Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-29 / 203. szám
8 Z Itt-Hon 1995. Augusztus 29., Kedd „ZEMPLÉNI PORTRÉ ____ R ihmer Antal Sátoraljaújhely (ÉM - LGY) - Családja a Szepességből származik, előne- vük Granasztói. Híres rokona Rihmer Béla, aki a János Kórházban a magyar urológia kialakításánál bábáskodott. Granasztói Rihmer Pál a másik neves előd, ő irodalmi és építészi munkásságával hagyott nyomot a magyar kultúrtörténetben. Rihmer Antal Pécsváradon nőtt fel, apai ágon mindenki jogász volt a családjában. Jogász, vagy orvos? Ez volt a kérdés az ő pályaválasztásakor is, hiszen a pécsi egyetemenezt a két szakmát lehetett tanulni. O, a legidősebb fiú az orvosit választotta, egyik öccse, Zoltán követte példáját, másik öccse, István jogász lett. A két orvos ideg-elme szakon szakvizsgázott. Öccse az elmegyógyászat mellett döntött, ma országos hírű szakember Lipótmezőn. Őt az ideggyógyászat bűvölte el, mert ez az orvosi szak annyira logikus, hogy csak a matematikához lehet hasonlítani, az idegbetegségek komputerrel szimulálhatok. Egy a titka a jó ideggyógyásznak: kőkeményen meg kell tanulni az alapokat. Harmincöt éves koráig a pécsi klinikán dolgozott, professzora, Kömyey István gondoskodott az alapok lerakásáról. Környey az idegsebészet hazai úttörője volt. Osztályvezetővé nevezték ki a szigetvári kórházban, de Pécs közelsége miatt nem igen volt mód a kibontakozásra. Ideg-elmegyógyász feleségével, Kamiss Zsuzsával kapva kaptak az alkalmon, amikor meglátták a pályázatot: Sátoraljaújhelyen idegosztályt kell szervezni. Ideköltözésük után épült az a kórházi pavilon, amelyben az idegosztály is helyet kapott, így lehetőségük volt, hogy beleszóljanak az építészeti tervekbe, a berendezésbe. Rihmer főorvos úr mostanában a lakosság szociális körülményei miatt nyugtalan. Drágállják az emberek a gyógyszert, amit felír. Vannak betegei, akik azt mondták, ha a halál és a drága gyógyszer között kell választani, akkor inkább a halál... Tizennégy éve élnek a városban. Házat építettek a Kopaszka dűlőben. A ház, a kert, a környezet ideális a két orvos kikapcsolódására. Sátoraljaújhelyen már úgy kalauzolják a messziről jött kollégákat, mintha mindig is itt éltek volna. Lakodalmas szilke, tőc, komacsésze Paraszti konyhaeszközök a Bodroközben (EM) - A régi paraszti konyha - vagy ahogy nálunk a Bodrogközben mondták: a pitvar - bútorzata nagyon szerény volt. A falon a Sárospatakról vásárolt úgynevezett pataki tányérok szolgáltak díszül. A konyha elképzelhetetlen volt a búbos kemence nélkül, ami többféle célt szolgált. Ennek tetején főztek, de ennek padkáján aludtak a gubában a gyerekek. A kemencének volt egy elkeskenyedő része, ezt volt a tőc, ami szék helyett szolgált. Egy másik fontos hely a mestergerenda volt, ami a polcot, szekrényt is helyettesítette. Rajta a könyvtől kezdve a szappanig sok használati tárgyat helyeztek el. Az asztal alatt a vizeslócán állt a vizeskupa, amely fából készült. Vászonkendővel takarták le. Az edények cserépből voltak, ezekért terményt, dohányt adtak. Nagy ekhós szekerekkel hozták a szilkéket, tálakat Rimaszombatról, a tányérokat Patakról. A tálakat, szilkéket a kemencepadkára tették, a rózsás tányérokat a falra akasztották. Voltak olyan edények is, mint például a lakodalmi főzéskor használt 50 literes főzőszilke, amelyek a padlásra voltak feltéve. A kisgyereknek külön tányérja, szilkéje volt, a többi edényt közösen használták. A borsot gömbölyű fából faragott, románccsal ellátott törőben törték. Krumplitörésre olyan fát használtak, aminek még megvolt a gyökere, és ezzel a gyökérrel törték. A mákot a balta fokával törték meg. A mezőre a vizet cserépkorsóban hordták. Az ételhordó szilkét az úgynevezett kantárban vitték a ha(ÉM) - Ugyebár könnyű dolgunk van: a meteorológus előre jelzi, milyen időre lehet számítani, mikor kell esőre várni, vagy mikor remélhetünk szép napsütést. Igen ám, de a régi korok földművese nem támaszkodhatott az időjárásjelzés előrelátásaira, ő kénytelen volt saját tapasztalata, saját megfigyelése alapján kikövetkeztetni, hogyan is alakul bizonyos évszakokban az idő. Reguláit, észrevételeit hosszú évtizedek meglátásai nyomán alakította ki, és jórészt csalhatatlanul, még ma is érvényesek ezek az előrelátások. tárba. A kantárt szövött madzagból készítették. A komacsésze porcelánból volt: kétfülű edény, abban vittek a betegágyas anyának enni. Fából volt a fejőszilke is - a rocska -, vagy ahogy ma is mondják nálunk: a zsojtár. Lakodalomkor az ételt nem tették külön tányérokba, egy tálhoz négyen-öten ültek. -A gombódát vagy más tésztafélét, káposztát a félhold alakú vag- dallókéssel vágták. Kenyérsütéskor faszakajtót, fateknőt használtak. A konyhában szabadkémény volt. Olajos mécsessel világítottak. A kemence kikerülésével a cserépedények használhatatlanná váltak, eldobták őket, esetleg a pádon porosodnak. (Forrás: Abaúj és Zemplén népéletéből)- A farkas midőn ordít, gonosz és rossz időt jelent. A fényes bogarak ha igen röpülnek, az árpa már megért. A fiilemü- le, midőn erősen énekel és keservesen, hamar tél lesz. A héják, midőn futkosnak az égen és játszanak, tiszta időt éreznek. A víz, midőn igen kék, al- szelet várj; ha pedig fekete, földszelet várj. Bagoly, esős időben ha kiált, tiszta időt jelent. Felleg, ha még nem oszlott és zúgással jő, mely zúgás egyaránt van, mintha bőgne: záport és mennydörgést hoz. Legyek, ha erősen mardossák a szemedet és a szádat, erős záporesőt jelent. Ha zúgás van, szelet jelez. Ha a felleg bőgve jő... Gyerekek honi rajzasztala Tornázásunk. Varga Tamás 6 éves, sárospataki ovis rajza. (Bal oldal) Láttam a szivárványt! Molnár Anita 7 éves, sátoraljaújhelyi ovis rajza. AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI MELLÉKLETE • 1995. augusztus 29. • III. évf. 35. szám Vízimalom, kendertörő, tájház Megszerezhető a monoki kastély és a regéci várdomb is , % s / í A,/ á i A regéci vár romjai Fotó: ÉM-repró (EM - KL) - Ha nem is egyedülállóan sok, de azért jelentős egyházi és világi műemlékkel rendelkezik megyénk. A rendszerváltást követően megjelent egy rendelet, amely tételesen felsorolta azokat a kastélyokat, műemlékeket, amelyek tartós állami tulajdonban maradtak. A közelmúltban egy újabb, 51/95. kormányszámú rendelet módosította ezt a listát. Ennek a melléklete öt olyan műemléket sorol fel megyénkben, amelyek önkormányzati tulajdonba adhatók. Ezek közé tartozik a dél-bükki részen fekvő Kács községben található vízimalom és kendertörő. A Kács patakra épített, annak vizét felhasználó malomépületet korábban rendbe tették, s az szinte működőképes állapotban maradt fenn, egyként ama sok közül, amely a dél-bükki patakok mentén hajdan települt és működött. A „szabad listára” tett műemlékek között két kastély is szerepel. Az egyik a Kossuth szülőfalujának jelentős műemléke, az egykori Monaki család várkastélya, amelyet többször átépítettek, illetve rendbe tettek. A XIV. századbeli gótikus várkastélyt később reneszánsz, majd utóbb klasszicista elemekkel bővítették. Erdőfal övezi, s a szomszédságában lévő barokk gazdasági épület népi műemlék. A másik jelentős kastély- épület a boldogkőváraljai Péchy-Ziczhy kastély. A nagyméretű barokk kastély egészségügyi feladatot lát el. A megye zempléni részén, Füzér községben lévő szlovák tájház is megigényelhető az önkormányzat részére csakúgy, mint az ugyancsak zempléni részeken lévő regéci várdomb. Jó ütemben épül a gimnázium Remény van a jövő évi szeptemberi kezdésre <3. oldal) _A TARTALOMBÓL Még tart a nyár - veszélyesek a vizek A meteorológiai feljegyzések óta még nem mértek oly hosszan tartó, forró nyarat, mint az idei. A folyók, tavak továbbra is csábítják a fürdőzőket, és a vizek továbbra is veszélyesek, áldozatokat szednek. (2. oldal) Felújították a templomot Taktaszadan a hívek valamint a Műemlék-felügyelőség anyagi támogatásával felújították a 200 éves református templom külsejét. A tervek között az orgona felújítása is szerepel. (2. oldal) Egy hét tánc Sátoraljaújhelyen, illetve számos környékbéli településen ismét nagy sikerrel rendezték meg a nemzetközi szövetkezeti néptáncfesztivált. A fesztivál szereplői egy hétig táncoltak. (4. oldal) Erős akarattal A szerencsi szociális otthonban dolgozik egy fiatal ember, aki mozgáskorlátozott lévén, máris sok rosszra emlékezhet. Erős akarattal azonban megtalálja a helyét. (4. oldal) Műveljük kertjeinket A parlagfű éppen ezekben a napokban éri el teljes fejlettségét, így különösen sok gondot, bajt okoz. Tüsszögtet, könnyeztet, de sajnos tüdőasztmát is kifejleszthet. Felismeréséről, a védekezés módjáról írunk lapunkban. (5. oldal) Aforizmák a Bibliából „Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, / s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.” (Si- rák 20,6) „A vas keménységét a tűz próbálja meg, / a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő.” (Sirák 31, 26) „Kár csak bort inni és ugyanígy tisztán vizet is, hiszen a bor vízzel keverve kellemes, így szerez élvezetet.” (2 Mák. 15,39) „Ezután ne'csak vizet igyál, hanem - gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel - élj egy kevés borral is.” (1 Tim. 5,23)
