Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-05 / 209. szám
8 M ItT'Hon 1995. Szeptember 5., Kedd _ MISKOLCI PORTRÉ A polgármester Kistokaj (ÉM - N.Z.) - A bizalom drága kincs. Erőt ad a munkához, geijesz- ti az alkotókedvet, az ambíciót. Kiváltképpen fontos, hogy egy vezető bírja az őt választó közösség bizalmát, tiszteletét - enélkül aligha tud eredményesen dolgozni. Bajor Józsefné magabiztosan vezetheti a helyi képviselő-testületet, fogadhatja a kistokaji lakosok kéréseit, javaslatait, hiszen nem csak ismerik a községben, de meg is kedvelték. Ezt bizonyltja, hogy vb-titkársá- ga, tanácselnöksége után, immár második ciklusban választották meg polgármesternek. Ez annál beszédesebb, mivel nem lakik Kistokajban, nem is ott született. Igaz, a közelben, Nyék- ládházán. Ma is tulajdonuk a szülői ház, ide járnak ki hétvégeken, a szabadidőben miskolci lakásukról. Fiatalon, húszéves korában került a tanácshoz. Mindig a közigazgatásban dolgozott. Pénzügyi előadóként kezdte, csoportvezetőként folytatta. Vb-titkárként 1980-tól, majd tanácselnök, máig polgármester Kistokajban. Elvégezte a Tanácsakadémiát, az Államigazgatási Főiskolát. Félje a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola tanára. Két gyermekük van. Ä fiuk most végzős orvostanhallgató, a kislányuk otthon van - betegség után szépén javul. Miskolc vonzáskörzetében szépen fejlődő, lélekszámban is gyarapodó községben dolgozik. Igényesek az itt élő emberek. Ez a helyi képviselő- testület választásakor is megmutatkozik. A személyes megmérettetés a mérvadó, és nem a pártirányultság. Nincs is párt viszály a testületben. A településért érzett felelősség, a tettek és természetesen az életút alapján ítél a lakosság. Az ilyen, kétezernyi lakosú faluban mindenki ismer mindenkit, a nem éppen a polgármesten’e tartozó gondokkal is megkeresik Bajor Józsefnét. Kikérik véleményét, tanácsát. Mindenkit nagy türelemmel, érdeklődéssel hallgat meg. A választópolgárok tudják, igent mond, ha tud, de tudomásul veszik a nemleges választ is. Tisztában vannak segítőkészségével. Emberek nyári villámközeiben Miskolc (ÉM - E.Gy.) - Az idei nyár egyik kora délelőttjén vihar dúlt Miskolc légkörében. Erős szél fújt, dörgött, villám- lőtt, és az ég csatornái szinte megnyíltak, olyannyira esett az eső. Valóságos „égiháború” zajlott le, ám amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is. A Petőfi tér felől a Széche- nyi-Kazinczy útkereszteződés irányába lassan haladtak a járművek. Vezetőik - közöttük én is - az időjárási viszonyoknak megfelelően vezették autóikat. A járdáról fedél alá húzódtak az emberek. Mi, a főposta előtti útszakaszon haladó gépkocsikban utazók észleltük, hogy hirtelen vakító fény töltötte be a térséget a másodperc ki tudja hányadik tört részéig. Mintha a fényképezőgép vakuja villanásának fénye egészen közelről szökkent volna a szembe. Hatalmasat villámlott. Ezt követően a szürkülethez hasonló színű légkörben a magasból fénycsóvasze- rű látvány ívelt alá. A fényjelenséget ijesztő csattanás és egy-két másodpercig tartó süvítő, vijjogó hang követte, amely pillanatnyi idejű sercegéssel ért véget. A száguldó, félelmetes természeti jelenségre szimbolikusan talán illettek a költő szavai: „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?/Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?” Am a nehéz kő, azaz a villám szerencsére senkit nem talált el, mert egy villámhárító megfogta, megszelídítette azt. Ellenkező esetben - ami sajnos nemegyszer előfordult már - csak bánatkönnyeket hagyhatott volna maga után. A jelenség láttán felvetődik az emberben, milyen kár, hogy az ember ez idáig csak megszelídíteni tudja a villámot, s annak erejét önmaga számára hasznosítani még nem. Ami a legtöbb, a sötétben útirányt kereső felhasználhatja tájékozódásul a villámlás fényét. A költő viszont már szolgálatába tudta állítani az említett jelenséget, amikor például így ír: „S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,/Egy könny, kimondva ezrek kínjait;/Kit nem hevít korának érzeménye/Szakítsa ketté iantja húrjait.” • Városi morzsák úton-útfélen Emódi Gyula Miskolc (ÉM) - Az Erzsébet tér gyakorta népes. Különösen akkor, amikor valamilyen rendezvény, „kirakodóvásár” színhelye. Az emberek jönnek-men- nek itt, sétálnak és a padokon ülnek. Nézelődnek, beszélgetnek, vagy éppen pihennek. A téren egy idősebb férfi a zsebébe nyúl, cigarettát vesz elő, hogy rágyújtson. Pénztárcáját véletlenül kirántja vele, az a földre esik. Meglátja ezt egy fiatalember, felveszi és odaadja tulajdonosának. - Nézze, milyen becsületes ember! Visszaadja a pénztárcát - mondja az egyik járókelő. Mire a másik.- Igen. Ezt akár írásba is lehetne foglalni - majd szimbolikus értelemben, majd hozzáteszi:- A téma az utcán hever, csak fel kell venni. A Repülőtér és Hejőcsaba között közlekedő egyik autóbuszon délutáni időszakban ellenőrzik, hogy rendelkeznek-e az utasok érvényes menetjeggyel vagy bérlettel. Az ellenőr mindenkitől udvariasan kéri, hogy mutassák fel bérletüket, jegyüket. Ám egy' középkorú, kopott öltözetű férfi nem tudja felmutatni menetjegyét, mert anélkül utazik. Az ellenőr erre megkéri, hogy fizesse meg á viteldíjat. A férfi nemcsak megtagadja, hanem a „hivatali személy” újabb kérésére személyazonossági igazolványát sem adja oda. Az ellenőr felszólítja, hogy a következő megállóban szálljon le. A férfi ennek eleget tesz, s leszállás közben szé- gyenkezően, halkan mormolja: - Gyalog nem mehetek He- jőcsabára. De majd felszállók a következő buszra. Ha arról is leszállítanak, az utána érkezővel utazok tovább. A városban sok helyen árulnak fagylaltot. Válogatni lehet a különféle kínálatból. Olykor sorban állnak érte. Vannak, akik egyszerre három- négy gombócot kérnek a tölcsérbe. Különösen nagy melegben. Az egyik utcai árusítóhelyen egy kisfiú tágra nyílt szemekkel nézi, hogyan szolgálják ki a vevőket, s szinte csurog a nyála, amikor látja a fagylaltozó- kat. Oda is szól az egyikhez, aki két tölcsért tart a kezében.- Ha nagy leszek, fagylaltos leszek.- Miért?- Szeretem a fagylaltot, s akkor sokat ehetek belőle. Most éppen nem jut rá, az idén még egy gombócot sem ettem:- Fogd hát akkor ezt a tölcsért! A fiúcska köszönettel, kissé restelkedve elfogadta. Gyerekek honi rajzasztala Hófehérke és a 17 törpe. Miért 17? Csak. Babindali Gyöngyvér miskolci III. osztályos rajza. A város keleti kapujának beépítése A keleti kapu szomszédságában fontos üzemek működnek Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - KL) - Miskolcot az ide érkezők akár a „kapuk városának” is nevezhetnék, hiszen hazánkban kevés olyan település van, ahol a legfőbb utak ilyen megjelölést kaptak. Mi, akik megszoktuk ezt, nagyon jól tudjuk, hogy az égtájak felőli bejáratot jelzik, mint a Győri kapu, a Szentpé- teri kapu, a Csabai kapu és a Zsolcai kapu. Az előbbi három útvonal környéke már ki- és beépült, városi funkciója az idők folyamán kialakult. Közülük a Zsolcai kapu, amely a Sajón túli területre vezet, most van valójában kialakulóban. Nem mintha itt nem találnák semmilyen fontos létesítményt, csupán arról van szó, hogy e terület átgondolt rendezésével adós még a város önmagának. A megváltozott gazdasági körülmények egyre több vállalkozásra adnak lehetőséget. Ezek feszítik Miskolc város határát. így egyre nagyobb az építési igény, és a 3-as főút Kassa felé vezető szakasza mellett is mind erőteljesebben jelentkeznek a fejlesztés helyi igényei. A város önkormányzata ezért határozott úgy, hogy' a fő közlekedési út mindkét oldalára részletes városrendezési tervet készíttet. Ennek elkészítésével a TÉRMŰ Kft.-t bízta meg. Dósa Károly tervezőmérnök a tervjavaslat készítője elmondotta, hogy a mintegy 30 hektárnyi területre részletes közműellátási, gyalogos és jármű- forgalmi tervet készítenek. Javaslatokat adnak az ésszerű területfelhasználásra, olyan épületek kialakítására, amely városképi és építészeti megjelenésében is méltóképpen fogadja a városba kelet felől érkezőket. A tervben szerepeltetik a különböző kereskedelmi létesítmények kialakításának lehetőségeit, a szolgáltatási funkciót ellátó létesítményeket, csak úgy, mint a vendéglátás szükségleteit kielégítőket. A tervezés a Sajó-hídon túli területen áthaladó 3-as út mindkét oldalára kiteljed. A tervezésnél figyelembe veszik a területén már meglévő intézményeket, mint többek között a Color Áruházát, építőanyag és egyéb cikkeket árusító kereskedelmi létesítményeket. Jószerivel kapcsolódik az említett területhez a szomszédságában lévő ipari negyed, ahol különféle üzemek működnek, mint például a drótgyár. Ezek is jelzik, hogy a város e része is kinőtte a régi kereteket, határokat. Ezért szükséges az újabb vállalkozásoknak megfelelő helyet biztosítani. A tervezők elképzeléseiket természetesen lakossági fórumon is ismertetik, de addig is szívesen, fogadnak ötleteket. Ezeket a TÉRMŰ irodájában, Deák Ferenc u. 7., illetve a 342-021 telefonszámon lehet közölni. Egy miskolci diák Kínában Féléves nyelvtanulás a sanghaji egyetemen (4. oldal) _A TARTALOMBÓL Nyéki tévés műsor Két hónapja kapta meg a nyékládhá- zi önkormányzat az engedélyt arra, hogyr kéthetente egyórás helyi műsort adjon a tavaly kiépített kábeltelevíziós rendszeren keresztül. A hálózatra való kapcsolódás egy-egy család számára pár eze<- forint kiadást jelentett csak, a többit az önkormányzat állta. A műsorok fogadtatása kitűnő. (2. oldal) Megverték a tolvajok Gyakori tolvajlásokról érkeznek hírek a Miskolc szomszédságában lévő Ar- nótról, ahol az éjszaka leple alatt tyúkokat vittek el több udvarból is, mégpedig úgy, hogy a kutyákat sprével lefújták, és csendben kifosztották az ólakat. Csakhogy egyik gazda a nyomokon utánuk eredt, rájuk is akadt vesztére, mert úgy összeverték, hogy' kórházba került, a múlt hét közepén műtétnek kellett alávetnie magát, A falu tehetetlen a nyíltan elharapódzó tol- vajlásokkal szemben, ugyanis előfordul, hogy fényes nappal idegenek felszedik a falusiak burgonyatermését, és odébb állnak értékes zsákmányukkal. (2. oldal) Packázó képviselők A társasházak úgynevezett mellékvízóráit csak abban az esetben kell drága pénzen hitelesíteni, ha a közös képviselő nem végzi el a főmérő állása alapján fizetett összeg továbbosztását lakásonként. így felmerülhet, vagy' a közös képviselő kell a lakóknak és négyévenként keményen zsebbe nyúlnak, vagy kiválasztanak valakit, aki hajlandó a mellékmérők állása szerint összeszedni a vízdíjat.
