Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-26 / 227. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Szeptember 26., Kedd APROPÓ Aranyszarvas Brackó István Három uncia arany, illetve annak ára üti a markát, aki elnyeri az Aranyszarvas Díjat. Az egyik műsorújság szavaztatja meg az olvasót (öt kategóriában kilenc nevet felsoroltatva), hogy döntse el, ki volt az év női, illetve férfi tévés személyisége, nevet- tetője, popénekese és popzenekara. A rituálé részleteivel nem kívánok foglalkozni, de feltűnt, hogy sem tavaly, sem most nem szerepelt a választható, s karizmatikusnak minősíthető jelöltek között a legnézettebb műsort produkáló Frideri- kusz Sándor. Furcsa. Nem!1 Nem vagyok egy nagy Fridi-rajongó, s osztom (az egyébként kandidáló) szimpatikus és önkontrollra is hajlamos (repes, műsorvezető, reklám-menedzser) Geszti Péter véleményét, mely szerint „mindenki Sanyiká- ja" beragadt a maga kreálta arany kalitkába... Ennek kapcsán mondhatnám, hogy a bőréből kibújni senki sem képes, hiszen a képernyőn legtöbbet szereplő, s mindig önmagátadó, immár hatvanéves Antal Imre sem változik, mégis ott szerepel a várományosok között. A „nemzet locsogá- nya" - ahogy nevezik - komoly eséllyel pályázik a dobogó legfelső fokára. De ki számít igazán jelentős televíziós egyéniségnek? A negédes Rózsa György mostanság inkább csak producerként működik a kulisszák mögött. Alig, vagy egyáltalán nem látható a képernyőn (különböző okok miatt): Florvát János, Wisinger István, Aczél Endre, Mester Ákos, Baló György, Pálfy G. István, juszt László, Stef- ka István. A nagy öregek (Vitray, Rapcsá- nyi, Sugár András, Chrudinák Alajos) megkoptak, vagy kikoptak. A fiatalabbak uralják a terepet (Fiavas, Frei, Forró, Nika) több-kevesebb triumfálási eséllyel. De ne feledkezzünk meg a politikusokról sem (gondoljunk csak az országgyűlési közvetítésekre), akik ugyan nem a televíziótól kapnak fizetést, de mindennapos és meghatározó szereplői a varázsdoboznak. Isépy Tamás vagy Torgyán József egy-egy produkciója - minősítő jelző nélkül is - élményszámba megy: nélkülük szürkébb lenne az amúgy is szürke MTV. (Nosztalgiával gondolok vissza Dénes Jánosra, a csokornyakkendős Palotásra, vagy a kákán is csomót kereső Balás Istvánra.) * Éppen ezért javaslom a választhatóak körének kibővítését egyetlen kikötéssel. Tekintettel a magyar televíziós műsorok alacsony színvonalára, úgy vélem, hogy az Aranyszarvas Díj elnevezés túl hosszú. Sok benne a fém. Az aranyat és a vasat kihagyhatnák belőle... RÁDIÓ Névjegy Horpácsi Sánqor Névjegy: „Szathmáry Lajos Chicagóban élő költő, író, újságíró, az Amerikai Jövőkutató Társaság tagja” Gondolná-e valaki, hogy az amerikai űrhajósok menüjét egy magyar szakács állította össze? Szathmáry Lajos természetesen nem csupán szakács. A most 76 éves író, költő M. Szabó Imrének mondta el az életét vasárnap a Kossuth rádióban. Értelmiségi családból, Erdélyből, hogy a háborút, hadifogságot megjárva Amerikában kössön ki. Öt angol szót tud Szathmáry Lajos, amikor kimegy Amerikába, de nem felejti el sárospataki tanára, Harsányi István tanácsát: ha meg akarsz ismerni valamit, gyújtsd össze a témáról a fellelhető könyveket. Szathmáry Lajos gyűjtött is többezer könyvet, dokumentumot, relikviát Bartókról, Kossuthról, Lisztről, amelyeket rendszeresen kiállított, majd amerikai egyetemeknek ajándékozott, amelyeken mintegy mellesleg tanított is. Mindebből kiderül, hogy Szathmáry ízig-vérig értelmiségi, de lényegesen különbözik a hazai bölcsészektől, de a vendéglősöktől is. Gasztronómiai ismereteit még újságíróként szerezte, amikor a Színházi Magazinnál Vízvári Mariska ételreceptjeit korrektúrázta. Meg is tanulta őket. Később, Amerikában - mint vendéglős - szolid árakon az állandó, megbízható minőségre törekedett. Nem akart rögtön meggazdagodni, viszont büszke arra, hogy konyhája a legjobb tíz között volt. Mert ott tesztelik a vendéglőket is. Ezt, a teljesítmény és a minőség tiszteletét kellene eltanulnunk Amerikától (is), a vállalkozókészséget, a tudás honorálását. Ezzel szemben azt hallom, hogy idehaza megszűnik az OTKA, mert a tudományos kutatástól elveszik a pénzt. A diákok meg tüntetnek. Szathmáiy Lajos viszont derűs, életvidám, sokkal fiatalosabb, mint a depressziós hallgatói, itthon. Performansz: a halál szexepilje A miskolci Bruthalia Alkotókor „kegyetlen-szép virágzása" Rabszolga-vallásosságom vetülete - a bruthaliások előadásában Méhes László Miskolc (ÉM) - A performansz (performance) határeset a művészeti ágak között. A művészi önkifejezés e formája soha nem vált populárissá, a nagyközönség művészetévé, soha nem lépte át a szubkultúra mezsgyéjét. Az adott helyhez és pillanathoz kötődő produkciókkal csak szűk körben találkozhatunk. De nem túl nagy a performansz- előadók (performerek) száma sem. Ezek közé tartozóknak vallják magukat a miskolci Bru- halia Alkotókor tagjai. Szélsőséges értelmezésben a performansz színházi műfajként is felfogható, bár az „előadás” egyszeri és megismételhetetlen. Hasonlítható a happeninghez, vagy - az úgynevezett - akcióhoz, de ezekkel ellentétben a látszólag esetleges és véletlenszerű eseményeknek kötött forgatókönyve van. De lehetne akár olyan tánc- és mozgásművészeti előadásként is értelmezni a perfor- manszt, amelyben a zene, a költészet, a szobrászat és a festészet egyaránt fellelhető. A performansz mégsem hasonlítható az említett művészeti ágak egyikéhez sem. Sokkal inkább a személy, a performer önkínzó hitvallása az őt - és bennünket is - körülvevő világról. Hajas Tibor, a magyar performansz-művészet tragikus sorsú előadójának megfogalmazásában a performansz „a halál szexepilje, a kárhozat esztétikája. A performer belép saját víziójába, s onnan visszatekintve minden létező puszta káprázat, hallucináció, alacsonyrendű valóság. A performer egy bábu...” — Egy bábu, aki szavakkal el nem mondható érzésrégiók kifejezésére képes - folytatja a gondolatot Nyilas Attila, a Bruthalia Alkotókor egyik tagja. A Bruthalia, a Miskolcon ’90 óta létező és működő társulás elnevezése többféleképpen is értelmezhető szójáték: „Kegyetlen-szép virágzás - mondják a bruthaliások -, ami inkább szépre, a szép erőszakra vonatkozik”. A kör alapító „okirata” első fenzinük, fénymásolással sokszorosított kiadványuk volt, amelyben az alkotók először jelezték létezésüket a külvilág felé versekkel, grafikákkal. A fenzinek - amelyekből az évek során eddig öt jelent meg - kiadásával párhuzamosan a performanszt választották gondolataik, érzéseik közlésére.- A performansz születését egy- egy idea, ötlet előzi meg - mondja Zemlényi Attila. - Az alapgondolat, már csak azzal, hogy mindegyikünk hozzátesz valamit, a megvalósulásig tovább buijánzik, teijeszkedik. Az érlelődési fázis után pontos forgatókönyv készül a produkcióról, mivel az improvizáció kizárt. Az alapszituációk csupán elképzelhetők, a megvalósulás előtt azonban nincs lehetőség a próbára. A bruthaliásoktól az elmúlt években számos megismételhetetlen .jelenést” láthatott a közönség, úgymint: Rabszolga-vallásosságom vetülete; A ló meghalt, a madarak kirepülnek; Ördögi körte; Freudka- kas; A tetszhalott személyigazolványa... Ez utóbbit nyáron, az alkotókor negyedik tagja, Bozsoky Dávid fotókiállítása előtt adták elő.- Előadásainkat vegyes érzelmekkel fogadják - állítja Béki István. - Az egyik megközelítési mód a nézők részéről a közöny: tudomásul veszik, hogy történt valami, s ezzel bezárult a kör. A másik az értetlenségből, vagy a félreértésből fakadó elutasítás. Munkánkat csupán egy kisebb csoport követi figyelemmel, tartja számon. De másként fogadnak bennünket Győrött egy kiállításmegnyitó alkalmával, mint például Miskolcon. A bruthaliások tavaszi - a Polisz irodalmi folyóirat szerkesztőivel közös - Versek a dzsungelben című előadása viszont nem performansz- nak készült.- Ennek az előadásnak határozott célja a popularitás volt. Abból az alapszituációból indultunk ki, hogy az emberek nem olvasnak, s főként verseket nem - halljuk Zemlényi Attilától. - Ezért missziós feladatnak is tartjuk, hogy ilyen és ehhez hasonló esteken fellépjünk. Ez egyben a saját versek bemutatásának a fóruma is. Az alkotókor munkáját a miskolci MissionArt Galéria támogatja. A bruthaliások az idén további irodalmi estek, kiállítások megrendezését, valamint legújabb fenzinük megjelentetését tervezik. De a honfoglalás közelgő évfordulója is megmozgatta fantáziájukat. Szerintük mai világunkban a mohácsi csata színhelye a legalkalmasabb arra, hogy a honfoglalásra emlékezzünk. Mohácsra tervezett performanszuk félig-meddig az ősök lóáldozati szokását is felidézné - többet nem árulnak el a témáról -, ez azonban „nem rituálé-reprodukció, valamiféle hagyomány újrajátszása, vagy ennek aktualizálása lenne...” - mondják. Bábszínházi betagozódási rémálmok A Csodamalom Bábszínház jubileumi - nem ünnepi - évadja Miskolc (ÉM - DK) - A tizedik évadját kezdte meg a vasárnapi Jancsi és Juliska bemutatójával a miskolci Csodamalom Bábszínház. ,.Ahhoz képest, hogy annak idején egy hónapot jósoltak nekünk, ez szép teljesítmény” - mondja Korzsényi Tibor, a bábszínház vezetője, de hozzáteszi azt is, hogy nem volt könnyű. Most pedig még nehezebb...- Komoly csaták, nagy küszködések, de nagy sikerek is jellemzőek az elmúlt évtizedre - kezdi az igazgató. - Am ez az évad az eddigieknél is nehezebben indul. Minimális fejlesztésre sincs lehetőségünk, új bemutatókra nem telik. Kölcsönkaptak ugyan két komplett darabot a Budapest Bábszínháztól: az Elvarázsolt egérkisasszonyt és a Lúdas Matyit, de ezek mégsem igazi bemutatók. Bár ezekkel is lesz még dolguk bőven. Hiszen fel kell újítani, átállítani a saját színpadukra. Ahogy - bár saját darabjuk, de - a Jancsi és Juliska is felújítás. Azért választották mostani bemutatóul, mert ez volt az első évadjuk első előadása. Azóta már 32 darab van a repertoárjukon, ezek szinte bármikor elővehetők. Kivéve persze a két felnőtteknek szánt produkciót (az Egy kiállítás képei és a Carmina Burana című előadást), hiszen ezek komoly előkészületeket igényelnek. Színész pedig, aki részt vehetne a munkában, egyre kevesebb...- Többen elmentek azért, mert máshol magasabb fizetést kaphattak. És ez érthető. Hiszen valamiből élni kell, és az itteni fizetésből ez elég nehéz. De azokkal sem tudunk nyugodtan dolgozni, akik itt vannak, mikor olyan híreket hallunk, hogy megszűnik az önállóságunk, és a nagyszínház bábtagozataként dolgozunk majd. Pedig ez éppen fordítva „kezdődött”, a bábszínházak kiváltak a színházaktól, hogy tisztességesen tudjanak működni. Mi ez ellen kézzel-lábbal tiltakozunk. Érthetetlen, hogy a városatyák közül is miért nézik le oly sokan ezt a műfajt, miért nem kezelik a produkcióinkét színházi teljesítményként. Megnehezítik a dolgukat azok a bábszínházak is, amelyek előadásokat tartanak óvodákban, iskolákban. Ez a szakember szerint nemcsak azért rossz, mert akkor nem mennek el a gyerekek a bábszínházba, hanem azért is, mert nincs szakmai kontroll, nem ellenőrzi senki, mit látnak a kicsik. Az óvónénik sajnos nem igazán értenek hozzá.- Itt igazi színházi élményt kapnak a gyerekek. Mi nevelhetjük ki a jövő nagyszínházi közönségét. Ezért is várjuk hétvégi előadásainkra a családokat. De kevés szülő teszi meg, hogy eljön gyermekével együtt. De jó lenne, ha legalább az óvodás, iskolás társaikkal eljutnának ide a gyerekek. Az előadásaink még mindig nem drágák. És szeretném megemlítem azt, hogy minden hónap első vasárnapján ingyen jöhet a közönség az előadásokra, ugyanis a Wis Rt. ezeket - ajándékként a gyerekeknek - megvette. * Megkérdeztük Bócz Sándort, a városi művelődési osztály munkatársát, van-e alapja annak a hírnek, hogy a bábszínház nagyszínházi tagozatként működne a jövőben. Megtudtuk, tényleg fölvetődött a gondolat, hogy gazdaságos lépés lehetne az összevonás. Tájékozódásképpen több színházat megkerestek, kiderült, a pécsi Bóbita Bábszínház most próbál kiválni, a kecskemétiek már kiváltak a nagyszínházból. Szakmai vélemények szerint az összevonás nagyon rossz döntés volna, így a bábszínházi félelemnek nincs alapja. Bábok és bábjátékos a régi-új előadáson Fotó: Dobos Klára Mandorla-előadás Miskolc (ÉM) - Egy huszadik századi állam születése, avagy holnap Izraelben címmel Pahota Károly tart diavetítéses előadást szeptember 27-én, szerdán délután 5 órától Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban. A programot a Mandorla Közművelődési Egyesület szervezi. Játékos történelem Mezőkövesd (ÉM) - A mezőkövesdi Városi Könyvtár Lanttal, karddal 1100 éven át címmel irodalmi és történelmi vetélkedőt rendez a mil- lecentenárium tisztelétére a helyi és a vonzáskörzeti általános iskolák diákjai részére. A vetélkedő november 24-én kezdődik, és 11 hónap múlva, 1996. október 23-án ér véget. Ez alatt az időszak alatt a tanulók havonta egy-egy évszázad irodalmát és történelmét ismerik meg a tananyagra épülő játékos vetélkedő során. A gyerekek két csoportban versenyeznek: 3-4. és 5-8. osztályosok. Hirdetnek rajzpályázatot is az alsós diákok részére Az én iniciálém, a felsősöknek pedig István, az első magyar király vagy Mátyás király és Mezőkövesd címmel. Szakkönyvhét Kaposvár (MTI) - Immár második alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Szakkönyvhetet. A könyvszakmai esemény helyszíne ezúttal Kaposvár lesz szeptember 29. és október 2. között. A helyi MTESZ-székházban húsz kiadó - köztük a Műszaki Kiadó, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, az Akadémia Kiadó és a Nemzeti Tan- könyvkiadó - mutatja be legújabb könyveit. Egyes jogi, politikai, köz- gazdasági, mezőgazdasági és pénzügyi kiadványokhoz a nagyközönség szeptember 30-án és október 1-jén kedvezményes áron juthat hozzá. Citeraszó Miskolc (ÉM) - Citeratanfolyam indul óvónők részére október 12-én, csütörtökön Miskolcon az Andrássy Úti Óvodában. A tizenkét hétig tartó kurzus heti két óra elfoglaltságot jelent. Jelentkezni és bővebb felvilágosítást kérni az Andrássy Úti Óvodában lehet (3533 Miskolc, Andrássy út 59/a, tel: 370-367), vagy pedig Boncsér Gábor népzenészt kereshetik az érdeklődők (3502 Miskolc, Pf.: 14., tel.: 381-610). Gitársuli Miskolc (ÉM) - Az Ifjú Gitárosok Egyesülete és az MSZP Miskolc városi elnöksége október 1-jétől - Kulcsár István gitárszakos főiskolai hallgató vezetésével - újra indítja a gitársulit. A tanfolyamra érdeklődő fiatalok jelentkezését várják személyesen (Miskolc, Corvin u. 9.) vagy a 347-680 illetve a 324-526-os telefonszámokon. Nyelvvizsga Miskolc (ÉM) - A Londoni Egyetem nemzetközi nyelvvizsgája írásbeli részét december 2-án, szombaton délelőtt 9 órától tartják a Quali- School Nyelviskolában (Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 27.). A szóbeliket december 4. és 8. között tartják. Jelentkezési lapok, mintatesztek, hangkazetták a fenti címen hétfői, szerdai és pénteki napokon délután 3 és este 6 óra között szerezhetők be. A Szabó Lőrinc Könyvtár nyitva tartása alatt biztosítja a sikeres vizsgára való felkészüléshez a szükséges anyagokat. Jelentkezési határidő: október 20. „Folton folt” tanoda Miskolc (ÉM) - Az elmúlt nyáron „folton folt” technikával készült munkákból nagysikerű kiállítást rendezett az Ady Művelődési Ház. Szervezésükben most lehetőség nyílik arra, hogy az érdeklődők alapfokú tanfolyam keretében megismerkedhessenek a kézimunkázás ezen sajátos fajtájával. A „folton folt” (patchwork) technika iránt érdeklődők október 5-éig jelentkezhetnek az Ady Művelődési Házban, de a tanfolyammal kapcsolatban hővebb felvilágosítás a 46/379-640-es telefonon is kérhető.
