Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-31 / 205. szám

\ ü 10 SZABADIDŐ HI-FI 1995. Augusztus 31., Csütörtök Böjtöléssel a Black Sabbath ellen Pozsony (MTI) - Öt kassai és eperjesi katoli­kus szervezet arra szólította fel az ország hívő lakosságát, hogy imával és böjtöléssel fejezzék ki tiltakozásukat a Black Sabbath angol együttes szeptember 14-re tervezett koncertje ellen. Ezzel Ján Sokol nagyszombati érsek múlt heti levelére reagáltak, amelyben az egy­házi vezető a kulturális minisztériumot kérte fel arra, tegyen meg mindent az ifjúság erköl­csi veszélyeztetése ellen. Sokol rámutatott, hogy a Black Sabbath dalaiban a sátánizmust és az erőszakot hirde­ti. E kijelentést nyilatkozatban támogatta a Ján Camogursky vezette Kereszténydemok­rata Mozgalom (KDH) is. A koncert szervező­je, a dunaszerdahelyi Élőkoncert ügynökség cáfolta, hogy az együttes a kifogásolt mozgal­mat támogatná, és határozottan tiltakozott a koncert betiltásának szándéka ellen. Nemtet­szésüket fejezték ki a szlovák sajtóban a Black Sabbath tagjai is, akik kijelentették, nagy megtiszteltetés számukra, hogy Pozsonyban vendégszerepelhetnek, de úgy érzik, az érsek tiltakozása félreértés műve. A koncert betiltása Szlovákiában csak bíró­sági úton lehetséges, és csak akkor, ha a terve­zett rendezvényről feltételezhető, hogy kereté­ben bűncselekményre, vagy bűncselekményre való felbujtásra kerülhet sor. Jerry Garcia: nincs tovább... Jerry Garcia Fotó: AP San Francisco (MTI) - Döbbent rajongók, döbbent pályatársak, félárbocon a San Fran- ciscó-i lobogó: Jerry Garcia nincs többé. Szív­roham végzett vele 53 évesen. Nem egyszerű­en a Grateful Dead (Hálás halottak) vezér­egyénisége, hanem az amerikai pszichedeli­kus rockzene, az amerikai ellenkultúra kima­gasló alakja távozott vele. Bob Weir, barátja és zenésztársa, Jerry Garcia mellett az együttes másik gitárosa rögtönzött koncerttel búcsú­zott tőle. A szép számban megjelent Dead-rajongók- nak kijelentette: Garcia halála mindenkinek veszteség, aki szerette a zenét. Visszavonha­tatlan távozása többek szerint a rocktörténe­lem egyik legrégibb, napjainkig működő, a hatvanas évek vége virággyermekeinek érzé­seihez leginkább közel álló banda létét fenye­geti... Jerry Garcia jó 30 éve találkozott először Bob Weirrel, Phil Lesh basszusgitárossal, Bili Kreutzmann dobossal és az azóta halott Ron „Pigpen” McKeman billentyűssel. Egyszer Garcia elmondotta, amikor úgy 1965 táján új nevet kerestek együttesük, a Warlocks számá­ra pofonegyszerű módszert választottak: fel­ütötték a nagy Oxford szótárt, és az a grateful deadnél nyílt ki. Ez egy régi brit ballada arról, hogyan segít az ember egy halott szellemének megtalálni a békét. Az együttes zenéje azért nem volt ennyire misztikus: játszottak a fiúk bluest, rockot - jóféle westcoastot, s nem volt idegen tőlük a folkos hangzás, a reggae, a latin zene, de a dzsessz sem. Lételemük volt az imp­rovizáció. Amerikát járó, koncertező, nem annyira stúdiózenekar volt a Dead. (Nem mond ennek ellent 1972-es legendás európai koncertturné­juk sem, amelyről máig keresett lemez ké­szült.) Korai albumaik közül az 1967-es, nevü­ket viselő elsőt, az Anthem of The Sím című másodikat az 1970-es Live/Dead-et és az Ame­rican Beauty-t emlegetik. A későbbiek közül a Blues for Allah (1975), az In the Dark (1987- es) és a Bob Dylannel közösen készített 1990- es lemezük, a tucatnyi fel nem sorolt album­mal együtt nemcsak a deadmenek (rajongóik „beceneve”) számára jelentik a kivételes zenei minőséget. A zenészcsaládban született Garcia emberi hibái, korábbi kábítószerügyei ellenére isme­rői, pályatársai kiemelkedő tudású zenésznek és művésznek tartották. Szakírók szerint való­ságos rock-ikon. A Grammy-díjakat odaítélő zenei akadémia elnöke, Michael Greene sze­rint Jerry Garcia jelentősége túlnő nemzedé­keken és kultúrákon. Rockarchívum: Eric Clapton Fotó: Rockinform Nemes Nagy Péter Miskolc (ÉM) - 1945. március 30- án az angliai Surrey grófság Ripley nevű településén született egy fi­úcska, akit Eric Patrick Clapton- ként anyakönyveztek. Patricia Mol­ly Clapton hajadon törvénytelen gyermeke volt. Apja egy Angliában állomásozó kanadai katona, Ed­ward Fryer, aki a háború végén visszatért hazájába, feleségéhez. Ezzel örökre eltűnt Eric életéből. Pat Clapton később egy másik ka­nadai katonához ment feleségül, és előbb Németországba, majd Kana­dába költözött. A kis Ericet Pat szü­lei, Rose és Jack Clapp gondjaira bízta. Az apa nélkül felnövő, anya által elhagyott fiút hiába nevelték nagy­szülei féltő gondoskodással. Az anyai szeretet és az apai szigor hiá­nya nagy érzelmi megrázkódtatást okozott a kisfiúnak: zárkózott és magába forduló lett. Az okos gyer­meket előbb nyelv-, majd művészeti iskolába irányították tanárai. Köz­ben Eric /elfedezte” a gitárt. Az el­ső hangszere egy akusztikus darab volt, melyet nagyszüleitől kapott ajándékba, 13. születésnapjára. Et­től kezdve minden szabadidejét gyakorlással töltötte. Clapton még nem volt 18 éves, amikor megvásárolta második gi­tárját, egy elektromos Kay gitárt 100 fontért! Tom McGuinness gitá­ros meghívására lépett be első zene­karába a „The Roosters”-be. Itt Ben Palmer zongorázott, Terry Brennan énekelt és Robin Mason dobolt. Eric érkeztével McGuinness basszusra váltott. A Roosters ’63 derekán tör­tént feloszlása után Eric és Tom a Casey Jones vezette The Engineers- hez csatlakoztak. Eric következő együttese már közismert: The Yardbirds. 1963 ok­tóberét újuk, és Eric a richmondi Great Western kocsmában gyakorol a „Házimadarakkal”. Még e hónap folyamán elkészítettek három de- mófelvételt (Boom Boom, Honey In Your Hips és Baby What’s Wrong). Eric Clapton 1965. április 6-án lépett be John Mayall Bluesbrea- kers-ébe, ahol mellettük Hughie Flint dobolt és John McVie basszu- sozott. Mayall-ben Eric szellemi tár­sat talált, aki egyúttal a legjobb , blueslemez-gyűjteménnyel rendelke­zett Angliában. Clapton ekkor Gib­son Les Paul gitáron játszott, mert az keményebb hangzást adott. Ko­rábban, a Yardbirdsben Fender Te- lecastert, és Gibson 335-t használt. Májusban stúdióba mentek és Jimmy Page produceri munkája mellett három számot vettek fel. Még ugyanebben a hónapban Eric és az egyik legjobb londoni stúdiógi­tárosnak tartott Jimmy néhány de- mófelvételt készített, amely And­rew Oldham Immediate cégénél ke­rült kiadásra. Ekkoriban jelentek meg a házakon, kerítéseken a „Clapton Is God” graffitik. A legen­da szerint az első firkáiét megza­varták a metróban és a „good” szó­ból kifelejtette az egyik o-t. 1966 márciusában a Decca West Hampstead-i stúdiójában elkészí­tették a Bluesbreakers második nagylemezét, amely a brit blues leg­jelentősebb alkotása lett. A stúdió­ban Eric ragaszkodott ahhoz a hangerőszinthez, amit a színpadon használt. Mire a lemez az üzletekbe került, Clapton már a Cream tagja volt. A Cream együttesben eltöltött két és fél év világsikert hozott mind­három muzsikusnak, egyben kiélez­te az ellentéteket a tagok, elsősor­ban Clapton és Jack Bruce között. Az 1968 novemberi Cream-bú- csúkoncert idején jelent meg a Beatles fehér dupla albuma, amelyen John McLaughlin és Eric Clapton Eric játszotta a While My Guitar Gently Weeps szólóját. December­ben George Hamson viszonozta a kölcsönt, a készülő Cream búcsúle­mez egyik számában társszerző és ritmusgitáros (Badge). 1969 áprilisában egyre többet cikkezett a sajtó egy új zenekar ala­kulásáról. Eric neve mellett Stevie Winwoodét és Ginger Bakerét emle­gették. Májusra minden világos: ők hárman Rick Grech volt Family basszeros-hegedűssel kiegészülve létrehozták a szupergroup-ként aposztrofált Blind Faith együttest. Londoni bemutatkozásuk 1969. jú­nius 7-én volt a Hyde Parkban egy ingyenes koncerttel. A négy muzsi­kus ezután skandináv, majd ameri­kai turnéra indult. Augusztusban jelent meg egyetlen LP-jük, amely­nek borítója botrányt okozott. Egy meztelen, 11 éves lányka (amúgy az apuka Ginger Baker) tart a kezében egy fallikus jelentésű ezüst repülőt. A nagylemezt Amerikában és má­sutt megváltoztatott borítóval for­galmazták. Az év végére a Vak Hit­nek nevezett pénzügyi vállalkozás is beíúccsolt. Clapton Delanie and Bonnie Bramlett csapatával turné­zott és készített lemezt. És elkövetkezik 1970 augusztu­sa, amikor napvilágot látott első szólóalbuma, egyszerűen csak „Eric Clapton” címmel. All felvételt tar­talmazó Eric Clapton LP-ről legin­kább J.J. Cale szerzeménye, az Af­ter Midnight maradt emlékezetes. Az 1971-es év ugyancsak ese­ményteli. Buddy Holly egykori ze­nekarának, a Crickets-nek új leme­zén szerepel Clapton neve, de tekin­télyes a többi „vendéglátó” is! Jesse Davis, John Mayall (Back To The Roots), Buddy Cuy and Junior Wells, Stephen Stills, Howlin’ Wolf (The London Sessions). Augusztus 1-jén a New York-i Madison Square Gardenben megrendezésre került a Koncert Bangla Desh-ért jótékony- sági est, amelyből mozifilm készült. A filmet nálunk is bemutatták! Ezt követően Eric egyre ritkáb­ban jelenik meg a nyilvánosság előtt. Szerelmi bánat, reménytelen vágyódás barátjának, George Har- risonnak felesége, Pattié iránt, dep­resszió, heroin... A visszatérést 1973. január 13- án a két londoni Rainbow-beli kon­certjelentette. A zenésztársak, akik kisegítették a bajból, ott álltak mel­lette a színpadon: Pete Townshend, Ronnie Wood, Stevie Winwood, Ree- bop Kwaku Baah, Jim Capaldi, Rick Grech és Jimmy Karstein. A rendszeres koncertezést azon­ban csak 1974 júniusában kezdi el újra Eric a Carl Radle (basszus), Ja­mie Oldaker (dob), Dick Sims (bil­lentyűk) és Yvonne Elliman (ének) felállású zenekarral. Velük készí­tette el két hónappal korábban a 461 Ocean Boulevard lemezt, amely a továbbiakban jellemző lesz a 70-80-as években kiadott munkái­ra. Ezek az albumok heterogén összetételűek. Van rajtuk egy kis reggae, egy kis country, rock és nem hiányzik a blues sem egy-két klasszikus darab feldolgozásának erejéig. A lemezek jellegtelenek, bár észrevehető, hogy Clapton énekesi kvalitása sokat fejlődött. 1976. no­vember 26-án a san franciscoi Win- terlandben került sor a The Band búcsúkoncertjére. A vendégek kö­zött Clapton is színpadra lépett két szám erejéig. Az eseményről film és háromlemezes album készült. A Martin Scorcese rendezte The Last Waltz című filmet hazánkban is ját­szották. 1978. április 19-'én Elexis Komer 50. születésnapi partiján szerepelt E. C. Erről is lemez és vi­deofilm került forgalomba. 1979. március 27-én az arizonai Tucsonban Eric összeházasodott Pattié Boyd-Harrisonnal. Az egyik esküvői tanú Muddy Waters. Eric a másnapi koncerten újdonsült asszonyának ajánlja a Wonderful Tonight-ot. Szeptemberben bemu­tatkozik Clapton új, csupa brit mu­zsikusból álló zenekara: Albert Lee (gitár, ének), Chris Stainton (billen­tyűk), Dave Markee (basszus) és Henry Spinetti (dob). A világ körüli turnén a közelünkben is járnak. Októberben Belgrádban, Zágráb­ban, Varsóban és Katowicében lép­tek fel. Az utóbbi helyszínen a rend­őrség rajongókkal szembeni brutá­lis beavatkozása mély nyomot hagy Erichen. December 3-4-én a tokiói Budokan közönsége előtt készül a Just One Night anyaga. 1987 januárjában Eric a londoni Royal Albert Hallben hat előadás­sal ünnepli pályafutásának 25. év­fordulóját. Ettől kezdve minden év elején koncertsorozatot ad a RAH- ban. Ezek közül a ’91. éviből készült a 24 Nights album. 1991 március­ban tragikus csapás éri Ericet. New York Manhattan negyedében, az East 57th Street-en bérelt 53. eme­leti apartmanja ablakából kizuhan Conor, négyéves kisfia. Neki állít emléket a Tears In Heaven c. dal, amely előbb a Rush filmzene leme­zén, majd az MTV Unplugged kon­certen aratott sikert. Ez utóbbiról készített lemeze és videója azon kí­vül, hogy divatot teremtett, több Grammy-díjat is kapott. A legutol­só, From The Cradle CD-jével úgy tűnik, Eric végleg visszatért a blueshoz. VÁLOGATÓT (zárójelben az első megjelenés ideje) 1 ive Lide Yardbirds (1965. január) Blues Breakers... Eric Clapton (1966. július) Fresh Cream (1966. december) Disraeli Gears (1967. november) Wheels Of Fire (1968. augusztus) Blind Faith (1969. augusztus) Layla And Other Assorted Love Songs (1970. december) Rainbow Concert (1973. szeptember) E C. Was Here (1975. augusztus) Slowhand (1977. november) just One Night (1980. május) lornevman (1989. november) 24 Nights (1991. dec ember) Unplugged (1992. augusztus) From The Craddle (1994. augusztus) Magyar rádióadó Kézdivásárhelyen Bukarest (MTI) - „Heti háromszor 2 órás magyar nyelvű adással je­lentkezik vasárnap óta a kézdivá- sárhelyi Siculus Rádió, de lehetősé­günk van rá, hogy két év elteltével 24 órás nonstop műsorokat sugá­rozzunk” - közölte Kiss Éva Mária, az adó főszerkesztője. Hozzátette: a kétórás magyar nyelvű adás mellett még félórás román műsort is bizto­sítanak, a heti három adást pedig másodnaponként megismétlik. A főszerkesztő elmondotta, hogy az adó a brassói Cenk Alapítvány anyagi támogatásával jött létre, mi­után pár hónapja egy hasonló, bras­sói adót is tető alá hoztak. A 95-ös MHz-en sugárzó, 30 km-es körzet­ben fogható állomás tevékenységé­hez jelentős műszaki segítséget je­lent majd a londoni BBC szállította felszerelés, amellyel annak román és magyar nyelvű műsorát át­játsszak majd a Siculus hatókörében. A Bayreuthi Ünnepi Játékok vége Bonn (MTI) - A helyenként nagyon éles szakmai bírálatok ellenére a közönség óriási érdeklődése mellett zajlott az idén is a Bayreuthi Ünne­pi Játékok rendezvénysorozata, amely hétfőn fejeződött be. A hagyo­mányosan kizárólag Wagner-műve- ket bemutató ünnepi játékokon az idén a Tannhäuser mellett A Nibe­lung gyűrűje, a Trisztán és Izolda, valamint a Parsifal előadása szere­pelt a programban. A fesztivál igaz­gatóságának adatai szerint a július 25-én kezdődött szezonra több mint hatszázezer megrendelést kaptak írásban előzetesen és ennek mint­egy 10 százalékát tudták csak kielé­gíteni. A Rolling Stones Luxembourgban Luxembourg (MTI) - Alaposan felforgatta az általában csendes és nyugodt Luxembourg életét a Rol­ling Stones. A veterán brit együttes vasárnap este Voodoo Lounge világ körüli turnéjának keretében lépett fel 60 ezer rajongó előtt a nagyher­cegség fővárosában, amely 60 ezres lélekszámú, így majd megkétszere­ződött erre a napra lakóinak a szá­ma. Csak Luxemburgban 43 ezer je­gyet adtak el, azaz a miniállam pol­gárainak mintegy 10 százaléka él­vezte Mick Jaggerék zenéjét élőben. A 400 millió dollár bevételt eredmé­nyező Voodoo Lounge azonban már véget ért: Rotterdam volt az utolsó állomás, ahol a „gördülő kövek” au­gusztus 29-én és 30-án lépett fel. Mick Jagger a budapesti koncerten Fotó: Balázs Attila (ISB) Elhunyt Anatole Fistoulari London (MTI) - Elhunyt Anatole Fistoulari orosz származású brit karmester, aki hétéves korában ve­zényelt először zenekart szülőváro­sában, Kijevben, majd húszas évei­ben Párizsba, harmincas éveiben pedig Londonba tette át tevékeny­sége központját. Halálának okát nem közölték. A zenészcsaládból származó Fistoulari 1933 és 1936 között Saljapin párizsi Grand Opé- ra Russe-jének volt karmestere, és közös turnékon bejárta a világhírű énekessel, illetve társulatával Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és az Egyesült Álla­mokat. 1937 és 1939 között a Mas­sine vezette Ballets Russes de Mon- te-Carlónak volt karmestere. A má­sodik világháború elején (1940-ben) Londonba költözött, három év múl­va a London Philarmonic Orchestra vezető karnagya lett, majd 1946- ban megalapította a The London In­ternational Orchestrát. 1948-ban felvette a brit állampolgárságot. JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom