Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-08 / 185. szám

10 A SZELLEM VILAGA Katedra 1995. Augusztus 8«« Kedd A cserkészek ha összejönnek Ambrus Ferenc A második világháborút követő években a csehszlovákiai magyarságot nemcsak a kollek­tív bűnösség alapján kimondott jogfosztottság érintette nagyon súlyosan, hanem egyidejűleg mindaz, ami az akkor körvonalazódó totalitá­rius rendszer kezdeti időszakára jellemző volt és sújtotta az egész társadalmat: az autonóm szervezkedés, független tömörülések, szerve­zetek, társaságok és pártok többségének a be­tiltása. Ez a sors érte a huszas, harmincas, sőt még a negyvenes években is virágkorát élő cserkészetet. A mozgalomnak Gömörben is ko­moly hagyományai alakultak ki. Szép számú egyházi, társasági és ifjúsági alapon működő cserkészszervezet, csapat működött a Rima­szombat és Rozsnyó közötti térségben. Az ön- szerveződés alapján létrejövő cserkészetnél a legfontosabb szerepe mindenkor a jóakarat­nak, a kölcsönös türelemnek és az igazságos­ság szellemének volt. A cserkészek konkrét tetteikkel igyekeztek tenni az irigység, gyűlö­let és rosszakarat ellen. S mindennek további létét gátolta meg az új államnak a tevékeny kisközösségekre nehezedő rendszere. Évtize­dekre megszűnt hát e tájakon a cserkészet. Az újbóli rendszerváltási kísérlet adott le­hetőséget ennek újraéledésére a kilencvenes évek elején. Ekkor, szerencsére, éltek még Gö­mörben egynéhányan azok közül, akik a világ­háború és az azt megelőző években voltak tag­jai a cserkészmozgalomnak. Persze, többnyire nagyon idős emberekről volt és van szó, akik azonban örömmel álltak újra „csatasorba”, és segítették az újonnan induló mozgalmat. Volt ahol ez könnyebben ment, de volt ahol nehe­zebben, sőt - példa erre ma Rozsnyó - ahol az elmúlt négy-öt évben még nem sikerült meg­alapozni, megindítani a cserkészmozgalmat. E téren a jó példa mindenképpen Rimaszombat­hoz kötődik, ahol az idős, de ma is aktív Kál­mán László régi cserkésznek néhány éve olyan körvetője akadt Vörös Attila lelkes és képzett rimaszombati fiatalember személyében, aki­hez hasonlókra nagy-nagy szüksége lenne a gömöri magyarságnak. Az ő kezében méltó he­lyen összpontosul a jelenkori rimaszombati cserkészett mozgalom. Vörös Attila a parancs­noka a IV. számú rimaszombati Hatvani Lajos cserkészcsapatnak, és főszervezője az immár évente ismétlődő nyári cserkésztáboroknak. Az ideire július utolsó hetében került sor a fes­tői Túróé patak völgyében, a hosszú időn át a fazekasmestereiről oly híres Deresk község közelében. Az erdő mélyén több mint nyolcvan tizenéves ifjú cserkész táborozott és tökéletesí­tette természetismereti tudását, kötött új ba­rátságokat s edződött testben lélekben egy­aránt. Vörös Attila szavaival élve a táborozás célja az volt, hogy a cserkészet szellemében ne­veljenek a fiatalokból emberebb embert s ma- gyarabb magyart. Mint ahogy a múltban, most is a rendező rimaszombatiak meghívtak maguk közé más vidékeken tevékenykedő cserkészeket is. így a Deresk melletti tábor­ban ott voltak a kassai Kazinczy cserkészcsa­pat és a tornaijai Tompa Mihály cserkészcsa­pat tagjai, füleki ifjú cserkészek, valamint a régi, szép hagyományokat felelevenítendő - a negyvenes években szoros kapcsolatot tartot­tak fenn a rimaszombati és ózdi cserkészek - Ózdról is tíz idős cserkész, akik néhány napon át kedves vendégei voltak az idei gömöri cser­késztábornak. Cserkészélet, szép élet Fotó: Fojtán László Műszaki bejárás Tokaj (ÉM) - Műszaki bejáráson vizsgálták meg a tokaji, új gimnázium építésének folya­matát. A szakemberek megállapították, hogy az építkezés mind minőségileg, mind az idő­pontokat illetően jól halad, remény van rá, hogy a következő év szeptemberében már eb­ben a korszerű, minden igényt kielégítő iskolá­ban kezdhetik meg a tanítást. Egyházak és népfőiskolák A magyar népfőiskolái mozgalom egyik bölcsője: Sárospatak Fotó: Dobos Klára Üveges István A kereszténységnek a művelő­désben betöltött évezredes sze­repe aligha szorul bizonyításra. A szerzetesség és a papság a kö­zépkorban az anyagi és szellemi kultúra szinte kizárólagos leté­teményese volt, majd az egyház - egyetemességét megtartva - a polgárosodás által megindított, a reformáció által megerősített nemzetállami fejlődés során is (összefonódva az államhata­lommal) egészen századunkig a legfontosabb kultúraközvetítő maradt. így nem meglepő, hogy az évszáza­dok során a népnevelést, a mai érte­lemben vett felnőttoktatást is főleg egyházi személyiségek vállalták föl. Nálunk Tessedik Sámuel tevékeny­ségét kell mindenképp megemlíte­nünk, nemzetközi viszonylatban pe­dig a népfőiskolák pedagógiai alap­jait a XÍX. század elején kidolgozó Grundtvig dán evangélikus pap­költőt. Az akkori társadalom közel felét kitevő, a népfőiskolák iránt fogé­kony magyar parasztság önszerve­ződésének élére is egyházi embe­rek állottak századunk harmincas éveiben: Kerkai Jenő jezsuita szer­zetes, Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán református teológiai pro­fesszorok, és Sztehlo Gábor evan­gélikus lelkész. A negyvenes évek végéig a Keresztyén Ifjúsági Egye­sület (KIÉ) keretében 57 helyen 126 fiú- és 41 leánytanfolyamot le­bonyolító protestáns, valamint a KÁLÓT több százezres tagságát a közel 20 bentlakásos intézmény­ben nevelő-oktató katolikus népfő­iskolái mozgalom a papság, a kán­tor-tanítók, a püspökök és nem utolsó sorban a hívek áldozatos munkáján alapult. Bár a szervezés felekezetek szerint történt, az öku- menizmus szelleme mindvégig át­hatotta tevékenységüket. A kiépülő szélsőbaloldali dikta­tórikus hatalom a klerikális reak­ció eszközét látta ebben a politikai felhangoktól mindvégig mentes, a parasztság felemelését célul tűző mozgalomban. Népfőiskolái mun­kájuk miatt nem egy személy meg­Budapest (MTI - J. F.) - A kana­dai szövetségi kormány által támogatott „Canada World Youth” ifjúságpolitikai egyesület 23 éve folytat a világ különböző országaival csereprogramokat, amelyek során számos ország 18- 22 éves fiataljai tölthetnek el 3-4 hónapot Kanadában, majd a ka­nadaiak a partnerországban. Az ifjúsági csereprogram történeté­ben először 1994. novemberében Magyarország is bekapcsolódhatott ebbe a sajátos akcióba. Köszönhető­en egyrészt a kanadai kormány kü­lügyminiszterének, aki „kitalálta” az akció közép-kelet-európai tér­ségre való kiteijesztését, másrészt azoknak a városoknak (Kazincbar­cika, Mosonmagyaróvár, Veszp­rém), amelyek késznek mutatkoz­tak a fiatalok fogadására. A csere­program azonban nem gondtalan üdülést kínál a résztvevőknek. A fi­hurcoltatására is sor került az 50- es években. Az újjászerveződő mozgalom összefogására megalakult Magyar Népfőiskolái Társaság, a létrejötté­nek évében, 1988-ban megrendezett KALOT-emlékkiállítással kinyilvá­nította: a múltat megismerve, tisz­telve, a tapasztalatok birtokában kívánja a jövőt építeni. Ennek kere­tében került sor éppen az idei könyvnapon a háború előtti mozga­lom két kiemelkedő személyisége, a katolikus Ugrin József és a protes­táns Kovács Bálint népfőiskola-tör­téneti könyvének bemutatására. A rendszerváltással új korszak kezdődhetett az egyházak és a nép­főiskolák kapcsolatában is. Bár az egyházak korábbi domináns kultú­raközvetítő szerepe visszaszorult, a hagyományok, a még élő „nagy öre­gek”, a szervezést felvállalok elhiva­tottsága révén a népfőiskolái moz­galomban ma is meghatározó jelen­tőségűek. Bizonyság erre az újjá­szervezett KIÉ és KÁLÓT (Katoli­kus Legényegyletek Országos Tit­kársága), a beadott pályázatok kö­zel negyedét kitevő évi 20-30 egyhá­zi támogatási kérelem. A kárpótlással visszakapott egy­házi épületek közül jó néhányban kínálkozik lehetőség az eddigi tan­folyamok mellett bentlakásos nép­főiskolák szervezésére is. Általánosságban elmondható, hogy a mai történelmi egyházak rendelkeznek az országos népfőis­kolái hálózat újjáélesztéséhez, ki­alakításához szükséges anyagi és szellemi feltételekkel, nemzetközi támogatottsággal. A Magyar Népfő­iskolád Társaság negyedéves, Műve- lődés-Népfőiskola-Társadalom (MNT) című lapja júniusi számában bemutatott miskolci, győri, sár- szentlőrinci, szolnoki népfőiskola az általános kulturális, a misz- sziói és a szociális feladatkör egy­idejű felvállalásáról tanúskodik. Hogyan épülhetnek be tevékeny­ségükbe, mit nyújthatnak a népfőis­kolák az egyházak számára? Á XX. század végén világszerte felgyorsu­ló elvilágiasodás, a volt közép-kelet- európai „táborban” a hivatalos poli­tika szintjére emelt ateizmus követ­keztében - bár a társadalom többsé­ge vallásosnak vallja magát, - bizo­atalok egy gondosan megtervezett oktatási folyamat részeseivé vál­nak, miközben párosával - egy ka­nadai és egy külföldi - különböző munkahelyeken, egészségügyi in­tézményben, hivatalokban, környe­zetvédelmi szervezeteknél önkéntes munkát is végeznek. Vendéglátó családoknál laknak, de úgy, hogy a helyi fiatal is távol legyen a megszo­kott családi környezettől. Huszonegy vállalkozó szellemű magyar ifjú mór letöltötte a prog­ram kanadai felét. Jelenleg itthon - kanadai társaikkal - ismerkednek egy-egy térség politikai, gazdasági változásaival, az önkormányzati, a színházi a helyi tömegkommuniká­ciós vagy akár az állatkerti munka „rejtelmeivel”. A három és fél hóna­pos kanadai tartózkodás során - a program irányítói szerint - a ma­gyar fiatalok sikeresen illeszkedtek be a kanadai környezetbe, Vancou- ver-szigete három városának életé­nyos idegenkedés, értetlenség ta­pasztalható az egyházakkal szem­ben. Történetük, tevékenységük, céljaik reális, „életközeli”, kisközös­ségi művelődési formában való megismertetésére kitűnő eszköz le­het a népfőiskola. A 40 éves kény­szerű elhallgatottság után a hitel­vek megismertetésének, az új evan- gelizációnak is része lehet a népfőis­kolái képzés. Ne feledjük: napjaink atomizált embere mindenekelőtt közösségélményre vágyik, s a népfő­iskola - az ismeretek és a személyi­ségfejlesztés mellett - éppen ezt kí­nálja. A népfőiskolái közösség által megtarthatók, a gyülekezethez való kötődésük erősíthető az alkalmai, „ünnepi” templomba járó milliók­nak, akik talán már nem is mind a hit, hanem a hagyományőrzés mi­att kötődnek az egyházhoz. A ke­reszténységnek a nemzeti kultúra létrehozásában, fenntartásában be­töltött szerepének valamint a nyu­gati tendenciáknak az ismeretében talán nem tűnik merész jóslatnak: a történelmi egyházaknak, ha meg akarják őrizni az elvilágiasodó tár­sadalomban jelentőségüket, az evangéliumi küldetésüket nem fel­adva egyre inkább kulturális és szociális szerepet kell felvállalni­uk. Ennek pedig kitűnő formája le­het a nemzeti és demokratikus ha­gyományokat ötvöző, a valamennyi társadalmi réteg igényeihez szaba­don alakítható népfőiskola intéz­ménye. Egyházak és népfőiskolák így válnak egymásra utáltakká, egy­mást erősítő intézményekké, Isten és ember szolgálatának jegyeseivé. A Magyar Népfőiskolái Társaság vezetői a közelmúltban megbeszélé­seket folytattak a történelmi egyhá­zak püspökeivel az egyházi népfőis­kolái mozgalom újjáélesztése, kiter­jesztése céljából. Reméljük, hogy az ő befolyásuk hatására a papság, a gyülekezeti munkatársak mégin- kább magukévá teszik a népfőisko­lái gondolatot, s újból sokszínű moz­galom gazdagítja-segíti majd ke­resztény-keresztyén értékekhez igazodó magyar népünk életét. (A szerző a Magyar Népfőiskolái Társaság munkatársa, lapszerkesztő) be. Nemcsak angol nyelvtudásuk gyarapodott, de képet kaptak a kul­túra, a környezetvédelem, a gazda­ság, a szociális ellátás kanadai „megoldásairól” is. Egyöntetűen ál­lítják, kanadai élményeik hatására másképp látják hazai problémáin­kat is. Ok már elkötelezték magu­kat a csereprogram jelszava mel­lett: Tanulj, hogy változtass! Ami viszont különösen fontos egy húsz év körüli fiatalnál, megtanulták to­lerálni a másságot, jobban figyelnek egymásra, magabiztosabban mo­zognak az ismeretlen környezetben is. Meggyőződésük, hogy minél töb­ben vesznek részt ezekben a cse­reprogramokban, a világ annál jobb lesz. A „Canada World Youth” egyesület vezetői szerint a szerve­zet kész arra, hogy évente megismé­telje a programot. A finanszírozást nagyrészt a CWY vállalja, a külföldi félnek csupán a fogadás költségeit kell állnia. Berzsenyi-tábor Kaposvár (MTI) - Immár ötödik alkalommal szervez tábort a kapos­vári Berzsenyi Irodalmi- és Művé­szeti Társaság hazai és határain­kon túli magyar fiatalok számára. Az irodalom, a művészettörténet és a néprajz iránt érdeklődő mintegy félszáz, 10-18 éves fiatalt - köztük az Erdélyből, a Vajdaságból, és Fel­vidékről érkezőket — vasárnaptól egy héten át látják vendégül a so­mogyi megyeszékhelyen. A táborban minden évben kiemel­ten is foglalkoznak egy-egy témával a résztvevők. Az idén Erdély műve­lődéstörténetével, táncaival, dalai­val, irodalom- és színházművészeté­vel, népszokásaival ismerkednek a gyerekek. A délelőtti előadások után még kirándulásokra, kézműves fog­lalkozásokra és arra is jut idő, hogy felkeressék Somogy irodalmi és tör­ténelmi nevezetességeit. Nulladik évfolyam Nyíregyháza (ÉM) - Nulladik év­folyamot indít érettségizettek szá­mára 1995 szeptemberétől a nyí­regyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola. Az 1996. március 30-ig tartó kurzusokon az alábbi szakokat oktatják: biológia földrajz­zal, franciával, kémiával, techniká­val, testneveléssel párosítva; a ma­gyar mellé választható szakok: francia, német, orosz, történelem, művelődésszervezés; a fizikával pá­rosított szakok: kémia, technika, testnevelés; a matematikával páro­sított szakok: fizika, földrajz, fran­cia, kémia, német, technika, testne­velés, orosz; a történelem mellé földrajz, francia, német, orosz, mú- velődésszervezés választható; to­vábbi szakpárok orosz-francia; francia-német; orosz-német; fran- cia-művelődésszervezés; ének- zene-karvezetés, rajz-vizuális kommunikáció, földrajz-francia és földrajz-testnevelés. Az oktatás ideje heti 12 óra (péntek délutánon­ként és szombat délelőttönként tartják az órákat), a résztvevőknek három vizsgán kell megfelelniük. A sikeresen szereplők felvételi nélkül kerülnek a főiskolára. A képzés költsége 90 000 Ft/fő. A jelentkezé­seket érettségi bizonyítvánnyal au­gusztus 31-ig várja a főiskola tanul­mányi osztálya. (Nyíregyháza Sós­tói u. 31/B) Diákszállás-kereső Miskolc (ÉM) - Vidéki hallgatói ré­szére albérleti szobákat és diákszál­lást keres a városban a Miskolci Bölcsész Egyesület. Ehhez a lakos­ság, illetve a munkásszállókat üze­meltető vállalatok segítségét kérik. Az üres helyekkel kapcsolatos tájé­koztatást az egyesület telefonszá­mán: 355-049, faxon: 46/344-400, il­letve személyesen a Mindszent tér. 1. ötödik emeltén várják. Szociálpedagógusok Nyíregyháza (ÉM) - Szociálpeda- gógia szakra hirdetett pótfelvételit a nyíregyházi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola. Az öt féléves képzésre azok jelentkezését várták, akik felsőfokú pedagógus végzett­séggel gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben dolgoznak. A kép­zés költségeit - a szállás és utazás kivételével - a Népjóléti Minisztéri­um fedezi. De ha időközben ez az összeg emelkedne, a különbözetet a hallgatónak kell átvállalnia. A je­lentkezők felvételi vizsgája augusz­tus 31-én lesz. Diák munkavállalók Kaposvár (MTI) - A Balaton-part sem kínál igazi paradicsomi lehető­ségeket azoknak a fiataloknak, akik ezen a nyáron a kellemeset a hasz­nossal szeretnék összekötni, azaz a pihenés mellett dolgozni is akar­nak: a Somogy Megyei Munkaügyi központ adatai szerint legálisan, il­letve a kirendeltségek közvetítésé­vel alig több mint félszáz diák talált magának nyári munkát a megyé­ben. Ők jórészt a Balaton-part vala­melyik településén a vendéglátó- iparban vagy a kereskedelemben helyezkedtek el. Legtöbben közülük Balatonbogláron kaptak munkát, Siófokon viszont mindössze 15 fia­talnak tudtak munkát ajánlani a munkaügyi kirendeltségen, szem­ben a tavalyi mintegy 60 álláslehe­tőséggel. Tanulj, hogy megváltoztass!

Next

/
Oldalképek
Tartalom