Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-04 / 182. szám

10 ESZAK-MAGYARORSZÁG Mozaik - Hirdetés 1995. Augusztus 4»« Péntek Gondolatok az edelényi kulturális életről és a könyvkiadásról A magyar kultúra s közelebbről a könyv­kiadás nehéz időket él át: gyors tempó­ban halad az ellehetetlenülés felé. Saj­nos, reformkori nagyjaink - Széchenyi, Wesselényi, Eötvös - gondolataitól fény­évnyi messzeségbe kerültünk: „a nemzet felemelkedése elképzelhetetlen a kultu­rális felemelkedés nélkül.” Az ő felisme­résük helyességét az elmúlt évtizedekben egyes ázsiai országok példája ékesen iga­zolta. (Japán, Taiwan, Dél-Korea, Hon­kong.) Ott a nemzeti jövedelem miénket sokszorosan meghaladó százalékát adták a művelődésre. S az eredmény mindenki előtt jól ismert! A mostani rendkívül nehéz kultúratá­mogatási feltételek között éppen ezért örömmel üdvözölhetjük az alig tizenegy- ezer fős kisváros szép példáját. Az 1987- ben indult Edelényi Füzetek-sorozat 10. száma is elhagyta a városi könyvtár nyomdáját. Mielőtt azonban a szép és igényes so­rozatot bemutatnánk, szólnunk érdemes azokról a háttértényezőkről, amelyek az ottani gazdasági nehézségek ellenére is kulturális pezsgést eredményeztek. Mert mi másnak nevezhetnénk már önmagá­ban azt a tényt, hogy szerény „tájház” né­ven igazi múzeum létesült igen rövid idő alatt. A kisnemesi épületegyüttes megvá­sárlása az akkori városi tanács érdeme (1987). Múzeummá azonban egy lelkes kulturális mindenes éjt-napot eggyé tevő szorgalmas gyűjtőmunkájának eredmé­nyeként válhatott. A tájház helyt adva a Városszépítő Egyesületnek igazi, sugárzó fókusza lett az edelényi művelődésnek. Különösen attól az időtől, - amikor előbb a városi könyvtár, majd a rendezvé­nyek házának igazgatója lett Laki Lu­kács László - igen színvonalas kulturális események tanúi lehettek az érdeklődők. Az évi programok csúcspontja a kulturá­lis hét, különösen figyelemreméltó. Or­szágos hírű tudósokkal, írókkal és a tér­ségben születettekkel egyaránt megis­merkedhetett a város. (Még a Muzsikás együttes is tartott táncházat a tájház csűijében, híveket szerezve zenei- és táncanyanyelvünknek, de bemutatkoz­tak a debreceni egyetem néptáncosai is a Lajtaija együttes kíséretében.) Biztosan állíthatjuk - a kilencvenes évek vidéki kisvárosainak gondjait is­merve, hogy az edelényi kulturális élet páiját ritkító. Az Edelényi Füzetek-sorozatot 1987- ben Slezsák Imre igazgató úr indította. Lelkes gyűjtőmunkája nyomán adta köz­re „Edelény és környéke” címmel azt az imponáló helytörténeti adattárat, amely kitűnően szolgálhatja a környék iskolai nevelése mellett a felnőttek lokálpatrio­tizmusának az erősítését. (1. szám) Másodikként Béres János tanár úr több évtizedes népdalgyűjtő munkájának eredményeként „Kiöntött a Bódva vize messzire...” című könyve jelent meg (1988). Közkinccsé tette mindazt, amit nagyszerű kórusvezetőként felhasznájt a „tiszta forrásból”. A rendszerváltás után következő négy évben felgyorsult a könyvtár kiadói tevé­kenysége, hiszen újabb nyolc kötet hagy­ta el a nyomdát ez év márciusáig. A sort Kis Benedek János-két világhá­ború között megjelent rövid Edelény-mo- nográfiájának hasonmás kiadása követte (1990. 3. szám), amely ritkaság jellegénél fogva szinte teljesen hozzáférhetetlen volt. A város múltjának megismeréséhez ma is nélkülözhetetlen alapmű. A közön­ség érdeklődését jellemzi, hogy nagyon gyorsan felvásárolták. A történelmi, ze­nei munkák után nemes célt követve az Edelény környéki, illetve a városhoz kö­tődő költők népszerűsítésére vállalkoz­tak. így pályatársai (Buda Ferenc, Raffai Sarolta, Fecske Csaba, Cs. Varga István) mutatták be a Szalonnán élő Kalász Lászlót, akinek egyben közzétették a tel­jes bibliográfiáját is. 5. szám (1993) A 4. és a 6. számban pedig Demjén Ist­ván és Fecske Csaba verseit olvashatjuk (1992). Megemlékeztek a kevesek által ismert kapcsolat jegyében „Edelény, hol­tig hű szerető” címmel a városhoz kötődő költőóriásról, Reviczky Gyuláról (7. szám, 1993). (Slezsák Imrét a sorozat­szerkesztésben az 5. számtól Laki Lu­kács László követte.) A 9. számban Edelény híres szülötté­nek, a miskolci bölcsészegyesület lelkes szervezőjének gazdag életművét repre­zentáló bibliográfiát tették közzé (Gyár­fás Ágnes). S végül a 10. kötet ismét a város múlt­jába enged bepillantást. Az Edelény mai határában fekvő Császtván birtokos, or­szágos hírű Lónyay családra hívja fel a fi­gyelmet. A család leghíresebb tajga, László gróf, reformkori politikus 1865- ben Császtván lett eltemetve. Az Edelényi Füzetek A/5-ös méretben készültek. Értéküket tartalmuk mellett növeli, hogy az 5. számtól igen ízléses ti­pográfiával készültek, s gyakran illuszt­ráltak korhű képekkel, rajzokkal, met­szetekkel. A megyénk sajtótörténetének értékes, becses darabjai. Olvasásuk, tanulmányo­zásuk iskolástól a nyugdíjasig javasolha­tó. Az edelényi városi könyvtár a sorozat mellett egyéb könyvek kiadására is vál­lalkozott. így többek között az Ároktő mo­nográfiáját, a Koncz Sándor-emlékköny- vet, az I—II. Világháborús edelényi visszaemlékezéseket is megjelentették, így igazi könyvkiadói műhelyként tart­hatók számon, s a mostani nehéz idők­ben, s példaként szolgálhatnak mások számára. A lelkes, hivatásszerető népművelők lehetetlent nem ismerő fáradozása néha csodákra képes. Edelényben végül is ez történt. Varga Gábor főiskolai tanár Ufót láttak az Andok lábánál Buenos Aires (MTI) - Narancssárga fé­nyű, nem azonosított repülő tárgy közelí­tette meg az argentin légitársaság Bue­nos Aires és Bariloche között közlekedő esti járatát akkor, amikor a Boeing 727- es éppen megkezdte a leszállást a barilo- chei repülőtérre. A pilóta, hogy elkerülje a tárggyal való ütközést, megszakította a leszállást és körözni kezdett az Andok lá­bánál fekvő város fölött. Az ismeretlen tárgy a gép jobb oldala mellett repülve követte. Ugyanakkor a barilochei repülő­teret energiával ellátó transzformátorál­lomáson üzemzavar következett be; a re­pülőtér és a város négy percre sötétbe bo­rult. A repülőtér személyzete a tartalék­energiaforrást indította el, hogy a gép le tudjon szállni, amit az tízperces körözés után rendben meg is tett, fedélzetén 102 utasával. A barilochei repülőtér parancs­noka, Jorge Luis Oviedo őrnagy megerő­sítette, hogy a toronyból is látták, amint egy ismeretlen tárgy megközelíti a repü­lőgépet, amikor az mintegy 1600 méter magasságban közeledett a repülőtérhez. Jorge Polanco, az utasszállító pa­rancsnoka kijelentette: „Amit láttunk, az nem repülőgép volt. Semmihez sem ha­sonlítható, ami az általunk ismert fizikai , törvényeknek megfelel.” Ugyanezt erősítette meg a csendőrség kétmotoros repülőgépének pilótája és másodpilótája, akik ugyancsak a légtér­ben tartózkodtak leszállásra várva. Ru­ben Cipazük, a csendőrgép főpilótája megfigyelte a narancssárga fényű tár­gyat, amint az megközelítette a Boeing 727-es utasszállítót, négy percig követte a köröző gépet, majd nagy sebességgel el­tűnt a közeli magas hegy irányában. Brüsszel (MTI) - Európai erdőségeinek harmadában volt kimutatható a kártevő rovarok, különböző gombák, erdőtüzek, a légszennyezés és a szélsőséges időjárás okozta károsodás — derül ki az Európai Unió és az ENSZ által közösen készített, 1994-re vonatkozó tanulmányából. A je­lentés készítői szerint Európa faállomá­nyának 26,4 százaléka esetében „szem­mel látható károsodás” tapasztalható. Egy hasonló tanulmány 1993-ban ezt az arányt még 22,6 százalékra tette. A jelentés az éghajlati viszonyokat, a fertőzéseket, az élősködő gombákat, az erdőtüzeket és a levegő általános szeny­nyezettségét tette felelőssé az erdők álla­potának romlásáért. A vizsgálatot végző szakemberek ki­mutatták, hogy a tizenkét legfontosabb fafajta esetében - a fenyő kivételével - a károsodott erdőrészek aránya folyama­tosan emelkedik. A kelet- és közép-euró­pai térségben az erdőterületek szennye­zettsége több helyütt messze meghalad­ja az elfogadható mértéket. A 32 európai országra kiterjedő vizsgálat szerint a legrosszabb helyzetben tavaly Csehor­szág fái voltak: a faállomány 60 százalé­ka mérsékelten, vagy ennél nagyobb mértékben károsodott. VÁLASSZON IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy 11/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 19* % Összesen évi 29* % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 27* % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27,5*% Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. * megemelt kamat _ R] lű öl Budapest Bank Rt. Végveszélyben az európai erdők

Next

/
Oldalképek
Tartalom