Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-05 / 209. szám
10 A SZELLEM VILAGA Katedra 1995. JEGYZET Szeptember Zay László Kezdődik a tanév. Hírek szállnak már jó ideje arról, mennyibe kerül az idén a tankönyv, milyen füzetek kellenek, kinek kell tandíjat fizetnie és mennyit. Az iskolátlan napok csatangolásait megrontották a szá- mítgatások és a rémítgetések. A tudásnak ára van, de hogy mennyi valójában, az talán sose derül ki. Mert könyv kell és füzet, ceruza, toll, radír, uzsonnatáska, s naponta az, ami belé kerül. Ha meg kevés jut belé, vagy éppenséggel semmi, az még nagyobb baj, mert akkor nemcsak a test marad éhes. Bevallom, sosem értettem, hogy szeptember közeledtéli miért sajnálkoztak gyermekkoromban a felnőttek. Miért tréfálkoztak - olykor bizony kicsit otrombán - a tanév közeledtén, majd kezdetén, miért sajnálkoztak, barackotvetvea fejemre. Hiszen a szünidő szabadsága és olykor bizony zabolátlansága után kicsit kívánatosnak tetszett az iskolába járás rendje, rendszere, a kora délutáni tanulás után jobban esett a játék. S újra találkozni lehetett régi barátokkal, most másokkal, mint nyáron (például) a nagyszüleimnél; részben ugyanazokkal, mint az előző évben, és mesélhettük egymásnak nyári tapasztalatainkat; meg újakkal is, akik most jöttek közénk, s más világok hírét hozták. Mozgalmassá, változatossá, s mégis állandóbbá vált az élet. Bizony nem értettem az álszent sajnálkozásokat, mert szeptember örömöket is hozott. Persze, feladatokat és kötelességeket is, de bizony ez is vele jár az élettel. És meg kellett tanulni egyeztetni egymással kötelességet és szórakozást, törődni másokkal is, és teljesíteni a várakozásokat és megzabolázni vágyaikat. Vagyis hozzászokni a mindennapokhoz és a többiekhez - ma talán így mondanánk: a társadalomhoz -, ahhoz, hogy egyre hamarább sötétedik, s reggel, iskolába menet, még égnek az utcai lámpák. Mostanában mintha országos riogatás folyna, hadd rettegjünk attól, mit hoz, mit hozhat még az ősz. Nem oktalan persze az ijedezésnek, az ijedeztetésnek ez a kora őszi formája, mert van is min elgondolkozni, mit megtervezni, és azt is számba kell bizony venni, hogy mire nem futja majd. (Már akinek: mert vannak, s lesznek pazarlók is, nemcsak szűkölködők...) De - tisztesség, főhajtás a kivételnek! - szo- morkodni, kétségbe esni talán mégsem kell. Nekiveselkedünk a feladatoknak, egymásra nemcsak irigységgel nézünk, hanem - egyebek között - ellesve egymástól megoldásokat, vagy legalábbis megoldási kísérleteket, és tanulva valamicskét okosabban élni, bölcsebbé lenni. Az iskolakapuban - jelképesen is szólok - sajnátkozók- nak emlékezni Móra Ferencre, aki gyermekkorában odalopakodott az iskolaajtó elé, ha eltiltották is, és önfeledten bekia- . bálta, mit is jelent valójában: Linus es Deus. Megkapta jutalmát, és ez nagy tanulság így ősz kezdetén: a több tudásért még több járt neki. Nemcsak tanév vagy munkaév kezdődik most. Valójában nem is tudom, miért nem szeptemberrel kezdődik az esztendő. Szilveszteri fogadkozások és heje-huja nélkül, csöndesebben, tartalmasabban. És ígéretesebben. Szünidei emlék Fotó: Dobos Klára Kis Vakond Matematika Tanoda Gyertya, amely nélkül nem lehet eligazodni a világban Szirmabesenyő, Nyíregyháza (ÉM - FG) - A Kis Vakond Matematika Tanodájában Csík Zsuzsa szirmabesenyői kislány ki* váló minősítésű diplomát szerzett. Ezt a bizonyítványt csak azok kaphatják meg, akik megértik, elfogadják a tanoda jelmondatát: „A matematika olyan szép gyertya, amely nélkül a világmindenségben eligazodni nem lehet.” Csík Zsuzsa több társával együtt „levelező tagozaton” kezdte vakond- tanodás tanulmányait. Majd pedig 1994 nyarán egyhetes „bentlakásos kurzuson” vett részt, és most ’95 nyarán újra „beiskolázták”. Hogy miért szereti a matematikát egy nyolcéves kislány?! Erre a kérdésre a szűkszavú tábori napló nem ad magyarázatot. A bejegyezések szinte napról napra ismétlődnek. „Reggeli után matekoztunk. Ebéd után strandra mentünk... Reggeli után délig matekoztunk, azután készültünk a Ki mit tud?-ra... Mikor megszólalt a hívózene, mentünk reggelizni, és utána matekoztunk...” Hogy nem volt-e unalmas ez az állandó matekozás? „A matematika érdekes, szép tantárgy, megérdemli, hogy nyáron is lelkesedjünk, érdeklődjünk iránta. Sok örömet adott már nekem e tantárggyal való foglalatosságom...” - fogalmazta meg a válaszát Zsuzsa. Majd pedig részletezte is eddigi „foglalatosságát”. „A tanévben pontversenyekbe levelezés útján kapcsolódtunk be az iskolaotthonban. A Tanodán kívül a Magyar Rádió Észkerék - Törd a fejed! Rovatának érdekes feladatai, a Magyar Televízió Repeta-matek nem csak felvételizőknek házi feladatai, a Kvalitás Oktatási és Ifjúsági Centrum által kiadott feladatok is vonzóvá tették számomra. így Bőcsön 17 általános iskola 30 másodikos tanulója közül második helyezéssel ismerték el a munkámat az alsó tagozatos matematikaversenyen. Innen adódik, hogy hűségesen kitartok a matematikai, logikai feladatok mellett még nyáron is...” Leginkább a biztonságérzet hiányzik A bérbesorolási rendszer érzéketlen a munka minőségére Halmainé Fehér Margit Unos-untalan azt nyilatkozza a művelődési szakminisztérium, hogy a közoktatási intézmény- rendszer működése ma Magyar- országon pazarló és gazdaságtalan. Lehetetlen bármit is kezdeni ezzel a megállapítással, mert nem szakmai. Pontosabban, nem pedagógiai-szakmai. Mihez képest pazarló, miben pazarló, és mitől gazdaságtalan? Egyáltalán, mit értünk az oktatásban gazdaságosságon? Az óvodai létszám 1980-tól, az általános iskolai 1986-tól folyamatosan csökken, miközben a pedagógusok létszáma stagnál vagy éppen növekszik - állapítja meg az a helyzettanulmány, amelyre hivatkozva közölték, hamarosan nagyarányú óvónő, tanító és napközis pedagógus elbocsátása várható. Nem vitatkozom azon, vajon hány gyermeknek kell egy pedagógusra jutnia ahhoz, hogy a működése ne legyen „gazdaságtalan”, vagy pazarló. A szemlélet ellen tiltakozom, mert elméletileg azzal a következménnyel járhat, hogy bármilyen magas csoport- vagy osztálylétszám mellett is jöhet valaki, aki hivatalból közli, hogy ez még mindig gazdaságtalan. Az oktatási rendszer működésének célját persze többféleképpen lehet meghatározni. Ha az a cél, hogy a rendszerben a képzési időn belül minél nagyobb tömeg minél kevesebb ráfordítással zúduljon keresztül, akkor az oktatás ma valószínűleg tényleg gazdaságtalan és pazarló. A „csúcsrajáratás” időszakát a közelmúltban, a demográfiai hullám tetőzése idején az oktatásügy különféle szereplőiként nagyon sokan elszenvedtük, és nem kívánjuk vissza. Nekem a végeérhetetlen szürke futószalagot juttatja eszembe, amelyen a színeket, formákat, a karaktert elég nehéz, egy idő után egyáltalán nem lehet észrevenni és kezelni. Elgondolkoztató, hogy az említett elemzés éppen ezekhez az évekhez viszonyítottan tartalmazza azt a következtetést, hogy a hatékonyság a pedagógusok és az oktatási helyiségek számának csökkentésével növelhető. Az anyag alapvetően sajnálatos népességfogyással számol, és nem veszi figyelembe a népességen belüli létszámmozgást, az abból valószínűsíthető változásokat. Azt, hogy az úgynevezett „Ratkó-unokák” szülőképes korba léptek, és hogy egyszerű matematikai tény, mely szerint a több fiatal embertől több gyermek várható. Még a most feszítő gazdasági megszorítások mellett is. És ezenkívül még számos tényező közrejátszhat, amely nem kiszámítható, mivelhogy emberi. Az gondolom, az oktatási rendszer ma Magyarországon egyszerre pazarló, és egyszerre mutat hiányt. Csak én mást értek pazarláson. Pazarlásnak tartom például, hogy a magas költségekkel kiképzett pedagógusokat nem képes az oktatási ágazatban megtartani az állam, hogy az alacsony bérek miatt a pedagógusok több mint 80 százaléka nő, hogy a pályaelhagyók száma egyre magasabb. Pazarlásnak tartom azt is, ha a pedagógusok egy része háborítatlanul járhat be az órákra felkészület- ' lenül, ha azokat éppen csak „leadja”, ha nem végzi el tisztességesen azt a munkát, amelyért fizetik, és ennek következményeit nem kell elviselnie. Ezzel összefüggésben pazarló az a bérbesorolási rendszer, amely érzéketlen a teljesítmény minőségére. És ugye az is pazarlás, hogy az állami költségen más nyugati nyelvre átképzett orosztanárok közül sokan keresnek jövedelmezőbb szakokban boldogulást... Tarthatatlannak ítéli a központi irányítás, hogy az oktatásra fordított pénzek 80 százalékát elviszi a munkabér. Fel sem merül, hogy nem a 80 százaléka túl sok, hanem a megmaradó dologira fordítható 20 százalék a túl kevés. Egyébként nem vethető össze a két dolog, hiszen az oktatást mégiscsak az emberi erőforrás teszi meghatározóvá, ha úgy tetszik: eredményessé. Amit már annyit emlegettek nekünk: a szürkeállomány. Különböző forrásokra hivatkozva közlik, a nyelvtanárokat leszámítva elegendő szaktanár működik ma az intézményhálózatban. Statisztikai tény pedig, hogy a kémia-, ének-zene, rajz-, testnevelés és technikatanárokból folyamatosan nagy a hiány. Vélhetően ez az egyik oka a betöltetlenül maradt álláshelyek magas számának, amelyet a szaktárca éppen ellenkezőleg, a pazarló felhalmozásjeleként értékel. Az intézmények átvilágítását követően kimutatták, hogy az üres álláshelyek száma az országban összesen, tehát az alap- és középfokon 6900, amelynek felszámolását kívánatosnak tartja a minisztérium. Az elbocsátások zömmel az alapfokot érinthetik, ezen az iskolafokozaton a kötelező szakos órák száma a MKM Statisztikai Főosztályának adatai szerint 811 314. Ebből 721 310 órát adtak le szakosan, a különbség 90 004 óra, a tanárok heti kötelező óraszámát figyelembe véve ez 4 285 fő pedagógust jelent. Ennyi szaktanár hiányzik az általános iskolákból, és akkor a középfokot még nem is számoltuk bele. Ha a létszámleépítés bekövetkezik, ez a szakos ellátottságot tovább fogja rontani főként a kisebb iskolákban, ahol ennek biztosítását a még a tantárgyfelosztás speciális gondjai is nehezítik. Sok minden hiányzik ma a rendszerből. Leginkább azonban a biztonságérzetet hiányoljuk, azt az akaratot, amely a krízishelyzetben is a gyermekekre összpontosít. A szakos ellátottság helyzete Magyarország általános iskoláiban 1.005 0.955 0.905 0.855 0.805 0.705 0.655 0.605 0.555 0.505 •s E % _> 4C I z o 1 8? •p S ”3 ~Z n. ■g § :0 •« i C5> I Z Szeptember 5-, Kedd Információk a Pedagógiai és Közművelődési Intézetből Fordulóponton a magyar közoktatás? címmel országos konferenciát szervez Lillafüreden a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Miskolci Egyetem Neveléstudományi tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Munka- bizottsága, az Új Pedagógiai Szemle és a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. A konferencia 1995. november 29-től december 1-ig tart. A rendezők várják a konferenciára mindazon gyakorló pedagógusokat, oktatáskutatókat, irányításban dolgozókat, akik érdeklődnek a közoktatás előtt álló sorsdöntő kérdések iránt. A részletes program a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet információs lapjában, a Hírláncban jelenik meg. A Soros Alapítvány a közoktatásfejlesztési programja keretében létrehozza a pedagógiai intézetekre épülő információs hálózatot, amely adatbankként működik, és bárki szabadon rákapcsolódhat. A program szeretné összehangolni mindazt, ami a tankönyv-, taneszköz- és tantervfejlesztés területén történik. A Soros Alapítvány programirodája és a pedagógiai intézetek közötti szakmai kapcsolat kialakítása érdekében a pedagógiai intézetek munkatársai szeptember 11. és 14. között tanfolyamon vesznek részt Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet szervezésében. A Továbbképzési programajánlat az 1995/96. tanévre című kiadványjúniusban valamennyi oktatási intézménybe eljutott. A B.-A.-Z. Megyei pedagógiai és Közművelődési Intézet a továbbképzéseket, tanfolyamokat csak megfelelő létszám esetén és a jelentkezési lapok időben történő visszaérkezése után tudja megszervezni. Ezért kérik a szervezők, hogy az érdeklődők a programfüzetben feltüntetett jelentkezési határidőt - 1995. szeptember 10. - vegyék figyelembe. A megyei közgyűlés határozatot hozott a Pedagógiai és Közművelődési Intézet térítésmentes és önköltséges szolgáltatásaival kapcsolatban. Az intézet a Hírlánc mellékleteként adja közre szolgáltatásainak jegyzékét, amelyek az új tanévben már érvényesek. Ebben a tanévben is megjelenik a Pályaválasztási tájékoztató című kiadvány, melyet a most végző általános iskolások és szüleik forgathatnak haszonnal. A kiadvány információt tartalmaz a továbbtanulással kapcsolatos tudnivalókról és a középfokú iskolatípusokról, az azokban folyó képzés jellegéről. A kiadvány az általános iskolán keresztül, de közvetlenül az intézettől is megrendelhető. A pedagógiai intézet pályázatot hirdet középiskolai matematika szaktanácsadói feladat ellátására. A pályázati feltételeket a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, illetve a Hírlánc legfrissebb száma tartalmazza. A pályázat 1995. október 1-ig nyújtható be az intézet igazgatójának. Tehetséggondozás Miskolc (ÉM) - A Földes Ferenc Gimnázium a Tudás ’94 Oktatási és Továbbképzési Bt.-vel közösen ismét meghirdeti tehetséggondozó foglalkozásait. Tehetséggondozó baráti körök indulnak matematikából, magyar nyelv és irodalomból az 5-6-7-8. osztályosoknak. A 7-8. osztályosokat még a biológiai, fizikai és történelmi „körbe” is várják, kémiából pedig kizárólag a 8. osztályosokat „gondozzák”. A tehetség- gondozó foglalkozásokra szeptember 15-én délután 3 órakor lehet beiratkozni a Földes Ferenc Gimnáziumban. Egyetemi és főiskolai előkészítőket biológiból, földrajzból, kémiából, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből indítanak. Bővebb felvilágosítást a 46/362-873-as, illetve a 46/349-853- as telefonokon adnak. Csík Zsuzsa a tölgyerdőháti matematikabirodalomban
