Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-17 / 193. szám

1995. Augusztus 17«, Csütörtök ~ Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 _AZ OLVASÓ: a tűzoltók demonstrációjáról Bevonulósegély Miskolc (ÉM - KJ.) - Miskolcon tegnap és ma vonult be a soros nem­zedék a kötelező katonai szolgálat­ra. A bevonuló katonákat bevonulá­si segély illeti meg, s a sorozás idejé­re, az emiatt kieső munkaidőre is jár némi pénz - tudtuk meg Nagy Istvántól, a miskolci önkormányzat szociális osztályának csoportvezető­jétől. Bevonulási segélyt az kérhet, áld megkapta a behívót, azaz a bevonu­lási parancsot. Ezzel kell igazolnia a területileg illetékes önkormány­zatnál a járandóságra való jogosult­ságát. A segély minden bevonuló- nak jár szociális helyzetétől függet­lenül. Az egyedülállókat a minimál­bér 60 százaléka illeti meg, jelen esetben 7 ezer 320 forint. Akinek kiskorú eltartottja van, annak a mindenkori minimálbér teljes összege jár, ami most 12 ezer 200 fo­rint. Akkor is ennyi illeti meg, ha több gyermeke van. A bevonulási segélyre akkor is csak egyszer jogosult az érintett, ha tör­ténetesen többször hívják be. Aki bevonulása előtt elmulasztja igé­nyelni a pénzt, mindaddig pótolhat­ja ezt, amíg tényleges sorkatonai szolgálatát teljesíti. Ezt a tényt, il­letve azt, hogy még nem részesült segélyben, a hadkiegészítő parancs­nokságnak kell igazolnia. A kére­lemmel Miskolcon a polgármesteri hivatal szociális osztályához (Petőfi u. 39.) kell fordulni, más települése­ken élőknek a területileg illetékes önkormányzathoz. A sorozáson résztvevőknek is jár némi pénz. Egészen pontosan: „a megjelenési kötelezettség miatt ki­eső munkaidőre” óránként 72 forint 50 fillér. Hogy az általában 4-5 órá­ra járó néhány száz forintnyi összeget felvehessék az érintettek, szintén igazolást kell bemutatniuk az önkormányzatnál. A holland kapcsolat Miskolc (ÉM) - A KDNP-nek lehe­tősége van a Holland Keresztényde­mokrata Párttal történő kapcsolat kiépítésére. Ez a Kereszténydemok­rata Néppárt Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei elnökségének keddi ülé­sén hangzott el, ahol Sója Szabolcs elnök hollandiai látogatásának ta­pasztalatairól számolt be. Az elnök­ség megalakította a KDNP megyei szakbizottságait. A mezőgazdasági szakbizottság elnöke Rusznák Mik­lós országgyűlési képviselő, a kül­ügyi szakbizottságé Pethő Szilvesz­ter egyetemi tanár, az önkormány­zati szakbizottság elnöke pedig Ju­hász János, Rakaca polgármestere lett. Az ülésen foglalkoztak az alap­szervezetek problémáival is, hang­súlyozva az elnökség és az alapszer­vezetek együttműködésének fontos­ságát - tájékoztat a párt közle­ménye. Emberjogi tanácsadó Miskolc (ÉM - KJ) - A Magyar Helsinki Bizottság augusztus 1-jén Miskolcon is megnyitotta jogtanács­adó irodáját. Ecseghy Jánosné ügy­véd elmondta: nem foglalkoznak fo­lyamatban lévő perekkel, büntető- eljárásokkal, de rendelkezésre áll­nak minden olyan esetben, amely a hatalommal való visszaéléssel, a fa­ji indíttatásból elkövetett erőszakos cselekményekkel, az emberi sza­badságjogokkal, a fogva tartottak törvényes jogaival, illetve a külföl­diek, a menekültek jogsérelmeivel kapcsolatosak. Ingyenes jogi taná­csot nyújtanak. A fogadóórákat hét­éin és csütörtökön délután 3-tól fi óráig tartja az ügyvédnő Miskol­con, a Széchenyi u. 83. szám alatt. Wei telefonok ?Hsgyőr (ÉM) - A Matávtól kapott jnformációnk szerint előrelátható- még az idén telefonhoz juthat a C('finé] nyilvántartott 124 kisgyőri jgenylő. Már elkészültek a kisgyőri elefonhálózat kiépítésének, bővíté­sének tervei. A várakozóknak egy- Segesen 37 ezer 500 forintot kell ’dojd fizetniük a bekapcsolásért. Mér a traffipax Sárospatak (ÉM) - Ma délelőtt Sá­rpatak és Sátoraljaújhely környé­ken mér a traffipax. Délután Mezó- ovesd és Nyékládháza térségében w. ei?őrzik a jármüvek sebességét a , rendőrök. Farkas Imre (70) nyugdíjas:- Helyeslem, hogy a tűzoltók szeptember 5- én a Parlament előtt de­monstrációt tartanak, lobban meg kell fizetni őket. Régóta tudjuk, hogy 70-80 százalékuk a létminimum alatt él, hogy havi átlagfizetésük mindössze 22 ezer forint. Naponta nagy veszé­lyeknek vannak kitéve méltánytalanul alacsony fizetésért. Hasonló hely­zetben vannak a rend­őrök és a vám- és pénz­ügyőrség dolgozói is. Vass István (68), nyugdíjas:- Egyetértek a tűzoltók­kal. Fegyveres testület­hez tartoznak, akiknek helyt kell állniuk min­den helyzetben a fizeté­süktől függetlenül. A társadalom minden ré­tege jrászorulhat a szol­gáltatásukra. Ezért meg kell találni a módját an­nak, hogy munkájukat értékük alapján kezel­jék. A fizetési boríték­ban kell kifejezésre jut­tatni, hogy ők a társada­lom minden rétege szá­mára fontosak. Tóth Miklósné (50), tanár:- Ma nemcsak a tűzol­tók élnek a létminimum alatt. Az egész társada­lom életszínvonalát kel­lene emelni. Úgy, aho­gyan ezt a szocialisták a választási kampány so­rán megígérték az or­szágnak. Nagyon örül­nék az ígéretek teljesü­lésének és nem szeret­ném, ha én is demonst­rálásra kényszerülnék. Sajnos megtörténhet, hogy a tűzoltók után a pedagógusok is az utcá­ra vonulnak. Kúrián József (30), autóbuszvezető:- Melléjük állok. Az át­lagjövedelem az ország­ban napjainkban igen alacsony. A tisztességes munka ellenében kapott 22 ezer forint nem elég a tisztességes megélhe­téshez. Csökkenteni kell az adóterheket és emel­ni a béreket. Nekem 19 500 forint a fizeté­sem, a feleségem a gyest kapja. Mellé Aszalón sok mindent megterme­lek még a kertemben, de a megélhetésünkhöz így is kevés. Már félelem munkál az ólomöntőben A karon ülő gyermek vérében is kimutatták a nehézfémet Udvardy József Ózd (ÉM) - Szinte pofonegysze­rű eljárást találtak ki a gépko­csiakkumulátorok házilagos feldolgozására, az ólom vissza­nyerésére. Először szétverik a műanyag testet, majd kiemelik belőle az ólomcellákat. Ezt az alapanyagot, amely még bőven tartalmaz szennyeződéseket, egy disznók etetésére használt, kilyukasztott acélvályúba rak­ják. A vályút ezután egy pro­pán-bután gázpalackra szerelt égőfejjel hevítik. A nehezebb fajsúlyú ólom alászáll, és a nyí­láson keresztül kicsordogál. A fém tömbökbe önthető, és jó pénzért eladható. Az ólomért ki­lónkét hetven-nyolcvan forintot adnak valahol a Dunántúlon. Célszerű ez a technológia, csak ép­pen mérhetetlenül veszélyes. Már adja a vérét Az ózdi ólommérgezés felfedezése Babos Tamás vállalkozó-háziorvos nevéhez (is) fűződik. Úgy két hete nála jelentkezett az idősebb férfi, aki fejfájásra, hányingerre, hasi görcsökre panaszkodott. E tünetek több betegségre is jellemzőek lehet­nek. A lelkiismeretes doktor nem kente azonnal a bajt az esetleges al­koholfogyasztásra, hanem az ózdi kórház belgyógyászati ambulanciá­jára küldte a beteget. Már csak azért is kitöltötte a beutalót, mert emlékezett a városi tisztiorvosi szol­gálat körlevelére, amelyben figyel­meztették az esetleges ólommérge­zések kiszűrésére. A férfi kórházról kórházra járt, míg végre kiderült: ólom van a vérében. Mégpedig nem is kevés. A még elviselhető érték 3 mikromol/liter lenne. A betegnél - Babos Tamás tájékoztatása szerint - ennek har­mincszorosát, 90 mikromol/litert mutatott ki a laboratórium. Miközben az esetről beszélge­tünk, a rendelőbe lép egy vékony fiatalasszony. Balján karon ülő cse­csemőt tart. Négyéves forma, másik gyereke a szoknyájába kapaszko­dik. Kiderül: a mérgezett öreg ro­így néz ki az az eszköz, amelyik a leírások szerint alkalmas az ólom visszanyerésére. A felvétel a Vasút utcában készült. Fotók: Kozma István Az öreget tegnap fölvették a megyei kórház egyik belgyógyászati osztá­lyára. Amikor megkérdeztük, ann­yit mondott: ő csak bontotta az ak­kumulátorokat és az anyagot to­vább adta 110 forintért. Az osztály- vezető főorvos, Kalo Emil és mun­katársai - miután alaposabban még nem vizsgálták ki az egyébként tü­netmentes beteget - egyelőre nem kívántak nyilatkozni az esetről. Botos Károly: Nem guberálnék, ha volna becsületes munkám... konságához tartozik. Bejelenti, hogy most már férje is aláveti ma­gát a vizsgálatnak, és mások is haj­landók adni a vérüket. Faggatódzunk, mire elmondja: most valóban megijedtek. Még a ka­ron ülő kisded vérében is találtak ólmot, miként a másik három gyer­mekénél is. Embere, aki korábban nem egyezett bele a vizsgálatba, most odavan Salgótarjánban. O nem tudja, hol foglalkozott az ólmo- zással, de odahaza nem. Mégis, ho­gyan juthatott a gyermekek vérébe a nehézfém? Erre nincs válasza. Nyakkendős guberáló Az ózdi Vasút utca, ahol a fiatal- asszony férje sokszobás nagy tégla­házat épít, nem akar tudni semmi­ről. Késpengényire préselődnek az ajkak, amikor az „ólmozásra” terel­jük a szót. A közlékenyebb ózdiak rebesgetik, az akkumulátorokat a városi szeméttelepen verik szét. Ott egy büszke férfival, Botos Károllyal akadunk össze, aki a telep kezelőjé­től „guberálási engedélyt” váltott. Nagy szakértője az akkumulátor feldolgozásának.- Másfél, két hónapja egyetlen darabot sem lehetett volna elókerí- teni. Most itt hányódnak tízesével. Tilos lenne itt lerakni, mert veszé­lyes. Kigőzölög a sav, meg miegy­más. De én egyedül vagyok itt, nem sokat tehetek. Egyébként, akinek egy kis esze is van, hozzájuk sem nyúl. Beteg lesz tőle az ember.- Kimarja a szemet, kipattogzik, lehámlik a bőr a gőztől, meg a savtól - helyesel testvére, egy fiatalasz- szony. - Hetesből (az egyik ózdi ci­gánytelep) jártak ide az akkumulá­torra, de amikor a tévéből megtud­ták, milyen baj lehet belőle, abba­hagyták. Botos úr hét gyermekéről kezd beszélni, hogy^enni kell adni nekik, bármi áron. O sem guberálna, ha nem bocsátották volna el a kohá­szatból. ,A finomban tizenegy évet húztam le, hetet meg az oxigén­gyárban. Öt éve vagyok munkanél­küli. Inkább itt dolgozom a szemét­ben, minthogy agyonverjenek az őrök, miközben a vasat lopom. Ne higgye, hogy csak a cigányok gube­rálnak. Ismerek magyar férfit, aki nyakkendősen jön ide. Megfigyelte, mikor hozzák a kórházból a hulla­dékot. Abban ugyanis, becsomagolt még ehető kenyérre bukkanhat.” O csak bontotta _ INNEN SZÓLVA Hamis a bankó Brackó István Iszonyodva gondolok arra, hogy megnye­rem a lottóötös több mint 300 millió fo­rintját, s olyan ötezresekkel fizetnek ki, amelyek hamisak. Még a rendőrséggel is meggyűlhet a bajom, mint annak a gya­nútlan és vétlen férfiúnak, aki rossz pénzt adott a pénztárosnak, noha ő is úgy kap­ta a bankót. Aztán közhírré tették, hogy máshol, más alkalommal (így például En- csen is) találtak kamu ötöst, néhány em­bert bekaszniztaka majdnem tökéletes ha­misítvány miatt... Aztán kiderült, hogy ko­rai volt farkast kiáltani. Pillanatnyilag leg­nagyobb címletű bankjegyünk eddigi leg­tökéletesebb alteregóját (leszámítva né­hány silány, könnyen felismerhető kontár utánzatot) nem egy titkos pince mélyén, csalárd módon, egy szuper fénymásolón, hanem az Állami Pénzjegy Nyomdában készítették. Hanyagságból, lustaságból mintegy 600 millió forint értékű rossz pénzt nyomtak, s a festési hiba miatt kötelezően megsem­misítendő ívek átcsúsztak a laza ellenőr­zésen. Csak a jó ég tudja, hogy ebből az irdatlan mennyiségű értéktelen papírosból mennyi került a közforgalomba. Nyilván véletlen és szándéktalan akció volt ez, bár még a XX. században is megesett, hogy ál­lami szintre emelkedett a pénzhamisítás. Gondoljunk a Windischgraetz herceg ne­véhez fűződő bankbotrányra, vagy Hitler­re, aki arra kényszerítette a fogolyként szi­gorúan őrzött legjobb rézmetszőket, gra­fikusokat, papírgyártókat és nyomdászo­kat, hogy tonnaszámra produkáljanak fon­tot; ezzel is aláásva a fegyverrel és blokád­dal térdre nem kényszeríthető Anglia gaz­daságát. Régi igazság, hogy a talmi tallér hosszú távon semmit sem hoz a konyhára, mert semmit sem ér. Ám aki pénzt hamisít, az mással is próbálkozik. Legyen az - hogy aktuális példát mondjak - paprika, vege- ta, orosz vodka, amerikai farmer... Nekem erről az egész ügyről Heltai Jenő verse (Ballada a három patkányról) jut az eszem­be. A három falánk négylábú első két tag­ja élelmiszert lopott az üzletből, s mind­egyik felfordult, mert a kaját meghamisí­tották. A harmadik nem lopott, hanem bá­natában „patkánymérget vett a boltban, háromért". A poéma szerint: „Ez a patkány ma is él még, hogyha közben meg nem holt, mert a patkányméreg is csak hami­sítva volt..." Törököt fogtak a bolgárokkal Tomyosnémeti, Encs (ÉM - B.Gy.) - Nem jutottak Csehországba azok a törökök, akiket bolgár embercsempészek hamis útlevelekkel próbáltak átvinni a magyar határon. A bolgár Galia Danailova Sáliévá és honfitár­sa, Stefan Tomov Dimitrov négy török állam­polgárt próbált átcsempészni Tornyosnémeti­nél, hamis útlevéllel. Az Encsi Városi Bíróság Czikó Judit vezette büntetőtanácsa a napok­ban tárgyalta az ügyet. A török állampolgárságú Capli Sultan és Capli Mehmet Nezir gyermekeikkel három he­te érkezett Romániába Isztambulból. Ott egy is­meretlen román személynek 15 ezer német márkát adtak, hogy ennek fejében tartsa el őket, amíg az útlevelüket ki nem cserélik és a hamis okmányokkal eljuthatnak Csehország­ba. Romániában augusztus 7-én Stefan Tomov Dimitrov és Galia Danailova Sáliévá elvállal­ta, hogy a négy törököt hamis bolgár útlevéllel átviszi a határokon. Ezért ott 300 márka előle­get kaptak, Csehországban pedig további öt­száz márka várt volna rájuk. Nagylaknál probléma nélkül beléphettek hazánkba. Augusztus 9-én este fél tizenegykor Tor- nyosnémetinél kívánták elhagyni országun­kat a bolgárok gépkocsijával. A határátkelőnél azonban kiszúrták a hamis útleveleket. A fényképeken ugyanis jóval idősebb gyerekek voltak, mint a török házaspáré. így Tornyos- németinél nem engedték tovább a Csehország­ba igyekvőket. Az Encsi Városi Bíróság két nap múlva már mégis hozta ítéletét. Kapossi Zsuzsannától, az Encsi Városi Ügyészség vezetőjétől megtud­tuk, hogy a vádirat szerint a bolgárokat négy­rendbeli embercsempészés vétsége, a török fel­nőtteket pedig közokirat-hamisítás bűntette vádjával állították bíróság elé. Czikó Judit büntetőtanácsa a két bolgárt nyolc hónap fog­házban letöltendő szabadságvesztésre, a két török felnőttet nyolc hónap hörtönbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását két év próbaidőrere felfüggesztették. Az ügy vala­mennyi szereplőjét kiutasították az országból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom