Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-29 / 230. szám
kegyelet lényegi tulajdonsága, hogy lelyhez kötött. Olyannyira igaz ez, j ogy nem kevesebbet, mint az ember | llandó lakhelyének, letelepedésének blyamatát, a v árosok kialakulását is a flottakhoz való érzelmi kötődés indí- jgjjtta el. Azért, mert közel akart maradni ilhunyt szeretteihez még akkor is, ha Jtétel nélkül hitt a lélek örökkévalósá- iban. Nemzeti gyásznapunk emlékhelye rád, ahol a tisztelet a legméltóbb mó- on fejezhető ki, ahol szinte tárgyiasul a núlt üzenete, a történelem egy egyedül- llóan keserű fintora következtében Item az ország határain belül található. Ttgyis az állam, a társadalom - leszá- nítva a személyes indíttatásból odaza- jándokló tiszteletadókat - delegáció- zinten képviseli magát ott, ahol a 1849- s tizenhármak életükkel váltották meg, iá úgy tetszik, egész Európa fejlődésé- ek távlatait. Ha vannak helyek, amelyek az úgynevezett világörökség részeként élveznek megkülönböztetést, akkor Aradot egalább európai örökségnek, október |6-át pedig az egész kontinens gyásznapjának lehetne nyilvánítani, ami ugyan nem változtatna a földrajzi tényeken, de különleges státust jelenthetne annak a városnak, ahol ez a maga nemében szinte példa nélkül álló áldozattétel 146 évvel ezelőtt megtörtént. A hely Arra nézve, hogy kik és mikor építették a várat, nincsenek források. Neve először II. Béla 1132 körül kiadott oklevelében szerepel, melyben a király az oro- di káptalannak pusztát és falut adományoz. A régi vár. amely a mai Aradtól hét kilométerre feküdt, a várossal együtt mint hiteles hely az úgynevezett istenítéletek akár izzó vassal való végrehajtására is jogosult volt. A tatárok kétszer - 1241-ben és 1285- ben - pusztították el, de mindkétszer újjáépült. A törökök 1551-ben ostrommal foglalták el, lerombolták, majd a Maros partján megkezdték egy új palánkvár építését. Bél Mátyás így ír róla: „A mostani Arad a régihez egy egész mérföldre van ugyanazon parton nyugatra ott, ahol a váradi országút Temesvárnak megy, miért némelyek szerint O-Aradot a törökök tették át ide, hogy akadályul szolgáljon a Temesvárt háborgatni akaró keresztényeknek.” Aztán viharos századok következtek az erődítményre, majd 1732-ben III. Károly ígéretet tett Aradnak, hogy szabad királyi várossá teszi és az addig már többször kijavított vár helyett újat építtet. Az ígéret azonban csak Mária TéréFelsó sor balról jobbra: Knézich Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos: középen: Lahner György. Pöhenherg Ernő, D-iningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly: alul: Kiss Ernő, Schweídel József, Desseuffy Arisztid. Lázár Vilmos zia uralkodása alatt, az 1750-es években vált valóra. A sáros az építkezés céljára átengedte a Maros kanyarulatában lévő szigetet, ahol megkezdték a Vauban- rendszerű, szabályos hatszög alaprajzú, csillag alakú, többszintes kazamatákkal ellátott vár építését, A hatalmas vár kerülete 3180 méter, területe 730 000 négyzetméter. Minden oldalán külön bástyákat helyeztek el, hat kapuval. Az egész várat külső sánc vette körül, melybe szükség esetén beereszthették a Maros vizét. A várban 3600 katona számára volt hely és 296 ágyú állt készen.ostromlóinak fogadására. Építése 1783-ra fejeződött be, de Arad csak ötven év múlva, 1832-ben kapta még a szabad királyi város címet. Az aradi vár ma nem látogatható katonai objektum. A történet Az aradi tizenhármak története a negyvennyolcas európai forradalmakkal kezdődött. De az is lehet, hogy Sparta- cusszal vagy még korábban. Akkor, amikor az első emberek szövetkeztek saját sorsuk és általa a történelem menetének megváltoztatására. Dózsák, dantonok, martinovicsok, garibaldik tartoznak e tiszteletre méltó sorba, akik nélkül ez a világ nem lenne olyan, amilyen. Lehet, nem feltétlenül rosszabb, de más! Az Aradon végződő rész azzal folytatódott, hogy a forradalmak bukása azt a látszatot keltette, hogy a történelem fordulóponthoz ért ugyan a 19. század első évtizedeiben, de - ahogy ezt egy angol történész fogalmazta - elmulasztotta a fordulást. Bedig ez csak első megközelítésben értelmezhető így. hiszen eldöntendő kérdés, mit tekintünk győzedelmes forradalomnak, és mit forradalmi eredménynek. Mert ha ezt vizsgáljuk, akkor az időrendben utolsó, ám eredményét tekintve első 48-as forradalom, a magyarországi, igenis elérte a célját azáltal, hogy az országot elindította a polgárosodás, a polgári fejlődés útján. Az már egy más kérdés, hogy ha nincs a kápolnai csatavesztés, akkor talán nincs olmützi alkotmány, arra nem születik meg válaszul debrécenben a trónfosztás, és akkor talán elkerülhető Rüdiger bevonulása, Temesvár, Világos és Arad. Csakhogy az ilyen latolgatás teljesen hiábavaló. De vajon megtörtént volna az F.uró- pához való felzárkózásás addigra elodázhatatlan lépése, és vajon igazolódott volna utólagosan is a többi forradalmak igaza v agy szükségszerűsége, ha ők tizenhármán, közel másfél száz éve nem vállalják a halált, hanem mondjuk élnek az őket foglyul ejtő orosz parancsnokság által felkínált szökési lehetőséggel. Valószínű, hogy nem! Nekik adatott, hogy a tudatosan vállalt halálukkal örökre véget vessenek annak, ami volt, és kezdetét jelentsék valami újnak, ami, ha időbeni eltolódásokkal is, de visszafordíthatatlanul elkezdődött. Mert 1849. október 6-tól, az egész kontinens tudta és érezte, hogy a leglényegesebb dolgok már nem mehetnek úgy, ahogy odáig mentek. Ők tizenhármán hitelesítették Európa szabadulólevelét, ami lehel, évtizedekkel tette rövidebbé egy sor gazdasági és társadalmi folyamat érvényre jutását. Ezért lehetne Aradot valamiféle európai örökség részévé, október 6-át az egész kontinens emléknapjává nyilvánítani. Az áldozat Egy szemtanú, Sujánszky Eusztrád minorita tanár írta: „Tompa moraj közt megérkezék a kísérő sereg és háromnegyed hatra a négy. golyóra ítélt tábornokot, úgymint Kiss Ernő. Schweide! József, Lázár Mlmos és Desseuffy Arisztid a sáncok között agyonlövettek... Testeiket a sáncok hantjai födik, mert elvitetésüket nem engedték... a bitófára ítélt kilenc tábornok ugyanazon katonai kíséret mellett indult meg közbevevén vigasztalásul melléjük rendelt papi egyének... Fél óra után eljutván az Új-Arad felé vonuló térségre, hol kilenc/ fa felállítva jelenté a golgotát, s felolvastatván még egyszer az ítélet, megkezdetett a borzasztó működés. Pöltenberg Ernő volt az első, kit Török Ignácz gróf, ezt Lahner György, Knezics Károly, Nagysándor József, Lei- ningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Wécsey Károly követett...” A holttesteket a törzshadbíró elrettentésül az akasztófákon hagyatta, ahol déltől kezdve már ezrek és ezrek imádkoztak hangosan a környék lakosai közül. Arad templomaiban szóltak a harangok. A tizenhárom vértanú szinte szobor- csoportként él az emberek emlékezetében, neveiket alig-alig tudnánk emlékezetből felsorolni. Arról meg talán sokaknak tudomása sincs, hogy a magyar szabadságért, vagy ha úgy tetszik, a Petőfi által is annyira vágyott világszabadságért azon az októberi hajnalon négy német, egy honát, egy szerb, két örmény, egy magyarországi német és négy magyar katonatiszt áldozta az életét. Nem gondolván származásra, anyanyelvre, nemzeti hovatartozásra. Jelképpé vált áldozatuk örökre ébren tartja egy forradalom ésTüggetlenségi háború emlékét. Ők fizettek mindenért és mindenki helyett - írja esszéjében Száraz György. Ha szabad így fogalmazni, inkább megváltottak múltat és jövendőt az ország határain belül, de azokon jóval túl is, egészen az Urál hegységig. Ezért lehetne és kellene különleges kegyeleti helyként kezelni Arad várát és a várost, hogy az utódok Európája méltó módon helyezhesse el évente az emlékezés koszorúit. (ítélőszék előtt, péntek, TV1, 20.03) Ahogy az olvasónak tetszik Níagv számban érkeztek hozzánk olvasói bírálatok és az-új TV Plusz, továbbfejlesztésére ösztönző hozzá■ szólások. Törekedtünk is arra. hogy . megvalósítsuk ezeket a kívánságokat, így mától ,kér szembetűnő változást vezetünk be: 1. ismét hozzuk a három országos szórású' rádióadó nnlsőraiból-azókat;. 'amelyek nem' ismétlődnek naponta; ■ 2. a külföldi televíziós, műsorokat fő kategóriákba, majd ezeken belül’a kezdési időpont szerint;rendeztük- így szeretnénk a speciális érdek-, lödéihez kötődő választást segíteni./ A.jövőben is hálásak leszünk minden, üzenetért. •- ő' -, "A Jidelós kiadó * r I Az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló közös melléklete. A szerkesztőség postacíme: 4001 Debrecen, Postafiók 72. Telefon: (52) 412-144. Telefax: 412-326; lapterv és kivitelezés: Inform Stúdió Kft., Lovász Imre (felelős vezető) if O Ül zárda zárt világában -Mi játszódik a Hangyaboly című magyar film, ahol nagy feszült- Jéggel izzanak fel az emberi ellentétek. Virginia tragédiáját közösségi szerepvállalása és egyéni érzéseinek belső konfliktusa okozza. Duna Tv, péntek, október 5., 15.0C Szmcda, VOX, 20,10 A hely, a kor é
