Észak-Magyarország, 1995. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-19 / 221. szám

8 A Itt-Hon 1995. Szeptember 19., Kedd _ABAÚII PORTRÉ Szintén zenész Abaújszántó, Encs (ÉM ­K.S.) - Megszok­tuk már, és ter­mészetes szá­munkra, hogy az áruházak, a boltok, a disz­kontok és a gyógyszertárak pénztárgépeinél hölgyek ülnek. Fáradhatatla­nul, automati­kusan, néha pedig közömbösen emel­getik az árut bal kézzel a szalagra, jobb kézzel pedig pontosan ütik be az összeget a pénztárgépbe. De ugyanígy hölgyek kezelik a legmodernebb leol­vasó pénztárgépeket is. Ezért különös az, amikor az egyik abaújszántói disz­kontban egy fiatalember ül a pénztár­nál, aki kedvesen és türelmesen, teszi munkáját. Látszik rajta, hogy öröme telik a „pénztárosságban”. Molnár Istvánról van szó, aki 1968-ban született iker­testvérével. A lánytestvére óvónő lett, ő pedig kereskedő, szabadidejében pe­dig zenész. Az általános iskolát Encsen végezte, ahol zenét is tanult. Hat éven át zongorázott. Ezután a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában érettségizett, majd a Mátra Füszértnél helyezkedett el. Közben a katonaidőt is letöltötte. Katonáskodása során a tiszti-kan- tinban volt felszolgáló és zenész. A ke­reskedelem és a zene nála mindig együtt és egymás mellett volt. Édesap­ja a Mátra Füszértnél az encsi fiók áruforgalmi vezetője volt, de szabadi­dejében zenélt, és így Molnár István már szakközépiskolás korában, hét­végeken az édesapja zenekarában is felléphetett.- Kereskedő azért lettem - mondja -, mert szeretek az emberekkel fog­lalkozni. Nyilván közrejátszott a pá­lyaválasztásomban az is, hogy az édes­apám is a kereskedelemben dolgozott, az édesanyám fodrász, a nagybátyám cukrász, és így a környezetem hatá­sára a kereskedő-szolgáltató szakma állt közel hozzám. Az édesapám sza­badidejében már legalább harmincöt éve, zenész. így ezt is tőle örököltem, így lett tehát Istvánból'szintén ze­nész. Napközben, reggeltől estig a disz­kont tulajdonosa és pénztárosa, hétvé­geken pedig egy háromtagú zenekar­ban gitározik, ahol az édesapja a bil­lentyűs. Nyaranta lakodalmakban mu­zsikálnak, de ők a zenészei a neveze­tesebb báloknak is Erzsébet-, vagy Ka- talin-napkor, farsang idején, de a köz­művelődési intézmények is gyakorta hírják őket egy-egy rendezvényükre. A muzsika mindenképpen megha­tározó István életében, mivel egy ze­nés rendezvényen ismerkedett meg az­zal a lánnyal, akivel jövő év augusz­tusában kíván házasságot kötni. Megyénk barátai a fővárosban Budapest (ÉM) - A megyénk­ből elszármazottak Budapesti Baráti Köre - mely egyben a Magyar Nemzeti Múzeum Ba­ráti Körének is létrehozója - szeptember havi programjait ezúton közli,a tisztelt olvasók- kal.Szeptember 19-én (kedd) 17 órakor: a miskolci Új Holnap cí­mű folyóiratot bemutatja Ser­főző Simon felelős szerkesztő, költő, a Felső-Magyarország Ki­adó vezetője. Közreműködik: Torma Mária előadóművész. Helye: a Kereskedelmi Alkal­mazottak Szakszervezete Mű­velődési Háza (Budapest VI., Eötvös út 25.) Jövőre lesz 15 éve annak, hogy a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megye Budapesti Baráti Köre a fővárosban megala­kult. Szerkesztőségünk ezért el­határozta, hogy a továbbiakban is rendszeres tájékoztatást ad a Kör programjairól. Aszalói kaloda Félegyházán Mező István Aszaló, Kiskunfélegyháza (ÉM) - Valószínűleg kevesen tud­ják, hogy Kiskunfélegyházán van az ország (állítólag) egyetlen bör­tönmúzeuma. Az igazsághoz tar­tozik, hogy nem ezért utaztunk az alföldi városba. Móra Ferenc szülőházát szerettük volna lát­ni, amiről majd legközelebb be­számolok. Ekkor hallottam a bör­tönmúzeum létezéséről. Nosza, nézzük meg, ilyet úgysem látni minden nap. Az ember szája tát- va marad... A gyengébb idegze­tűek viszont nem biztos, hogy vé­gig tudják nézni... Látható itt deres, olyan amin Ludas Matyit is megbo­tozták. Eredeti kívégzőszék, amin Martinovicsot és társait 1795-ben a vérmezőn kivégez­ték. Természetesen a pallos is itt van. Azután van itt bitófa, amelyről nem derült ki, hogy hány éves, és hogy hány ember végezte rajta... Koplaltató láda, amelybe a rabot bezárták pár napra, amíg nem vallott. De voltak „apróbb” eszközök is, mint nyelvtépő, hússzaggató, sütő vas, kéz és lábszorító sa­tu, korbács stb. Persze nem csak ilyen szörnyű eszközök vannak, mert látható itt a ra­bok által, a börtönben készített sakk, kártya, üvegpalackba ra­kott hájó és fából faragott lánc. Meglepve fedeztem fel, hogy a mi vidékünkről is őriznek itt egy tárgyat. Egy kalodát, mely a bevésés tanúsága szerint Aszalón készült 1830-ban. Saj­nos fényképet nem készítettem róla, de a pontos rajzát mellé­kelem.' Használatát az olvasó fantáziájára bízom... Gyerekek honi rajzasztala Csipkerózsika (balra) és Afrika (jobbra). Az ináncsi Nagy Veronika rajzai. Becsülete van a tűzifának A gáz szorítja ki a fát (ÉM - KL) - Nap mint nap hallhatunk híreket, hogy hol itt, hol ott készül a gáz­vezeték, vagy már elkészült, S a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő „ter­mészetbarát”, a levegőt ke­vésbé szennyező fűtés teszi kényelmesebbé a lakosság életét. Ám ennek ellenére, nem veszí­tett fontosságából, mondhatni népszerűségéből a tűzifa. Külö­nösen nem az erdőközeli tele­püléseken. Hogy mennyire ke­lendő, arról a napokban éppen Sajóládon nyerhettünk szemlé­letes példát, ahol eléggé el nem ítélhető módon lopták, irtották az erdőt, derékba fűrészelve a tűzre való fát. A kispénzűek- nek sem kell azonban ilyen „rablógazdálkodással” megsze­rezni a téli tűzrevalót. Mint Varga Józseftől az Északerdő Rt. vezérigazgató­helyettesétől tájékozódtunk, az idén is lehetőség van a lakos­ságnak kedvezményes tűzifa- gyűjtésre. A bükki, a zemplé­ni, valamint a megye egyéb te­rületén található erdőségek­ben gyűjthetik össze a keres­kedelmi ár töredékéért a tűzi­fát. azok akik nem sajnálják erre a fáradságot. Az erdésze­teknél kell bejelenteni igényü­ket. Az erdész jelöli ki aztán azt a területet, ahol a fát ösz- sze lehet gyűjteni. A fagyűj­tési akció sikerét jellemzi, hogy' Fotó: Fojtán László a szlovák határtól a Tiszáig ter­jed, erdőgazdasági területeken ebben az évben mái- mintegy 15 ezer köbméternyi hulladékfát gyűjtöttek össze, kedvezményes áron. A korábbi évek tapasztalata alapján a tél beállta előtt, az őszi hónapokban, amikor egy­re közelebb kerülünk a fűtési időszakhoz, még körülbelül ugyanennyi fa gyűjtésével szá­molnak. Az Északerdő Rt. emellett természetesen továbbra is for­galomba hoz tűzifát, mégpedig a tervek szerint mintegy 20-30 ezer tonnányit, a kereslettől függően. Ahol tehát nem lesz gáz, ott sem kell majd fagyos- kódni a lakóknak. Kár, hogy elöregedett Újabb támogatás Hernádszurdok állattartóknak Többet fejlődött, mint két évtized alatt Beadási határidő: november 15. (3. oldal) (7. oldal) _A TARTALOMBÓL _ Szanticska, az Európa-díjas falu ,A környezeti nevelés eredményei és aktuá­lis feladatai térsé­günkben” címmel két­napos szakmai tanács­kozást tartottak a fes­tői szépségű Szantics- kán. Górcső alá vették a környezetvédelmi oktatóközpontok működését régiónk­ban, és a most kezdődött tanévben is igyekeztek megtalálni a környezeti ne­velés helyét és szerepét. Az eszmecse­re része volt a VI. Szent István Tábor programsorozatának. (3. oldal) Az ONGART Miskolcon is bemutatkozott A Miskolci Teleki Te­hetséggondozó Kollé­giumban szeptember 4-én nyílt meg az on- gai ONGART Művé­szeti Egyesület képző­művészeinek első mis­kolci tárlata. Madzin Tibor, Onga polgár- mestere mutatta be és ajánlotta a szépszámú diáksereg és szüleik figyel­mébe az ONGART képzőművészeti szekciójának alkotóit: Huminilowicz Vandát, Juhász Győzőt, Halmai Lász­lót, Kovács Zsoltot és Laczkó Lászlót. Kiállításuk címe: Keletkezett gondola­tok. (4. oldal) Hegyen-völgyön lovasverseny Európában egyedülál­ló lovas-, kerékpáros-, autós- és motorosvia- daít szervezett szep­tember 2-10. között az ongai lovastanyai ver­senyközponttal rendel­kező Dahoman SC. A résztvevőknek öt nap alatt több mint négyszáz kilométert kellett teljesíteniük uttalan utakon, hegyen-völgyön, lovast és lovat ugyan­csak próbára tevő szakaszokon, kimon­dottan nehéz és kemény terepviszo­nyok között. Az ongai Dahoman-tanyá- ról tíz lovas .és nyolc fogat indult el, hogy összemérje erejét. (7. oldal) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom