Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-01 / 206. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995, Szeptember 1., Péntek _NOTESZ Szent Mihály Brackó István Az őszi jeles napok legfontosabbika a lombhullató Mihály (29.). Ősi pásztorünnep és farkasünnep ez. A gazda új állatőrzőket, a gazdasszony új cselédeket fogadott. Téli pihenőre térnek a szorgalmas méhek, s ekkor „szakad meg a fű gyökere". Érdekes, hogy szeptember majd minden napjához, így a névadóhoz is rengeteg-tapasztalaton alapuló - időjósló megfigyelés fűződik. Ha Mihálykor még itt a fecske, úgy új évig nem lesz hideg. Más kérdés, hogy szeptember 8-a, Kisasszony napja hajtja a fecskéket a pogány legendárium szerint. E nap időjárása útmutatást ígér a következő másfél hónapra. (Persze, a dióverésről és az őszi gabonák vetéséről nem szabad megfeledkezni.) Ha 21 -én (Máté) tiszta az ég, akkor sok bor lesz a pincékben. Meteorológiai prognózist ad a félezer éves csízió is: „Ha meg akarod tudni a jövő esztendőnek mivoltát, szent Mihály nap tájban mess ketté egy cserfa gubát, és ím ezt vedd eszedbe: a gubában hogyha pók van, rossz esztendő következik; légy ha van, közép állapotú: féreg ha van benne, bő esztendőt, de ha üres, halálos időt jelent... A guba, ha szép s tiszta, szép nyár következik, és a búzának bő termése. Ha nedves belül a guba, nedves nyarat; ha ösztövér, száraz nyarat várj." Persze, az említett könyv praktikus tanácsokat is ad: „Szent Mihály havában éhomra igyál kecske- vagy juhtejet, mindent szabadon ehetsz, igyál borsos és szegfüves bort, italodban álljon zsálya és sarlófü, apró bojtorjánnal egyetemben; nem árt, ha borsos tyúkhúst eszel." A régi gazdasszony számos regulája között ez szerepel:„Szent Mihály nap előtt még egyszer ki kell a szobákat, és Konyhát meszelni, minden fa edényeket meg köporoztat- ni, a vasedényeket a rozsdától megtisztít- tatni, a rézedényeket megtzineztetni, a tzint megsiklozni, az üvegeket kifőzetni, az ablak karikákat megmosatni, és a nyo- szolyákat kiforrózni, székeket, kanapét, kipáltzázni, ágyi ruhát ki szellőztetni." Szeptember iskolakezdő hónap. Felsőbb osztályba léphet a diák, már persze, ha nem fenyegette a bukás veszélye, mint a koalíciót. Ebben a kuszáit helyzetben nehezebb politikai előrejelzést adni. Mit sem segít az ősi bölcsesség. „Történelem-tanítónéni" - ha tehetné - a gyenge teljesítmény miatt alighanem évismétlésre ítélné a kormányt, s a hamarosan összeülő parlamentet. De ez nem megy, mert az idő halad, s az elszalasztott lehetőségeket visszacsinálni nem lehet. Ami elmúlt, azt sem bűbáj, sem varázslat visszahozni és visszaadni nem tudja. Megyei körkép a piaci 3 árakról I K.barcika * o N O Zöldpaprika/kg 46 60 60 Paradicsom/kg 30 45 60 Uborka/kg 40 50 80 Burgonya/kg 32 40 40 Sárgarépa/kg 60 70 80 Petrezselyemgyöker/kg 90 90 120 Karalábé 40 50 50 Zeller/db 30 25 180/kg Vöröshagyma/kg 30 38 40 Fokhagyma/kg 120 120 200 Gomba/kg 120 180 190 Karfiol/kg 70 80 90 Rélkáposzta/kg 36 30 40 Fejes káposzta/kg 20 18 20 Tojás/db 8,20 9 8,30 Alma/kg 80 88 80 Szárazbab/kg 200 320 280 Dióbél 700 400 800 Mák 280 300 240 Őszibarack/kg 160 120 200 Dinnye 12 14 15 Zöldbab 100 90 150 Körte 80 50Szilva 70 50 80 Főzőtök 30 20 30 Szóló 100 100 140 Savanyúkáposzta/kg100 ~ Kukorica/cső 12 10 12 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztaiható, ott a középárat jelöltük meg. Fejük felől bontják a tetőt A terhektől szabadulva árulja bérlakásait az ózdi önkormányzat Az önkormányzat bontási határozat kiadását fontolgatja. Felvételünk a tavalyi kilakoltatáson készült. Fotó: Farkas Maya Kovács István 4 Ózd (ÉM) - Bontási határozat kiadását fontolgatja az önkormányzat Ózdon az úgynevezett Cs-2 lakások ügyében. Mint ismeretes: tavaly nagy nyilvánosság mellett történt itt a hatósági kilakoltatás. A bentmaradt lakók fele önkényes lakásfoglaló - nyilatkozta lapunknak az Ózdi Ingatlankezelő Iroda műszaki vezetője, akit a helyi önkormányzati lakások magánosításáról kérdeztünk. Jánváry Tivadar, az Ózdi Ingatlan- kezelő Iroda műszaki vezetője érdeklődésünkre elmondta: eddig 200 bérlakást értékesítettek, és 700 igénylés van folyamatban. Ez azonban még nem végleges szám, mert ha a bérlő élni kíván elővásárlási jogával, azt november 30-ig bejelentheti. A műszaki vezető megjegyezte: 2600 bérlakás, 153 garázs és 205 egyéb helyiség tartozik még hozzájuk. Második lépcsőben a fennmaradó ingatlanokat megpróbálják lakottan értékesíteni, mert a város célja, hogy a kasszába minél több pénz folyjon be, ugyanakkor az állandó kiadással járó terhektől szeretnének megszabadulni. Bérlakások építése hosszú távon nem várható, a lakásfelújításokkal pénz hiányában leálltak, és csak a hibaelhárítást tudja finanszírozni az önkormán yzat. Az önkormányzati fejlesztési, vagy városrendezési tervekben szereplő, eladási tilalom alatt lévő épületek és területek közé tartozik a 48-as út és a József Attila út. Nem értékesíthető az úgynevezett öre- gek-fiatalok háza, és több olyan értékes építményt jelzálog terhel, amit a bankok a hitel fejében garanciának elfogadtak. Ezek köre a nagyobb üzletházaktól kezdve a strandfürdőkön keresztül a közintézményekig terjed. Vásárlói igény elsősorban az összkomfortos és komfortos lakásokra van. Nagy vitát váltott ki az önkormányzatban a Velence városrész eladásának ügye, de a végén a képviselők abban egyeztek meg, hogy úgy sincs pénz a felújításra, ezért felszabadítják. Az ellenérvek döntő része a városkép további romlásának megakadályozására vonatkozott, ugyanis a valamikor szebb napokat látott telep haldoklik. Egyforma házaiban régebben kohászati vezetők, de legalábbis élenjáró munkások lakhattak. Ma már ez a múlté. Velence öt városrész találkozásánál fekszik, és az ott kialakult közbiztonságról a rendőrség vezetői sincsenek jó véleménnyel. A lakások értéke a tényleges forgalmi érték 30 százaléka, tehát 60-80 ezer forint között mozog az áruk. Befizetni az érték 10 százalékát kell, míg a fennmaradó részre 25 év részletfizetési kedvezményt kapnak a potenciális vevők. Ebbe a körbe viszont csak az léphet be, akinek sem közüzemi, sem egyéb tartozása nincs.- Jelenleg is van 80 milliós kinnlevőségünk, aminek a behajtása reménytelennek látszik. Ha ez a tendencia így folytatódik, nehéz helyzetbe kerülhet az önkormányzat azért is, mivel a törvény értelmében egy bizonyos számú szociális bérlakást fenn kell tartania. És akkor még nem beszéltünk az önkényes lakásfoglalókról, akinek a száma napról napra változik, s most száz körül mozog - mondta Jánváry Tivadar, akit az úgynevezett Cs-2 lakások ügyében is megkérdeztünk.- A tavaly végrehajtott hatósági kilakoltatáskor az épület három szárnyából az egyiket lezártuk, az ajtókat és ablakokat kiszereltük. Az önkormányzat bontási határozat kiadását fontolgatja, de döntés még nem született. Harminc család lakik most a valamikor 92 lakásos épületben, ezek fele is-önkényes lakásfoglaló. Folyamatosan bontják a tetőszerkezetet, a gerendákat és szarufákat tűzifának használják, és így a következő tél végére várható, hogy mindenképpen életveszélyessé kell nyilvánítani az épületet annak minden következményeivel együtt... - hangzott a válasz. „Nem tudom, honnan vágják belém a kést” A vádemelés után is hivatalban maradt Szerencs polgármestere Mészáros István Szerencs (ÉM) - Nem látnak benne kivetnivalót a képviselők, hogy a sikkasztás és közokirat-hamisítás vádjával a törvényszék elé álló szerencsi polgármester hivatalban maradt. Úgy gondolják: amíg a bíróság ítéletet nem hirdet, az ártatlanság vélelme megilleti Magda Gábort. Az egyik szenátor kérdéseinkre válaszolva azt is megfogalmazta: súlyos döntések előtt áll az önkormányzat, kifejezetten káros lenne, ha a város vezetésében komolyabb változások történnének. Az elmúlt év végén névtelen feljelentés érkezett a megyei rendőr-főkapitányságra. Ennek alapján vizsgálatot indítottak Magda Gábor ügyében. Idén nyáron a szerencsi polgármester ellen sikkasztás és közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt emeltek vádat. (Az előzményekről lapunk augusztus 16-i számában tudósítottunk). * Az ártatlanság vélelme Sem a vizsgálat alatt, sem azóta nem állt meg az élet a városban. Hogyan dolgozik annak tudatával a képviselő-testület, hogy a település polgármestere hamarosan bíróság elé áll? Volt néhány szerencsi szenátor, aki elzárkózott, vagy húzódozott a választól, s volt, aki rögtön nyilatkozott ez ügyben. Azt szinte mindenki hangsúlyozta: a városnak jelenleg a Magda-ügynél sokkal fontosabb és súlyosabb gondjai is vannak, amelyeket természetesen a képviselő-testületnek kell megoldani.- Ezek a vádak már a választások előtt elhangzottak - emlékeztetett rá Visi Ferenc képviselő - ennek ellenére a polgárok Magda Gábort választották polgármesternek. Számomra ez a legfontosabb, mert én tiszteletben tartom a nép döntését, így én ezzel a kérdéssel nem is foglalkozom. Tulajdonképpen nem is zavar, már csak azért sem, mert ez ügyben majd a bíróság dönt. Lélektani teher Ezzel Mileff János is egyetért.- Természetesen a bírósági döntés alapján tudunk majd jobban nyilatkozni, amikor is kiderül: igazak-e a vádiratban foglaltak vagy sem. Én úgy érzem, hogy ez kizárólag a bíróságra tartozik. Gál András úgy vélte, hogy ha a feljelentés nem a választások idején történik, ebből nem is lett volna ügy.- Ahogy telik az idő, egyre tisztább lesz ez a dolog - mondta. - Azt nagyon jónak tartom, hogy a polgár- mester mindig első kézből tájékoztatta a fejleményekről a képviselőket. Az viszont végtelenül rossz, hogy ebben a pénztelen világban, amikor a város polgármestere nem győz Budapestre szaladgálni pénzügyekben, arra kell gondolnia, hogy itthon még hátba is támadják. Ez nyilván nagy lélektani teher a számára. Gál András hozzáfűzte: a történtek után sem tapasztalható személyeskedés a testületben, továbbra is a város érdekeit tartják szem előtt. Koncz Ferenc sem vett észre az elmúlt időszakban semmiféle változást a testületben.- Az ártatlanság vélelme úgy kívánja, hogy amíg a bíróság nem dönt, mi se foglaljunk állást. Nyilván ezután a döntés után élesebben jön majd elő ez az egész ügy. Leskó József nem rejtette véka alá: a választások előtt arra számított, hogy ez az ügy nagyban befolyásolja majd Magda Gábor pozícióját. De ez nem következett be: Magda Gábor ismét polgármester lett. A város látná kárát- Talán azért, mert Szerencs sokat fejlődött az utóbbi években. Én ellenzéki oldalról kerültem a testületbe, s a választások előtt én is támadtam a Bocskai Társaságot. (Ennek színeiben indult Magda Gábor is. - A szerk.) A városban elég nagy visszhangja volt ennek az ügynek. Jelenleg azonban nem lenne jó, ha komoly változások történnének a város vezetésében, hiszen súlyos döntések előtt állunk. Ez a testület felvállalta már az iskolabezárást, most jön majd a polgármesteri hivatalnál, a Városellátó Szervezetnél, az egészségügyben a leépítés. Ezeket végre kell hajtani. Ugyanakkor úgy látom, a vezetés megy a dolgok után, próbálják elkerülni a csődöt. Két-három hónapon belül semmiképpen nem történhet nagyobb változás, mert akkor a város látná kárát. Magda Gábor így foglalta össze véleményét:- Az embereket leginkább az érdekli, hogy én milyen személyes konzekvenciákat vonok le a történtekből. A lelkiismeretem tiszta, és biztos vagyok abban, hogy a bíróság rám nézve kedvező ítéletet hoz. Ha esetleg új választást írnának ki Szerencsen, mert a testület minden tagja lemondana a polgármester elmozdítása végett, akkor én ismét jelöltetném magam polgármesternek. Az a legszömyűbb, hogy az embernek a munkája során jobbra is, balra is, meg hátra is kell tekintgetnie, mert nem tudja, hogy melyik oldalról, honnan vágják belé a kést. Holott az lenne a város szempontjából a legfontosabb, hogy a pénzügyi gondjainkon próbáljunk úrrá lenni. Községházák hírei Tiszalúc (ÉM) - Hét település Berzék, Girincs, Kesznyéten, Kis- csécs, Köröm, Sajóhídvég, Tiszalúc - fogott össze azért, hogy együtt szilárd kommunális hulladéklerakót létesítsenek. Heten a szemétdombért Egyik oldalról a Sajó vízbázisának védelme, másik részről a Taktától kezdődő Tájvédelmi Körzet tisztaságának megőrzése érdekében kell sürgős megoldást találniuk. Továbbá azért is, mert az ideiglenes engedéllyel működő, csak eltűrt szemét- lerakó telepek rövid időn belül megtelnek. Szükség van egy, az előírásoknak megfelelő hulladéklerakó létesítésére, ami a becslések szerint 35-40 millió forintba kerül. Pályázat útján lehet hozzá állami pénzt remélni, de csak akkor, ha az ügyben legalább 10 ezer ember érintett. Ezért fogott össze a hét település, amelyik az együttműködéstől reméli a megoldást. Találtak egy központi, minden településtől egyforma távolságra, körülbelül három kilométerre lévő területet, ami most a felszámoló szervezet tulajdonában van. Talaja is alkalmassá teszi a hulladéklerakó megépítésére. Az összes költség 70-80 százalékát a tárcaközi bizottságtól és az ügyben érintett hivataloktól szeretnék megkapni, a hiányzó 20-30 százalékot saját erőből biztosítanák. Mint Tiszalúc polgár- mesterétől, Nánássy Miklóstól, a beruházás gesztorától megtudtuk: ha ebben az évben kedvező döntés születik, 1996 végén már avathatják is a szemétlerakót. Az előtakarékoskodást ók már megkezdték. Új híd a Hangonyon át Hangony (ÉM) - A régi, faszerkezetű híd már elhasználódott a Hangonyon, pedig ez köti össze a falut a Mocsolyás nevű külterülettel, és ezen keresztül indulnak az ugyancsak külterületen lévő csodálatos szépségű tóhoz a horgászok és a természetjárók. Mint Hangonyi László polgármestertől megtudtuk, a képviselő-testület új, előregyártott elemekből készített betonúidat akar építtetni. A beruházást idén kezdenék és jövőre fejeznék be, leginkább saját erőből. Igaz, az egri erdőgazdaságtól már van ígérvényük százezer forint támogatásra. A kivitelezővel a tárgyalásokat megkezdték. Freskó a tájházfalon Csobád (ÉM) - Kilenc évvel ezelőtt avatták fel a községben a tájházat, amelybe Tutkovics György pedagógus-népművelő, festőművész közreműködésével összegyűjtötték és kiállították a rég- és a közelmúlt emlékeit. Szobaberendezéseket, fényképeket, térképeket, az állattartás eszközeit, rokkát, szövőszéket, az udvaron kormos traktort... Az épület időközben tatarozásra szomlt. Most az önkormányzat - mint azt Bukovenszki István polgármestere elmondta - felújítja a közmunkások közreműködésével. Mielőtt visszaköltöztetnék a Csobádról, Rásony- sápberencsről, Kázsmárkról, Hal- majról, Kiskinizsről összegyűjtött régiségeket, a felújított tájház falára freskót akar festeni Tutkovics György: a honfoglalásról. Járda, kőből Hejce (ÉM) - A 320 lakosú községben 1300 méter hosszúságú járda építéséhez fognak ma. A főutca egyik oldalán készítik el a gyalogosok útját és mellette a vízelvezető árkot. Szakítva a napjainkra kialakult gyakorlattal, nem betonból, nem bitumenből építkeznek, hanem a hagyományok szerint faragott kőből. Mint Lévai Csaba polgármestertől megtudtuk: a kis falu lakói már az első hívó szóra jelentkeztek társadalmi munkára. Falurészi gáz Hernádkak (ÉM) - A községben már 1991-ben bekötötték a vezetékes gázt, de a vezeték vége a Beleg- rádi falurészre csak most jutott el. Mint Juhász Sándor polgármestertől megtudtuk, a mostani beruházás mintegy 5,5 millió forintba került. Az önkormányzat ehhez 1,5 millióval, a lakosság telkenként 60 ezer forinttal járult hozzá. Támogatta a, vezetékrendszer megépítését az Észak-magyarországi Regionális Vízművek is 1 millió forinttal, hogy ennek fejében majd rácsatlakozhasson. A Belegrádi vezeték- rendszert műszakilag már átadták, és a fűtési szezonra a szolgáltatást is megkezdik.
