Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-10 / 187. szám
,1995. Augusztus 10., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Már készülnek a cukorrépaszezonra Miskolc (ÉM) - Az elmúlt héten már igazi gabonaszállítási szezon volt a vasútnál. Csaknem 1100 vagonban 55 ezer tonna búza jutott ki az országból. Annak érdekében, hogy a tavalyinál nagypbb igényeknek eleget tegyen a MÁV, a korábbinál is több, összesen 600 speciális kocsit bérel külföldi vasutaktól. A 600 vagonból 400 már a cég rendelkezésére áll. Ezen a héten a vasút vezetői tárgyalást kezdeményeztek a FÁK-or- szágaiba irányuló magyar gabona- export zavartalanságának biztosítása érdekében is. Az ukrán, illetve az orosz vasutak vezetőivel telefonon történt egyeztetést követően a héten már nagyobb tétel búzát sikerült Záhonyon át kivinni. Hamarosan személyes találkozóra is sor kerül e vasutak vezetői között, hogy az együttműködés további, esetleg más országokat is érintő kérdéseit megvitassák. A társaság ezzel párhuzamosan megkezdte a felkészülést a cukorrépaszállítási idényre. A hagyományoknak megfelelően a magyar kézben lévő öt cukorgyárat (Sarkad, Mezőhegyes, Sárvár, Ács, Ercsi) tömörítő Magyar Cukor Rt. vezetőivel történt meg az első egyeztetés. Eszerint a tavalyihoz képest 30 százalékkal több cukorrépát kíván vasúton szállíttatni a részvénytársaság. A kedden lezajlott megbeszélésen többek között a szállítási feltételekről, az üzletpolitikai kedvezményekről volt szó. Háromezer tartós munkanélküli sorsa Nyíregyháza (MTI) - Hamarosan háromezer tartós munkanélküli jut ideiglenes álláshoz Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Foglalkoztatásukat a térségi munkaügyi központ és a helyi önkormányzatok oldják meg: közhasznú munkára alkalmazzák majd a hosszú ideje elhelyezkedési gondokkal küzdő munkavállalókat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ 348 millió forint plusztámogatást kapott közhasznú foglalkoztatásra. Az intéz- mény augusztus elején egyeztetett a régió helyi önkormányzataival, melyek közül 201 jelezte: partner lesz a nehéz helyzetben lévő állástalanok ideiglenes munkához juttatásában. Közfeladatok ellátására, határozott időre - kilencven napra " több mint háromezer embert tudjak alkalmazni. Természetesen azokat a nyilvántartásban szereplő munkanélkülieket veszik fel, akiknek már rég lejárt a segélyezési idejük, s jelenlegjövedelempótló-támo- Satásból tengődnek. A közhasznú munkásokat folyamatosan veszik fel, várhatóan szeptember végéig betöltik a háromezer helyet. A munkavállalók a településeken elsősorban a középületek felújítását, karbantartását végzik majd, továbbá rendbe teszik az utakat, tereket, valamint környezetvédelmi és kommunális feladatokat is ellátnak. Szabolcs megyében július végén a regisztrált 46 ezer 143 állástalan ember közül 25 ezer 666 volt a tartós munkanélküli. Ők már csak néhány ezer forint jövedelempótló-támogatásban részesülnek. Exportnövelés a baromfipiacon Győr (MTI) - A Bábolna-Györi Baromfifeldolgozó Kft. a hazai barom- SlParban elsőként szerezte meg az SO 9002-es jelzésű minőségtanú- ,ványt. A minőségbiztosítást igazoló dokumentumot a TÜV Rheinland Euroqua állította ki. A tanúsí- ast kétéves előkészületi munka ? űzte meg a Bábolna Rt. többségi majdonában lévő győri székhelyű mt -nél, a feltételek megteremtésé- e hatmillió forintot költöttek, az sszeg fele állami támogatás volt. ■ ..társaság az idén fokozta export- J az ez évre tervezett külföldi zalliít,ások értéke ötven százalékkal cghaladja a tavalyit. Legnagyobb a u, Németország, oda szállítják la cikázott tyúkhúst, amelyből küké hússaláták, húslevesporok v. azülnek. A társaság fő terméke, a csontozott csirkehús is a német résCf ni gazdára. A kft. német a zt.ulajdonosa, az L+O cég veszi át álwáfímány zömét, s húspogácsát y elő belőle a McDonald’s éttermi j. maghálózat számára. Kilendült a holtpontról az ágazat Az állattenyésztésben egy kezdődő fellendülés tanúi lehetünk Napjainkban több, üresen álló telepen indul meg újra az élet Miskolc (ÉM - BAM) - Elmúltak azok az idők, amikor a mező- gazdasági nagyüzemekben tömegesen épültek az ty állattenyésztő telepek. Közismert tény, hogy mára a meglevők nagy része is elnéptelenedett. Király József, a Földművelés- ügyi Minisztérium megyei hivatalának helyettes vezetője azonban bizakodó. Az átmeneti nehézségek után most úgy tűnik, ez az ágazat kimozdult a holtpontról. □A veszteségessé vált mezőgazdasági üzemek felszámolása során elsőként az állattartó telepeket szüntették meg. Ezzel országszerte, soha nem látott mélypontra süllyedt az állattenyésztés. • Valóban, kezdetben az állatok számának csökkenése, később az üresen álló, bezárt épületek, telepek jelezték a felszámolási eljárásokat befejezték. Mindezen idő alatt, sőt már egy kicsit előtte, elvesztettük külpiacaink egy jelentős részét is. Az átmeneti korszak után most viszont úgy tűnik, hogy az állattenyésztés kilendült holtpontjáról. □ Ez meglehetősen optimistán hangzik... • Nézze, hivatalunk hónapról hónapra elemzi a megye mezőgazdaságának alakulását. Az eltelt egy év tapasztalatai alapján bátran állíthatom, ez a mezőgazdasági ágazat fellendülőben van. Ez persze azzal is összefügg, hogy új típusú támogatási rendszerek, kormányzati intézkedések léptek életbe, amelyek ösztönzik a magángazdákat és a társaságokat is. A támogatás iránti érdeklődés megyénkben szinte napról napra nő. És szinte minden ágazatban emelkedett az igény a minőségi tenyészállatok iránt. □ Vegyük sorba az egyes ágazatokat! • Nos, a szarvasmarha-tenyésztésben újabb nagyüzemi méretű fejlesztések mutatkoznak. Említhetem itt Kenézlőt vagy Tiszakeszit. Mindkét gazdaságban jelentős beruházásokat, s ezzel párhuzamosan állománynövelést kívánnak végrehajtani. □ Tejtermelésben viszont éppen túltermelés mutatkozik. • Ez igaz, de a jelenség a nyárral függ össze. Ilyenkor ugyanis a friss zöldtakarmányok hatására megnövekszik a hozam. A túltermelés néhány tejipari cégnél gondot okoz, amit már jeleztek is. Nevesen: a tejár kifizetése egy-két felvásárlónál hatvannapos késéssel történik, s információnk van arról is, hogy jelentős tejpormennyiség halmozódott fel. Mindez azonban nem szegi a termelők kedvét. Az utóbbi években ugyanis nagy hangsúlyt fektettek a minőségi tejtermelésre, és információink szerint többen szeretnék igénybe venni az új exportáru-alap fejlesztését célzó támogatást. Ez any- nyit jelent, hogy mind több üresen álló istállóban indul meg újra az élet. Ehhez hasonló képet mutat a sertéstenyésztés is. □ A sertéstenyésztésnél mindig is meghatározó volt a háztáji gazdaságok szerepe... • Nincs ez másként most sem. Tudjuk, hogy néhány nagyüzem, mint például a szerencsi vagy a Hejőmenti Állami Gazdaság utód- szervezete a Hejőmenti Agrárgazdaság Kft. fejleszteni kíván. Azonban az is jól nyomon követhető az állatvásárok piaci áraiból, hogy kisgazdaságokban is megélénkült a tartási kedv. Ma egy választási malac 4500-7000 forintba kerül, míg a kisüzemi vágósertés kilójáért 140 forintot kérnek el. A viszonylagos pezsgés miatt a tenyészállatok árai jelentősen megFotó: Farkas Maya emelkedtek, egy megfelelő tenyész- koca süldőért akár 40 ezer forintot is elkérnek. □ A juhászok viszont panaszkodnak, hogy tevékenységükön kevés a haszon. • Ha ez így lenne, a vállalkozók nem növelnék a létszámot. Mi viszont éppen azt látjuk, hogy több százas nagyságrendben más megyékből - Szabolcsból, Békésből - hoznak be juhokat. Az tény ugyanakkor, hogy rendkívül kevés a minőségi tenyészállat. így aztán amit megvesznek az „kommersz”, ami nem tesz jót az ágazatnak, arról nem is beszélve, hogy a támogatás a minőségi előrelépést célozza. □ Sok baj érte állategészségügyi szempontból a baromfitartókat, nem okozott ez visszaesést? • A problémák ellenére nem esett vissza a baromfitartási kedv, sőt körzetünkben fellendülőben van. A falusi gazdák ugyanis felismerték, hogy portáikon viszonylag kis ráfordítással egészen komoly üzemeket építhetnek ki, s ez segítheti megélhetésüket. Vannak, akik étkezési tojástermeléssel, mások brojler, azaz húscsirke neveléssel kívánnak foglalkozni. Bármely ágazatot választják is, az integrátor-hálózat jól működik, úgyhogy a kistermelő esetleges gondjaival biztos, hogy nem marad egyedül. Márpedig ez egy új vállalkozás beindításánál korántsem elhanyagolható szempont. □ Ön, hogy ítéli meg a magyar állattenyésztés helyzetét? • A szektorok átrendeződése után, a különféle társaságok és egyéni vállalkozások létrejöttének korát éljük. S mindez jól kiegészül a már említett, napokban életbe lépett lij támogatási rendszerrel. Következményként - s ez meggyőződésem - egy kezdődő fellendülésnek lehetünk tanúi. Lakos: kedvező értékesítési lehetőségek A tárca liberalizálni szeretné a külföldiek földhöz jutását Budapest (MTI) - Az őszi búza 95 százalékát már betakarították, eddig 1,1 millió hektárt arattak le. A termésátlag hektáronként 4,2 tonna. Az ország ebből a gabonából 4,6 millió tonna termésre számíthat. Az őszi búza minősége jóval kedvezőbb a tavalyinál. Erről számolt be az újságíróknak szerdán délután Lakos László földművelésügyi miniszter. A tárca vezetője elmondta: úgy döntöttek, jövőre az étkezési búza garantált ára tonnánként 9800 forint lesz. Lakos László szerint az őszi búza értékesítési lehetőségei kedvezőek, mivel a termésen belül a jó minőségű búza aránya nagyobb a tavalyinál. A hazai termelői ár is jelentősen, szinte napról napra magasabb, szemben az elmúlt évi tonnánkénti 8500-8900 forinttal. Az étkezési búza értékesítési iránya megváltozott. Korábban elsősorban a keleti országokban találtak piacot az étkezési búzának, addig ma délre, illetve délkeletre lehet inkább exportálni. Azt is elmondta: több búzát szállítanak az idén külföldre mint tavaly. A miniszter kérdésekre válaszolva kitért arra, hogy az FM a jövőben szeretné elérni, hogy ne a garantált ár jelentse a termelés biztonságát, csupán akkor érvényesüljön hatása a piacon, ha súlyos értékesítési zavarok jelentkeznek az országban. Arról is szólt, hogy a 9800 forintos jövőre érvényesítendő garantált árral szemben a terméktanácsok és az érdekképviseleti szervezetek 10 ezer 500 forinttól 14 ezer 100 forintig terjedő sávban szerették volna a garantált árat. Lakos László beszámolt arról, hogy a kormány az agrártöryényke- zés menetét meggyorsítja. Ősszel a kamarai, az agrárrendtartási, valamint a szövetkezeti törvény bizc nyos módosítását szeretné elérni az FM. A kamarai törvény módosítása során az FM arra törekszik, hogy az élelmiszergazdaságban tevékenykedő magán és jogi személyek választhassanak, hogy az Agrárkamarának, illetve a másik két kamarának lesznek-e a tagjai. A hatályos kamarai törvény ugyanis kimondja, hogy csupán azok lehetnek az Ág- rárkamara tagjai a termelők közül, akiknek, vagy amelyeknek a tevékenységi körében 50 százaléknál nagyobb a mezőgazdasági jelleg. Áz agrárrendtartási törvény módosítása során pontosítani szeretnék a garantált ár és a hozzákapcsolódó kvóta megállapításának eddigi rendszerét. A szövetkezeti törvény változtatása esetén a következők a vitapontok: vannak olyan vélemények, hogy vagyonarányos szavazást kellene bevezetni a szövetkezeteknél, illetve hogy meg kellene változtatni a szövetkezetek társasággá alakítása során az üzletrészek számbavételének eddigi módját. Az FM szerint a jövőben az üzletrészeket piaci értéken kellene beszámítani. Napirenden van a földtörvény módosítása is, mely a miniszter szerint várhatóan szeptember végén kerül a parlament elé. Szavai szerint „mindenképpen liberalizálni fogják” a külföldiek földhöz jutását, de azt csak korlátozásokkal. ÁUÁSPONT Pénzt, de mire...} Balogh Andrea Jaj, kezitcsókolom - hangzik a telefon másik végén egy régi ismerősöm hangja -nem tudna nekem tanácsot adni? Beszélgetésünk végére kiderült, a múcsonyi gazdának jó búzája termett az idén, hallja, magas az ár is, de vásárló is van bőviben. Azt viszont nem tudja, melyik fizetne neki a legjobban. Kaotikus állapotok uralkodnak az idén felvásárlás fronton, erősítik meg a szakemberek az információt. Sok az eszkimó, kevés a fóka. Illetve relatíve kevés. Men Magyar- országot, mintha a jó isten is búzatermesztésre teremtette volna, kedvező a klímája, s most, amikor szene a világon - az évek óta tanó aszály miatt - visszaesett a búzatermesztés, a honi termésátlagok, ha nem is döntenek rekordokat, az átlagostól lényegesen kedvezőbben alakulnak. Ezétt is fordul a világ gabonakereskedőinek érdeklődése Magyarország felé. Az éttékesítési lehetőségekre tehát nem lehet panasz, különösen, ha figyelembe vesszük, az árakat, amelyek a szezonra a tonnánkénti 110-120 dollárról 180 dollárra emelkedtek. Hinné a laikus, no, megnő hazánkban a búzatermesztési kedv, de a szakemberek ennél borúlátóbbak. Lehet, hogy a vetés- területek nőnek, de a termésátlagok aligha. Sőt, még csökkenhetnek is, mert a mezőgazdasági üzemekben az elmúlt években visszaesett a termesztés technológia színvonala, a pénzszűke miatt kevesebbet áldoznak a műtrágyázásra, talajelőkészítésre, a vetőmag megfelelő megválasztására, új gépek vásárlására. A felvásárlók - s ilyen is ritkán fordult elő az elmúlt években - szinte azonnal fizetnek. Most úgy tűnik, idén jó pénzt hozott a búza. Am a jövő szempontjából az a döntő kérdés: mire költik a bevételt a gazdák? 203 49 207.37 205,32 Belga és lux. frank' 438,64 447,24 442,84 30.04 30.62 30,37 Finn márka 80.52 82.10 81,29 Holland forint Kuvaiti dinár Norvég korona Osztrák schiji. ÁRFOLYAMOK. Budapest (MTI) - 292 üzletben 205,983 millió forint forgalmat bonyolított le a tőzsde. Kárpótlási jegy m Tőzsde Index: augusztus 9. 1509,32-0,49 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. augusztus 9. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladas Középárf. 138,52 141,44 140,09 422*22 430,4 8 426.29"" u io 81,9? msmm 20,45 20,85 20,65 13,08 12,95 Spanyol peseta* 105,74 107,74 106,63 um immm Svéd korona 17.80 18,14 ,17.92 KCdÍkÍű* 16L98 17L22 ' 169Ü1 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irán yadó kamatai Futamidő 20 n * Sín ff »0 3 ítfmap gazd. •t 12 hónap gazt). “ J hónap msz. 12 hónap ms/. ^ 4 hónap t 12 hónap 1 éven túliforraV MNB alapkamat: !S% ■\frobjnk, MUS. ibmt Smi. rmfibtok J*'
