Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-06 / 157. szám

1995, Túlius 6., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Előzetes döntés az új „csomagról” Budapest (MTI) - A kormány csü­törtöki ülésén áttekinti, milyen in­tézkedésekre van szükség azt köve­tően, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki a stabilizációs törvény- csomag egyes pontjait, illetve bizo­nyos részeket meg is semmisített. Előzetes szakértői számítások sze­rint a legmagasabb bírói fórum ha­tározata következtében az idén a tervezetthez képest 30-40 milliárd forinttal növekedne az államháztar­tás hiánya. Ennek megakadályozá­sa módjáról várhatóan előzetes dön­tés születik. Feltehetően az is kide­rül, hogy szükséges lesz-e az Or­szággyűlés nyári rendkívüli ülés­szakának összehívása. Az SZDSZ emelné a normatívákat Budapest (MTI) - Az SZDSZ véle­ménye szerint sem a közoktatás, sem a felsőoktatás területéről nem vonható ki erőforrás az 1996-os költségvetésben - jelentette ki Horn Gábor, a párt oktatási műhelyének vezetője szerdán. Nem támogatnak olyan finanszírozási megoldásokat, amelyek csökkentenék az önkor­mányzatok iskolafenntartói autonó­miáját: nem értenek egyet a peda­gógus bérrendszer központi rende­zésével, és ragaszkodni fognak ah­hoz, hogy a személyijövedelemadó- bevételek minimum 30 százaléka az önkormányzatoknál maradjon. A közoktatásban elkerülhetetlennek tartják a normatívák minimálisan 10 százalékos emelését. A közokta­tás külön alapjainak minimálisra csökkentéséből az óvodai „fejkvótát” és az általános iskola 5., 6. évfolya­mának támogatását emelnék. Fidesz: Ismerjék be, hogy elrontották Budapest (MTI) - Ha a kormány­zat úgy dönt, hogy elkerülhetetlen a parlament nyári ülésszakának összehívása, akkor részt veszünk a munkában - jelentette ki Kosa La­jos, a Fidesz-MPP alelnöke szerdán. Azt azonban visszautasítja a párt, hogy a kabinet ezt Göncz Árpád sze­mélye mögé bújva kívánja megvaló­sítani. Kosa Lajos szerint ugyanis igen visszás, hogy azzal indokolják az Országgyűlés rendkívüli össze­hívását, hogy a köztársasági elnök nem fogja aláírni a pótköltségvetést és a tb-költségvetést, ezért ezeket a T. Háznak újra meg kell vitatnia. Hangsúlyozta: tisztességesebb len­ne, ha elismernék, hogy elrontották a Bokros-csomagot, illetve változ­tatni akarnak a pótköltségvetésen és a tb-költségvetésen. MVSZ: nagygyűlés a kisebbségekért Budapest (MTI) - A hét végén Ungváron tartotta testületi ülését a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége. Dobos László, az MVSZ alelnöke úgy vélekedett, hogy a szövetség szerint a közel­múlt szlovákiai, romániai és szerbi­ai eseményei azt mutatják: a Kár­pát-medencében néhány többségi nemzet nyelvi egyeduralomra tö­rekszik. Az MVSZ szerint az egész magyar társadalomnak fel kell emelnie a szavát a határon túli ma­gyar kultúra visszaszorítása ellen. Ezért a szövetség július 27-re Deb­recenben nagygyűlést hív össze, hogy válasz szülessen a magyar nyelvet és kultúrát sorvasztó politi­kára - hangzott el a szövetség szer­dai sajtótájékoztatóján. Rajtavesztett a zöld ruhás nő Miskolc (ÉM) - A Búza téren teg­nap tetten értek és elfogtak egy Zsebtolvajt. A sértett, egy nyugdíjas özvegyasszony délelőtt a piacon vá­sárolt. Pénztárcájában 2900 forint ''olt, amikor egy óvatlan pillanat­ban egy fiatal zöld ruhás nő elemel­te tőle. A zsebtolvaj azonban eléggé ügyetlen volt, mert mesterkedését felfedezték. Á sértett a közelben tartózkodó rendőrjárórnek bejelen­tette az esetet. A két rendőr a piaci forgatagban megtalálta a zöld ru­hás nőt, aki a pénzt az autóbusz-pá- Jyaudvaron eldobta. A tanúk azon­nali igazolták, hogy ó volt a tolvaj. A zöld ruhás nőt várhatóan gyorsított eljárással állítják a bíróság elé. A modernizációs folyamat gátja Súlyos helyzetben a kutatás-fejlesztés és a műszaki értelmiség Budapest (MTI) - Súlyos hely­zetben van a hazai kutatás-fej­lesztés és a műszaki értelmiség - hangsúlyozta Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) ügyvezető el­nöke egy szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az új­ságíróknak ez alkalommal mu­tatták be az OMFB a hazai kuta­tás-fejlesztést (K+F) és a hazai műszaki értelmiség helyzetét elemző tanulmánykötetét. A tanulmányokból nagyon kedve­zőtlen kép rajzolódik ki a hazai K+F kilátásokról, mivel az elemzett utóbbi hat évben a ráfordítások fo­lyó áron csupán 7,6 százalékkal nőt­tek, ami reálértékben 53,7 százalé­kos csökkenést jelent. Ezen idő­szakban a GDP csökkenése reálér­tékben 20 százalékos volt. Amíg 1988-ban kutatás-fejlesztésre folyó áron 32,8 milliárd forintot költöt­tek, 1993-ban ez az összeg még min­dig csak 35,3 milliárd forint volt. Az egy lakosra jutó kutatás-fejlesztési ráfordítás hazánkban rendkívül alacsony, mindössze 35 dollár, azaz az Európai Unió átlagának 11 szá- zaléka.'Nemzetgazdasági szinten ez az arány a GDP-hez viszonyítva mindössze 1 százalékos. A K+F rá­fordítások 1988-1993 között a kuta­tóintézetekben több mint 44 száza­lékkal, a felsőoktatási kutatóhelye­ken hozzávetőlegesen 3 százalék­kal, az üzleti szféra kutatóhelyein azonban 72 százalékkal csökken­tek. Ez azt jelenti, hogy az ipari ágazatban végzett felmérések sze­rint a vállalatok 57 százaléka az utóbbi években egyáltalán nem folytatott semmiféle K+F tevékeny­séget, és nem is vesz igénybe ilyen jellegű külső szolgáltatásokat. Ez az OMFB vezető szakembere sze­rint igen káros, mivel meghiúsít­hatja a modernizációs folyamatot is, ugyanis a cégek igen nagy hányadá­nál semmilyen újítást - új termé­ket, új technológiát - nem vezettek be. Ebből adódik az is, hogy jelentős mértékben csökkent az üzleti szfé­rából származó K+F források ará­nya, és növekedett az állami szerep- vállalás. Míg 1988-ban a K+F ráfor­dítások 46 százaléka származott központi forrásból, addig 1993-ban ez az arány már 65 százalék volt. A reálértelmiség helyzete sem alakult kedvezően. Ezt jól mutatja az az adat, hogy 1988 és 1993 között a kutatói-fejlesztői létszám igen je­lentősen, 44,8 százalékkal csök­kent. A műszaki kutatók aránya az OECD országokban ezen időszak alatt 70 százalékkal növekedett. Megsokszorozott pedagógusdiplomák nyugdíjas tanítóinak, tanárainak Fotó: Dobos Klára Kitüntetések a megye Miskolc (ÉM - FG) - Arany-, gyé­mánt-, vas- és rubindiplomákat vehettek át tegnap délután a Rónai Művelődési Központban azok a pedagógusok, akik öt­ven, hatvan, hatvanöt, hetven évvel ezelőtt kapták meg első tanítói, tanári oklevelüket. Ötödik éve már, hogy a Pedagógu­sok Szakszervezetének megyei szervezete megrendezi ezt a megyei ünnepséget. A tegnapi összejövete­len Simon Istvánné megyei titkár köszöntötte a megjelenteket, majd pedig Környey László, Miskolc Me­gyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási és közművelődési osztá­lyának vezetője mondott köszöntő szavakat. Az osztályvezető beszédé­ben kiemelte, hogy Budapest után a legtöbb fiatal Miskolcon jár iskolá­ba. Jelenleg a város 130 oktatási in­tézményében 50 ezer diák tanul. De ha összeadnánk azoknak a számát, akiket az elmúlt évtizedek során az ünnepségen megjelent pedagógu­sok tanítottak, az is több ezer lenne. Köszönet illeti a tanítókat, tanáro­kat azért az áldozatos munkáért, amit az évek során Miskolc város és a megye iskoláiban - és persze na­Találkoztak az egykori diáktársak gyón sokan az iskolán kívül is - vé­geztek. Az arany-, gyémánt-, vas- és ru­bindiplomákat Komáromy Sándor, a sárospataki Comenius Tanítókép­ző Főiskola főigazgatója adta át a nyolcvanöt pedagógusnak, de meg­emlékeztek azokról is, akik június 17-én Sárospatakon vették át ki­tüntetésüket, és persze mindazok­ról, akik már nem lehettek itt, nem találkozhattak egykori diáktársaik­kal, kartársaikkal... Az ünnepség végén Répászky Zoltán, a megyei szakszervezet nyugdíjastagozatá­nak vezetője mondott zárszót. A ki­tüntetettek névsorát lapunk 8. ol­dalán közöljük. Pozitív diszkrimináció a kisebbségeknek Átadjuk a technikát, hogyan rángassák ki magukat a bajból Sárospatak (ÉM - UJ) - Ha a ki­sebbségekről beszélünk, a leglé­nyegesebb dolog a többségi ma­gatartásra utalni. A többség ugyanis kedvező helyzetét ki­használva ab ovo leszavazhatja a kisebbségi törekvéseket. Ezért úgy vélem, a kisebbségi lét problémáinak megoldásá­ban csakis a javukra megvalósí­tott pozitív diszkrimináció meg­valósítása esetén van esély. Többek között az előbbi monda­tokat is hallhattuk Ijártó Ist­vántól, a Miniszterelnöki Hiva­tal elemzési főosztályának veze­tőjétől tegnap, a Sárospataki Népfőiskolán. Az előadó elsősorban a határokon till élő magyarság helyzetével, nem annyira politikai, mint inkább szak­mai kérdésekkel foglalkozott. Hiva­talának feladatairól szólva elmon­dotta, hogy tennivalóik közé tarto­zik egyrészt információk, adatok, ér­tesülések gyűjtése a határon túl élő magyarság helyzetéről, s azokat rendszerezve, feldolgozva a minisz­terelnök és munkatársai rendelke­zésére bocsátják. Miután a kisebbsé­gi kérdések kezelésének számos kül- és belpolitikai vonatkozása van, ten­nivalójuk az állami intézkedések fo­lyamatos koordinálása is. Hallatták szavukat a kárpótlás külföldi kiter­jesztésekor és a feketemunka prob­lémáinak megoldásakor. A jelenlegi kormány kisebbségi politikája elvekben hasonló a rend­szerváltás után létrejött kabinete­kéhez. Ugyanakkor kidomborodik a szándék, amelynek értelmében a határokon túli magyar közösségek gazdasági boldogulását kell elsősor­ban elősegíteni. Tulajdonképpen ar­ról van szó, hogy a hazai és a külföl­dön élő magyarság gazdasági kap­csolatait szeretnénk kibővíteni. Igyekszünk őket megtanítani rá, hogy rángassák ki magukat - Mün- chausen báró mintájára - saját ha­juknál fogva a bajból. A probléma ugyanaz mint a határokon belül: az élénkítéshez nincs elegendő tőke, lassú az információáramlás és a ta­pasztalatlanság is a hátrányunkra van - mondta az előadó. Az újjászervezett Sárospataki Népfőiskolán ebben az esztendőben három szekcióban folyik a munka. Ijártó István a határon túli magyar­ság szekciójában tartotta meg elő­adását. E 15 fős csoport - mint azt Bordás István, a Népfőiskola Egye­sület titkára érdeklődésünkre el­mondotta - a Felvidékről, Kárpá­taljáról, Erdélyből, és a Partiumból érkeztek Sárospatakra. Közel a szlovákiai magyarok asszimilációja Horn Gyula tiltakozzon Meciarnál az alternatív oktatás ellen! Budapest (MTI) - A Rákóczi Szö­vetség a szlovákiai magyarság vé­delmében nyílt levelet intézett Horn Gyula kormányfőhöz. Azt ké­rik a miniszterelnöktől, hogy Vladi­mír Meciar szlovák kormányfővel történő pénteki találkozóján tilta­kozzon a szlovákiai alternativ okta­tás bevezetése ellen, illetve ennek kapcsán a szlovákiai magyarságot az utóbbi időben ért diszkriminatív intézkedések ellen. Szigeti László, párkányi parla­menti képviselő szerint az alterna­tív oktatás bevezetésével megkez­dődött a magyar iskolák tanítási nyelvének átalakítási kísérlete. Ezt a helyi hatóságok számos jogsértő intézkedés kíséretében - iskolaigaz­gatók elbocsátásával, magyarelle­nes propagandakampánnyal, illetve a szülőkre és a pedagógusokra tör­ténő nyomásgyakorlással - valósít­ják meg. A magyar iskolák igazga­tóit megfélemlítik és leváltással fe­nyegetik, ha nem propagálják a szü­lők körében a kétnyelvű oktatás be­vezetését. Ezt történt a közelmúlt­ban azzal az öt iskolaigazgatóval, akiket a szlovák tanügyi hatóságok azért váltottak le, mert elutasítot­ták a tervezett intézkedéseket. Dolnvik Erzsébet, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom alel­nöke - a magyarságra nézve - kriti­kusnak nevezte a Szlovákiában ki­alakult helyzetet. Szerinte ameny- nyiben a szlovák parlament elfo­gadja a szlovák államnyelv védel­méről szóló törvénytervezetet, az a későbbiekben a magyar nyelv teljes háttérbe szorítását, vagy akár a magyarság részleges asszimiláció­ját is eredményezheti Szlovákiá­ban. Pék László, a galántai iskola leváltott igazgatója szerint a ma­gyar kormány nem kellően haté­kony politikát folytat a szlovákiai magyarság érdekében. Annak el­lenére, hogy korábban Horn Gyula miniszterelnök és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is konkrét segítséget ígért, ezt eddig nem kapták meg. Világörökség az aggteleki barlang Párizs (MTI) - Valószínűleg a világörökség része lesz az Aggteleki-cseppkőbarlang és an­nak Szlovákiába átnyúló része: az ENSZ Ne­velésügyi, Tudományos és Kulturális Szerve­zeténél, az UNESCO-nál működő világörök­ség-bizottság irodája szerdán áldását adta a kérelemre. A végleges döntés ugyan csak de­cemberre várható, de szakértők szerint az iro­da ajánlata után nem várható meglepetés. Az UNESCO világörökség-listáján összesen 440 olyan hely szerepel, amelyek valamilyen szempontból az emberiség közös kulturális kincséhez tartoznak. Horn Gyula bírálja a Valutaalapot Budapest (MTI) - Horn Gyula bírálta a Nem­zetközi Valutaalapot, mert az irreális pénz­ügyi célokat ír elő, és nincs tekintettel a gazda­sági átalakulás politikai kockázataira. Ma­gyarország miniszterelnöke a Reuter brit hír- ügynökségnek adott interjúban felhívta az Eu­rópai Unió tagállamait, hogy segítsék jobban a gazdasági átmenetet Magyarországon és az egész közép-európai térségben.- Nem fogadhatjuk el az IMF által követelt ütemet - mondotta Horn Gyula hozzátéve: a Nemzetközi Valutaalap irreálisan ragaszko­dik ahhoz, hogy az idei magyar költségvetési hiány jövőre a felére csökkenjen. Kifejtette, hogy egyetért szigorú feltételek megszabásá­val, ám azoknak reálisaknak kell lenniük, és bár a magyar kormány meg akar egyezni az IMF-fel, ám nem mindenáron. Horn Gyula már korábban is bírálta a Nyu­gatot, amiért az nem tanúsít kellő megértést a volt szocialista országok gazdasági átalakítása iránt, de mostani nyilatkozatában illette elő­ször burkolatlan kritikával az IMF magatar­tását. Kitért arra, hogy a gazdasági gondok megoldásának nyugati módszerei csak rész­ben alkalmazhatók Közép-Európában, külö­nösképpen Magyarországon. Nagyon komo­lyak a társadalmi és politikai feszültségek, és ez hatással van a politikai stabilitásra - mon­dotta. Hozzátette, hogy Magyarországnak előbb be kell fejeznie átalakulását piacgazda­sággá, és csak utána foglalkozhat a társadalmi harmóniával. Bar kezdenek megmutatkozni a gazdasági növekedés fontos jelei, még évekbe telik, hogy befejeződjön az átmenet - mondot­ta Horn Gyula. Energiaipar: pénz és érdeklődés Budapest (MTI) - A külföldi befektetők szá­mára nem szokatlan, hogy az energetikai ága­zat magánkézbe adása koncepciójának kiala­kítását politikai harc, feszültségek és személy- cserék előzik meg. Ugyanakkor értetlenül áll­tak a szakszervezetek által bejelentett sztrájk­fenyegetés előtt - mondta a külföldi befekte­tők álláspontját ismertetve Bienerth Gusztáv, a Price Waterhouse nemzetközi tanácsadó cég budapesti irodájának vezérigazgatója. A Price Waterhouse támogatásával július 7-én, Buda­pesten nemzetközi konferenciát rendeznek a Közép-Kelet-Európában folyamatban lévő energetikai privatizációról. Bienerth Gusztáv elmondta azt is: Magyarország úttörő lesz az ágazat privatizációjának megkezdésében a térség többi országához képest, és ezzel bizo­nyos előnyre tehet szert, hiszen a nemzetközi tőke érdeklődése még nagy az iparág iránt. A szakbefektetők véleménye szerint a helyzetét és minőségét tekintve a magyar energetikai rendszer a legjobb és legmegbízhatóbb a tér­ségben. Az energetikai tenderek meghirdeté­sénél elsősorban angol, német, francia, ameri­kai, esetleg osztrák jelentkezőkre lehet számí­tani. Az előkészítő munkálatok alapján Bie­nerth Gusztáv úgy vélte, az idén még nem le­het nagy bevételre számítani, az energetikai ágazat magánkézbe adásával. Veszélyben az alapellátás Debrecen (MTI) - A települések gazdasági el­lehetetlenülésének veszélyeire levélben hívta fel a miniszterelnök figyelmét a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ). Az önkormány­zatok finanszírozási feltételeinek további szi­gorítása már veszélyezteti az alapellátási fel­adatok végrehajtását, és előrevetíti a települé­sek gazdasági ellehetetlenülését. Az önkor­mányzatok eddig belső tartalékaik feltárásá­val részben ellensúlyoztak az egyre nehezebb pénzügyi gondokat, ennek ellenére már meg­kezdődött az ellátási feltételek romlása. Mini­mális kérésük, hogy az 1996-os költségvetés­ben ne csökkenjen az önkormányzatok támo­gatása. A tűzoltóságoknak önkormányzati tu­lajdonba adása kapcsán tiltakoznak az ellen, hogy a kormány csak formálisan egyeztet az érintett önkormányzatokkal. A jövő évi költ­ségvetésből erre központi támogatást kémek. JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom