Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-29 / 203. szám
8 M Itt-Hon 1995. Augusztus 29., Kedd MISKOLCI PORTRÉ Perecesi patrióta Miskolc (ÉM - NJ) - Az utóbbi tíz-tizenöt évben hihetetlenül sokat talpalt Párkányi Zsolt Perecesért, a nagy múltú bányásztelepülésen élők életkörülményeinek javításáért. Többéves munkája fekszik a gáz, a telefon bevezetésében, a lehetséges kedvezmények kijárásában, s ez még egyáltalán nem minden. Ötven évvel ezelőtt született Alsó- zsolcán, ott járt általános iskolába is, ám tervei hamar a városba szólították, illetve Perecesre, ahol 1959-ben vájártanuló lett. Ezt a miskolci bányaipari technikum elvégzése követte. így került műszaki beosztásba Erenyőbá- nyán. Majd kilenc évet töltött az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat tarcali üzemében bányaművelési és robbantásvezetőként. Ez utóbbi képességeit kamatoztathatta a vízlépcsőépítés munkálatai során, aztán pedig hazakerült Perecesre. Beruházási előadó az Áfornál, illetve létesítményi vezető. Ám azt utak gyakran visszafelé is vezetnek (nem hátrafelé), és megint a bánya következett: a Borsodi Tanbánya, ahol emlékezetes időszakot töltött. Párkányi Zsolt már a harmadik ciklusban képviseli a perecesieket a városházán. Egyet a tanácsi időkben, egyet a rendszerváltozás után, és most az újabb választásokon ismét rá adták a legtöbben a voksukat. A felelősség nagy, ma jól megfelelni a sokféle igénynek nagyon nehéz. Aki ezt szívén viseli, nem is számolhat szabadidővel. Pedig a család két ABC jellegű üzletben igyekszik helytállni, ellátni a perecesi terület lakóit élelmiszerekkel. S ebből a családfő sem húzhatja ki magát. Lánya pedagógus, férjnél van, fia végzős egyetemi hallgató a Miskolci Egyetemen, ahol mé- résautomatizlálást tanul. Ha már szó volt a szabadidőről, a perecesi patrióta megjegyzi, amikor megteheti, a Tiszára, a Sajóra megy halászni, illetve horgászni. Majdnem elfelejtett arcok Bíró István Miskolc (ÉM) - Az ismert szlogen szerint, akit elfelejtenek, vagy már nem emlékeznek rá, valahol meghal egy kicsit... Ez szerencsére nem vonatkozik Komlóssy Terire, a Miskolci Nemzeti Színház volt primadonnájára. Az operetteket kedvelő miskolci színházbarátok és színházba járók sokezres táborával együtt nosztalgiázzunk egy kicsit; hiszen az utóbbi években nemigen kényeztetik el őket, ami a műfajt illeti... • Bizony, a hatvanas években színházunk repertoárján 4-5 zenés színpadi mű is szerepelt, ezekből 2-3 nagyoperett volt. így nem csodálkozom azon, hogy a miskolci publikumot kissé lenéző hangsúllyal „operetteken felnőtt” közönségnek nevezik. Úgy érzem, ragaszkodásuk nemcsak a műfajnak, hanem a színészeknek is szólt. □ Úgy tudom, beugróként került Miskolcra és állandó tagként maradt itt. 9 Igen, 1951-ben a Fővárosi Operettszínházban játszottuk Miljutyin operettjét, a Havasi kürtöt. A darabban én a főszerepet, Vaszilinát alakítottam. Miskolcon is ugyanezt a darabot adták, a megbetegedett primadonna helyett kellett valakinek beugrani. Az akkori igazgató, Bozóky István megkereste telefonon Gáspár Margitot, a Fővárosi Operettszínház igazgatóját és segítségét kérte. Ő engem ajánlott. Nem kis izgalommal jöttem le, hiszen a közönség Nádassy Annát várta, erre megjelenek én, eleinte kínos csönd, súgás-búgás a nézőtéren: ki lehet ez az ismeretlen arc... és a belépőm után bejött a taps! Szerettem a beugrásokat. Ez adottság kérdése, igen nagy fizikai és lelki megterhelést, koncentrációt igényel. Segíteni a színházon, ha bajban van, tudni azt, hogy bizton számíthatnak rám - felemelő érzés. A beugrásokból a későbbiek során is bőven volt részem... □ Ezután került sor a szerződtetésére? • Igen, 1954-ben, a Csárdáskirálynő Szilviájával mutatkoztam be, már mint a színház tagja. Elsősorban operai szerepekre szerződtettek le, de ebből csupán a Pillangókisasszony Cso-csoszánja és a Bajazzók Neddája valósult meg. Viszont kárpótolt az operettirodalom gyöngyszemeiben játszott valamennyi szerepem. □ Ezeket felsorolni is nehéz... 9 A közönség valószínűleg még emlékszik a Zeng az erdőre, Leányvásárra, Mosoly országára, Cigánybáróra, Víg özvegyre, Cirkuszhercegnőre, Sybillre, Denevérre, Marica grófilőre és a kevésbé ismertekre, mint a Havasi szerelem, Krisztina kisasszony, Koldusdiák, Föredi komédiások... □ Bizonyára nosztalgiával gondol partnereire is... • A bonvivánok közül a kedves Simor Ottóra, Szabady Józsefre, Makay Sándorra, Kende- ressy Zoltánra és Szili Jánosra. Ő sajnos már nincs közöttünk. De íegkedvesebb partnerem úgy a színpadon, mint a magánéletben féljem, Fehér Tibor volt, mindenki Fehér Pufija, hiszen városszerte így ismerték őt. Sajnos, már 6 éve, hogy elvesztettem. □ Primadonna és buffókomikus házassága nem megszokott... 9 Igen, de nagyon szép volt. Veronika lányunk születéséről az egész város tudott, akkortájt a helyi lapban volt egy állandó rovat, az ötperces telefon, avagy a Gólya-gólya-gilice... férjem boldogan tudatta és osztotta meg örömét a publikummal, az újságolvasókkal. Veronika azóta Budapesten elvégezte a Zeneakadémiát, harmonikus házasságban él, két tündéri unokával büszkélkedhetek. Kell-e ettől nagyobb boldogság? □ Hogy telnek nyugdíjas napjai? • Már 25 éve nem vagyok színpadon, utolsó szerepem a Mária főhadnagy Antóniája volt, ezzel búcsúztam a kedves közönségtől, akinek szeretete sokat segített a pályámon. □ Csak a színpadtól búcsúzott, hiszen városunkban és megyénkben gyakran találkozhattunk önnel, tehát tovább dolgozott... 9 A színi pályát saját kérésemre hagytam abba, de szerettem volna tapasztalataimat továbbadni, a szívemhez igen közelálló amatőr,zenei nevelés ügyét gondozni. így kerültem a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központba munkatársnak. Feladataim jelentős részét képezte a megyei és városi kórusversenyek, kórustalálkozók, zenei továbbképző tanfolyamok megszervezése. Gyerekek honi rajzasztala A család Zöld Ágika, hatéves miskolci kislány munkája AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1995. augusztus 29. • III. évf. 35. szám Közlekedési ismeretek felújítása Miskolc (ÉM - NJ) - Magyar- országon az úgynevezett úrvezetők számára nem kötelező a közlekedési ismeretek folyamatos megújítása, karbantartása, de nem ritkán háttérbe szorul ez a kisebb szállítási cégek hivatásos pilótáinak körében is. Az a teljesítménycentrikus világ, amelyben élünk, ezernyi más fontosabbnak tartott tennivalót helyez a közlekedés biztonsága elé. Ennek következményeivel aztán találkozunk is az utakon. Gyakran fel is merülhet bennünk a kérdés, hogy az elsőbbséget nem tisztelő, a kanyarodásnál szabálytalankodó mikor és hol szerezhette jogosítványát. De tegyük szívünkre a kezünket, vajon mi utána nézünk-e annak, mi változott a forgalom szabályozása körül túl azon, amit a televízióból, a rádióból, vagy az újságokból tudunk meg esetleg éppen véletlenül. Vajon hányunkban merül fel a gondolat, hogy jó lenne alaposan áttekinteni valamikor megszerzett tudásunkat, átismételni azt, ami nélkülözhetetlenül fontos. Vagy egy kritikus forgalmi helyzetben haj- lunk-e arra, hogy szakemberrel elemezzük, magunk voltunk a szabálytalanok, vagy éppen mások. Egyeztetve a Megyei Balesetmegelőzési Bizottsággal tervezett programját ezekre az ismereti fehér foltokra építi az egyik miskolci gépjárműoktató Bt. Varga Gyula és Lassú László arra adták a fejüket, hogy szeptember 9-től minden hónap második szombatján 8-12 óráig ingyenes szabályismereti órákat adnak az érdeklődők számára, illetve készen állnak arra, hogy baleseti elemzéseket folytassanak a hozzáFotó: Farkas Maya juk forduló autósok, motorosok, teherkocsi-vezetők aktív részvételével. Az ismeretek felújítására szerintük azért van szükség, mert az utóbbi időben erősen beszűkültek az oktatás tárgyi, anyagi feltételei és csak igen kevesen veszik a fáradságot, hogy errodálódó, fogyó közlekedési ismereteiket szembesítsék a ma megkövetelhető kötelező KRESZ-anyaggal. Ezért azt szeretnék, hogy amíg ők szabad idejüket áldozzák a balesetek csökkentése érdekében a várható hallgatóságra, a városból, vagy a város környékéről sokan hasonlóan járnának el és felkeresnék őket a Győri kapu 149. szám alatti irodájukban (Kerek nap ABC épülete). Tervek között szerepel, hogy a beszélgetés, a kölcsönös ismeretátadás után ki-ki tesztet töltene ki, hogy értékelhesse magát, hol is tart. Mi is műveljük a kertjeinket Ismét aktuális beszélni a parlagfű pollenjéről (5. oldal) _A TARTALOMBÓL Iskolakorszerűsítés Már a nyár közepén megkezdődött a kisgyőri iskola termeinek felújítása, az intézmény fűtésének korszerűsítése, egy önálló vizesblokk létesítése. A helyi vállalkozók, az önkormányzat műszaki csoportja jól előkészítette a munkákat, és csak így válhat valóra a zavartalan tanévkezdés szeptember elején, tudtuk meg a polgármestretől, Kovács Károlytól. Ottjártunk alkalmával azt láttuk, hogy megújulnak a majd hetvenéves iskola belső falai, az ablakokat, ajtókat megszabadították a nyolc-tíz rétegű repedezett festéktől. A felújításban résztvevők elmondták, a kisgyőri gyerekek kíméletesen koptatják az alma matert, ám a mostani felújításokra már múlhatatlanul szükség volt. (2. oldal) Táborzárások után Minden évben megrendezték a vasutasok gyermektáborát Szentiéleken, és ez így volt az idei nyáron is. Jöttek a tanulók az ország legtávolabbi csücskéből éppúgy, mint Miskolcról, vagy Ernődről. Most is, mint máskor, igaz barátságok szövődtek a kimerítő túrák során, melyek zárása valamennyi esetben egy remek vacsora volt. Felejthetetlen bográcsgulyás-kanalazások, pa- lacsintaevő-versenyek is részei voltak az idei nyári tábor élményekben rendkívül gazdag programjának. (2. oldal) Gépi adatszolgáltatás A város könyvtárai az elmúlt évek során kénytelenek voltak szembenézni a valósággal, hogy a támogatásukra fordítható összegek fokozatosan beszűkültek. Ez azonban nem jelentette minden estben a visszalépés kényszerét, sőt ez idő alatt számítógépes adatszol- gálatásra is berendezkedtek, újabb és újabb támogatókra találtak. (3. oldal) 4 Nem kötelező a jogosítvánnyal szerzett tudás karbantartása
