Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-27 / 175. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Túlius 27., Csütörtök _NOTESZ Szabad péntek M. Szabó Zsuzsa A szabad péntek természetesen egyelőre nem létezik, mégis van. Próbáljunk csak pénteken, reggel, vagy netán kora délután felhívni egy hivatalt - azonnal szembe ta­láljuk magunkat vele. Mert gyakran azt halljuk a telefonban, hogy X ügyintéző el­ment vidékre, kiszállásra. Vagy netán: bent van megbeszélésen a főnöknél, ke­ressük később. De később is hiába keres­sük, mert akkor meg területre ment, szó­val, mindebből a lényeg, hogy utolérhe­tetlen. Vagy keressük Z-t. Hamar kiderül róla, hogy éppen kiugrott valahova egy pár percre (sejteni: hétvégi bevásárlását inté­zi a piacon), vagy átment egy másik hiva­talba ügyet intézni. Ez utóbbi jelenti az igazi rejtélyt, mert hogyan lehet egy olyan hivatalba átmenni, elintézni valamit, ahol jóformán nincs senki, hiszen X vidékre ment, B bejárásra. Nem nehéz megállapí­tani: valami nagyon is sántít a péntekkel kapcsolatban. Mondhatni: jelenség. Úgy emlékszem, akkor kezdett elharapóz­ni, amikor évtizedek óta bevezették a sza­bad szombatot. Azóta ugyanis sok helyen délig, kivételesen szigorú hivatalokban fél 4-ig tart a munkaidő. Sokan gondolják: ha nem kell 8 órát végighajtani, akkor minek azt a kis időt, a négy órát? Olyan kevés ugyanis ez a többnyire fél nap, hogy be­lekezdeni sem érdemes semmibe. Bemegy az ember a munkahelyére, megissza a szo­kásos kávét, komótosan megreggelizik, megbeszéli a kollégákkal az éppen aktu­ális parlamenti híreket, a legutóbbi futball­meccs eredményét, azt, hogy hova men­nek, mit főznek a hét végén. Közben úgy eltelik az idő, hogy lassan lehet is haza­menni. Még kiszalad a dolgozó a boltba, vesz egy kis húst - ne kelljen délután a csúnyább áruból vásárolni, egy kis zöld­séget, ezt-aztés vége a napnak. Hogy köz­ben öten, tízen keresték? Sebaj, mindig akad, aki helyette megmondja: vidékre ment, bejárásra, vagy éppen... Mindegy, a jelenség így is, úgy is bosz- szantó. Annak aki elszenvedi, aki - mily botorság! -valóban dolgozna. Végül is olyan nagy egyes munkahelyek pénte­ki üressége, hogy akár be is vezethetnék a szabad szombat után a szabad pénteket. Félő azonban, hogy akkor már csütörtök déltől nem találnánk senkit a helyén. Mert éppen kiszállásra ment, ügyet intéz... Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Az előrejelzések szerint ma hattól két óráig a 3. sz. fő közlekedési úton Me­zőkövesd, délután a 26. sz. fő közlekedési úton Kazincbarcika térségében mér a traífipax. A gyorshajtók ettől eltérően a megye más terüle­tein is számíthatnak drága fényképekre. Azt kérte, temessék a Tiszába Szeretteink hamvait a szertartás után akár haza is vihetjük Nagy József Miskolc (ÉM) - A társadalmi vál­tozások törésvonalai mentén mindig felüti a fejét a morális válság, amihez kapcsolódik an­nak dilemmája, mihez érdemes ragaszkodni abból, ami réginek számít, mennyit fogadjunk be a hirtelen ránk köszöntő újból, szembesülve azzal, hogyan fo­gadja a változások iránti érzé­kenységünket a számunkra mértékadó környezetünk. Ré­sze ennek az átmeneti elbizony­talanodás, ami felforgatja az életünket, ízlésünket, beleszól szokásaink alakításába is. Igaz, ez életünk legvégső állomásával összefüggésben a halál elfoga­dásának és a temetés ősi rítusá­nak átértékelésére is, aminek napjainkban tanúi lehetünk. Ilyesmire vezethető vissza egy a kö­zelmúltban történt, miskolci körök­ben némi megütközést keltő törté­net is. Állapotának rosszabbra for­duláskor azt kérte közvetlen hozzá­tartozóitól a halál leheletét érző negyvenes férfi, ha meghal, testét ne tegyék koporsóba, illetve temes­sék a Tiszába, szórják szét hamvait a neki oly kedves folyó habjaiba. A fővárosban és Pécsett külön megrendelésre vízsugárral mossák a talajba a halotti hamvakat szer­tartás keretében, amelyen csak a hozzátartozók vesznek részt. Az ur­nában lévő földi maradványokat a kerti locsolóhoz hasonló, szökőkút- szerű berendezéssel oszlatják el a környező talajban. Ehhez képest egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy a miskol­ci temetőgondnokság vezetője, Her- zinyák István a Szentpéteri kapui köztemetőben kopjafás parcella ki­alakításán töri a fejét. Valamikor terveztek itt amerikai jellegű te­metkezést is, egy elegáns parcellát, ahol a lépegetőköveken kívül csak Házaspár oszlopos fejfái Aggteleken fekvő, vagy esetleg álló kőtábla em­lékeztet az elhunyt nyughelyére. Viszont elmaradt volna a kiemelke­dő, a koporsó fölé domboruló sír­hant, ami ezer éve jellemzi a honi temetőket. Most is hallani vélemé­nyeket a terület takarékos és járha­tó amerikai temetők iránti igények­ről. Valami hasonlót alakítottak ki éppen a miskolci köztemetőben - a díszsírhelyek sorára gondoljunk -, ám egyre több sír kap kőkeretet, a lépegetőköveket járda váltja fel, ép­pen a hozzátartozók akaratának megfelelően. A kopjás temetés emlékei a hon­foglalás előtti időkből maradtak fenn, a harcban elesett vitéz sírjára tűzték a kopját, pontosabban a kop- ja nyele volt az őse a későbbi kopja­fás temetkezésnek. A négyszögle­tesre bárdolt faoszlopot, melynek felső része mértani faragványokkal díszített, elsősorban az erdélyi szé­kelység alkalmazta. A csillagszerű formák, gömbök egymásra épülnek, a kopjafa felső vége többnyire csú­csos, buzogányszerű faragványban, vagy négyszirmú kehelyvirághoz hasonló idomban végződik. A ha­sábkocka metszési vonalainak vál- toztatgatása hasonlatosan a román kori kőfaragások díszeihez szimbo­likus jelentőséggel bír. Más nagysá­gú, alakú kopjafadísz van a férfi, a női, a fiatal és a gyermek halottak sírja felett. Az előre kiugró faragás a férfi csurgóra állított kapáját mu­tatja, a hátraálló a női fejfedőét, a hátraálló kontyét. A kehelyvirág­hoz, koronához hasonló a kislányok sírhantjára került, a buzogányszerű végződés a fiúk sírjára. Mivel ezek a kopjafák méretük­nél fogva meghaladják a szokásos, másfél méternél nem nagyobb em­lékkövek magasságát, erre gondolni kell a sírelosztás megtervezésekor, különben a kopjafák szaporodásá­val lehetetlenné válna az új parcel­lában a koporsók eljuttatása a sírig. Az új terület kijelölésével Miskolcon új szakma is születik, a kopjafaké­szítő ács szakmája. A legolcsóbb te­metkezés nálunk változatlanul a hamvasztás utáni umafalba való el­helyezés, nagy a valószínűsége, hogy éppen ezért mind több hozzá­tartozó ezt kéri, kicsit ide nem illő szóval mondhatnánk, ez most a sze­rény temetés divatja. A temető­gondnokság vezetőjétől tudjuk, hogy kérésre a hozzátartozó halotti hamvait a krematórium akkor is ki­adja, ha nem váltanak hozzá fal­részt. Magyarul szeretteink hamva­it akár haza is vihetjük, ám a ke­gyeleti törvény szerint annak meg­felelő környezetet kell találnunk, mint például egy imádkozósarok. Más közegben nem illik és nem is helyezhető el az urna, bár e szabály megszegőinek szankcionálására még senki sem tud példát mondani. A távolban elesett katonák emlékére tűzbe vetik a gyertyákat Kövesden Halálos pofonok kétszáz forintért Csak cigarettát kért, de közben az áldozata pénzét is elrabolta Sátoraljaújhely (ÉM - U.J.) - Va­lamivel több mint egy éve, 1994 Júniusában két-három pofon csattant el az egyik belvárosi kereszteződésben. A sértett a földre zuhant, ahol a tettes való­színűleg a nyomaték kedvéért még bele is rúgott. A megvert férfi két nap múlva a kórházban meghalt. A halálos pofonok ügyében a közel­múltban hirdetett ítéletet a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Nehrer Péter vezette büntetőtaná­csa. Miként annyi más bűnügyben, ezúttal is megkülönböztetett szerep hárult az igazságügyi orvosszakér­tőkre. Ok többek között megállapí­tották, hogy az áldozat halála erő­szakos úton, a bántalmazás miatt következett be. Az agyrázkódás kö­vetkeztében súlyos agyi vérzés, a koponyaűrön belül pedig a nyomás fokozódása következett be. A szak­értő szerint az orvosi kezelés hozzá­értő és célszerű volt, a sérültet azonban már nem lehetett meg­menteni. A sértett este hat óra körül a Rá­kóczi és a Vasvári utca keresztező­désében találkozott össze a tettes­sel, Markovics Aladárral. Ez utóbbi az egyik barátjával aznap már bo- rozgatott, de cigarettára is vágyott. Először csak bagót követelt. Áldoza­ta mit sem sejtve nyújtotta felé ciga­rettásdobozát, amelyben két összehajtogatott százast is tartott. A paklit Markovics egy hirtelen mozdulattal kirántotta a kezéből és zsebre vágta. A meglopott férfi természetesen dühbe gurult, felemelt hangon kö­vetelte vissza a dobozt és a pénzt. Markovics ekkor előbb megpofozta, ököllel is leütötte, és amikor a férfi a földre zuhant, még bele is rúgott. Ezután lelépett. A megvert ember ahogy volt, véresen hazament. Lefe­küdt. Másnap délelőtt édesanyja vette észre, hogy nem lustaságból maradt az ágyban, hanem az esz­méletét vesztette. A mentők a sér­tettet a megyei kórház idegsebésze­tére szállították, de mint már írtuk, ott nem tudtak rajta segíteni. Minden vádlottnak szíve joga van azt mondani, amit a legjobbnak lát. Markovics Aladár a tárgyaláson először arról beszélt, hogy a sértet­tet azért verte meg, mert az a szeme láttára zsebelt ki egy ismeretlen személyt. Később visszavonta a nyomozás során tett vallomását, amely szerint valóban cigaretta mi­att szólította le a sértettet. Mint ki­jelentette, őt megverték, megfélem­lítették a rendőrségen, és csupán a kényszer hatására tett vallomást. Rövidesen kiderült viszont, hogy egy rendőrnő hallgatta őt ki. A bíró­ság az ítéletben rögzített véleménye szerint kizárt, hogy a rablás miatt korábban már elítélt, kifejezetten erős testalkatú gyanúsítottat egy rendőrnő terrorizálhatott volna. A bíróság az ítélet kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott részbeni beismerő vallomá­sát, és azt, hogy viszonylag csekély értéket vett el áldozatától. Súlyosbítóként vette viszont fi­gyelembe a tényt, amely szerint Markovics ittasan, feltételes sza­badságának ideje alatt, útonálló módon, a városközpontban követte el bűncselekményét. Ezenkívül a rablás tekintetében különös visz- szaesőnek minősül. Mindent egybevetve, Markovics Aladárt rablás és súlyos testi sértés miatt hat évi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bünte­tőtanács, és ugyancsak hat eszten­dőre eltiltotta őt a közügyek gyakor­lásától. A vádlottat feltételes sza­badságra sem bocsáthatják. Az ítélet nem jogerős. Városházák hírei Rendkívül az iskoláról Sárospatak (ÉM) - A város meg­vásárolta, és másfél év alatt - élvén a felkínált kedvező lehetőséggel - kifizette a Bodrogközi Állami Gaz­daság egyik irodaépületét. Az ön- kormányzat közművelődési és okta­tási bizottsága nemrég azzal a ja­vaslattal fordult a képviselő-testü­lethez, hogy az új ingatlanba he­lyezzék át a csökkent szellemi ké­pességű gyermekeket oktató Erdé­lyi János Kisegítő Általános Iskolát, valamint az általános iskolai kollé­giumot. A javaslat további része úgy szól, hogy az épület átalakítá­sát oktatási intézménnyé még a nyáron kezdjék meg, hogy az új tan­évben már új helyen tanulhassa­nak, lakhassanak a diákok. Ezért a jövő héten rendkívüli testületi ülést tartanak a pataki városházán, hogy döntsenek az iskola áthelyezéséről, és igenlő határozat esetén meghatá­rozzák az ehhez szükséges pénzü­gyi feltételeket, azok biztosítását. Felújítások jó ütemben Szikszó (ÉM) - Jó ütemben folyik a Szikszói Gimnázium, Szakközépis­kola és Általános Képző felújítása. Az összevont intézmény gimnázi­umi részét már kifestették, jelenleg az általános iskolán dolgozik a fel­újítást végző önkormányzati kft. Ez­zel egyidőben az eddig olajjal fűtött intézmények kazánjait gázkazánra cserélik, azt remélik, a beruházás költsége az olcsóbb gáz felhasználá­sával három év alatt megtérül. Olcsóbb a víz Encs (ÉM) - A város képviseló-tes- tülete április 1-jétől emelte a vízdí­jat, élvén hatósági ármegállapító kötelességével, a Borsodvíz Rt. mégis már március 1-jétől a meg­emelt víz- és szennyvízdíjat szám­lázta. A polgármesteri hivatal ma­gyarázatot kért az rt.-től, melynek főkönyvelője elmondta: a lakossági ivóvízdíj az álami költségvetés e cél­ra képzett alapjából támogatást kap, ami 78 Ft/köbméter + áfa összegnél nagyobb díjak esetén fede­zi a többletet. Ez a támogatás 1995. március 1-jétől él. Ahol közcsatorna van, ott ez az összeg 130 Ft/köbméter + áfa. Az önkormányzati döntés után jutott a tudomására a Borsodvíz Rt- nek, hogy minisztérium tárcaközi bi­zottsága úgy döntött: a lakossági víz­díjak 78 Ft/köbméter + áfa összegen felüli részét átvállalja. Ha a szolgál­tató vállalat nem élt volna a fenti le­hetőséggel, és nem emeli meg már március 1-jétől a vízdíjat, a lakos­ság kénytelen lett volna a teljes összeget fizetni, tehát jól jártak a sietséggel az encsiek. Élet — spórolással- Majd máskor nem adsz háromszáz forintot egy vacak krimiért! Rajz: Balázs-Piri Balázs

Next

/
Oldalképek
Tartalom