Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-29 / 230. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1995» Szeptember 29», Péntek _NOTES2 Magyar módra Brackó István Bizony, bizony, ebben a korban e kis or­szág népének kórja a magyar mélabútól az AIDS-ig terjed... Ez jutott eszembe a legutóbbi parlamenti politikai vitanap még mindig nem csituló hullámaitól inge­relve. Megdöbbentő a kép, már csak azért is, mert a részletek ismeretében is új adalé­kok egy csokorba kötve a halotti koszorú szimbólumát idézik föl bennem. Az egészségről és az egészségügyről van szó. A jövőnkről. Nem véletlenül mondotta Surján László a jeles napon, szeptember 26-án - kár, hogy csak egyetlen minisz­ter, a népjóléti ült a bársonyszékben -, hogy az aktuálpolitika képviselői mellett éppúgy megszólalási lehetőséget kaptak az „egészségpártiak", mint a „sírásók párt­jának" prominensei. Már kívülről fújjuk, hogy egy magyar át­lagosan és évente (a csecsemőket és az ag­gastyánokat, valamint az absztinenseket is beleértve) megiszik 11 liter tömény szesz­nek megfelelő alkoholt, elszív 3100 ciga­rettát. Minden harmadik honfitársunk szenvedélybeteg. A népesség fogy, öreg­szik, s a lakosság mentális állapota rom­lik. Egy most születő fiúgyermek 64,5 évet remélhet. A japán demográfusok - saját hazájukban-ennél 12 esztendővel, a por­tugálok nyolccal többet prognosztizálnak. Az egészségügyi ellátó rendszer reformja kapcsán - s ez a legfőbb tanulsága a po­litikai vitanapnak - kiderült, hogy gazda­sági, morális, erkölcsi, életvitelbeli refor­mokra is szükség van, hogy tovább éljünk és megmaradjunk. Fekete Gyula immár negyed századdal ezelőtt figyelmeztetett „Éljünk magunknak?" című könyvében... A helyzet azóta csak romlott, pedig mi minden történt pár év leforgása alatt. Egy­pólusúvá vált a világ, szétestek a kreált ál­lamok, megszűnt a KGST, Magyarorszá­gon diadalra jutott a demokrácia, és meg­valósult a többpártrendszer, meglódult a magánosítás, s - elvileg-eltöröltetett min­den vallási, faji, származási, politikai meg­különböztetés. Ám a dolgok összefügge­nek... Csakhogy, vagy éppen ezért... Es itt, most egy hosszú és alapos elemzés­nek kellene következnie, amely részint meghaladja e dolgozat kereteit, s a jegy­zetíró képességeit. Maradjunk - néhány kiragadott mondat erejéig - a vitanap pár veretes, gunyoros megállapításánál, szembesülve a „sírva vigadós" mondás igazával, amúgy magyar módra. Vankó Magdolna (MSZP): Ma az a kunszt a fia­talok körében, hogy hány felest tudnak meginni, s nem az, hogy hány fekvőtá­maszra képesek... Kelemen András (MDF): Miért csodálkozik azon az ideiglenesen hazánkban tartózkodó kormány, hogy nem él egészségesen az, akinek nincs élet­kedve... Trombitás Zoltán (Fidesz-MPP): Nagy probléma az alkoholizmus, de le- het-e ezt a kormányt józanul elviselni... Megyei körkép a piaci árakról Miskolc K.barcika * o N o Zöldpaprika/kg 60 70 80 Paradicsom/kg 70 60 80 Uborka/kg 60 70 60 Burgonya/kg 42 47 42 Sárgarépa/kg 60 70 60 Petrezselyemgyökér/kg 100 80 90 Karalábé 50 45 50 Vöröshagyma/kg 30 40 30 Fokhagyma/kg 100 120 120 Gomba/kg 150 230 200 Karfiol/kg 70 95 65 Kelkáposzta/kg 35 40 35 Fejes káposzta/kg 20 20 20 Tojás/db 10,50 11 11 Alma/kg 70 60 70 Szárazbab/kg 220 260 320 Dióbél 700 550 800 Zöldbab 100 100 140 Körte 80 50 100 Szilva­70 100 Szőlő 80 80 80 Savanyúkáposzta/kg­80­Lencse 200 140 160 Öékla 50­50 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. A józan fizet a részeg helyett Bemondás alapján próbálták behajtani a kijózanítás költségeit Italmérésben. (Felvételünk illusztráció.) Fotók: Végh Csaba Kovács Judit Miskolc (ÉM) - Kijózanításért díjat fizetni nem öröm, főleg an­nak nem, aki sohasem volt ré­szeg. A józan életű P. Lászlótól mégis kamatokkal együtt há­romezer forintot követelt a kór­ház. P.-ék harminckilenc éve tartó békés házasságába mennykőként csapott a bíróság levele: a családfő fizesse meg a két évvel ezelőtti detoxikálá- sa költségét - háromezer forintot, plusz ötszáz kamatot - a Semmel­weis Kórháznak.- Háromszor is elolvastuk a leve­let, mire felfogtuk a tartalmát - me­séli a feleség még mindig feldúltan az idegességtől az idén júniusban megkapott fizetési meghagyás tör­ténetét. - Az én férjem soha nem volt részeg. El nem tudtuk képzelni ki és miért űzi velünk ezt a rossz tréfát. Ráadásul a levél címzése sem volt pontos, a név, az utca ugyan stimmelt, de a házszám nem. Mi a 14.-ben lakunk, a levelet meg a 17. alá címezték. Mivel ott nem la­kik ilyen rievú ember, a postás ne­künk adta be, jól ismer minket. Nem is gondoltuk, milyen kálváriá­ba keveredünk. A fizetési meghagyás szerint P. lehetőséget kapott, hogy „megtá­madja” a követelést. Meg is tette.- Csaknem két hónap múlva megint jött egy levél a bíróságról. Azt hittem, elnézést kérnek tőlünk — sorolja az asszony - ehelyett az állt benne, hogy október 19-re tűz­ték ki az ügyben a tárgyalást. A nyugalmában megbolygatott nyugdíjas házaspár saját szakállá­ra nyomozásba kezdett.- Megtudakoltuk, hol van a deto- xikáló, s elmentünk, hogy kiderít­sük: kinek „köszönhetjük” a meg­aláztatást. Az ott szolgálatban lé­vők előkeresték az aktát, amelyből kiderült, hogy a részeg illető neve­ként tényleg P. szerepel a kórlapon, de semmilyen más adat nem egye­zik, még a születési dátum sem. A páciens adatait bemondás alapján rögzíthették a kartonon. Ettől azon­ban nem lettünk nyugodtabbak. A Semmelweis Kórház jogásza, Kovács Zoltán sem tudott megnyug­tató felvilágosítással szolgálni, ami­kor a kijózanítás adminisztratív menetéről kérdeztük.- Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a kijózanítás során semmilyen személyazonosító irat nincs a páci­ensnél. Ilyenkor az ott dolgozók kénytelenek elfogadni a bemondott adatokat. Nincs módunk és jogo­sultságunk arra, hogy ezek valódi­ságát kinyomozzuk, vagy hogy a pá­cienst benn tartsuk az intézmény­ben, míg ki nem derül, igazat mon- dott-e. Öt éve dolgozom itt, ezalatt ez a második ilyen eset. Tudom, hogy ez nem vigasztalja a sérelmet elszenvedőt, de talán ha rögtön a kórházhoz fordulnak, hamarabb tisztázni lehetett volna a sajnálatos félreértést. Most már nem tehetünk mást, mint hogy elnézést kérünk P.- től, s biztosítjuk: titkosan kezeljük az adatait. Egyébként miután meg­győződtünk a panaszos által elő­adottakról, azonnal kezdeményez­tük a per megszüntetését. A Miskolci Postaigazgatóság ille­tékesétől megtudtuk: naponta ren­geteg elcímzett levéllel, utal­vánnyal találkoznak, s bevett gya­korlat, hogy a kézbesítő, aki ismeri a körzetét, átadja a küldeményt a címzettnek. Ez az eljárás nem mi­nősül szabálytalannak. A Semmelweis Kórház a Miskolc Városi Bíróságot hatalmazta fel ar­ra, hogy érvényesítse fizetési köve­telését.- A bíróság a fizetési meghagyás kiküldése előtt nem vizsgálja, hogy a követelés jogos-e, nem is ez a fel­adata - tájékoztatott Sisák Péter, a városi bíróság elnöke. - Mindössze törvényességi szempontból bírálja el a beadványt, ez esetben a kórhá­zét. Például hogy nem tilos ügylet­ről van-e szó. Megvizsgálja, hogy a beadvány megfelel-e a formai elő­írásoknak, és hogy befizették-e az illetéket. A fizetési meghagyásos el­járás a pereskedés megelőzésére szolgál. Amennyiben azonban a fel­szólított nem fizet, s ellentmondás­sal él, peres úton lehet csak tisztáz­ni a helyzetet. A per során - e konk­rét ügyben például - a kórházat ter­heli a bizonyítási felelősség. A „hall­gattassák meg a másik fél” elve a tárgyaláson érvényesülhet, hacsak előtte a felek nem rendezik egymás között a vitás ügyet. Nem lesz „szenzációs négyes” Cáfolják a miskolci intézmények összevonásának hírét városban pedig még legalább ötven dolgozóra lenne szükség. De nem­csak ez szól az összevonás ellen. Ké­szülőben a gyermekvédelmi, módo­sítás előtt áll a szociális törvény. Ezért a művelődési minisztérium­ban kifejezetten azt kérték: várja­nak az intézményeket érintő intéz­kedésekkel, mert az új törvény, il­letve annak módosítása jelentős változásokat hoz. Majdan azokra alapozva kell átgondolni, átszervez­ni az egyes intézetek munkáját. Do­bos László tehát a fentiek szellemé­ben, a művelődési államtitkár leve­lének kíséretében átadta feljegyzé­sét a bizottság elnökének. Vele egyetértőén nyilatkozott lapunknak Gyuricza Ágnes, a Nevelési Tanács­adó megbízott vezetője, Hrotkó László, a Családsegítő Szolgálat és Vincze András, a Kék Ház vezetője. Vargáné Jáborcsik Mária, az el­lenőrzési operatív bizottság (a re­formbizottság albizottsága) elnöke ezzel kapcsolatban azt emelte ki: minden intézményt átvizsgálnak. Azt nézik: milyen hatékonysággal dolgoznak. De ez nem jelent össze­vonást. Azt azért nem zárta ki a bi­zottság elnöke, hogy a vizsgálat eredménye majdan alapul szolgál­hat egy egészen új típusú, német mintára elképzelt, az egész várost felölelő szociális, nevelési gondosko­dási rendszer kialakításának. Fejér István alpolgármestert is megkerestük ebben az ügyben. Ó határozottan cáfolta az összevo­násról elterjedt információkat. Szó sincs ilyenről - mondta. Minden in­tézmény hatékonyságát átvizsgál­tatják szakértőkkel, a gimnáziu­mok kivételével ezt már meg is tet­ték. Az erről készülő jelentéseket a jövő évi költségvetés készítésére használják. Miskolc (ÉM - MSZ) - Alaptalan­nak bizonyult a hír, amelyik nem kis riadalmat váltott ki négy miskolci intézményben. Az itt dolgozók úgy értesültek, hogy hiába teljesen eltérő terü­leteken dolgoznak, a költségve­tési reform részeként mégis összevonják munkahelyeiket. Dobos László-, a miskolci Gyermek- város igazgatója a napokban meg­beszélést folytatott a Családsegítő, a Nevelési Tanácsadó és a Kék Ház Ifjúsági Tanácsadó Iroda vezetőjé­vel. Mint lapunk érdeklődésére el­mondta: a város gazdálkodását vizsgáló úgynevezett reformbizott­ság operatív bizottsága - melynek egyébként a gyermekvárosi igazga­tó is tagja - kérte fel őt, tájékozód­jon a másik három intézmény veze­tőjénél, mit szólnának egy esetleges összevonáshoz. Az eszmecserén el­hangzott - és maga Dobos is így lát­ja - nem jó az ötlet. Anrfyira eltérő ugyanis a négy intézet profilja, hogy nagy szakmai hiba lenne közös irá­nyítás alá vonni őket. Miskolc „alulszolgáltatott” a szo­ciális, illetve nevelési szférában. Er­re példaként a Nevelési Tanácsadót említette Dobos László. Itt 100-150 gyerek van várólistán. A Gyermek­Kihordásos ebéd a Családsegítőben. Az intézetet nem olvasztják „szenzá­ciós négyesbe" eltérő profilú társaival. Putnoki városháza Putnok (ÉM - U.J.) - A történelmi Gömör központjában a mezőőri szolgálat ismételt felállítását terve­zi a városháza. A erdei, mezei lopá­sok megelőzésére, a tolvajok leleple­zésére hivatott szolgálat azonban már nem működhet a korábbi kere­tek között. Áldozni kell rá A magántulajdon fokozatos térhódí­tását követően ugyanis közpénzek­ből már nem finanszírozható a me- zőőrök fizetése, a szolgálat ellátás­hoz szükséges felszerelések és esz­közök megvásárlása. A szántó-, a föld-, az erdő-, és a kiskerttulajdo­nosoknak kell majd áldozniuk va­gyonuk védelmére, ha el akarják kerülni, hogy a termés idegen ke­zekbe kerüljön. Érdemes átböngészni a város hatá­rában elkövetett mezőgazdasági jel­legű szabálysértések statisztikáját, mert meglehetősen árnyalt, egyben ellentmondásos kép rajzolódik elénk. A polgármesteri hivatal ada­tai szerint e szabálysértések szauna sem 1994-ben, sem tavaly nem volt számottevő. Tavaly például mindö­ssze hat esetben indult falopás mi­att eljárás. A putnoki rendőrőrsre pedig sem 1994-ben, sem pedig 1995-ben nem tettek feljelentést amiatt, hogy családi házak kertjé­ből, vagy a hétvégi telkek földterü­letéről gyümölcsöt, terményt loptak volna el. A körzetben elkövetett fa­tol vajlás miatt az elmúlt esztendő­ben az Északerdő Rt. egy esetben tett feljelentést a rendőrségen. A tettes kilétét sajnos nem sikerült megállapítani. A putnoki városatyák a testület leg­utóbbi - szeptember 21-i - ülésén azonban elmondották: a statisztika jelen esetben nagyon is megtévesztő lehet. A mezei, kerti lopások igenis elszaporodtak a település körzeté­ben is, csakhogy a károsultak rit­kán tesznek feljelentést. Egyrészt az agresszivitásukról hírhedt tolva­jok bosszújától félnek, másrészt tar­tanak az igazságszolgáltatás hosszadalmas procedúrájától is. A napirend lezárásaként végül abban állapodtak meg a képviselők, hogy a mezőőri szolgálat bevezetésére kü­lön adót nem vetnek ki Putnokon, ám ha a telektulajdonosok igénylik és hajlandók is áldozni fenntartásá­ra, a városháza közreműködik an­nak megszervezésében. Összevonják az újságokat A képviselő-testület döntése nyo­mán a városban a továbbiak már nem kettő, hanem csak egy újság szolgálja a helybéliek tájékoztatá­sát. A Gömöri Hírmondót és az Ön- kormányzati Tájékoztatót ugyanis összevonják és a két lap egy füzet­ben jelenik majd meg. A határoza­tot takarékossági okokkal magya­rázzák. Mazák Mária képviselő sze­rint a Hírmondó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az eredetileg havonta megjelenő lap szüneteltetésére tett javaslatot. Ä testület azonban nem fogadta el in­dítványát. Megszavazták viszont azt a javaslatot, amelynek értelmé­ben a két újság nyomását egy új üzemben rendelik meg, amely ol­csóbb ajánlatot tett a munka elvég­zésére. Elhárított kérelem A város képviselő-testülete ismét el­hárította az ózdi önkormányzat ké­rését egy tűzoltóautó kifizetéséhez nyújtandó támogatásra. Ha na­gyobb tűz üt ki Putnokon, akkor a helyszínre az ózdi tűzoltóság „fecs­kendői” vonulnak ki. Ózd az idén megvásárolt egy közel 19 millió fo­rint értékű tűzoltóautót, és árának kifizetéséhez szükségesnek látta a putnoki hozzájárulás megszerzését is. Az önkormányzat azonban a tá­mogatástól elzárkózott a város rossz anyagi helyzete, illetve fede­zethiány miatt. Áz ülésen szóba ke­rült, hogy egyáltalában megtagad- ható-c az ózdi kérés teljesítése. A jo­gi szakértő szerint igen, mivel a tű­zoltás putnoki feltételeit szolgáló ál­lami támogatást Ózd önkormányza­ta kapja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom