Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-08 / 185. szám
10 A SZELLEM VILAGA Katedra 1995. Augusztus 8«« Kedd A cserkészek ha összejönnek Ambrus Ferenc A második világháborút követő években a csehszlovákiai magyarságot nemcsak a kollektív bűnösség alapján kimondott jogfosztottság érintette nagyon súlyosan, hanem egyidejűleg mindaz, ami az akkor körvonalazódó totalitárius rendszer kezdeti időszakára jellemző volt és sújtotta az egész társadalmat: az autonóm szervezkedés, független tömörülések, szervezetek, társaságok és pártok többségének a betiltása. Ez a sors érte a huszas, harmincas, sőt még a negyvenes években is virágkorát élő cserkészetet. A mozgalomnak Gömörben is komoly hagyományai alakultak ki. Szép számú egyházi, társasági és ifjúsági alapon működő cserkészszervezet, csapat működött a Rimaszombat és Rozsnyó közötti térségben. Az ön- szerveződés alapján létrejövő cserkészetnél a legfontosabb szerepe mindenkor a jóakaratnak, a kölcsönös türelemnek és az igazságosság szellemének volt. A cserkészek konkrét tetteikkel igyekeztek tenni az irigység, gyűlölet és rosszakarat ellen. S mindennek további létét gátolta meg az új államnak a tevékeny kisközösségekre nehezedő rendszere. Évtizedekre megszűnt hát e tájakon a cserkészet. Az újbóli rendszerváltási kísérlet adott lehetőséget ennek újraéledésére a kilencvenes évek elején. Ekkor, szerencsére, éltek még Gömörben egynéhányan azok közül, akik a világháború és az azt megelőző években voltak tagjai a cserkészmozgalomnak. Persze, többnyire nagyon idős emberekről volt és van szó, akik azonban örömmel álltak újra „csatasorba”, és segítették az újonnan induló mozgalmat. Volt ahol ez könnyebben ment, de volt ahol nehezebben, sőt - példa erre ma Rozsnyó - ahol az elmúlt négy-öt évben még nem sikerült megalapozni, megindítani a cserkészmozgalmat. E téren a jó példa mindenképpen Rimaszombathoz kötődik, ahol az idős, de ma is aktív Kálmán László régi cserkésznek néhány éve olyan körvetője akadt Vörös Attila lelkes és képzett rimaszombati fiatalember személyében, akihez hasonlókra nagy-nagy szüksége lenne a gömöri magyarságnak. Az ő kezében méltó helyen összpontosul a jelenkori rimaszombati cserkészett mozgalom. Vörös Attila a parancsnoka a IV. számú rimaszombati Hatvani Lajos cserkészcsapatnak, és főszervezője az immár évente ismétlődő nyári cserkésztáboroknak. Az ideire július utolsó hetében került sor a festői Túróé patak völgyében, a hosszú időn át a fazekasmestereiről oly híres Deresk község közelében. Az erdő mélyén több mint nyolcvan tizenéves ifjú cserkész táborozott és tökéletesítette természetismereti tudását, kötött új barátságokat s edződött testben lélekben egyaránt. Vörös Attila szavaival élve a táborozás célja az volt, hogy a cserkészet szellemében neveljenek a fiatalokból emberebb embert s ma- gyarabb magyart. Mint ahogy a múltban, most is a rendező rimaszombatiak meghívtak maguk közé más vidékeken tevékenykedő cserkészeket is. így a Deresk melletti táborban ott voltak a kassai Kazinczy cserkészcsapat és a tornaijai Tompa Mihály cserkészcsapat tagjai, füleki ifjú cserkészek, valamint a régi, szép hagyományokat felelevenítendő - a negyvenes években szoros kapcsolatot tartottak fenn a rimaszombati és ózdi cserkészek - Ózdról is tíz idős cserkész, akik néhány napon át kedves vendégei voltak az idei gömöri cserkésztábornak. Cserkészélet, szép élet Fotó: Fojtán László Műszaki bejárás Tokaj (ÉM) - Műszaki bejáráson vizsgálták meg a tokaji, új gimnázium építésének folyamatát. A szakemberek megállapították, hogy az építkezés mind minőségileg, mind az időpontokat illetően jól halad, remény van rá, hogy a következő év szeptemberében már ebben a korszerű, minden igényt kielégítő iskolában kezdhetik meg a tanítást. Egyházak és népfőiskolák A magyar népfőiskolái mozgalom egyik bölcsője: Sárospatak Fotó: Dobos Klára Üveges István A kereszténységnek a művelődésben betöltött évezredes szerepe aligha szorul bizonyításra. A szerzetesség és a papság a középkorban az anyagi és szellemi kultúra szinte kizárólagos letéteményese volt, majd az egyház - egyetemességét megtartva - a polgárosodás által megindított, a reformáció által megerősített nemzetállami fejlődés során is (összefonódva az államhatalommal) egészen századunkig a legfontosabb kultúraközvetítő maradt. így nem meglepő, hogy az évszázadok során a népnevelést, a mai értelemben vett felnőttoktatást is főleg egyházi személyiségek vállalták föl. Nálunk Tessedik Sámuel tevékenységét kell mindenképp megemlítenünk, nemzetközi viszonylatban pedig a népfőiskolák pedagógiai alapjait a XÍX. század elején kidolgozó Grundtvig dán evangélikus papköltőt. Az akkori társadalom közel felét kitevő, a népfőiskolák iránt fogékony magyar parasztság önszerveződésének élére is egyházi emberek állottak századunk harmincas éveiben: Kerkai Jenő jezsuita szerzetes, Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán református teológiai professzorok, és Sztehlo Gábor evangélikus lelkész. A negyvenes évek végéig a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) keretében 57 helyen 126 fiú- és 41 leánytanfolyamot lebonyolító protestáns, valamint a KÁLÓT több százezres tagságát a közel 20 bentlakásos intézményben nevelő-oktató katolikus népfőiskolái mozgalom a papság, a kántor-tanítók, a püspökök és nem utolsó sorban a hívek áldozatos munkáján alapult. Bár a szervezés felekezetek szerint történt, az öku- menizmus szelleme mindvégig áthatotta tevékenységüket. A kiépülő szélsőbaloldali diktatórikus hatalom a klerikális reakció eszközét látta ebben a politikai felhangoktól mindvégig mentes, a parasztság felemelését célul tűző mozgalomban. Népfőiskolái munkájuk miatt nem egy személy megBudapest (MTI - J. F.) - A kanadai szövetségi kormány által támogatott „Canada World Youth” ifjúságpolitikai egyesület 23 éve folytat a világ különböző országaival csereprogramokat, amelyek során számos ország 18- 22 éves fiataljai tölthetnek el 3-4 hónapot Kanadában, majd a kanadaiak a partnerországban. Az ifjúsági csereprogram történetében először 1994. novemberében Magyarország is bekapcsolódhatott ebbe a sajátos akcióba. Köszönhetően egyrészt a kanadai kormány külügyminiszterének, aki „kitalálta” az akció közép-kelet-európai térségre való kiteijesztését, másrészt azoknak a városoknak (Kazincbarcika, Mosonmagyaróvár, Veszprém), amelyek késznek mutatkoztak a fiatalok fogadására. A csereprogram azonban nem gondtalan üdülést kínál a résztvevőknek. A fihurcoltatására is sor került az 50- es években. Az újjászerveződő mozgalom összefogására megalakult Magyar Népfőiskolái Társaság, a létrejöttének évében, 1988-ban megrendezett KALOT-emlékkiállítással kinyilvánította: a múltat megismerve, tisztelve, a tapasztalatok birtokában kívánja a jövőt építeni. Ennek keretében került sor éppen az idei könyvnapon a háború előtti mozgalom két kiemelkedő személyisége, a katolikus Ugrin József és a protestáns Kovács Bálint népfőiskola-történeti könyvének bemutatására. A rendszerváltással új korszak kezdődhetett az egyházak és a népfőiskolák kapcsolatában is. Bár az egyházak korábbi domináns kultúraközvetítő szerepe visszaszorult, a hagyományok, a még élő „nagy öregek”, a szervezést felvállalok elhivatottsága révén a népfőiskolái mozgalomban ma is meghatározó jelentőségűek. Bizonyság erre az újjászervezett KIÉ és KÁLÓT (Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága), a beadott pályázatok közel negyedét kitevő évi 20-30 egyházi támogatási kérelem. A kárpótlással visszakapott egyházi épületek közül jó néhányban kínálkozik lehetőség az eddigi tanfolyamok mellett bentlakásos népfőiskolák szervezésére is. Általánosságban elmondható, hogy a mai történelmi egyházak rendelkeznek az országos népfőiskolái hálózat újjáélesztéséhez, kialakításához szükséges anyagi és szellemi feltételekkel, nemzetközi támogatottsággal. A Magyar Népfőiskolád Társaság negyedéves, Műve- lődés-Népfőiskola-Társadalom (MNT) című lapja júniusi számában bemutatott miskolci, győri, sár- szentlőrinci, szolnoki népfőiskola az általános kulturális, a misz- sziói és a szociális feladatkör egyidejű felvállalásáról tanúskodik. Hogyan épülhetnek be tevékenységükbe, mit nyújthatnak a népfőiskolák az egyházak számára? Á XX. század végén világszerte felgyorsuló elvilágiasodás, a volt közép-kelet- európai „táborban” a hivatalos politika szintjére emelt ateizmus következtében - bár a társadalom többsége vallásosnak vallja magát, - bizoatalok egy gondosan megtervezett oktatási folyamat részeseivé válnak, miközben párosával - egy kanadai és egy külföldi - különböző munkahelyeken, egészségügyi intézményben, hivatalokban, környezetvédelmi szervezeteknél önkéntes munkát is végeznek. Vendéglátó családoknál laknak, de úgy, hogy a helyi fiatal is távol legyen a megszokott családi környezettől. Huszonegy vállalkozó szellemű magyar ifjú mór letöltötte a program kanadai felét. Jelenleg itthon - kanadai társaikkal - ismerkednek egy-egy térség politikai, gazdasági változásaival, az önkormányzati, a színházi a helyi tömegkommunikációs vagy akár az állatkerti munka „rejtelmeivel”. A három és fél hónapos kanadai tartózkodás során - a program irányítói szerint - a magyar fiatalok sikeresen illeszkedtek be a kanadai környezetbe, Vancou- ver-szigete három városának életényos idegenkedés, értetlenség tapasztalható az egyházakkal szemben. Történetük, tevékenységük, céljaik reális, „életközeli”, kisközösségi művelődési formában való megismertetésére kitűnő eszköz lehet a népfőiskola. A 40 éves kényszerű elhallgatottság után a hitelvek megismertetésének, az új evan- gelizációnak is része lehet a népfőiskolái képzés. Ne feledjük: napjaink atomizált embere mindenekelőtt közösségélményre vágyik, s a népfőiskola - az ismeretek és a személyiségfejlesztés mellett - éppen ezt kínálja. A népfőiskolái közösség által megtarthatók, a gyülekezethez való kötődésük erősíthető az alkalmai, „ünnepi” templomba járó millióknak, akik talán már nem is mind a hit, hanem a hagyományőrzés miatt kötődnek az egyházhoz. A kereszténységnek a nemzeti kultúra létrehozásában, fenntartásában betöltött szerepének valamint a nyugati tendenciáknak az ismeretében talán nem tűnik merész jóslatnak: a történelmi egyházaknak, ha meg akarják őrizni az elvilágiasodó társadalomban jelentőségüket, az evangéliumi küldetésüket nem feladva egyre inkább kulturális és szociális szerepet kell felvállalniuk. Ennek pedig kitűnő formája lehet a nemzeti és demokratikus hagyományokat ötvöző, a valamennyi társadalmi réteg igényeihez szabadon alakítható népfőiskola intézménye. Egyházak és népfőiskolák így válnak egymásra utáltakká, egymást erősítő intézményekké, Isten és ember szolgálatának jegyeseivé. A Magyar Népfőiskolái Társaság vezetői a közelmúltban megbeszéléseket folytattak a történelmi egyházak püspökeivel az egyházi népfőiskolái mozgalom újjáélesztése, kiterjesztése céljából. Reméljük, hogy az ő befolyásuk hatására a papság, a gyülekezeti munkatársak mégin- kább magukévá teszik a népfőiskolái gondolatot, s újból sokszínű mozgalom gazdagítja-segíti majd keresztény-keresztyén értékekhez igazodó magyar népünk életét. (A szerző a Magyar Népfőiskolái Társaság munkatársa, lapszerkesztő) be. Nemcsak angol nyelvtudásuk gyarapodott, de képet kaptak a kultúra, a környezetvédelem, a gazdaság, a szociális ellátás kanadai „megoldásairól” is. Egyöntetűen állítják, kanadai élményeik hatására másképp látják hazai problémáinkat is. Ok már elkötelezték magukat a csereprogram jelszava mellett: Tanulj, hogy változtass! Ami viszont különösen fontos egy húsz év körüli fiatalnál, megtanulták tolerálni a másságot, jobban figyelnek egymásra, magabiztosabban mozognak az ismeretlen környezetben is. Meggyőződésük, hogy minél többen vesznek részt ezekben a csereprogramokban, a világ annál jobb lesz. A „Canada World Youth” egyesület vezetői szerint a szervezet kész arra, hogy évente megismételje a programot. A finanszírozást nagyrészt a CWY vállalja, a külföldi félnek csupán a fogadás költségeit kell állnia. Berzsenyi-tábor Kaposvár (MTI) - Immár ötödik alkalommal szervez tábort a kaposvári Berzsenyi Irodalmi- és Művészeti Társaság hazai és határainkon túli magyar fiatalok számára. Az irodalom, a művészettörténet és a néprajz iránt érdeklődő mintegy félszáz, 10-18 éves fiatalt - köztük az Erdélyből, a Vajdaságból, és Felvidékről érkezőket — vasárnaptól egy héten át látják vendégül a somogyi megyeszékhelyen. A táborban minden évben kiemelten is foglalkoznak egy-egy témával a résztvevők. Az idén Erdély művelődéstörténetével, táncaival, dalaival, irodalom- és színházművészetével, népszokásaival ismerkednek a gyerekek. A délelőtti előadások után még kirándulásokra, kézműves foglalkozásokra és arra is jut idő, hogy felkeressék Somogy irodalmi és történelmi nevezetességeit. Nulladik évfolyam Nyíregyháza (ÉM) - Nulladik évfolyamot indít érettségizettek számára 1995 szeptemberétől a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Az 1996. március 30-ig tartó kurzusokon az alábbi szakokat oktatják: biológia földrajzzal, franciával, kémiával, technikával, testneveléssel párosítva; a magyar mellé választható szakok: francia, német, orosz, történelem, művelődésszervezés; a fizikával párosított szakok: kémia, technika, testnevelés; a matematikával párosított szakok: fizika, földrajz, francia, kémia, német, technika, testnevelés, orosz; a történelem mellé földrajz, francia, német, orosz, mú- velődésszervezés választható; további szakpárok orosz-francia; francia-német; orosz-német; fran- cia-művelődésszervezés; ének- zene-karvezetés, rajz-vizuális kommunikáció, földrajz-francia és földrajz-testnevelés. Az oktatás ideje heti 12 óra (péntek délutánonként és szombat délelőttönként tartják az órákat), a résztvevőknek három vizsgán kell megfelelniük. A sikeresen szereplők felvételi nélkül kerülnek a főiskolára. A képzés költsége 90 000 Ft/fő. A jelentkezéseket érettségi bizonyítvánnyal augusztus 31-ig várja a főiskola tanulmányi osztálya. (Nyíregyháza Sóstói u. 31/B) Diákszállás-kereső Miskolc (ÉM) - Vidéki hallgatói részére albérleti szobákat és diákszállást keres a városban a Miskolci Bölcsész Egyesület. Ehhez a lakosság, illetve a munkásszállókat üzemeltető vállalatok segítségét kérik. Az üres helyekkel kapcsolatos tájékoztatást az egyesület telefonszámán: 355-049, faxon: 46/344-400, illetve személyesen a Mindszent tér. 1. ötödik emeltén várják. Szociálpedagógusok Nyíregyháza (ÉM) - Szociálpeda- gógia szakra hirdetett pótfelvételit a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Az öt féléves képzésre azok jelentkezését várták, akik felsőfokú pedagógus végzettséggel gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben dolgoznak. A képzés költségeit - a szállás és utazás kivételével - a Népjóléti Minisztérium fedezi. De ha időközben ez az összeg emelkedne, a különbözetet a hallgatónak kell átvállalnia. A jelentkezők felvételi vizsgája augusztus 31-én lesz. Diák munkavállalók Kaposvár (MTI) - A Balaton-part sem kínál igazi paradicsomi lehetőségeket azoknak a fiataloknak, akik ezen a nyáron a kellemeset a hasznossal szeretnék összekötni, azaz a pihenés mellett dolgozni is akarnak: a Somogy Megyei Munkaügyi központ adatai szerint legálisan, illetve a kirendeltségek közvetítésével alig több mint félszáz diák talált magának nyári munkát a megyében. Ők jórészt a Balaton-part valamelyik településén a vendéglátó- iparban vagy a kereskedelemben helyezkedtek el. Legtöbben közülük Balatonbogláron kaptak munkát, Siófokon viszont mindössze 15 fiatalnak tudtak munkát ajánlani a munkaügyi kirendeltségen, szemben a tavalyi mintegy 60 álláslehetőséggel. Tanulj, hogy megváltoztass!
