Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-05 / 209. szám
8 B Itt-Hon 1995. Szeptember 5., Kedd _ BORSODI PORTRÉ A festőművész Kazincbarcika (ÉM - Dl)-Az ötvenes évek elején egy tehetséges fiatalember Budapestre ment, ott a Képzőművészeti Szabadiskola növendéke lett, ahol Horváth Géza festőművész egész életre szóló hasznos útravalókkal Fotó: Demjén István látta el. Ezen útravalók, ismeretek, tudás birtokában tért vissza szülőföldjére, pontosabban a Sajószentpéter melletti, az éppen városiasodás útjára lépő Kazincbarcikára 1955-ben. Azóta negyven év telt el, és ott él, dolgozik ma is Majercsik János festőművész. 1935-ben született Sajószentpéte- ren. Csaknem negyven évig Kazincbarcikán talált kenyérkeresési lehetőséget. Különösen kedvére való feladatot kapott a BVK-ban, ugyanis csoportjával évtizedekig végezhetett dekoratőrt tevékenységet. Betegségei miatt kényszemyugdíjba ment ötvenhét évesen. Azóta a sok-sok keresztút, csalódás, konfliktus után megtalálta helyét a világban, a hazában, az otthont adó településben, az ismerősök és a barátok körében. Életrendje, életritmusa is gyökeresen megváltozott. Számára a legfontosabb, hogy nincsenek korlátok. Persze most is hajnalban kel. Kisétál a városból a pincesoron lévő házába. Ott műtermében, elzárkózva a városi világtól, vázlatok, képek, festékek társaságában tölti a napot. Szereti a csöndet, a magányt, amikor a képekre hívhatja az emlékeket, akkor érzi, hogy együtt van azokkal, amik, akik az emlékeket, érzéseket szívébe palántálták. Témáit a falusi világban találja meg. Műtermében is ott van a falusi emberek között, mintha lába összenőtt volna egy vastag gyökérrel. Sok-sok csoportos és egyéni kiállításon mutatta be alkotásait. Nemcsak Miskolcon, Budapesten, Kazincbarcikán, Szegeden, Tiszaújvárosban, Hatvanban, de külföldön, Bulgáriában, Szlovákiában, Németországban, Lengyelországban is. Rendszeres résztvevője a Hatvani Galéi'iában rendezett országos tájfestészeti és portrébiennáléknak. Rendszeresen vállal kiállításokat a kistelepüléseken is. Majercsik János 60 éves. Ahogy mondja: „Szeretnék élni a szabadság lehetőségével és elérni céljaimat, megvalósítani terveimet, vágyaimat. Csak alkotni akarok.” Őszi kirándulások idején (ÉM - K.L.) - A gépkocsival közlekedők mellett nagy számban keresik fel a bakancsos turisták a természeti és történelmi értékekben gazdag zempléni tájakat. A természetjárók gyakran követett, felkeresett túravonala az országos kék, amely a vidék vadregényes he- gyein-völgyein át vezet. Ennek egyik festői szépségű része a Nagy Milic és a Pengőkút közötti Füzér, Telkibánya, Hollóháza környéke, az Osva, a Kemence patak völgye. Az már csak természetes, hogy aki ezt az útvonalat követi, az felkeresi az istvánkúti nyíijest is. Aki itt barangol, hazánk egyik ritkaságnak számító és ezenkívül még az országban csak egy helyen élő különleges kis hüllőjével, a fején fehér keresztet viselő, s erről keresztes viperának nevezett kígyóval találkozhat. Mérgező marása miatt veszedelmes, kisméretű viperák elsősorban a napos, sziklás részeken, a köves hegyoldalak erdeiben találhatók. Akik A keresztes vipera Fotó: ÉM-repró Aforizmák a Könyvek Könyvéből „Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, / s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.” (Sirák 20,6) „A vas keménységét a tűz próbálja meg, / a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő.” (Sirák 31, 26) „Kár csak bort inni és ugyanígy tisztán vizet is, hiszen a bor vízzel keverve kellemes, így szerez élvezetet.”(2 Mák. 15,39) „Ezután ne csak vizet igyál, hanem - gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel - élj egy kevés borral is.” (1 Tini. 5,23) tehát itt közlekednek, fokozott óvatossággal, lábuk elé nézve haladjanak. Ha pedig pihenőhelyet keresnek, ugyancsak óvatosan jár janak el. Alaposan nézzenek körül, nehogy rátapossanak, ráüljenek, ezekre az egyébként rendkívül ritkán látható állatokra. Mert a keresztes viperák nem támadnak, ha nem bántják, nem zavarják meg őket. Nem agresszívek, ha csak meg nem riasztják őket, nem akarják megdobni, vagy tanyahelyük körül kotorászni, botokkal ingerelni. Ha valami miatt - mondjuk rálép valaki - mégis támad, akkor legtöbbször a boka tájékába harap. Ez ellen a magasszárú bakancs elegendő védelmet nyújt. Ha a turistát mégis megmarná, akkor a két piros pontnyi sebet nem kell kiszívni, késsel felmetszeni, kiégetni, mert az ilyen beavatkozás többet árt, mint használ. A legközelebbi település gyógyszertárát kell felkeresni, ahol a marás elleni orvosság megtalálható. Kis figyelemmel, gondossággal a balesetet el lehet kerülni. Nehéz lenne megmondani, hogy utoljára mikor is fordult elő kígyósbaleset, ám az óvatos^ ság sosem árt... „Mint valami rubin az arany ékszeren, / olyan a szép nóta borozgatás közben.” (Sirák 32,5) „Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, / meg hát az orvos is Isten teremtménye.” (Sirák 38,1) Gyerekek honi rajzasztala Nagyapám, amikor babot fejt. Cirkusz. Rajzolta Kukucska Petra, tízéves, Cserépfalu. Salló Mónika, 6 éves óvodás rajza, Kazincbarcika. Mezőkövesdi vigasság mazsoretekkel Mezőkövesd (ÉM - SZ.S.) - A város képviselő-testülete júliusi ülésén együttműködési megállapodást fogadott el a lengyelországi Zory várossal, testvérvárosi kapcsolat kiépítésére. A testület egyben felkérte a polgármestert, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében hívja meg a X. Matyóföldi Néptáncfesztiválra Zory város önkormányzatának küldöttségét. A lengyel város vezetői elfogadták a meghívást, és augusztusban Mezőkövesdre látogattak. A rendezvények és a programok szünetében rövid beszélgetésre invitáltam Zyg- mund Lukascykot, Zory város polgármesterét. Mint elmondta, jelenleg másodszor jár Mezőkövesden. Mostani látogatásának gyakorlati jelentősége is van, ugyanis - önkormányzatunk jóváhagyásával - visszahozta a két város közötti együttműködési tervezetet. Több olyan dolgot is tapasztalt nálunk, melyet szeretne országukba „átültetni” - kiemelten a hagyományok és a folklór ápolását, amelyre az itteniek nagy súlyt helyeznek. A lengyeleknél a nemzeti hagyományok ápolását, őrzését sajnos megszakította az ország többszöri megszállása, szétda- rabolása. Zory városának is nagyon keserű sorsa volt, a II. világháború alatt például, több mint 80 százalékát lerombolták a németek. Zory, ez a 70 ezer lakosú város, egyébként SziléFotó: Farkas Maya ziában ősi településnek számít, 1272-ben kapott városi rangot. Ama kérdésre, hogy milyen konkrét cél vezérelte őket a testvérvárosi kapcsolat létrehozásánál, Zygmund Lukascyk elmondta: A magyar és a lengyel nép barátsága nagyon régi időkre vezethető vissza, de még mindig nem ismerjük eléggé egymás hagyományait, történelmét. Ok a magyar kultúra követei akarnak lenni Lengyelországban, ezért is rendezik megjövő év tavaszán városukban a Magyar Kultúra Hetét. Ezenkívül persze még sok más területen - sport, idegen- forgalom, üdülés, gazdaság stb. - is szeretnénk megteremteni egy gyümölcsöző együttműködés alapjait. Alacskai útkeresés a boldoguláshoz A szőlészeti kultúra felújítását is tervezik (3. oldal) _A TARTALOMBÓL Tanszerért táncoltak A mezőkövesdi Táncpajtában a romák jótékonysági estet tartottak, énekkel, tánccal szórakoztak. A bevétellel segítik a rossz anyagi körülmények között lévő gyerekek tanszervásárlását. (2. oldal) Nádfedeles tetők Megyénk déli részében ismét sok, szép nádfedeles ház látható. A folyók, holtágak mentén bőven termő nád évtizedekre elveszítette rangját, napjainkban viszont újra felfedezik ezt a rendkívül hasznos anyagot. Szerencsére még akadnak mesterek, akik értik a nádfedés módját. (2. oldal) Éled a gomba A forró nyárban sem a legelőkön, sem a kiszáradt erdőkben nem nőtt gomba, ezt az értékes csemegét csupán tavasz- szal, nyár elején láthattuk. Most a kevés eső után ismét kibújtak a földből. (3. oldal) Pávaköri szülinap Nemcsak a megyéből, az oi'szág távolabbi részéből is érkeztek kórusok, táncosok Szögligetre, hogy a maguk módján köszöntsék a helyi Pávakört 15. születésnapján. A jó hangulatú, vidám napról számol be tudósítónk. (4. oldal) Aratási muzsika Az egykor legnehezebb mezőgazdasági munkához, az aratáshoz sokféle szokás kapcsolódik és történetek, anekdoták is.-Áz egyik tanulságos történést lapunk is közreadja. (5. oldal) Együttműködési megállapodás Mezőkövesd és Zory között
