Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-19 / 195. szám
Augusztus 19., Szombat ÉM> ünnep ÉM-hétvége III Aranyvonat hozta Miskolcra a Szent Jobbot Az első magyar király, István — szentté avatásakor — 1083-ban felnyitott székesfehérvári sírjában a jobb kezét teljes épségben találták. E szent ereklye megőrzésére alapította I. László királyunk Bihar vármegyében a szentjobbi benedekrendi apátságot. Hajdú Imre A Szent Jobb a török uralom idején előbb Boszniába került, később a raguzai domonkosok őrizték. Mária Terézia - a jezsuita történészek kezdeményezésére - az ereklyét visszaszerezte a raguzai- aktól, és előbb Schonbrunnba, majd Pannonhalma érintésével Budára szállíttatta, ahol az úgynevezett Zsigmond-kápolnában őrizték 1944-ig. A menekülő nyilasok a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is Nyugatra vitték. Onnan, Mindszenty hercegprímás kérésére az Amerikai Egyesült Államok illetékesei 1945. augusztus 20- án visszaadták nemzetünk eme jelképét. Augusztus 20-i nemzeti ünnepünk kiemelkedő eseménye immár 1891 óta a budapesti Szent Jobb- körmenet. Ilyenkor hívek ezreinek kíséretében hordozzák körbe a fővárosban e féltett ereklyét. Egyszer azonban elhozták e kincset megyénkbe is! Pontosan 1938. július 4-én. Ebben az évben - májusban - rendezték Magyarországon az eucharisztikus világkongresszust, s ebben az évben volt szent királyunk halálának 900. évfordulója is. Ebből az alkalomból országjárásra indult a Szent Jobb. Hazánk 19 városába vitte el az Aranyvonat, amelynek díszkocsiját a MÁV 110 ezer pengős költséggel készíttetett el. Ennek az országjárásnak keretében 1938. július 4-én a reggeli órákban Nyíregyháza felől érkezett az Aranyvonat mai megyénk területére. Tokaj, Tárcái, Me- zőzombor érintése után az első megállóhelye 9 óra 47 perckor a szerencsi pályaudvar volt. A Szent Jobbot nagyszámú zempléni közönség várta. A Himnusz eléneklése után a vármegye képviseletében Fáy István főispán fejezte ki hódolatát. Rövid ideit tartózkodott az Aranyvonat a szerencsi állomáson, ezalatt a jelenlevő közönség egyházi énekeket énekelt. Zemplén vármegye tíztagú küldöttsége ezután felszállt a vonatra, s az továbbindult következő állomására, Miskolcra. A Szent Jobb miskolci dia- dalútjáról teijedelmes tudósításokban számoltak be a korabeli lapok. A Katolikus Ösvény című társadalmi hetilap tudósítója Schirilla László éppen kezdte beszámolóját: „Az első magyar királynak, apostolnak és szentnek, Szent Istvánnak csodálatosan reánk maradt ereklyéje, a Szent Jobb országjáró útján eljött Miskolc falai közé. Ez a szegény, sokat szenvedett város egy csodálatos délelőttre pompába és díszbe öltözött; ifjak és öregek, főrangúak és egyszerű közemberek beláthatatlan tömegekben sereglettek össze.” A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap másnapi tudósítása szerint mintegy 80 ezer ember vett részt a miskolci ünnepélyen. „Tíz óra 38 perc. Eles kürtszó harsan. Néma csend követi a várakozás zsongását, majd a kanyarban megjelenik az Aranyvonat fehér kettős keresztes mozdonya. Felcsendül a Himnusz... Fotó: Megyei Levéltár Lassan, méltóságteljesen gördül a Gömöri pályaudvarra az Aranyvonat” - írta a hajdani tudósító. A Gömöri pályaudvaron jelen volt mindenki, aki akkor számított valakinek Borsod-Gömör vármegyében, illetve Miskolcon. S persze voltak itt más- felőlről mások is. Abaújból, Zemplénből, előkelőségek és egyszerű emberek, idősek és fiatalok, céhek és egyesületek képviselői, ki-ki a maga ünnepi viseletében. „Tizenegy óra is elmúlt, amikor a Szent Jobb, a színpompás körmenetben megkezdi diadalútját Miskolc város ünnepi díszbe öltözött utcáin. Zengenek, zúgnak a miskolci harangok, és amerre elhalad a menet az út két szélén, fekete, sűrű tömeg, ember ember mellett, ezrek, tízezrek állnak ünneplő néma csendben... A Szent jobb a népkerti sporttrelepen Végig a Zsolcai kapun a Liechtenstein-, a Széchenyi-, a Szemere-utcan át fényes diadalmenet volt a Szent Jobb útja.” - irta a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap. A körmenet a népkerti sporttelepre tartott, ahol a pálya közepén - erre az alkalomra épített - hatalmas díszsátor várta az ereklyét. Útközben a tömeg megállt egy rövid időre a Népkertnél, az országzászló előtt. .Egy pillanatra megpihent a birodalmat alkotó Szent Jobb, a csonkaságunkat jelképező, félárbocon lengő Országzaszló előtt.” A népkerti sporttelepen a díszsátorba elhelyezett Szent Jobbhoz elsőként Papp Antal cysicusi címzetes érsek, a miskolci görög szertartású apostoli adminisztrátor, tapolcai apát járult. „...lilapalástos alakja odaroskad a Szent Jobb elé az imazsámolyra. A betegségéből felépült ősz érsek csendes, majd mindig erősödő hangon, a Szent Jobb fenségéhez és méltóságához illő gyönyörű imát mond.” Az érsek után vitéz Görgey László felsőházi tag lépett a szónoki emelvényre. Beszédét hangszórók közvetítették a pályán kívülre is. íme néhány gondolat ünnepi beszédéből: „Ma, ez ünnepi napon, nemcsak itt Miskolc- nak, mely város címerében őrzi a szent király arcmását, nemcsak Borsod-Gömömek, Abaúj-Tomá- nak és Zemplénnek, melyeknek küldöttségei kö- rülállják ez emelvényt, területeit lengi át a Szent István emlékezetéből kiáradó történelmi erő, hanem ennek nem állja útját új országhatárok semmiféle sorompója sem, mert mint a rádió villamoshulláma, úgy repül a levegőn keresztül a Kárpátok medencéjében mindenfelé, hol magyar szivek dóbognak.” Az ünnepi beszéd után a körmenet résztvevői vonultak el a Szent Jobb előtt. Előbb az előkelőségek, a küldöttségek, majd a nagyközönség. Fél háromig volt közszemlére kitéve a Szent Jobb a nép- kerti sporttelepen - közben a vendégek és a város előkelőségei az erre a napra megnyitott Korona Szállóban közös ebéden vettek részt -, azt követően díszkocsira emelték a szent ereklyét, s visszaszállították az Aranyvonathoz, mely időközben áttolatott a Tiszai pályaudvarra. Ott már nem volt hivatalos ünnepség, ennek ellenére itt is nagy tömeg gyűlt össze. Virág- és lobogóerdő borította a nagycsarnokot, hol vitéz Borbély-Maczky Emil főispánnal az élen úgyszintén jelen voltak a megye és a város előkelőségei. „Az Aranyvonat három óra 15 perckor lassan, csendesen megindul. A díszszázad feszes vigyázzban tiszteleg az ereklye előtt. A katonazenekar a Himnuszt játssza. Egyszer, kétszer, háromszor, amíg az Aranyvonat utolsó kocsija is eltűnik a kanyarban, hogy folytassa diadalútját Mezőkövesdre majd Egerbe.” Hajdú Imre A részletekben sok a talány, sok a homály. Vak ember módjára, bizonytalan járással, tapogatva vizsgáljuk a múltat, miközben mindennél nagyobb vágyunk a ma már elérhetetlen: a részletek igazsága. Az egésszel hál’ istennek nincsen baj! Az egészben nincs talány, nincs kétely. Valóság volt Ó, létezett, mi több, nagy volt O a létezésben, léte tetteiben. Olyannyira nagy, hogy maradandó lett, híre, neve ércnél maradandóbb Királynénk volt, méghozzá a legelső, e ködbe veszett életraj- zú szent asszony: Boldog Gizella. Pontosan nem tudjuk mikor született, férjhezme- nésének hiteles időpontjáról is vitatkoznak a történészek. Elveszett a múló idő ködében gyermekeinek pontos száma is, s mai napig polemizálunk rajta, hogy hol hált meg és hány esztendős korában. Mellékesek. Mármint e részletek. A születés ténye a fontos, s nem az, hogy ez 980 körül, vagy egész pontosan 985-ben történt e. Ez vonatkozik a szent királyunkkal kötött házasságának időpontjára is. Nem mindegy, hogy 995-ben, 996- ban, netán 1000 után történt? A házasság ténye, egész pontosan ennek a házasságnak a ténye a döntő. Az a tény, hogy Civakodó Henrik bajor herceg és Welf Gizella burgundi hercegnő leánya, a későbbi II. Henrik német-római császár testvére - aki nevelője Szent Wolfgang bencés szerzetes hatására egész kora gyermekkorától Isten szolgálatára, kolostorba készült - végül hallgatott Szent Adalbert püspök tanácsába, aki értésére adta a földi szolgálat lényegét. Vagyis, hogy jobban tetszik Istennek, ha közre- aiűködik egy nép megtérésében, mintha kolostori elvonultságban él. S ez a gyermeklány hallgatott a tanácsra,'s vállalta a sokkal nehezebbet. Hazáját, rokonait elhagyva vállalta a „barbár herceget”, vállalta e barbár országot. Jött társnak, jött segítőnek, jött szolgálatra. Vállalta, amit rámért a sors. Vállalta a honvágyat, vállalta gyermekei halálakor érzett szörnyű fájdalmat, tűrte István halála után a megaláztatást. Több mint négy évtizedet élt közöttünk, s mint hitvestársnak része van az államalapításban, a rendben, a kialakult új világban. Azzal, hogy vállalta e házasság kötelékét, a XI. századi bizonytalan helyzetű magyar nép számára, a legnagyobbat adta: békét nyugat felől. Gizella a krónikák hézagos, sejtető információi szerint példás feleség volt. Istvánhoz fűződő viszonyát a kölcsönös nagyra becsülés, a gyengéd megértés és tapintat jellemezte. A krónikás magasztalja vallásosságát, szelídségét, bőkezűségét, jótékonyságát és vendégszeretetét. Bajor volt, talán meg is maradt annak mindvégig, de itt nálunk, István mellett, a közel fél évszázad alatt magyarrá is lett. Főleg tettei tették azzá! A kolostor, amelyet Veszprémben alapított, kézimunkái, melyek miseruhák, palástok ékei lettek, a már magyarnak született gyermekei, kik közül név szerint csak Ottót és Imrét ismerjük, s az a támasz, amelyet feleségként, társként Istvánnak mindvégig nyújtott. Gyerekkorában - mint már említettem - kolostorba készült. A sors úgy hozta, hogy ez a kolostori élet élete alkonyán jött el. Az utódkirá- lyocskák, Péter és Aba Sámuel sok-sok megaláztatása után (nemcsak bevételeit csökkentették, hanem fogságba is ejtették) végül is visszatért hazájába, s Passauban belépett a bencés nővérek niedernburgi kolostorába. E kolostort bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapította. Gizella itt sem lett más. A zárda vezetésében szerény volt, nővértársait minden fennhéjázás nélkül, szeretettel kormányozta. Passauban hunyt el, s a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra. (Egyes történészek máig állítják, hogy Veszprémben hunyt el, vagyis nem hagyta el az országot.) Mindenesetre passaui sírján kőbe vésett írás tudatja: itt nyugszik Gizella. A dátum 1095-öt jelez, ezek szerint 115 éves volt, mikor az Úr magához szólította. Sokan úgy vélik, e később odakerült sírkövön a kőfaragó felcserélte az utolsó két számot. Némi támpontul szolgál a homályban, hogy e század 80-as éveinek elején egy müncheni egyetemi tanár anatómiailag megvizsgálta a sírban található csontokat, s azt állapította meg, hogy ez egy 75 év körüli magas termetű nő csontjai. Megjegyzem: Regensburgban, az Alte Kapelle nevű hercegi udvartemplom egyik falfestménye ábrázolja Gizella eljegyzését, s azon egy fejjel magasabb, mint leendő férje. No de ezek mind-mind mellékesek. Részletek. Az egész a fontos, az egész életmű, mely ködbe vesző részletekből áll ugyan össze, ám mégis napnál világosabb egésszé: történelmünk egyik legnagyobb nőalakja Boldog Gizella, Nem csoda, hogy halála után röviddel már szentként kezdték tisztelni az emberek. Bö1bo$ GirelU Isten szolgái, boldogok és szentek Beszélgetés P. Szőke Jánossal a szentté avatásokról Filip Gabriella P. Szőke János szalézi szerzetes 1994-ben tért haza Nyugatról, hogy itthon szolgálja egyházát. Jelenleg öt boldoggá avatási eljárás posztulátora. Mindszenty József, Scheffer János, Bog- dánffy Szilárd, Márton Áron és Romzsa Teodor ügyét képviseli. U Mi kell ahhoz, hogy valakit szentté avassanak? • Az első feltétel az életszentség híre. Nem képzelhető el, hogy egy bélyeggyűjtőszakkör tagjai elhatározzák: szentté avattatják az elnöküket. Mindenképpen arra van szükség, hogy a jelöltet a hívek a szentekhez hasonlóan tiszteljék, kéijék közbenjárását Istennél, imádkozzanak boldoggá avatásáért. Ha megindul az eljárás, melyet az illetékes egyházmegye kezdeményez, először meg kell keresnünk, hogy mi az életszentség hírének az alapja. Vizsgálnunk kell, hogy ajelölt, vagy ahogy mi nevezzük: Isten szolgája birtokában volt-e az isteni erényeknek, ezek: a hit, remény és szeretet, és ehhez jönnek még a sarkalatos erények, úgy mint: erősség, okosság, mértékletesség és így tovább. Ezt követően azt nézzük meg, hogy mindezt hősi fokon gyakorolta-e a jelölt. Az erények hősi fokon való gyakorlását bizonyítja, ha valaki a legmostohább körülmények között sem veszíti el a hitét. Például Mindszentynél is azt látjuk, hogy a fogságban, a megpróbáltatások közepette is erősen bízott Istenben. Tudta, hogy a fájdalom nemcsak az ő, hanem a magyar nép lelkiüdvét szolgálja. Akkor is erős tudott maradni, amikor a felkorbácsolt hangulatban azt kiabálta a tömeg: munkát, kenyeret, Mindszenty- nek kötelet. Ezek az esetek valóban megtörténtek, és a szemtanúk vallomásai alapján megállapítható az erények hősi fokon való gyakorlása. Mindszenty esetében eddig hetven tanút hallgattunk ki. Valamennyien eskü alatt tettek vallomást. Az elfogultság fel sem merülhet, hiszen azok is jelentkezhetnek, akik éppen az ellenkezőjét akaiják bizonyítani. Megkülönböztetetten kezeljük azok vallomásait, akik személyesen ismerték, nemcsak futólag, egy-egy főpapi mise alkalmával találkoztak vele, vagy mástól hallották, hogy Mindszenty jó vagy rossz ember volt. Vizsgálnunk kell bogy a jelöli, vog}> ahogy mi nevezzük: Isten szolgája birtokában volt-e az isteni erényeknek., ezek: a hit, remény és szeretet, és ehhez jönnek még a sarkalatos erények., ágy mint: erősség, okosság, mértékletesség és így tovább. □ Mindszenty kortársai még élnek, viszont a kassai vértanúk esetében hiába is keresnénk szemtanúkat. Ilyenkor mivel bizonyítják az életszentség hírét? • Áz újabb esetek mellett ott vannak a történelmi ügyek. Ez utóbbi esetben, tehát a kassai vértanúk szentté avatási eljárása során is a történelmi dokumentumok, a fennmaradt írások elemzése alapján történt az életszentség bizonyítása. □ A szentek nevéhez csodák is kapcsolódnak. Csak az lehet szent, akinek az életében valami csoda történt? • Valóban ez is feltétele a boldoggá, a szentté avatásnak... □ Boldoggá vagy szentté? • Régebben nem tettek különbséget a két fokozat között. Az arra érdemesek mindjárt szentek lettek. Most viszont szigorúbb az eljárás, és ez kifejeződik a kétféle szóhasználatban is. Az általunk benyújtott anyagot a Szentté Avatási Kongregáció megvizsgálja, esetleg újabb kiegészítéseket kémek, ha megfelelőnek találják az előterjesztést, vizsgálóbíró elé kerül az anyag, és végül a pápa mondja ki a végső szót. □ De a boldogoktól és a szentektől is elvárják a csodát? • Mindkét esetben szükség van a csodára. De ezt nem valamiféle bűvészmutatványnak kell elképzelni. Általában olyan gyógyulások tartoznak ide, melyeket nem lehet megmagyarázni természeti törvényekkel. De a csoda nem érkezik megrendelésre, ezért imádkozni kell. Éppen emiatt indítottuk el imahadjáratunkat is. Azzal segíthetik a hívek a boldoggá avatást, ha imádkoznak érte. □ Mennyi ideig tart. egy eljárás? • Ez nagyon változó. Ä kommunizmus idejében például remény sem volt arra, hogy itt bárkit is szentté avassanak. Viszont az adott történelmi helyzeten kívül az eljárás idejét befolyásolja a tanúkihallgatások hosszadalmassága, a szakértői vélemények elkészítése, a teljes anyag lefordítása érthető olasz nyelvre. Ehhez pedig pénz is kell. És nem kevés. De mindez ellenére sem mondhatunk le arról, hogy az egyház- és a világ- történelem számára megerősítsük ezeknek az embereknek a nevét. Persze nem szabad elvakultnak lennünk, Isten szolgáin kívül nagyon sokan áldozták életüket a keresztény ideálokért. Csak nem írták meg életrajzukat, nem emeltek számukra szobrot. Tulajdonképpen Isten szolgái csak mérföldkövek, ók állnak elől, de nagyon sokan sorakoznak föl mögöttük. Azért kell a példájukat felmutatnunk, mert az ó életükben kidomborodik és így jobban megfigyelhető, tanulmányozható az isteni dicsőség nagysága.
