Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-01 / 153. szám

6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Július 1-, Szombat _TÁRLAT Barlangi képek Aggtelek (ÉM) - A Baradla-barlang hatal­mas méretei és változatos képződményei már a múlt században európai hírnévre tettek szert. Akkor számos képzőművész örökítette meg a csodálatos föld alatti világot. Száza­dunkból azonban alig-alig ismerünk hazai barlangi alkotást. Ez indított néhány képző­művészt arra, hogy ez év tavaszán Jósvafőn megrendezték a Baradla képzőművészeti al­kotótábort. A résztvevő 27 művész a helyszí­nen több mint száz művet alkotott. E gazdag termésből láthatnak néhányat az érdeklődők az aggteleki Barlangszállóban. A tárlatnyitót tegnap délben Haszlinszky Tamás barlangku­tató és Goda Gertrúd művészettörténész tar­tották. Közreműködött az Aggteleki Hagyo­mányőrző Népdalkor. A kiállító művészek: Banga Ferenc, Biester-Lehner Maria, Csorba Katalin, Eisele Gyula, Gaál József, Gulyás Ju­dit, Heinz liming, Josefka Antal, Kovács Péter Balázs, Kőváriné Juhász Ilona, Lencsés Ida, Magyar Árpád Levente, Majercsik János, Ma- jercsik Jánosné, Mayer Berta, Müller Horst, Pecze Imre, Regős Anna, Regős István, Sáros András Miklós, Staszkiv József, Szabó Éva, Szemethy Imre, Takács Ferdinánd és Végh András. Takács Ferdinánd: Baradla-barlang, Retek-ág Felhívás gálára... Miskolc (ÉM) - Az Amatőr Gála megyei ren­dezvénysorozatot ez évben negyedik alkalom­mal, két kategóriában hirdeti meg a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. Az előadóművészek kategóriájában — ezen belül a vokális zene, a hangszeres zene, a szín­játszás, vers, próza és mesemondás, tánc és bábművészet köréből - mindazon egyének vagy csoportok jelentkezését várják, akik nyil­vános megmérettetésre alkalmas, színpadké­pes produkcióval rendelkeznek. A jelentkezé­seket - életkor és létszámhatár tekintetében megkötés nélkül, a produkció időtartama sze­rint azonban maximum 6 perc, színjátszók és bábosok esetében 10 percben határozták meg- 1995. szeptember 20-ig várják a körzetileg legközelebb eső városi művelődési központok­ban: Mezőkövesden, Edelényben, Encsen, Sá­toraljaújhelyen, Szerencsen, Sárospatakon, Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban, Ózdon, Miskolcon pedig a Belvárosi Kulturális Mene­dzserirodában (Kossuth u. 11.). A szervezők kérik, hogy a borítékon tüntessék fel: Amatőr Gála. A jelentkezők a bemutatók helyéről és idejéről később kapnak tájékoztatást. A helyi, körzeti és szakági bemutatók után szakmai zsűri dönt arról, mely produkciókat láthatja a közönség a megyei gálán a Miskolci Nemzeti Színházban. A vizuális művészet kategóriájában részt vehetnek egyének, de pályázhatnak csopor­tok, szakkörök és stúdiók is. A lényeg: az alko­tók művészi mércével mérhető, kiállításra al­kalmas alkotással rendelkezzenek. A nevezési határidő valamennyi kategóriában 1995. no­vember 15., a pályamunkák beküldési határ­ideje pedig december 31. A népi díszítőművészet tárgykörében a pá­lyamunkákat a két példányban kitöltött neve­zési lappal együtt a szerencsi Városi Kulturális Központ címére lehet küldeni (3900 Szerencs, Rákóczi-vár). A képzőművészeti kategóriában — festészet, grafika, kisplasztika és szobrászat, textil, kerámia, vizuális kísérleti műfajok, kon- cept, performance, számítógépes grafika - egyé­nenként és műfajonként 3-3 műtárggyal lehet pályázni. A zsűrizésre a munkákat kiállításra kész állapotban a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet Egyesületek Háza címén váiják (Miskolc, Széchenyi u. 35.). A fotópályá­zatra az utóbbi 3 évben készült olyan alkotá­sokkal jelentkezhetnek, amelyek legjobban reprezentálják szerzőjüket. Beküldhető feke­te-fehér és színes fotó, 6 darab kiállításra kész alkotás (az 5-nél nem több egységből álló soro­zat egy képnek számít). A képekhez 2 példá­nyos nevezési lapot kell mellékelni. A munkákat a mezőkövesdi közösségi ház címére lehet külde­ni (3400 Mezőkövesd, Szent László tér 24.). A pályázatra beérkezett anyagot szakértői zsűri bírálja el 1996 januárjában. Pasztorbúcsú - sajat kérésre Bár elmegyek, mint segédpüspök mégis maradok... Balogh Andrea Miskolc (ÉM) - Hívők és nem hí­vők, a város polgárai között so­kak által ismert Kovács Endre, segédpüspök elhagyja városun­kat. Vele az áthelyezése indoká­ról, pásztorkodása utolsó más­fél évtizedéről, az elkövetkező idők feladatairól beszélgettünk. □ Ha azt kérdezem, július? • Csak a hivatalos elköszönés és be­iktatás történik most július 2-án a templom búcsúja alkalmából, egyébként a hónap számomra a megszokott munkákkal telik. A plé­bánia hivatalos átadására ugyanis augusztus 1-jén kerül sor, így júli­usban még Miskolcon maradok és tovább vezetem a plébániai mun­kát. □ Augusztus? • Nos, akkor már Egerben leszek. Az áthelyezésem saját kérelmemre történik, Seregély érsek atyával va­ló többszöri megbeszélés után. A hi­vatalos diszpozícióban a következő szerepel: „Felkérem, hogy mint ál­talános helynök, az egyházmegyei központban legyen segítségemre az egyházmegye irányításában és így szolgája tovább a lelkek üdvösségé­nek szent ügyét.” Ez tehát azt is je­lenti, hogy nem szakadok el egészen Miskolctól. Mint segédpüspöknek és általános helynöknek az egész egyházmegyére kiteljed a működé­sem, és különös gondom lesz Mis­kolc városára és a Mindszenti plé­bániára. □ Milyen szálak fűzik Miskolchoz? • 1952-ben mindjárt a szemináriu­mi évek után kerültem Miskolc- Martintelepre káplánnak, ahol hat évet töltöttem el. Utána az egri szé­kesegyházba helyeztek szintén káp­lánnak. Itt két évig voltam. Aztán 1960-ban az egri papnevelő intézet­ben lettem lelki igazgató és teológi­Kovács Endre, egri helynök Fotó: Fojtán László ai tanár. Húsz évig tanítottam a szemináriumban. Közben, 1975- ben médiai címzetes püspökké és egri egyházmegye segédpüspökévé nevezett ki az akkori Szentatya, VT. Pál pápa. Végül 1980-ban ismét Miskolcra kerültem, most már a mindszenti plébániára. Ennek az előzménye az volt, hogy Száva Já­nos apát, kanonok 75 éves korában nyugdíjba ment, és kért, hogy le­gyek az utóda. Amikor Kádár Lász­ló akkori érsek atya kinevezett ide, 22 év után szívesen jöttem vissza. □ Megszakítással összesen huszon­egy évet töltött el szolgálatban a városban, milyen benyomást szer­zett? ' • A Martintelepen és Mindszenten is az volt a tapasztalatom, hogy sok buzgó hívő katolikus ember él a vá­rosban, akik a nehéz időkben is hű­ségesek maradtak vallásos meggyő­ződésükhöz. Konkrétan: 1980 óta a vallási élet megújulását tapaszta­lom. Ekkortól mind többen kezdtek templomba járni, mind többen kezdtek érdeklődni a hittan iránt, egyre többen járultak az első áldo­záshoz és bérmáláshoz. Tagadha­tatlan az is, hogy egyre több fiatal igényli a szentségi házasság köté­sét. Más oldalról megközelítve a kérdést, a város életében is jelentős az avasdéli templom felépülése, va­lamint a mellette működő jezsuita gimnázium. A keresztény jövő és az ifjúság nevelése szempontjából na­gyon örvendetes, hogy a Városház téren a volt Zárda épületében 45 év után újra indulhatott egyházi isko­la. A Miskolci Katolikus Gimnázi­umban az elmúlt iskolai évben már 14 osztályban 420 gyermek tanul­hatott. A négyosztályos gimnázium­ban a következő iskolai évben már érettségire készül három osztály, és a nyolcosztályos gimnáziumban be­indul a harmadik évfolyam. 1990 óta nagyon lényeges változás, hogy minden általános és középiskolá­ban részesülhetnek a gyermekek hitoktatásban. Nagy fájdalmunk, hogy a tanulóknak csak igen kis százaléka él ezzel a lehetőséggel. Ezúttal is felhívom a kedves szülők figyelmét az iskolai hitoktatás fon­tosságára és pótolhatatlanságára. A katolikus egyház életéhez mindig hozzátartozott a szerzetes rendek működése. Igen fontos, hogy űjra in­dult a minorita rend, visszajöttek a kármeliták, letelepedtek a jezsui­ták és Szent Ferenc kis testvérei és nővérei. □ Nehéz szívvel szakad el a város­tól? • Igen. Életemből 21 évet töltöttem itt, amelyre mindig szívesen emlé­kezem vissza. Sok lelkipásztori fel­adat van itt Miskolcon, amilyet mindig örömmel végeztem, és remé­lem, utódom Berkes László apát, kanonok mint plébános is végezni fog. Verdi mind a huszonnyolc operája... London (MTI) - A londoni Királyi Operaház egyedülálló teljesítmény­re készül: mostantól a 2001. évig előadja Verdinek mind a 28 operá­ját. A fesztivál jelszava: „Viva Ver­di!”. Ezt a jelszót az Operaház azért választotta, mert jelszó volt Olasz­országban is a múlt század köze­pén, amikor a zeneszerző lelkesen támogatta a harcot Olaszország egyesítéséért és felszabadításáért. Verdi zenéjét Olaszországban eleinte lenézték. Értelmiségi körök­ben első operáit „nyilvánosházi mu­zsikának” nevezték. Amikor azon­ban Verdi meghalt (1901-ben), 200 ezer ember vett részt Milánóban a temetésén, és egész Olaszország gyászolt. Verdi életművét a kritikusok, ugyanúgy, mint a nagyközönség bá­mulatosnak, lenyűgözőnek tartják. Műveiben szex, erőszak és politika egyaránt megtalálható, neki kö­szönhetők a klasszikus opera leg­szebb és legismertebb áriái is. Ami­kor azonban meghalt, csak az Otel­lót, a Falstaffot és a Requiemet di­csérte osztatlanul a kritika. Giusep­pe Verdi zenei reneszánsza 1930- ban kezdődött, amikor a Szicíliai Vecsernyét és a Machbetet előadták Németországban. Londonban csak 1965-ben tűzték műsorra a Simon Boccanegrát. A hetvenes évek vé­gén aztán Lamberto Gardelli, a vi­lághírű karmester lemezre vette a zeneszerző ritkábban hallott operá­it, mint az Attilát és a Lombardo- kat, olyan énekesek közreműködé­sével, mint Carlo Bergonzi és Placi­do Domingo. A londoni Verdi-fesztivál a Stif- felio előadásával veszi kezdetét. Ezt az operát, amely arról szól, hogy egy protestáns lelkész megbocsát hűt­len feleségének, az olasz cenzúra annak idején betiltotta. Verdi úgy játszotta ki a cenzorokat, hogy átke­resztelte az operát Amoldo címre, és újra komponálta az utolsó felvo­nást. A fesztivál idei kezdő évében Placido Domingo lép fel a Stiffelió- ban július 11-én, és az olasz bariton, Renato Bruson az Álarcosbálban. Ugyancsak idén Solti György ve­zényli a londoni operaházban a Tra- viátát. 2001-ben a tervek szerint a Don Carlos és a Szicíliai Vecsemye előadása zárja be a „Viva Verdi!” fesztivált. Giuseppe Verdi ÉM-repró Cserhalmi György, mint „bankember” „...hadd döntsem el én magam, milyen munkát végzek" hihetetlenül kis összeget ajánlot­tak, hogy azt válaszoltam: úgy lát­szik, most apad a Duna, várjuk meg míg egyszer árad... □ Ezek szerint a CIB-nél most „áradt"... Más érve nemigen lehetett, hiszen épp most tudtuk meg, hogy amikor a Don Juan bemutatója ment az Új Színházban, s megkeres­ték a bank PR-szakemberei, önnek az volt az első kérdése: „Mi az a CIB?” • Szelíd rábeszélésre, némi anyagi­akért elvállaltam. Nem tagadom, az én szemléletváltásomban némiképp benne volt az is, hogy a mi szak­mánk az utóbbi időben ugyancsak elbizonytalanodott. 1600 színészből jó ha 50 eltartja magát. Egyébként pedig azt válaszolnám bizonyos új­ságcikkekre, hogy engedje már meg a világ: hadd döntsem el én magam, milyen munkát végzek. Az pedig az én lelkiismeretem ügye, hogy ha va­lamit elvállalok, akkor abba min­den erőmet beleadom, és a maxi­mumra törekszem. Budapest (ISB - D.Á.) - Az utób­bi hetekben mind gyakrabban tűnik fel a Magyar Televízió képernyőjén Cserhalmi György egy új szerepében. O lett a CIB reklámembere. □ Önt eddigi pályája során még so­ha nem láttuk ilyen szerepben - szó­lítottuk meg a CIB Bank sajtótájé­koztatója után Cserhalmi Györgyöt. -Megváltoztak talán korábbi nézetei? • Voltaképpen erről van szó - vála­szolta az Új Színház színművésze. - A közelmúltban teljesült gyerekkori álmom, s az óceán másik oldalára is elmehettem. Amerikában azt ta­pasztaltam, hogy a legkiválóbb mű­vészek sem riadnak vissza egy-egy ilyen pénzszerzési lehetőségtől. Rá kellett ébrednem, hogy talán nekem is szakítanom kell a korábbi arisz­tokratikus felfogással. □ S itthon rögtön kínálkozott is az alkalom? “> Tavaly a Dunabanktól már meg­kerestek hasonló ügyben, de olyan Dalosok, fúvósok Bogács (ÉM) - Tizenegy hazai és tíz külföldi együttes közreműködé­sével Nemzetközi Dalostalálkozót rendeznek ma, július 1-jén délelőtt 10 órai kezdettel Bogácson, a fürdő szabadtéri színpadán. Másnap, va­sárnap délután fél 4 órai kezdettel ugyanitt a dániai Hinnerup 50 tagú ifjúsági fúvószenekara lép fel. „Könnyű” nyár Miskolc (ÉM) — A Miskolci Nyár ’95 könnyűzenei programjain az Ady Művelődési Házban vehetnek részt az érdeklődők. A Kispál és a Borz zenekar július 4-én, kedden es­te 7 órától ad koncertet Áz Eső és az Adaptational Syndrome vendégsze­replésével. Az ismét beindult „örök­mozgó”, a P. Mobil pedig július 6-án, csütörtökön este 8 órától lép a mű­velődési ház színpadára. A Miskolci Nyár könnyűzenei rendezvényein a tervek szerint az EDDA (augusztus 7.) és Demjén Ferenc (augusztus 16.) koncertje várható. Beatles-álom Encs, Abaújdevecser (ÉM) - Mind­halálig Beatles-álom címmel lemez- bemutató koncertet hallgathatnak az érdeklődők ma, szombaton este 9 órától az abaújdevecseri szabadtéri színpadon (eső esetén Encsen a sportcsarnokban). Közreműködnek: Mikó István, Forgács Péter, Incze József, Győri Péter, valamint Papp Gyula és Bacsek István. Kern emlékgyűrűje Budapest (MTI) - A Magyar Rádió elnöksége idén - a Rádiókabaré mű­soraiban teljesített több éves ki­emelkedő tevékenységért - Kern András színművészt jutalmazta a Karinthy Frigyes-emlékgyűrűvel. Az elismerést tegnap Szirányi Já­nos, a rádió elnöke adta át az intéz­mény székházában. A Karinthy Frigyes-emlékgyűrűt ] 975-ben alapította a Magyar Rádió elnöksége a szatirikus és humoros műfaj kiemelkedő szerzőinek és elő­adóinak elismerésére és ösztönzésé­re. A díjat azóta minden évben az író születésének évfordulóján ad­ják át. Az emlékgyűrű átadásán elhang­zott, Karinthy Frigyes Ferenc fiá­nak (Cininek) özvegye igen nehéz anyagi körülmények között él, a bu­dapesti Ménesi úton lévő lakását el kellett adnia. Kern András szomo­rúnak nevezte ezt a helyzetet és a sajtón keresztül is támogatásáról biztosította a Karinthy család ha­gyatékát gondozó özvegyet. Kern András jövőbeli terveiről be­számolva elmondta: a Magyar Tele­vízió több részes, Salamon Béláról szóló műsorában ősszel a legendás komikust alakítja majd. Jelenleg egy mozifilmet forgat „Sztracsatel- la” címmel, amelynek a szerzője és főszereplője is. A zeneműboltokban már kapható a „Kern Kabaré” című műsoros kazetta, amely kiemelkedő kabarészámait tartalmazza. * A Karinthy Frigyes-emlékgyűrűt 1975-1994 között a következő ne- vettetők kapták: Marton Frigyes, Komlós János, Szilágyi György, Mi­kes György-Somogyi Pál, Hofi Géza, Kaposy Miklós, Moldova György, Tabi László, Peterdi Pál, Sas József, Verebes István, Farkasházy Tiva­dar, Karinthy Éerenc, Nagy Bandó András, Sinkó Péter, Trunkó Bar­nabás, Markos György-Nádas György, Déri János (posztumusz díjként), Selmeczi Tibor, Boncz Géza. Pro architektúra Budapest (MTI) - Az építészeti vi­lágnap alkalmából a környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter tegnap Pro architektúra-díjat ado­mányozott több jeles hazai építész­nek. Csomay Zsófia és Heppes Mik­lós építészek megosztva kapták az elismerést a Királyi Pál utca 2. szám alatti Art-Hotel tervezéséért. Koller József építész a Fertő-Han­sági Nemzeti Park székházának, a Kócsagvárnak a tervezésével nyerte el a díjat. Marosi Miklós és Farkas Dániel a Budapest I. kerület Mészá­ros utca 15-17. szám alatti iroda­ház tervezéséért, Marton Tibor épí­tész pedig a kecskeméti 2-es számú posta megtervezéséért részesült a díjban. Cserhalmi György Fotó: ISB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom