Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-25 / 226. szám

1 1995. szeptember 25., hétfő szám Az SZDSZ kész a kompromisszumra Magyar Bálint SZDSZ-ügyvi- vő bizonytalan benne, hogy megállapodás születik Horn Gyula és Kuncze Gábor koa­líciós egyeztető megbeszé­lésén. (3. oldal) A kiismerhetetlen legnagyobb magyar Széchenyi Istvánról szóló mo­nodrámát hallhatott a közön­ség az elmúlt pénteken a diós­győri evangélikus templom­ban Veress László színmű­vész előadásában. (8nldal) Remekül játszottak a diósgyőriek Folytatta jó szereplését a Di­ósgyőri KSK első osztályú női kosárlabdacsapat». A piros­fehérek a pécsiek bajnokcsa­patát győzték le Miskolcon. (Sport: 9-11. oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA pl i! l§------s. Újabb menekültek érkeztek Szerbiából Hercegszántó (MTI) - Újabb bos- nyák menekültcsoport kért, ideigle­nes védelmet Magyarországon. A 95 férfi, a 72 nő és a 33 gyermek szom­baton lépte át a határt Hercegszán­tónál. A Szerbiából érkezett mene­külteket a debreceni befogadóállo- másra irányították - közölte az MTI-vel Krisán Attila ezredes. A Határőrség szóvivője emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi hónapokban mintegy kétezer, Szerbiából érkező személy kért védelmet hazánktól. Sásd, Baranya hetedik városa Sásd (MTI) - Az önkormányzatok működése olyan érték, amelyet meg kell őriznünk, s olyan szabályozás­ra van szükség, amely lehetővé te­szi ezt - hangsúlyozta Sásd várossá avatásán Kuncze Gábor. A belügy­miniszter részvételével megtartott szombati városavató hálaadó öku­menikus szentmisével kezdődött a sásdi római katolikus templomban, majd a belügyminiszter avatóbeszé­det mondott a Hősök terén, s átadta Baranya megye hetedik városának kulcsát Kovács Sándomé polgár­mesternek. Az ország legfiatalabb városát a Baranya Megyei Közigaz­gatási Hivatal, a megyei közgyűlés, a szomszédos Komló és a legközelebbi település, Vázsnok polgármestere, valamint Josef Gangl, az ausztriai Baaba testvérközség polgármestere, továbbá Sásd legidősebb és legifjabb Polgára is köszöntötte. Katolikus ifjúsági ttiédiahétvége Hobogókő (MTI) - Nagyobb bizal­mat kémek az egyház vezetőitől szakmai tevékenységük kiterjeszté­shez a fiatal katolikus újságírók - agyebek mellett erről volt szó szom­baton Dobogókőn az Igen című havi- mp által szervezett első katolikus if­júsági médiahétvégén, ahol 35 fiatal tollforgató részére tartottak szakem­berek szakmai továbbképzést. Amint, Bitter Ákos szervező az Igen munkatársa az MTI-nek elmondta: a rendszerváltozással járó nagy társa­dalmi átalakulásban az állam és az egyház viszonya is most rendeződik, ?,mindez még sok bizonytalansággal •ÚT; Áz egyház vezetői az elmúlt 40 evben a sajtóval kapcsolatban szer­zett keserű tapasztalatok alapján ma meg a katolikus fiatal újságírók iránt ls gyakran bizalmatlanok. Civil fesztivál Somogyországban Kaposvár (MTI) - Jelenleg az or zagban 24 ezer civil szerveződés 12 ezer alapítványt tartanai yüván. A bejegyzettek minteg armada működő szervezet. Ponto mátok ugyan nem állnak rendelke ®?re, de számításaink szerin mtegy egymillióan tevékenyked ek ezekben a körökben, s rajtul «resztül szinte minden másodil saladhoz eljutunk - mondta Hava, iklos, a Társadalmi Egyesülései szövetségének (TESZ) ügyvezeti e nhke az MTI érdeklődésén /. 0mbal°n Kaposváron, ahol civi sztivált rendeztek. Ilyen nagysza t, ,su’ a civil szerveződéseket bemu ko °- ^en^ezvényTe eddig még nen m run sor az országban - mondt; gnjutójában Szita Károly a várói leffnarmCuuere' ^ fesztiválon a 2( Ha» ahy°bb somogyi civil szervező des mutatkozott be. Templomszentelés sereglettel Több száz hívő és érdeklődő jelenlétében tegnap felszentelték Kazincbarcika görög katolikus templomát, Szent lános apostol és evangélista tiszteletére. A bizánci stílusban emelt, de a modern építészet jegyeit is magán hor­dozó templomot Keresztes Szilárd megyéspüspök szentelte fel, majd ugyanő celebrált misét. Az építkezés összesen 20 millió forintba került, és három esztendeig tartott. A templomot Balázs Mihály, Ybl-díjas építészmér­nök tervezte. A pantokrátor Somogyi-Soma Sándor festőművész alkotása, és adománya. Az alapképeket Makiári Zsolt festette. A kivitelezők sorában név szerint összesen nyolc kisiparost és egy kft.-t sorolnak fel, megjegyezve, hogy többen segítették társadalmi munkában az építkezést. A városban és környékén mintegy 200 görög katoli­kus hívő családot tartanak számon. Fotók: Farkas Maya A munkatábor tanúsága ma is élő Recsk (MTI) - A Recski Kény­szermunkatábort éppen azok hozták létre, akiknek az igazság­szolgáltatás és az igazság kiderí­tése lett volna a feladatuk. A Recski Kényszermunkatábor ta­núsága ma is élő; semmilyen bizto­síték nincs arra, hogy nem követke­zik be újra és újra a diktatúra, a külföldi megszállás és annak hazai kiszolgálása. Mindezt Zimányi Ti­bor, a Recski Szövetség elnöke mondta annak a megemlékezésnek a során, amelyet az egykori tábor területén felállított emlékműnél tartottak szombaton a szövetség rendezésében. A Rákosi éra által létrehozott munkatábor 1953-ig működött a Mátra hegyei között, Recskiül né­hány kilométerre. Fennállása alatt 1300 foglyot hurcoltak az embertelen körülmények közepette működtetett büntetőtáborba bírósági ítélet nélkül. A közvéleménynek 1986-ig hivatalo­san még tudomására sem juthatott a tábor egykori léte. A foglyok neveit megőrző emlékművet pedig csak 1991 októberében állították fel. Zimányi Tibor elmondta: legin­kább a megkövetés és a megbékélés segítségével akadályozhatjuk meg a Recsken történtek megismétlődé­sét. Az Országgyűlés megkövette az egykori politikai elítélteket, ám el­várnák ugyanezt a jelenlegi magyar kormánytól is, mert „egy néma ko­szorúzásnál többet igényel ez a töré- nelmi helyzet”. Ugyanakkor üdvöz- lik a kormányzat azon lépését, hogy' 11 millió forintot bocsátott a rendel­kezésükre a Recski Nemzeti Emlék­park létrehozására. Terveik szerint az emlékpark, amelynek kialakítá­sa során felépítenek egy barakkot és egy őrtornyot is, 1996 őszén keiül átadásra. Öttonnányi hulladék a kisdiákoktól Miskolc (ÉM) - A Takarítási Világ­nap alkalmából szombaton össze­sen 4800 kilogramm szemetet gyűj­töttek össze az általános iskolások Miskolcon. A város 46 iskolája kö­zül 13 mozgósította a gyerekeket a települési közterületek megtisztítá­sának nemes céljára. A kisdiákok műanyagzsákokba gyűjtötték össze a hulladékot, majd a képen is látha­tó szeméthegyet rakták össze belőle a Centrum Áruház előtti téren. Horváth Nórától, a Miskolci Ökokör titkárától, a „szemétszüret” egyik szervezőjétől megtudtuk, hogy a nagy munkában összesen 382 diák, és 21 felnőtt vett részt. Az eldobált csomagolóanyagokon, hasznavehe­tetlen flakonokon, visszaválthatat- lan üvegeken, és az egyéb városi szeméten kívül kerékpár- és centri­fuga-maradványt is begyűjtötték. A takarításhoz a diákoknak segítsé­get nyújtott a Városgondnokság, a közterület-fenntartó vállalat, to­vábbá a Miskolci Városi Közlekedé­si Részvénytársaság, amelynek jár­művein a zsákokat elszállíthatták a gyerekek. A világnap alkalmából Tapolcá­ról, és Bükkszentlászlóról két túra Az áruház előtt a Munkácsy Mihály Általános Iskola tanulói építik a sze­méthegyet indult, hogy az erdei ösvények men­tén található szeméttől megszaba­dítsák a természetet. A gyaloglók mindkét csoportja Bükkszentke­reszten rakta le az útközben össze­szedett hulladékot. A festői fekvésű hegyi faluban két konténerben gyűjtötték össze a szemetet. .KOMMENTÁR Fekete bárány Brackó István Egy reprezentatív, tizennégy megyére ki­terjedő vizsgálat szerint az üzletben, az étteremben, a benzinkútnál, a reparáló szervizben, az utazási irodában átverik a gyanútlan magyar honpolgárt. No, nem mindegyiket. A friss felmérés szerint, csak minden másodikat vagy harmadikat. Van­nak persze becsületes „iparosok" is. Ám a precíz ellenőrök kimutatták, hogy az egy lakosra jutó károkozás átlagos összege 36 forint. Ez éppen duplája atavaiyinak. Nem nagy vérveszteség ez, de a forintok össze­adódnak és milliárdokra rúgnak. Vannak apró stiklik (a hentes a mérlegre csapja a húst, a pincér ceruzája vastagabban fog), s nagy dobások. Úgymint: vám- és adó­mentes cigaretta kamion számra, zárjegy nélküli vodka és konyak, márkás címké­vel ellátott silány keleti farmer és cipő. A múlt heti, szigorításokat is kilátásba he­lyező kormányülésen hangzott el, hogy a jelenlegi magyar gazdaság egyharmada fekete! Láthatatlan, pontosabban fogal­mazva, átláthatatlan. Amíg ez az egyik ol­dalon a fekete „gazdinak" milliókat hoz a konyhára, addig a másik oldalon megrö­vidül az amúgy is kis pénzű és szemérmes fogyasztó. Kétszeresen is. Részint azért, mert fogyó fillérjeitől közvetlenüííosztják meg, részint azért, mert az állami bevéte­lek ilyetén való megsarcolása kétszeresen is érinti abból következően, hogy a köz­ponti finanszírozás forrásai szűkülnek. A szomorú tényeket kommentálok (töb­bek között a privatizációs miniszter) el­mondották, hogy a szomszédos országok­ban, s tőlünk nyugatra a „svarc" aránya 10-20 százalékra rúg, s még a mindenfé­le bűn bölcsőjének tartott USA-ban is csak 11 százalék. Ám itt és most nemcsak az elkeserítő számok számítanak. Aki csal, lop, hamisít: az nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz. Egyetemes emberi ér­dekeket sért, mert a tízparancsolat egyik passzusát megszegve átlép a jogon, és mo­rális devalvációt teremt. Az értékvesztés mérhető, de nem lemérhető a humán kap­csolatok romlásában, a kultúrában, a mű­vészetben is. A következmény az, hogy a feketegazdaságból feketepénz, feketelé- lek és feketebárány születik. Ilyen egysze­rű ez. De hol a jó pásztor ebben a vadhaj­tásokkal teli fene nagy demokráciában ?! Tőkés László püspök levelét megírta Gyergyószentmiklós (MTI) - Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a szövetség gyer- gyószentmiklósi tanácskozásához intézett leve­lében több kérdésben is bírálta a magyar kor­mány magatartását, amely szerinte erősen megkérdőjelezhető. Szerinte semmiképpen sem mutatkozik célravezetőnek Horn Gyula kor­mányfő Vacaroiu miniszterelnökkel való brün- ni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyai' szakértői küldöttség tanulmá­nyozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet a püspök Kovács László külügyminiszter azon véleményével sem, hogy Romániával szemben nem használ­hatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, núnt a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”. Az RMDSZ tisz­teletbeli elnöke sürgeti azt, hogy a szövetség ad­ja értésére a magyai' kormánynak: határozot­tabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle a ro­mániai magyar népközösséget - mint kifejti - létében fenyegető tanügyi törvénnyel szemben. Azt is írja, hogy a romániai magyarsággal kap­csolatos magyai- kormánypolitika még a tényle­gesnél is rosszabbnak mutatkozik a román fél­retájékoztató propaganda viszonylatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom