaen L’Ascension (Jézus mennybe­menetele) című művét adják elő. A Szezonbérlet utolsó hangversenyén, május 6-án a miskolci szimfoniku­sokat Medveczky Ádám dirigálja. A Szezonbérlet közönségét az említet­tek mellett három kamarakoncert is váija: decemberben a Reményi Ede Kamarazenekar, januárban az Esterházy Kórus, februárban pedig két virtuóz ütős: B. Nagy Tünde és Kőhegyi András lép fel a színház­ban. A Mesterbérlet-sorozatban há­rom hangversenyt ajánlanak a szer­vezők. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekar a Debreceni Kodály Kórussal közös hangversenyén Beethoven I. és IX. szimfóniáját hallhatjuk no­vember 13-án. A február 12-ei, má­sodik koncerten a szegedi szimfoni­kusok vendégszerepeinek Miskol­con. A bérlet utolsó programjaként Schiff András zongoraestjét hall­hatja a nagyérdemű. Ä Népszerű zenei estek sorozat október 30-án a Magyar Állami Énekkar és a Miskolci Szimfonikus Zenekar közös fellépésével kezdő­dik. A szimfonikusokat ez alkalom­mal Vjacseszlav Redja vezényli, az est közreműködője pedig Jandó Je­nő zongoraművész lesz. A Liszt Fe­renc Kamarazenekar barokk mű­vekből összeállított estjével novem­ber 20-án találkozhatunk. A szere­tet ünnepét a Miskolci Bartók Kó­rus és a miskolci szimfonikusok minden bizonnyal Saint-Saens Ka­rácsonyi oratóriumával várja de­cember 18-ai koncertjükön. Áz új év első előadásának közreműködője Julius Klein klarinétmúvész. A so­rozat záróhangversenyét pedig - Prokofjev, Strauss és Debussy egy- egy művének bemutatásával - a Miskolci Szimfonikus Zenekar adja április 29-én. Az együttest ekkor Hiroshi Kodama vezényli. Az 1995/96-os' hangversenysze­zon egyes sorozataira bérleteket a Nemzeti Filharmónia Észak-ma­gyarországi Központjában (Miskolc, Kossuth u. 4., telefon: 329-600) ok­tóber 7-éig válthatnak az érdeklő­dők. Közelítsük az elméletet a gyakorlathoz Dániából érkezett szakemberek tartották a továbbképzést Mészákos István Tokaj (ÉM) - A Phare-program segítséggel három esztendeje beindított vállalkozóképzésben részt vevő pedagógusoknak és igazgatóknak Dániából érke­zett szakemberek tartottak to­vábbképzést a Tokaji Kereske­delmi Szakközépiskolában. A küldöttség vezetőjét, Hans Th. Hjorthot először arról kérdez­tük, hogy mivel foglalkozik ha­zájában. • Dániában oktatási, pedagógiai konzulens vagyok. Egyébként köz­gazdász és pedagógiai diplomám van. Az új képzési formát, az iskolai vállalkozást az igazgatóval együtt 1991-ben kezdtük el. □ Mit tart a legfontosabbnak ebben a képzési formában, nevezetesen a Phare-program keretében több éve elkezdett vállalkozóképzésben ? • A leglényegesebb, hogy a projekt közepette folyamatos dialógus ala­kuljon ki a tanárok közt, állandóan adják át egymásnak tapasztalatai­kat. Az nem lenne jó, ha mindenki megtartaná magának a saját kis tu­dását. Hadd mondjak erre egy pél­dát: a mi kis csapatunk tagjai, akik ezt a továbbképzést tartjuk, külön­féle ismeretekkel bírnak. Anesz kol­légám számítógépes szakember, ám vannak olyan dolgok, amiket ő nem tud, hanem mondjuk Hanna, aki szintén közli velünk és a többi ta­nárral az ismereteket. Szóval ez a kis csapat egymást egészíti ki az előadásokon. □ Magyarország bizonyos dolgok­ban hasonlatos Dániához. Termé­szetesen nagyon sok mindenben azonban el is tér az önök országától. Nálunk például igen nehéz gazda­sági körülmények tapasztalhatók je­lenleg. Ön, aki közgazdász is, és nyilván foglalkozott valamilyen mértékben az itteni körülményekkel, mit tud mondani: hogyan lehetne ezt az időszakot átvészelni? © Szerintem mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatás­ra. Arra, hogy minél több ismeretet, tudást adjunk át a fiataloknak, mert ha ez így történik, nagyobb az esélye az országnak, hogy kimász- szon a gazdasági válságból. Ugyan­akkor ezek következtében a vállal­kozások is jobban tudnak pörögni, és ez jelenti az igazi reményt az or­szágnak. □ Visszatérve a mostani tokaji kur­zushoz: mi a fő célja ennek a rendez­vénynek? • Áz, hogy az iskolákban az elméle­tet minél közelebb hozzuk a gyakor­lathoz. Vagyis szeretnénk, ha a cé­gek is közelebb kerülnének a iskolá­hoz, és fordítva. Még pontosabban fogalmazva, jó lenne, ha a cégek is adnának információkat az iskolá­nak. Aztán jó lenne, ha olyasmikre is felkészítenék a fiatalokat az in­tézményben, amik ugyan nagyon egyszerű dolgok, ám annál fonto­sabbak a munkahelyeken, az élet­ben. Mondjuk arra, hogy az a cég biztos legyen abban, hogy a dolgozó­ja pontos időben kel fel, és nem ké­sik a munkahelyéről, hogy rugal­masan kezeli és oldja meg a problé­mákat, és így tovább. Tulajdonkép­pen tehát folyamatos együttműkö­désre van szükség, jü Felvételi előtt Miskolc (ÉM) - Gimnáziumi előké­szítő tanfolyamokat szervez nyolca­dikos általános iskolásoknak - ma­gyar, történelem, matematika, bio­lógia, angol és német tantárgyakból - a Herman Ottó Gimnázium a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezetével közö­sen. Az érdeklődők jelentkezését szeptember 11-éig váiják a gimná­zium titkárságán: Miskolc, Tízes honvéd u. 21. Bővebb felvilágosítás a 46/349-888 és a 46/353-903-as te­lefonon is kérhető. Tanévnyitó buli Miskolc (ÉM) - Az Ámokfutók ne­vű zenei formáció közreműködésé­vel tanévnyitó bulit rendeznek szeptember 8-án, pénteken este 7 órától a miskolci Ady Művelődési Házban. Mint a plakátok öles be­tűkkel hirdetik: „Total Car - dance party”, így a „nebulóknak” minden bizonnyal szükségük lesz nyáron megkopott angol nyelvtudásukra. Remélhetőleg nem csak az első „totálkárig”. Messiási gondolatok Szeged (MTI) - A Szegedi Hittudo­mányi Főiskola és a Keresztény-zsi­dó Társaság szervezésében három­napos biblikus konferencia kezdő­dött kedden Szegeden, a hittudomá­nyi főiskolán. A hazai egyházi sze­mélyiségek mellett olasz előadók is elemzik a messiási gondolatot, amelynek a művészetekben való megjelenítéséről művészettörténé­szek beszélnek. A jelenséget - elsza­kadva a primer vallási tartalomtól - jól tükrözik ugyanis a művésze­tek, köztük olyan alkotások példá­ul, mint Csontváry Cédrusa, vagy Tarkovszkij Áldozathozatal című filmje. A megnyitót követően Be- nyik György, a főiskola teológus professzora elmondta: a holocaust­évforduló kapcsán olyan teológiai párbeszédre törekszenek, amelyben zsidó és keresztény egyaránt képes tudomásul venni egymás messiás- értelmezését. Feltámad a Parabola Budapest (MTI) - Szeptember 23- án, szombaton este újra jelentkezik a Parabola című politikai szatíra a Magyar Televízióban. Selmeczi Tibor humorista, a Para­bola műsorvezető-szerkesztője ked­den az MTI-nek elmondta, az Árkus József-féle legendás Parabola szel­lemiségét szeretnék feltámasztani a TVl-en havonta egyszer, szomba­ton este háromnegyed tíztől jelent­kező adásban. Az új Parabola a hu­mor alaptermészeténél fogva ellen­zéki hangvételű lesz, vagyis a min­denkori hatalommal szemben állít majd „görbe tükröt”. Amellett, hogy a mindennapi politikai történéseket dolgozzák fel, a politikai szélsőségek­kel nem akarnak foglalkozni és párt- politikától is mentesek maradnak. A Parabolát az Uborka egyik szer­kesztőjével, Szilágyi Andrással kö­zösen szerkeszti majd Selmeczi Ti­bor. Szilágyi lesz egyébként a ren­dezője is a műsornak. A Parabola az Uborkával ellentétben arra törek­szik, hogy „mindenkit megbántson”. Fischer Iván dirigál Brüsszel (MTI) - Visszatérő vendé­ge az idei őszi-téli belga koncertsze- zonnak Fischer Iván, aki ezekben a napokban is fiatal belga filharmoni­kusokkal tart koncertköratat az or­szágban. A keddi Le Soir külön cik­ket szentelt a magyar művésznek, utalva rá, hogy a nyár egy részét már eddig is Belgiumban töltötte, ahol a Fiatal Filharmonikusok ha­todik, Louvain környéki nyári talál­kozóján ezúttal ő volt a karmester - a mostani koncertsorozat is az utób­bi hetekben végzett közös munka eredményeit foglalja keretbe. A 44 éves magyar karmestert más meghívás is a németalföldi ország­hoz köti: az őszi Flamand Fesztivál különvendége, emellett októberben az idén Magyarországnak szentelt hagyományos komolyzenei prog­ram, a Festival Jubilate keretében is több fellépés várja (így három, Bartók Béla műveinek szentelt kon­certet is ad Kocsis Zoltánnal). Fi­scher Iván ezt követően sem lesz so­káig távol Belgiumtól: decemberben ismét a belga fővárosban lép fel, amikor a brüsszeli operaház zene­karát vezényli majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom