Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-01 / 179. szám

4 B Itt-Hon 1995. Augusztus 1., Kedd _MOZJMŰSOROK Augusztus 3-tól 8-ig Kazincbarcika: 3- án: Bad Boys. Színes amerikai ak­ciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés: 18.00 óra. 4- én: A préda. Színes amerikai akció­film. Kiemelt helyár. Kezdés: 18.00 óra. 5- 6-án: Maugli, a dzsungel fia. Színes szinkronizált amerikai film. Kezdés: 16.00 és 18.00 óra. 7-8-án: Stargate-Csillagkapu. Színes amerikai sci-fi. Kezdés: 18.00 óra. Mezőkövesd: 4-5-én: Bunyó karácsonyig. Színes szinkronizált olasz filmvígjáték. Kez­dés: 19.00 óra. 6- án: Báránybórben. Színes szinkroni­zált amerikai film. Kezdés: 19.00 óra. Nyékládháza: 4- én: Ponyvaregény-Pulp Fiction. Szí­nes amerikai film. Kezdés: 17.00 óra. Ózd: 3-án: Promenád a gyönyörbe. Színes amerikai film. Kezdés: 17.00 és 19.00 óra. 5- én: Double Dragon. Színes amerikai sci-fi akciófilm. Kezdés: 17.00 és 19.00 óra. Putnok: 3- án: Maugli, a dzsungel fia. Színes szinkronizált amerikai film. Kezdés: 18.00 óra. 4- én: Promenád a gyönyörbe. Színes amerikai film. Kezdés: Í8.00 óra. 5- én: A spanyol rózsa rejtélye. Színes amerikai thriller. Kezdés: 18.00 óra. 7- 8-án: Ponyvaregény-Pulp Fiction. Színes amerikai film. Kezdés: 18.00 óra. Tiszaújváros: 3-4-én: Star Trek-Nemzedékek. Színes amerikai sci-fi. Kezdés: 19.00 óra. 6- 7-én: Streetfighter. Színes ameri­kai sci-fi akciófilm. Kezdés: 19.00 óra. Amatőr poéták Gondolatok Még élek pislákol, bukdácsol bennem a fény. Ha majd búcsúzom: olvadt viaszba fúl. Ha az egész Földet átérném, Én lennék a Tejút. Csak én ülök itt s a velem virrasztó magány. A kihunyt fény szemeidben éled újra. Kovács Kitti Izsófalva Szokások a Hangony völgyében id. Dobosy László (ÉM) - Lőrinc-nap (augusztus 10.). Általánosan tartja magát az a vélemény, hogy Lőrinc-nap után a dinnye már nem jó. Hasmenést okoz. Azt mondták a régiek „Lőrinc belehugyozott a dinnyébe”. Ezután már nem jó enni. Kétasszony köze (augusztus 15. - szeptember 18. között). Nagyboldogasszony és Kisbol- dogasszony napja közötti idő. Azt tartják, hogy a két asszony között gyűjtött tojás a legto­vább eltartható. Ezért az asszonyok az ekkor tojt tojást külön rakják. Sajópüspökiben a saijú lekaszálásának ez az időszaka. Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.). Egyházi ün­nep. Mint az előzőekben emlí­tettem, e naptól a gondos asszony a tojásokat külön teszi el. Vidékünkön e naptól be­érik a bódiszilva. Ha eddig nem érik be, már nem lesz jó pálin­kának - tartották a gazdák. A kukorica ritkításának ha­tárideje e nap. A szentsimoni hívek búcsúnapja ez. Régebben a bélapátfalvi búcsúra jártak ekkor. Szent István napja (augusz­tus 20.). A tanácsrendszer alatt az alkotmány ünnepe volt. Su­sán 1923-tól, amikor a triano­ni béke után, a határrendezés során, a község lakóinak sza­vazata alapján a községet visszacsatolták Magyarország­hoz, a visszacsatolás emlékére és az országalapító István ki­rály tiszteletére minden évben ünnepélyt rendeztek. Magyar ruhát öltöttek a lányok és a fi­úk. A legények végig lovagol­tak a falun. Az országzászló előtt műsoros ünnepélyt ren­deztek a visszacsatolásról em­lékezve. Este a fiatalok a bál­ban mulattak. Egyed-nap (szeptember 1.). Urajban úgy tartották a régi­ek, e napon kell kezdeni a ve­tést. Ha a rossz idő miatt töb­bet nem is lehet, de legalább egy vékát el kell vetni. Han- gonyban azt mondták, „porba a búzát, sárba a zabot vessék”. Boldogasszony napja (szep­tember 8.). Népiesen kis­asszony napja. Mária születé­sének napja, az egyházi ünne­pek sorában. Régebben a faluk­ban ünnepnap volt. Most már csak kevesen tartják meg. Han­gony, Kissikátor és Sajópüspö- ki falvak védőszentje. Ezekben a községekben búcsút tartottak e napon. Bálint Sándor leírta, hogy egykor ,A hangonyi és szentsimoni öregasszonyok fel­mentek a hegytetőre, hogy a felkelő napban megpillanthas­sák a bölcsőben fekvő Máriát”. Ez már kiment a szokásból ré­gebben, a megkérdezettek ma már nem is tudnak erről. Szentsimonban e naphoz kap­csolódott a kukorica törésének megkezdése. Urajon, Hangony- ban e napon hagyták abba a ju­hok fejését. Szent Mihály napja (szep­tember 29.). Én e a napra az er­dőkben megérett a tölgymakk. A gazdák örültek ennek, mert ha sok volt a makk, a vadak ke­vesebb kárt tettek a termé­nyekben, a vetésben. Sajópüs­pökiben hozzátették, amennyi a makk az erdőben, annyi hó lesz a télen. „Ha sok makk lé­szen ekkorra, sok hó lészen ka­rácsony előtt”, olvashatjuk a ré­gi protestáns naptárban. Ezt vallják a susaiak is. Demeter-nap (október 26.). Urajon, Hangonyon régen ek­kor léptek munkába a bacsók, a juhászok. Hangony jelentős juhtartó község volt. Demeter- napon juhásznapot”, juhász­bált tartottak. Ezen a környékbeli juhászok mind részt vettek, parasztot nem engedtek maguk között mulatni. Keletkezett is ebből sok verekedés. Ezen a napon számoltak el egymással a ha­ragosok is. A második félév terveiről tárgyaltak Kazincbarcika (ÉM - SL) - A helyi képviselő-testület július 7-i ülésén főleg a második fél­évben megtárgyalásra kerülő témákról folytatott egyeztetést, majd a továbbiakban meghall­gatták Schaffer István ügyve­zető igazgató beszámolóját, a Kazinc Távhő 1992-1994 kö­zötti működéséről. Ennek kap­csán szó esett a vállalat kapa­citásáról, a lakossági szolgálta­tásokról, a felmerült költségek­ről és a közel 20 milliós kinn­levőségekről. Az igazgató meg­említette, hogy sok az olyan fo­gyasztó száma, akinek nagyobb összegű a tartozása a Távhővel szemben. Szó esett a Városi Te­mető üzemeltetéséről. Az összefoglalót Színek József üze­meltető és Tanka Zsigmond jegyző készítette. A testület úgy döntött, hogy - a közeljövőben - nem foglal­kozik a város szociális gondo­zóhálózatának helyzetével, és a fedett uszoda ügye is - egyelő­re - lekerül a napirendről. Az elkövetkezendő hónapokban meg kívánják vitatni a Városi Kórház működésének helyze­tét, a közvilágítás korszerűsí­tését, a közlekedésbiztonságot, a tervezett sétálóutca tervét, valamint a város iskoláinak működését. Az ülésen a képvi­selők a következő napirendi pontokat javasolták: környezet­védelmi feladatok, az önkor­mányzati tűzoltóság létrehozá­sának ügye, az állattartási ren­delet vitája. Az év vége felé fog­ják megvitatni a város jövő évi költségvetési tervezetét is. Faalkotások Mezőkövesd (ÉM) - „Fa a népművészetben” címmel nyí­lik kiállítás augusztus 5-én a mezőkövesdi Közösségi Ház nagytermében. A hét alkotó - Ignácz József egri képművész, Kovács András mezőkövesdi, a népművészet ifjú mestere, Haj­dú Ráfis János mezőkövesdi népművész, Márton Márton, Panyi László mezőkövesdi és Faragó Zoltán mezőkeresztesi fafaragó - munkáit bemutató tárlatot Fügedi Márta, a Her­man Ottó Múzeum főmunka- i társa nyitja meg. Vasúttörténeti és mozdonykiállítás Mezőkövesd (ÉM) - Vasúttör­téneti és mozdonykiállítás nyí­lik a mezőkövesdi MÁV-állomá- son augusztus 4-én 10.30 óra­kor. Ünnepi köszöntőt mond Montvai István állomásfőnök, s a kiállítást Balogh Ferenc műszaki igazgatóhelyettes nyit­ja meg. A vasúttörténeti kiál­lítást Husonyica Gábor, míg a mozdonykiállítást Mohay Lász­ló mutatja be. Az állomás kul­túrvárótermében többek között, s jellegét tekintve az országban először láthatók karszalagok, egyenruhák és terepasztalok. Az iparvágányon megnyíló mozdonykiállításon pedig közel hét különböző típusú mai moz­dony lesz látható, az állomás melletti parkban pedig egy re­konstruált századfordulói gőz­mozdonyt helyeznek el, állan­dó jelleggel. 1995. Augusztus 1., Kedd Itt-Hon B 5 Gazdag program az idei táborozóknak Örök barátság kötődött a természetben a természettel (ÉM - GYI) - A nyár az egész éves cserkészképzés igazi vizs­gája. Ilyenkor az ország leg­szebb részein járva lépten-nyo- mon cserkésztáborra bukkan az ember, amelyekben a sza­badban való élet szerteágazó tudáshalmazából mennél töb­bet sajátít el az ifjú ember, emellett mindjobban megisme­ri más népek múltját, történel­mi emlékeit, díszítőművészetét, dalait, táncait. Még a nyár közepén járunk, és sokfelé láthatunk cserkésze­ket, de csak egyfajta szűk kö­rön belül. Szép és hasznos tá­borok láthatók, szép folyóink mentén, s így érthető, hogy va­lamennyinek több-kevesebb kö­ze van a víziéletre szoktatás­hoz. Júniusban Karcsún a vá­mosújfalui Perényi Péter cser­készcsapat tagjai az úszás és a ladikban való evezés mellett, a tábori főzés tudományát gya­korolták, és ismerkedtek a kör­nyék műemlékeivel, a karcsai gyönyörű románkori templom­mal, a pácini kastéllyal, s még sok mással. Más vidékek cser­készei is felfedezték Borsod- Abaúj-Zemplén szép táborhe­lyeit. Az ország minden tájáról szívesen látogatják a Mária for­rás melletti állandó cserkésztá­bort, ám folyóink, tavaink mel­lett szintén találkozunk más vi­dékekről érkezőkkel. Július el­ső felében a soltvadkerti és kecskeméti mintegy 90 tagú tá­bor saját építésű túrakenukkal gyakorolta a vízen járás rejtel­meit. Parancsnokuk az örökvi- dám Káposzta Lajos örömmel újságolta, hogy még a kilenc­éves legkisebbek is megtanul­ták a túraevezés alapelemeit. Poroszlón a kerecsendi csa­pat szintejeljes létszámmal tá­borozott. Ok a mindennapi élet­ben való boldogulásra nevelő cserkészpróbák anyagát gyako­rolták. Tiszaörvényen, a né­hány éve romhalmazzá vált egykori gátőrházhoz tartozó te­rületen, a ház és műhelyei, rak­tárai teljes rendbehozatalával, télen is használható cserkész­paradicsomot hozott létre Már­ton Ferenc, Kocsis Judit pa­rancsnok pár, s több csapat képviselőinek volt egy időben házigazdája. A Tiszafüred, Ör­vény és Tiszaszőlős fiataljait egyesítő 989. sz. Attila cser­készcsapattal együtt táboroz­tak az 1223. sz. tiszaújvárosi Tisza, a miskolci 1212. sz. Szt. Hona és a már említett 787. sz. Vámosújfalui Perényi Péter cserkészcsapat, kisebb-nagyobb egységei. Itt az első két nap a megye cserkészköreiben a mái- közsze­retetnek örvendő Szabados La- josné - Tériké - díszítőművész tartott képzést. Batikolás, sza­lagok különféle fonása, s a rész­egységekből később büszkén hordott saját készítésű tarisz­nyák összeállítása volt a foglal­kozás tárgya. Minden nap sza­kítottak időt a tábor vezetői, az úszni nem tudók tanítására Márton Ferenccel az élen. Jó ötletnek bizonyult, hogy két 5 literes műanyag kannát összekötve vett hóna alá a ta­nuló, ami tökéletes biztonságér­zetet adott számára. Természe­tesen nem hiányzott a kajak­kenuban való evezés rendsze­res gyakorlása sem. Sok játék, népdal és cserkészdal tanulása mellett a tájékozódási gyakor­latok, számháború és akadály- verseny, jeladástanulás tette teljessé a táborozok napjait, ami számukra egy életre szóló élményt jelentett, Záró aktus­ként a szabad ég alatt, a ter­mészet nagy templomában tar­totta a táborparancsnok pár egyházi esküvőjét, Ötvös György nagytiszteletű, szőlősi református lelkész, az Attila csapat nagyszívű patrónusa. Orvos-tudós-emlékszoba Nagybarcán Nagybarca (ÉM) - Három év­vel ezelőtt, 1992-ben nyitották meg a helyi általános iskola alagsorában Almási Balogh Pálnak, a falu szülöttjének élet­útját és munkásságát bemuta­tó állandó kiállítást. A tizenhá­rom tabló felépítése a pálya kezdetéről, az első tudományos eredmények állomásairól vil­lant fel néhány képet, majd a dokumentumgyűjteménnyel folytatódik, és Álmási Balogh Pál utóéletével, kultuszával zá­rul. A kiállított relikviák idő­rendi sorrendben követik az or­vos-tudós, akadémikus életút­ját. Mindez kitűnő anyag az is­kolák tanulóinak oktatás szem­léltetésére, különösen a reform­kor tanulása idején. Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagybarcán. Apja Ba­logh Mózes református lelki- pásztor volt. Alsó tagozatos is­koláit Rimaszombaton, középis­koláit pedig Sárospatakon vé­gezte, majd Késmárkon folytat­ta, jogot tanult. Ezt otthagyja 1817-ben, PestTe megy, és be­iratkozik az orvostudományi egyetemre. 1823-ban doktorrá avatják. Sokat járt külföldre, s ez is jó alkalmat biztosított szá­mára, hogy neve ismertté vál­jék itthon és határokon túl. A reformkorban Széchenyi István és Kossuth Lajos házi­orvosa volt, s ez időszakra te­hető, hogy Kátay Aranka álné­ven számos irodalmi érteke­zést, dolgozatot készített. Egész életében azért küzdött, hogy mindazt, amit tud, nemzetének érdekében hasznosítsa. Az Itt-Hon konyhája Franciasaláta: Hozzávalók: 10 dkg vegyes zöldség, 10 dkg burgonya, 10 dkg zöldborsó, 10 dkg alma, 5 dkg ecetes uborka, 2 dl majo­néz, 3 dkg mustár, 3 dkg porcukor, fél citrom leve, só. A vegyes zöldséget meg­tisztítjuk, és egyenletes, kisebb koc­kára vágjuk össze. Ismét megmossuk, és annyi vízben, hogy ellepje, feltesszük főni. Gyengén megsózzuk, és fedővel letakarva puhára pároljuk. Ha meg­főtt, saját levében hagyjuk kihűlni. Ezután a burgonyát héjában feltesszük főni. Ha megfőtt leszűrjük, melegen meghámozzuk, majd tiszta edényben hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, ugyanúgy kockákra vágjuk, mint a vegyes zöld­séget. Közben az ecetes uborkát kisebb, egyenletes kockákra vágjuk. Ezután a zöldborsót is leszűrjük. Az almát meghámozzuk, magját és magházát eltávolítjuk, és szintén egyenletes apró kockákra vágjuk ösz- sze. Ezután a megfőtt zöldséget leszűr­jük, és megfelelő nagyságú edénybe rakjuk. Hozzátesszük az összevágott burgonyát, almát, ecetes uborkát és a zöldborsót is. Megsózzuk, kevés őrölt borssal és citromlével ízesítjük, majd óvatosan összekeverjük. Ezután az előre elkészített tartár- mártással összekeverjük, vigyázva, hogy se túl kemény, se túl lágy ne le­gyen a franciasaláta. Tartármártás he­lyett majonézzel is összekeverhetjük kevés mustár és citromlé hozzáadásá­val. A franciasaláta sűrűségét, ke­ménységét mindig az határozza meg, hogy mihez kívánjuk felhasználni. Önálló salátaként például lehet lá- gyabb, míg hidegtálra talapzatként va­lamivel szilárdabbra készítjük. A jó mi­nőségű franciasaláta fontos kelléke, hogy a felhasznált anyagokat egyfor­mán vágjuk össze, és elkeverésnél ará­nyosan oszoljanak el a salátában. Gombasaláta: Hozzávalók: 50 dkg sampinyongomba, kis csomó metélóhagyma, reszelt vö­röshagyma, törött bors, 50 dkg főtt bur­gonya, 3 evőkanálnyi étolaj, kevés só, cukor, fél dl ecet vagy 1 citrom leve. A torzsától megtisztított gombát vízben megmossuk, és vékony szeletekre vág­juk. A gomba héját nem szabad lehúz­ni, mert ezzel elveszti jó ízét, elég ha többször jól megmossuk. Egy edényben kevés sóval és citrom­lével felforralunk egy deci vizet. Bele­tesszük a gombát, megkeveijük, és kb. három percig előfőzzük, majd a tűzről levéve lehűtjük. A burgonyát héjában megfőzzük, majd megtisztítjuk és vé­kony karikákra vágjuk. Kicsit megsóz­zuk, belerakjuk egy tálba és ráöntjük a gombát. Kevés ecet, cukor, víz fel- használásával jóízű salátalevet készí­tünk, amelybe belekeveijük a reszelt vöröshagymát, a törött borsot, és 20 percig félretesszük, majd ismét jól összekeverjük a salátát. Étolajjal meg­öntözzük, finomra vágott metélőhagy­mával, keménytojás-karikákkal díszít- I ve tálaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom