Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-04 / 155. szám

LI. évfolyam, 155. szám 1995. július 4., kedd BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Művésztalálkozó magiszterekkel Tornaiján és a környéken éló alkotóművészek munkáiból nyílt kiállítás Rudabányán. Ez arra is lehetőséget adott, hogy művésztalálkozót ren­dezzenek. (8. oldal) Őrizzük meg a nyomtatványokat Az Alkotmánybíróság dönté­se csak halasztja a családi pótlék űj rendszerének beve­zetését. Nem kell eldobni, még szükség lehet a pótlékot igénylő ívekre. (4. oldal) Bizonytalanság a tűzoltóknál A városi tűzoltóság pillanat­nyilag szegényebb, mint a templom egere. A pénztár­ban egyetlen fillérjük sincs. A riasztásokra azonban kivo­nulnak. (5. oldal) Csontvelő-átültetés Miskolcon Miskolc (ÉM) - Áprilisban avatták fel a miskolci Gyennekegészségügyi Központ 1. sz. csecsemő- és gyer­mekosztályán az első vidéki csont­velő-transzplantációs központot, amely jelentős német támogatással létesült. Miskolcon a legkorszerűbb, a legkézenfekvőbb, a donor nélküli autológ csontvelő-transzplantációs módszert alkalmazzák. Az első be­avatkozás most zajlik. Egy nyolc­esztendős borsodi kisfiú csontvele­jét június 22-én vették le, majd a be­teg gyermek azóta tartó intenzív ke­moterápiás kezelése után ma helye­zik azt vissza. A fiú kilenc hónapja leukémiás, és a csontvelő-transz­plantációs bizottság alkalmasnak találta a beavatkozásra. Mint Nagy Kálmán kandidátus, osztályvezető főorvos elmondta, a csontvelő meg- tapadása után, körülbelül egy hó­nap múlva derül ki. hogy a transz­plantáció sikeres volt. A következő kis páciens június 10-én kerül sor­ra. Mint ismeretes, Magyarorszá­gon évente 70-90, a transzplantáci­ós központhoz tartozó régióban pe­dig 22-30 gyermek betegszik meg évente leukémiában. Túlélte a történelem viharait Szövetkezetek - a kisemberek vállalkozásának alapjai Egy szál gyertya a háború áldozataiért Jászalsószentgyörgy (MTI) - A délszláv háború áldozataiért orszá­gos méretű megemlékezésre hívja fel a településeket egy jászalsó- szentgyörgyi kezdeményezés. Tóth dános, a település polgármestere hétfőn elmondta: a jászsági nagy­község világháborús emlékművénél vasárnap gyertyát gyújtottak a délszláv harcokban elhunytak tisz­teletére. Azt szeretnék, ha minden városban és faluban hasonlóan cse­lekednének, és egy arra méltó he­lyen egy szál gyertyát gyújtanának — csatlakozva civil kezdeményezé­sükhöz. A gyertyák mindaddig ég- üek, amíg a délszláv térségben örök- re el nem hallgatnak a fegyverek. Megszűnt a záhonyi kamiontorlódás Záhony (MTI) - Megszűnt a kami- °ntorlodas a záhonyi határállomá- ?°n. Hétfőn délutánra feloszlott a június végén kialakult több mint 8 kilométer hosszú teherautósor, a 64 j’jás átkelési várakozási idő 10 óra alá csökkent. Czap István, a záho- nyi vámhivatal parancsnoka el­mondta: a zsúfoltság megszűnteté- sere növelték a határállomáson dol­gozó vámosok létszámát. Emellett az ukrán fél is intézkedéseket ho- a kamionforgalom gyorsításá- ! a< a határ túloldalán már folyama­tsán fogadják a teherautókat. Vár­hatóan keddtől csak ötórás lesz a J^yszerpjhenő a kamionosoknak. Lakitelek Alapítvány " nagydíjasok Budapest (MTI) - Beregszászi 01- ?a és Ujlaky Károly színművészek, 1 Két part között című irodalmi őúsor előadói kapták az idén a La- útelek Alapítvány Nagydiját. Ezt 12 alapítvány hétfőn hozta nyilvá- >°ssagra. Tudattak: a tavaly bemu­at°tt, szavalatokból és megzenésí­ti versekből álló műsort találta a Oratórium a legérdemesebbnek a 'égy éve alapított elismerésre. A ü ezer forintos díjat július 1-jen. z°mbaton vehette át a két eloado * alapítvány margitszigeti irodá­dban. A megyében 20 takarékszövetkezet működik, amely a lakossági betétek 17 százalékát kezeli Fotók: Fojtan László Edelény (ÉM - BAM) - A megye ipari, mezőgazdasági, fogyasz­tási, lakás- és takarékszövetke­zetei - érdekképviseleteik köz­reműködésével az idén Ede- lényben tartották a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megyei ün­nepségét. A tegnap délutáni rendezvényen Dombránszky Mihály, az Iparszö­vetség megyei titkára mondott ün­nepi beszédet. Megemlékezett a Nyitra mellett Ószombaton 150 eve alakult első magyar szövetkezetről, valamint arról, hogy a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségének lét­rehozásánál 100 éve hazánk jelen­tős szerepet töltött be. „Múltja bizo­nyítja. életrevaló gazdasági forma a szövetkezés, amely túlélte a törté­nelem viharait, s mostanra újra vál- lalkozásalapu lett a mozgalom” - mondta a titkár. Beszédében rámu­tatott, a gazdasági élet egészét átfo­gó szövetkezés nehéz közgazdasági környezetben igyekszik eredménye­sen gazdálkodni. Az agrárágazat­ban - miként az országban, me­gyénkben is — a termelőszövetkeze­tekből az elmúlt években új típusú szövetkezetek jöttek létre. A mező­gazdaságban foglalkoztatottak hat­van százaléka e szektorban talál megélhetést. Sajnos sok a jogbi­zonytalanság, rendezetlenek a tu­lajdonviszonyok. Alacsony jövedel­mezőség, eladósodás, elmaradt fej­lesztések hiánya sújtja az ágazatot. Megyénk 340 településén működ­nek fogyasztási szövetkezet, létük­kel jelentősen hozzájárulnák az ap­rófalvak alapellátásához. A fogyasz­tási szövetkezetek számára a legna­gyobb kihívás a munkanélküliség növekedése, s az ezzel összefüggő életszínvonal-csökkenés, valamint a feketegazdaság térnyerése. Az ipari szövetkezetek zömükben ex­portorientáltak. Sajnos az ágazatot érintő közgazdasagi elvonások nö­vekedése a technológiaváltás és a műszaki fejlesztés elmaradását vonta maga után. A lakossági beté­tek 17 százalékát a takarékszövet­kezetek kezelik. A megye 20 taka­rékszövetkezete számára a mai gaz­dasági környezet azt jelenti, hogy nehéz pénzeszközeik kihelyezésére fizetőképes adóst találni, kockáza­tuk megnőtt. Térségünkben 76 la­kásszövetkezet egymillió ember ott­honát szolgálja. Egyre kevesebben tudjak fenntartási költséget fizetni, így a lakások allaga romlik. „A szövetkezetek igénylik, hogy az ország modernizációs folyamata­iban részt vegyenek. A kisemberek reménye, akik a szövetkezés alap­ján teremthetik meg vállalkozásai­kat” - hangsúlyozta Dombránszky Mihály. Tárcaegyeztetés a borsodi acéliparról A kormánystratégia tükrében felülvizsgálják a korábbi döntéseket Budapest (MTI) - A héten tárca- egyeztetésre kerül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél elkészült kormányelő- teijesztés a borsodi acélipar re­organizációjáról. Az ipari és ke­reskedelmi miniszter, a pénz­ügyminiszter és a privaziációs miniszter előtör jesztesében kormány elé kerülő munka­anyag a március 12-én meghir­detett kormánystratégia tükré­ben felülvizsgálja a kormány­nak a borsodi acéliparról szóló korábbi döntéseit. Hétfőn Becker László, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: az eloteijesztest az APV Rt. igazgatósá­gának hétfői döntésé alapján tárca- körözésre küldik, és várhatóan 2-4 héten belül kerülhet a kormány elé. A borsodi acélipar reorganizáció­járól eddig bárom kormánydöntés született. Az első 1994 februáijában átfogó programot fogalmazott meg, amelyben rendelkezik a Dimag vál­lalatcsoport felszámolásáról, az Óz­di Hengerművek es a Drótgyár íel­A Drótgyár túl van a nehézségeken, már befejeződött a privatizációja számolásból történő kivásárlásáról. Ez utóbbiak lényegében megtörtén­tek. A kormány 3 milliard forint visz- sza nem térítendő támogatást nyúj­tott a fejlesztésekre. A diósgyőri tár­saságok folyamatos működéséhez a kormány 1994 oktobereben ifjabb veszteségpótló támogatásokat és anyagvásárlásukhoz hitelgaranciát biztosított. A tulajdonviszonyok rendezéséről is megvolt a döntés, a határozat végrehajtása azonban pénzügyi források híján késleke­dett. A harmadik, átfogó döntésre 1994 decemberében került sor, amelynek értél meben a kormány a technológiaváltás feltételeinek megteremtéséig meghosszabbította a régi technológia üzemeltetését, vállalva az ezzel járó veszteségeket. A döntés értelmében a mostani ötezres dolgozói létszámot, 1996 után mintegy háromezerre kell csökkenteni. A létszámleépítés 1.2 milliárd forintos terhet jelent a költ­ségvetés számára. A Dimag es tár­sai egyébkent 1992 és 1994 között összesen 11 milliárd forintos állami támogatásban részesültek, ideértve a hitelgaranciákat is. A stabilizáci­ós intézkedések elfogadásával felül­vizsgálatra kerülnek azok a kor­mányhatározatok, amelyek terhelik a költségvetést, így a most elkészült előterjesztés tartalmi és időbeli mó­dosításokra tesz javaslatot. LKOMMENTÁR Gyertyák Csörnök Mariann Jászalsószentgyörgyön gyertyái gyújtot­tak, és kérnek mindenkit, tegyék ugyan­ezt. Ezzel az apró lánggal emlékeznek a délszláv háború áldozataira, ezzel tilta­koznak az értelmetlen pusztítás ellen. Szép kezdeményezés. Persze nem az el­ső, hiszen emlékezhettünk és tiltakozhat­tunk már a folyókba dobott szál virággal is, és köthettek a nők tejükre fehér ken­dőt, gyászolva minden háború halottad. De Jászalsószentgyörgyön valami mégis más: náluk mindaddig ég majd a gyertya, mfg örökre el nem hallgatnak a volt Ju­goszlávia területén a fegyverek. Lehet kérdezni, van-e még értelme az ef­féle „gesztusoknak"? Hiszen a gyertyák fé­nye nem világít messzire - nem ad fényt és melegséget ott, ahol már régen nincs áram, ahol télen a parkok fáival tüzelnek, ahol a vízért sorba kell állni. És nem védi meg a sorban állókat a gránátoktól. Tudják mindezt a jászalsószentgyörgyiek is. Tudják, hogy a nyugati hatalmak azért nem avatkoztak be olyan gyorsan, mint Kuvaitban, mert nem tűzte őket jugoszlá- viához gazdasági érdek. Tudják, hogy nem volt még olyan fegyverszüneti egyez­mény, amit maradéktalanul betartottak volna; hogy minden béketárgyalás ku­darcba fullad. És tudják azt is, hogy már régen nincs erkölcsi erő, ami visszatarta­ná a harcolókat fegyvertelenek és béke- fenntartók gyilkolásától. Akkor hát, miért ez a „gesztus"? Talán mert vétkesek közt cinkos, aki néma. És mert a gyertyaláng megőriz. Bár életet nem - az ember életének emlékét és a va­lóban emberi életbe vetett hitet igen. A meggyújtott gyertya belülről melegít. Jel­kép, mert éppoly törékeny és gyorsan el­lobbanó, minta mi létünk. Fényét elvehe­ti az erősen tűző nyári nap, lángját elolt­hatja a heves szél és a sűrű zápor. De amíg van kéz, ami újra és újra meggyújtja a tisz­ta lángot, addig megmaradhat a remény: egyszer mi magunk fújhatjuk el, mert el­hallgattak végre a fegyverek. Létszámleépítés és kevesebb kiskatona Budapest (MTI) - Hétfőtől 3000 közalkalma­zottal kevesebb dolgozik a honvédségnél a március 12-i kormánydöntésnek megfelelően. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője elmondta, a haderőreformról szóló parlamenti határozatnak megfelelően a tárca várhatóan egy hónapon belül kidolgozza az 1998-ig szükséges intézkedéseket a kar­csúbb, ütőképesebb hadsereg megteremtésére. Ennek részeként további létszámcsökkenté­sek lesznek, de még nincs döntés, milyen ütemben. Az idei további létszámcsökkentési tervek közül egy már biztos: augusztusban 3 ezerrel kevesebb sorköteles fiatalt hívnak be, mint ahányan július végén leszerelnek. Sztrájkőrség a metrónál Budapest (MTI) - Sztrajkőrséget hoztak létre a kelet-nyugati metró dolgozói, mert minden eszközzel meg kívánják akadályozni, hogy el­távolítsák őket munkahelyükről. A hétvégi tárgyalások nem vezettek eredményre, mivel a szakszervezetek szerint a gyorsvasúti veze­tés nem állt elő új javaslattal. Mindössze any- nyi változás történt, hogy a dolgozók éves bér­keretéből elkülönített tartalékból júliustól 6 forintos órabéremelést kapnának a járműve­zetők. Ezt azonban nem fogadják el, mivel ez a pénz amúgy is megilleti ókét, és mar januártól járt volna a részükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom