Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-10 / 187. szám

10 SZABADIDŐ Utazás 1995, Augusztus 10». Csütörtök Jobb első buszpáholy Kocsis Sándor Miskolc (ÉM - NYI) - Jobb egyes ülés. A turistabuszon mindig az idegenvezető helye. Ott ül és odapakol, onnan szól uta­saihoz, segíti a gépkocsivezetőket, ha szükséges. A buszvezető az utasok testi épségéért felelős, ő azért, hogy mindenki jól érezze magát... Még 1979-ben került a Borsodi Volán jogi osz­tályáról a Volán Utazási Irodához megyei, utast fogadó referensnek. • A beérkező csoportok elszállásolása, étkez­tetésének, programjának bonyolítása volt a dolgom - meséli Kocsis Sándor. - Rá egy évre hirtelen bedobtak a mélyvízbe. Lebetegedett idegenvezetőnk helyett kellett átvinnem egy csoportot Erdélybe. Mindössze egy nap alatt kellett felkészülnöm, elképzelhető, milyen iz­galommal ültem az első ülésre. Végül is az út jól sikerült, s nekem már ennyi elegendő is volt ahhoz, hogy beiratkozzak egy idegenveze­tői tanfolyamra. Végigjártam a szamárlétrát, az egynapos hazai és külföldi úttól a kéthetes görög-török útig mindent csináltam. □ Azután egyszerre csak megvált a Volántól... • Öt éve jegyezték be a Bükkvidéki Vendég­látó Rt. utazási irodáját a Quick Travels-et. Uj kihívást jelentett számomra a működés meg­szervezése. Már a következő évet nyereséggel zártuk annak ellenére, hogy időközben meg­változott minden. Megszűntek a szocialista brigádok, megszűnt a szociálturizmus, az új piaci lehetőségekhez kellett alkalmazkodni, például a bevásárló turizmushoz. A szélsősé­gektől megóvott bennünket, hogy mi lettünk az országos hálózattal rendelkező, s Európa- szerte tekintélynek örvendő Eurotours hiva­talos képviselője a megyében. Ez teljesen új színt hozott az életünkbe. □ Amennyiben... • Óriásira nőtt a kínálati lehetőségünk, s igazi turizmust csinálhattunk. Beléptek a re­pülőgépes utak, amelyeknél a helyszíneken az ottani nyelvet, vagy egy-két világnyelvet jól ismerő telepített idegenvezetők várják a csoportot. Jómagam is tűrhetően megtanul­tam angolul, s nagyszerűen tudom hasznosí­tani idegenvezetői tapasztalataimat a szerve­zésnél, az irodavezetői tapasztalatokat pedig egy-egy utazásnál. Gondolkodtam már rajta, hogy elvállalnék-e én is telepített idegenveze­tői beosztást. Ha igen, az csak Spanyolország, vagy Görögország lenne. Mindkét országot imádom, jól ismerem kultúrájukat, gasztro­nómiájukat, népeiket. □ Hallottam, egyszer majdnem családi kelle­metlensége támadt az idegenvezetés miatt... • Tényleg így volt. Egyik utunkon ott maradt a pulóverem. Telefonáltam a hotelbe, s igen kedvesen utánam is küldték. Ám a csomag elindítása előtt - amelyet itthon a feleségem bontott fel - a többi szobában is körülnéztek, nem maradt-e ott még valamink? Sajnos ma­radt, s így kerülhetett a csomagba a pulóve­rem mellé egy szép női fehérnemű, feleségem érthető megbotránkozására. Végül azonban a hotel levélben igazolta, hogy azt nem az én szobámban találták meg... Új kulcsosház Jósvafő (ÉM - FL) - A tájház fölött, a refor­mátus templomhoz vezető lépcsők és egy, a na­gyon régi kőalapokon most panziónak épülő ház szomszédságában nyílt meg augusztus 1- jén a kulcsosház. Műemléki környezetben egy csodálatosan szép faluban. A XIX. században épült hagyományos háromosztatú tomácos, szabadkéményes parasztház felújított állapot­ban, fürdőszobával, konyhával, főzési lehető­séggel váija a természetet és a falusi hangula­tot kedvelőket. A házban összesen hat fő elhe­lyezésére van lehetőség. Április közepétől ok­tóber 15-éig négy főig éjszakánként 2000 forin­tot, a négy fő fölöttiekért fejenként további 400 forintot kérnek. Október közepétől április kö­zepéig négy főig éjszakánként 2500 forintot kell fizetni, négy fő fölött személyenként to­vábbi 500 forintot. A gyermekek hat éves korig ingyen, 6-14 év közöttiek 50 százalékos ked­vezménnyel vehetik igénybe a kulcsosházat. Öt eltöltött éjszaka után öt, tíz után tíz száza­lék kedvezményt kapnak a vendégek. Továb­bi információt Berecz Bélától lehet szerezni. Címe: 3785 Jósvafő, Dózsa Gy. u. 1. Barangolások Borsodtól Zemplénig Megjelent a Vendégváró című útikönyv-sorozat első kötete Fotó: ÉM-repró Miskolc (ÉM - FG) - A vendég Budapest felől érkezik. Pedig jöhetne más irányból is. De így szoktuk meg. A főváros lett a vi­szonyítási alap, minden ahhoz képest van lent, és ahhoz képest esik keletre vagy nyugatra. En­nek ellenére nem kell ahhoz idegenként, vendégként érkez­ni a megyénkbe, hogy rácsodál­kozzunk: mennyi szépség van itt, és mennyi mindent nem lát­tunk meg. Körtvélyesi Erzsébet, a Vendégváró- Látnivalók Borsodtól Zemplénig című kötet szerkesztője is elismeri, hogy ez a munka döbbentette rá: nem ismerjük eléggé szűkebb pátri­ánkat. „Ma már alig várom, hogy egy nyári napon kerékpárra ülve csalá­domnak is megmutassam az álta­luk még soha nem látott dél-borsodi Mezőséget, a kemencepataki kisvo- nattal közlekedve gyönyörködhes­sünk a Zempléni-hegység érintet­len tájaiban, vagy hajóra szállva végigcsorogjunk a Bodrogon, meg­csodálva a Bodrog-zug lápos, mo­csaras vidékét, páratlan madárvi­lágát” - írja a szerkesztő a kötet bevezetőjében. Ugyanígy - átlapozva a könyvet- az olvasóban is felébred a vágy, hogy lássa mindazt a szépséget, amit ez a vidék rejt, és éljen a lehe­tőséggel, amit ez a megye kínál. Egyszer már nekünk is Id kellene próbálnunk, milyen fantasztikus le­het 40 fokos hőségben fürdőruhá­ban korcsolyázni, szilveszterkor lo­vasszánon köszöntem az új évet, el­vegyülni a Matyófóldi Néptánc Fesztivál forgatagában, megízlelni a tokaji borokat, megkeresni a Szin- va forrását, leülni valahol a Bükk- fennsíkon, végigjárni Sárospataktól Füzérig a Rákóczi-turistautat... A kötet szerkesztője a felkért szakemberek segítségével arra töre­kedett, hogy minél teljesebb képet adjon megyénkről. A rövid történeti összefoglalók után felhívják a fi­gyelmet a természetföldrajzi neve­zetességekre, a kultúrtörténeti, épí­tészeti emlékekre, számba veszik a látnivalókat, az egyes települések­Miskolc (ÉM - FL) - A történel­met meg lehet tanulni, de igazi megismeréséhez fel kell keres­nünk a helyszíneket. Népünk történelmének a határokon kí­vül rekedt részeit is, hogy a ta­nultakat a személyes élmények­kel teljesebbé tegyük. Erdély is egy nyitott könyv, várja az anyaországi vendékeket. Várta és szívesen fogadta azt a har­mincnyolc fős csoportot is, amelyik a miskolci székhelyű Borsod Tourist Kft. szervezésében a napokban egy­hetes körúton vett részt. Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásár hely-Szováta-Gyergyószentmik- lós-Parajd-Korond-Sepsiszent- györgy-Brassó-Peles-Nagyszebe útvonalon. Nem csoda, hogy a szép útra nemcsak Miskolcról és a me­gyéből, hanem Budapestről, Salgó­tarjánból, Ceglédről, sőt még Sió­fokról és Szombathelkyről is jelent­keztek. Idősebbek, középkorúak és huszonévesek. A tankönyvekből megtanult történelmi ismereteik színhelyeinek megismerésének szándékával, vagy korábbi kőrútja­ik emlékeinek felelevenítéséért. Hogy a szervezés precíz volt, hogy a szállodákban azt tapasztalták, amit Regéc vára a gyönyörű környezetben hez kapcsolódó rendezvényeket. Se­gítséget adnak ahhoz is, hogy hol talál étkezési- és szálláslehetőséget az ide látogató idegen. Mintha valóban barangolnánk, az útonjárókhoz igazodik a könyv elrendezése. A megyét hét nagyobb egységre osztva ismerhetjük meg Dél-Borsodot, Miskolc városát és környékét, Ózdot és a Sajó-völgyet, a Bódva-völgyet, a Hernád-völgyet, Szerencset és környékét, valamint Sárospatakot és környékét. A hét térségen belül a nemzeti parkok és a tájvédelmi körzetek külön fejeze­tet kaptak, és külön címszó alatt szerepel valamennyi falu és város. De hiába is keresnénk a megye min­den településének a leírását a könyvben. A 365 helység közül csak az került a kötetbe, ahol múzeum, emlékhely, műemlék, védett termé­szeti érték található, vagy a kultu­rális és sportrendezvények rendsze­vártak, hogy az ellátásban a hazai ízek mellől nem maradt el az ét­vágycsináló pálinka sem, az termé­szetes. Farkas Gyula idegenvezető jóvoltából és a román partner maxi­mális igyekezete eredményeként csodálatos élményekben volt ré­szük. „Erdély kapujában”, Nagyvára­don a város és püspökségalapító I. László királyra emlékeztek, akit a várban emelt székesegyházban te­mettek el. És Janus Pannonius ka­nonokra, költőre, aztán Adyra, aki kegyetlenül lehúzta a leplet a káp­talan tisztességéről. A Királyhágón át (ahol valamikor egy katona el­vesztette a huszárcsákóját, és azt dalban is megénekelte) Kalotaszeg központjába Bánfíyhunyadra értek. A református templomot tekintet­ték meg, ahol a tiszteletes úr a templom bemutatása mellett Er­dély történelméről is tájékoztatta a vendégeket és arról is beszámolt, hogy Ravasz László egykori refor­mátus püspök lakóhelyén egy Ra­vasz és egy Kós emlékszobát szeret­nének kialakítani. Másnap Nagy­kapuson megcsodálták a híres kalo­taszegi népi hímzéseket, majd Ko­lozsvárott a belvárost. Többek kö­zött Mátyás király híres szobrát, résén visszatérőek. De ettől elte­kintve sem mondhatjuk teljesnek a kötetet. A szerkesztők is tudják, hogy szinte képtelenség olyan úti­könyvet készíteni, amelyben min­den lényeges információ szerepel, melyben minden adat pontos. A tel­jességre való törekvés ellenére is előfordulhat, hogy a könyv szer­kesztése közben megváltozik egy- egy múzeum nyitvatartási ideje, be­kötik a távhívóhálózatba az adott települést, átalakítás miatt bezár­nak egy vendéglátóhelyet, új kiállí­tásokat nyitnak és így tovább (hogy most az esetleges elírásokról, téve­désekről szó se essék.) A Vendégváró egy új sorozat kez­detét jelenti, a tervek szerint a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyét bemu­tató kötetnek is várhatóak az újabb kiadásai. Ezért is kéri a szerkesztő az olvasókat, hogy íiják meg észre­vételeiket, javaslataikat. amelynek szomszédságában most is folynak az ásatások. Megálltak a Tordai-hasadéknál, Marosvásárhe­lyen megtekintették a Kultúrpalo­tát, a város szép főterét kiemelkedő látványosságával a virágórával, az­tán Szováta következett. Másnap Maroshévízen megkóstolták a for­rás friss hideg vizét, aztán Sárhegy­re, a Gyilkos-tóhoz, majd a kirándu­lás fénypontjához, a Békás-szoros­hoz vezetett az útjuk. Ezután meg­tekintették a Parajdi sóbányát, amelyik Európát 350 évig el tudja látni sóval. Korondon a kerámiákat, fafaragásokat, szőtteseket csodál­ták meg és egy keramikust munka közben, majd Farkaslakán felkeres­ték Tamási Áron sírhelyét, Szejke- fürdőn Orbán Balázs síremlékét. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nem­zeti Múzeumot nézték meg, megis­merkedve közben a székelyek törté­nelmével, mindennapi életével. Brassón a fekete templomot csodál­ták meg és benne a 191 szőnyegből álló gyűjteményt. Aztán másnap az utazás legszebb élménye követke­zett. Peles, ahol I. (Hohencollem) Károly román király kastélyt építte­tett, hogy abban halála után múzeu­mot rendezzenek be. Az épület gaz­dag fafaragásai, üvegmunkái, sző­nyegei csodálatra méltó különleges­ségek. (Úgy mondják, a szőnyegek egy-egy négyzetcentiméterében 1200 öltés van, készítői mire az egész elkészült, megvakultak.) Magos Dé­va várának romjainál a népballadá­ból ismert Kőmives Kelemenre és feleségére emlékeztek az utazók. Egy hétbe még egy zsúfolt prog­ram esetében sem fér bele minden. Erdélyre nem elég egy hét - mond­ták egybehangzóan az utasok. Azt viszont örömmel tapasztalták, hogy útjuk során, a mindennapi életben nyomát sem lelték a nagypolitiká­ban tapasztalható békétlenkedés- nek. Amerre megfordultak, minde­nütt úgy látták, hogy ott magyarok és románok békésen megférnek egymással. És az anyaországi ma­gyarok is szívélyes fogadtatásban részesülnek. Nosztalgianap a gyermekvasúton Budapest (MTI) - Nosztalgianapot szervez a gyermekvasút kedvelői és az egykori úttörővasutasok számá­ra szeptember 2-án a Gyermekva­sutasokért Alapítvány. Az egészna­pos program során csaknem száz volt úttörővasutas teljesít majd szolgálatot a 11 kilométeres vona­lon. Minden állomáson játékos ve­télkedők, sportesemények és más látványosságok várják az érdeklő­dőket, és olyan híres emberekkel is találkozhatnak a résztvevők, akik fiatalon szintén úttörővasutasok voltak. A programot este ökörsütés­sel egybekötött erdei mulatság és koncert zárja. A szervezők a kikap­csolódni vágyók mellett mindenkit várnak, aki segítséget nyújtana a nehéz anyagi helyzetben levő gyer­mekvasút számára. Velencét látni... és meghalni Velence (MTI) - A képes levelező­lapok piacán mindenütt, így Velen­cében is kelendőek a turisták között a Jó itt, csak te hiányzol” felirattal körített látképek. Holdfényes lagú­na, a háttérben templom egy kis szi­geten - holtbiztos üzlet. A legutóbbi hétvégén az olasz lapok nem kis derültséget szereztek olva­sóiknak egy látványos baklövés ki- pécézésével. Egy romantikus han­gulatot árasztó, „Kár, hogy nem vagy itt” feliratú képeslapon ugyan­is a zeneszerző Sztravinszkij és a költő Ezra Pound nyughelyéről elhí- resült San Michele in Isola - vagyis Velence temetőszigete látható... Visszaesett a turizmus Ljubljana (Reuter) - A nyugat­boszniai harcok miatt nagy szám­ban töröltették szlovéniai szobafog­lalásaikat külföldi turisták. Szálló- davezetők elmondása szerint a szlo­vén fővárostól 150 kilométerre dúló harcok drámai hatással vannak az idegenforgalomra, s amint kiszéle­sedett a háború, a turisták azonnal visszamondták útjaikat. Szlovénia Adria-parti szállodáiban jelenleg 3° százalékkal kevesebb a külföld* vendég, mint egy évvel ezelőtt. Ta­valy Szolvénia hazai összterméké­nek 6,6 százalékát adta az idegen- forgalmi szektor, 1993-ban 5,8 szá­zalékát. Később zárnak az olasz múzeumok Róma (AFP) - Augusztusban reg­gel kilenctől este hét óráig tartanak nyitva Róma és Firenze legnagyobb múzeumai. Ez az újítás érint más olasz városokat, így például Manto- vát és Urbinót is. Róma múzeuma* augusztus 15-én (Nagyboldogasz- szony ünnepe) is nyitva lesznek a látogatók előtt. A turisták számára régóta fájó pont, hogy az olasz mú­zeumok gyakran zárva tartanak délután főként a nyári vakáció ide­jén vagy az ünnepnapokon, paradox módon éppen akkor, amikor a leg" többen látogatnának oda. A sze­mélyzethiánynak, másszor az intéz­ményi rendszert hatalmába kerítő nehézkességnek tulajdonított jelen­ség 1992-ben kezdett eltünedezni! amikor is az illetékes minisztériu­mokban végre megmozdult valamj- De még mindig igen sok a tennivaló! hogy a világ leggazdagabbnak tar­tott művészeti öröksége igazan hasznosuljon. A franciák hosszabb szabadsági Párizs (Reuter) - Franciaország­ban egyre többen mennek el egy*^ hosszabb nyári szabadságra. A leg­frissebb felmérés szerint a franciad átlagosan 22 napot pihennek egy­huzamban nyaranta. A lakosság te­le a tengerparton vakációzik, es csak egyötöde utazik külföldre. M*g 1992-ben a franciáknak 55,3 száza­léka nyaralt, tavaly már 58,1 száza­lékuk. A tengerparti részek közül a legkedveltebb a mediterrán térség, a Földközi-tenger partján a nyár* vakációzok 16,1 százaléka pihenge- tett tavaly. A hegyvidékeket 20 sza- zalék körüli arányban látogatták, nyaralók 77,1 százaléka autójava^ megy üdülni, repülővel 9,5 száza­lék, vasúton pedig 8,5 százalékú • Az autóbuszokat csak minden hu szadik francia választja. , Kolozsvár: a Mátyás-szobor, amelyik mellett most is folynak az ása­tások Fotó: ÉM-archív Erdélyben - Magyarország történelméről

Next

/
Oldalképek
Tartalom