Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-19 / 168. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995 Felvételi ponthatár Tanító- és óvodapedagógus-képzó'k A felvételi ponthatár megállapításkor 3 tényezőt vesznek figyelembe a felsőoktatási intézmények: a jelentkezők számát, az elért eredményeket, valamint a felvételi irányszámot. Azt a jelentkezőt, illetve átjelentkezőt, aki a meghatározott ponthatárt elérte, fel kell venni, aki alatta van, nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni a felsőoktatási intézmények vezetőinél. Pontszámát minden felvételiző ismeri, így a közölt táblázat alapján tudhatja, hogy felvették, vagy sem. IFÓISKOLA, SZAK NAPPALI ESTI, LEV. Apáczai Cs.). Tanítóképző Főisk. (Győr) az összes szakon 101 Budapesti Tanítóképző Főiskola tanító 98 93 óvodapedagógus 95 87 óvodapedagógus(középfokú óvónői képesítésűeknek) 83 Comenius Tanítóképző Főiskola (Sárospatak) az összes szakon 84 csOKonai v ./vi. i anmJKtípzo rmsK.tK tanító 83 tanító-kommunikáció 92 tanító-könyvtár 79 tanító-művelődésszervező 83 tanító-hitoktató 79 óvodapedagógus 74 tanító 86 német nyelvű nemz. tanító 73 tanító-könyvtár 83 tanító-művelődésszervező 75 óvodapedagógus 85 német nyelvű nemzetiségi óvodapedagóg. 75 könyvtár 80 művelődésszervező 80 jtiycs rujw* tanító 80 72 óvodapedagógus 83 német nemz. óvodaped. 79 általános szociális munkás 100 tanító 96 művelődésszervező-könyvtár 85 művelődésszervező 85 82 könyvtár 82 szociálpedagógus 92 Kecskeméti Tanítóképző Főiskola (Kecskemét) az összes szakon 94 Körösi Cs.S. Föisk. (Békéscsaba) tanító 98 70 román nyelvű nemz. tanító 92 szlovák nyelvű nemz. tanító 92 Benedek E. Óvóképző Főisk. (Sopron) WÉWMí óvodapedagógus 87 német nemz. óvodaped. 90 óvoda ped .-szociá 1 pedagógus 80 71 örunszvw i. uviJKvpzu r oisnuta az összes szakon 87 Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola az összes szakon 90 Mozgássérültek P A. Nevelőintézete (Budapesti konduktor-tanító- 90 Berzsenyi D. Tanárképző Főiskola (Szombathely) tanító 102 Bessenyei Gy. Tanárképző Főiskola (Nyíregyháza) tanító 85 Károii G. Ret. E. Tanítóképző Főisk*i Kar (Nagykőrös) az összes szakon 90 Kölcsey F. Ref. Tanítóképző Főiskola (Debrecen) tanító 88 tanító-kommunikáció 92 tanító-könyvtár 89 tanító-hitoktató 88 tanító-kántor 89 Vitéz). Rk. Tanítólképző Főiskola (Esztergom) . tanítói szakok 80 kommunikáció-műv.szerv. 90 szoriálpedagógus 80 Zsámbéki Kai. Tanítóképző Főiskola tanító 91 tanító-rk. hitoktató 116 óvodapedagógus 90 szociálped.-rk. hitoktató 111 Néphagyomány a Vár utcai óvodában A miskolci Vár utcai óvoda kétszer egyhetes hagyományőrző tábort szervezett 5-7 éves gyerekek részére. A tábor célja a népi hagyományok felelevenítése volt. A kézműves foglalkozásokon a gyerekek szövést, fonást, gyöngyfűzést tanultak. De részt vettek más jellegű foglalkozásokon is, sportvetélkedőkön, kirándulásokon, valamint a Borókás népzenei együttes zenés-táncos foglalkozásain. A zárónapokon kiállítást rendeztek a szülők részére a tábor ideje alatt elkészült munkákból, illetve bemutatót tartottak a tanult népdalokból, néptáncokból, népi játékokból. Az óvodai hagyományőrző tábort magánszemélyek és cégek egyaránt támogatták. Meglepetés csak „visszaesőknek” A János vitéz bemutatója az akropoliszi Akropoliszon Fii.íp Gabkiki.i a A francia királylány (Sivók Irén), a francia király (Bodrogi Gyula) és )ános vitéz (Homonnai Zsolt). A következő előadásokat július 20-án, 21-én, 22- én, 23-án, 26-án, 27-én, 28-án 29-én és 30-án este 8 órától tartják a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Akik korábban már jártak a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon, akik esetleg láthatták a díszlettelen színpadot, csak azok értékelik igazán Rajk László díszlettervező ötletét. A többiek esetleg észre sem veszik, vagy az történik velük, mint az egyszeri revizorral: csak néznek, és nem értik a tréfát. Ez az átka az intellektuális humornak... Tasnádi Márton rendező a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon felépített Akropolisz Szabadtéri Színpadra „írta át” Kacsóh Pon- grác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly János vitéz című daljátékát - anélkül, hogy megváltoztatta volna a szöveget, vagy a zenét (a Miskolci Nemzeti Színház zenekarát Silló István vezényeli), sőt, a jelmezek (Zeke Edit tervei) is hagyományosnak mondhatók. „Korhű” ruhákat látunk, olyanokat, melyek megfelelnek az eredeti mű világának, ugyanakkor utalnak jelenünkre is. A királynak palástja és koronája van, a huszárok egyenruhát viselnek, Jancsi igazi pulival terelgeti „bégető” nyáját, a fűrulyaszó kellően bánatos, Iluska aranyszőke, a mostoha fekete lelkű... Semmiféle durva beavatkozás, kínos aktualizálás nem történt, mégis azt érzékelheti a közönség: itt és most játszódik a cselekmény. A helymeghatározás olyan tökéletes, hogy már- már valóságnak látszik, ami tulajdonképpen csak festett másolat. Úgy válik valódivá a színház, hogy az előadás elején szemtanúi lehetünk az átlényegülésnek is: szereplővé válik a színész, már nem önmaga, hanem a darabbeli személy megtestesítője lesz. Ez már nem csak játék, nem csak mese, nem csak könnyű, nyáresti szórakozás. Jellemeket, nagyon is hihető sorsokat megélő embereket látunk. Elmesélni nem kell a történetet, mindenki olvasta Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, és legalább ennyire ismert az ebből készült daljáték is. Kacsóh Pongrác dalait azok is el tudnák énekelni, akik esetleg még nem látták a teljes színpadi művet. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - rácsodálkozhat a néző az eredeti mű gazdagságra, az eddig esetleg rejtve maradt újabb értelmezési lehetőségekre. Az előadás egyik legnagyobb meglepetése Molnár Anna. Ha szeretni nem is tudjuk az általa megformált mostohát, de elhisszük neki, hogy létezhet emberben ekkora gonoszság. Nem egyetlen ecsetvonással feketére festett banyát látunk, hanem minden ravaszsággal, rafinériával, sértett hiúsággal hitelesített némbert. így válik hihetővé, hogy a halálba tudja kergetni Ilus- kát, és arra is megadja a választ: miért kell Jancsinak elmennie a faluból. Jancsi szerepében Homonnai Zsolt pontosan olyan, amilyennek várjuk, amilyennek egy hősnek lennie kell. Délceg, jóképű, dalára megnyílnak a szívek. Kertész Marcella Iluskája méltó társa. Viszont az ő szerelmüket is próbára teszi eZ az előadás. Nem azért tartanak ki egymás mellett, mert így irta Petőfi, és így kívánja a daljáték forgatókönyve is. Jancsit - ha csak egy pillanatra is - elbizonytalanítja a francia királylány. Még Tündérországba érkezve is vívódik önmagával: menne is, maradna is. De Iluska is tesz néhány tétova lépést Bagó felé. Természetesen újra örülünk annak, hogy egymásra talál a két fiatal, de a megrendülés Bagónak, Debre- czeny Csabának köszönhető. A szerelem beteljesedik, győz a népmeséi igazság, de Bagó tragédiájával azonosulunk. A miskolci színészek közül - Molnár Anna mellett - Csapó Jánost a csősz szerepében, strázsa- mesterként Egri Lászlót láthatjuk a darabban. Ha feladatuk nem is túl jelentős, mindenképpen dicséretes Csapó János néhány jelenetnyi remeklése, kedves humorral fűszerezett játéka, Egri László katonás kiállása, megnyerő férfiassága. A színlapon ugyan nem szerepel névszerint, viszont biztosak lehetünk abban, hogy sokan megkérdezik majd: ki az a fiú, aki ott tüsténkedik a francia királylány mellett. Homonai István, a Miskolci Nemzeti Színház tánckarának tagja - természetesen kiváló táncos, de mindemellett megmutatja komikus vénáját is. Végül, de nem utolsó sorban em- líttessék meg Bodrogi Gyula. (A színlapon és a plakátokon első helyen szerepel, most is csak a poén miatt maradt a végére.) Mindenütt sztárvendégként emlegetik, akinek a nevére bejön a közönség. A népszerű művész valóban nagyon jó ebben a szerepben is, megejtő és megmosolyogtató az általa megformált francia király. De nem mondhatjuk azt (és ez most dicséret), hogy ő viszi el az előadást. Abban is megmutatkozik színészi nagysága, hogy nem takarja el a többi szereplőt, nem tolakszik előre. O „a” francia király, de nem ő a főszereplő. Mindezek után már csak a sajnálatunknak kell hangot adnunk, hogy bár ez az „itt és most” díszlet minden helyszínné át tudott alakulni, a harmadik felvonáshoz mégiscsak el kellett takarni a tapolcai Akropolisz oszlopait. Hiába, ez itt még nem Tündérország, igaz, nem is a sötétség birodalma... Erdélyi Gazda - egy folyóirat sorsa Gyöngyösi Gábor A folyóiratoknak épp úgy megvan a maguk sorsa, mint a könyveknek. Egyiken-másikon ezt az alapítási évszám, az alapító nevének feltüntetése, az új évfolyam vagy évfolyamok kiírása, újraszámozása is jelzi, elsősorban abban az esetben, amikor nem új folyóirat indításáról, hanem egy régi újjászületéséről van szó. Ilyen régi-új folyóiratnak számít az Erdélyi Gazda, is amely a magyar nyelvterület egyik legrégibb mezőgazdasági kiadványa. Az 1869-ben alapított folyóiratot legutóbb 1992-ben indították újra, miután az RMDSZ ügyvezető elnöksége és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete előteremtette a megjelentetéséhez szükséges pénzt. Mert az Erdélyi Gazda mindig önfenntartó volt, segítségre senkitől nem számíthatott, annál több gáncsosko- dásra, főképpen akkor, amikor megjelenési területe - Erdély - idegen nyelvű és kultúrájú hatalom uralma alá került. Folyamainak leghosszabb szüneteltetése ezért éppen az első és a második világháború után történt, amikor a román megszállások ideje következett be Erdélyben. Az Erdélyi Gazdát azonban - amelyet az Erdélyi Gazdasági Egyesület adott ki, s amelyet 1918 októberétől 1920 júniusáig szüneteltettek először, a megjelentetésére nézve abszolút mostoha viszonyok sem tudták tönkretenni. 1920 után az előbb Szádeczky Lajos, később TöA folyóirat emblémája rök Bálint és Teleki Adám szerkesztésében kéthetente, majd hetente megjelenő folyóirat ismét az erdélyi gazdálkodók segítségére siet, de már csak havi megjelenéssel, olyan kitűnő gazdasági szakemberek dolgozatait közölve, mint Kós Károly, Antal Dániel vagy Nagy Endre - utóbbi a csombordi gazdasági iskola igazgatója, aki 1942-től a Dél-Er- délyben megjelenő változat szerkesztési munkáját is átvette. Mert az Erdélyi Gazda, amely 1939-től az EMGE (Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület) égisze alatt jelent meg, arra is képes volt, hogy áz 1940-ben Magyarországhoz visz- sza nem került erdélyi részeken, a Romániánál maradt Dél-Erdélyben már 1941. január 1-jétől megjelenjen - ugyanolyan cím alatt. A lapot először Teleki László, majd a már említett Nagy Endre és Kacsó Sándor adta ki Nagyenyeden, de az azonos cím ellenére teljesen eredeti tartalommal, amelyet még egyre terjedelmesebi) irodalmi anyaggal is bővítettek, felismerve annak jelentőségét, hogy milyen fontos a Romániában maradt magyarságot anyanyelvi olvasnivalóval is ellátni. A két Erdélyi Gazda sikeres tevékenységének igazolására talán nem is az általuk kiadott naptárakat, szakkönyveket kell itt megemlíteni, hanem azt a tényt, hogy mintegy 150 000 gazdaköri tagot tudott maga köré szervezni, s amikor 1944 őszén a román rezsim újbóli visszatérésekor megszüntették, több mint 70 000 példányban jelent meg a kolozsvári kiadás. Most, az új folyam ismét Kolozsváron támadt fel. Főszerkesztője Horváth Arany író-szerkesztő, Horváth István költő leánya, s főmunkatársai között most is ott találjuk a csombordi szakértelmet, amelyet most már nem Nagy Endre, hanem az ő tanítványa Csávossy György, költő, drámaíró és Európá-hírű szőlészeti-borászati szakember képvisel. A folyóiratnak mezőgazdasági állattenyésztési és kertészeti rovatai mellett természetesen most is van művelődési rovata, sőt szak- könyvszolgálata is, amely akár postai úton is hozzájuttatja az erdélyi gazdákat olcsó kiadványaihoz. így például Hajagos Antal: Hogyan legyek gazda, farmer, magángazdálkodó? című útmutató segédkönyve mindössze 750 lejbe, azaz nem egészen 50 forintba kerül postán megrendelve. Ebből pedig annyi biztosan kikövetkeztethető, hogy az Erdélyi Gazda szerkesztői kiadványaikból most sem meggazdagodni akarnak, hanem az erdélyi magyar gazdálkodókon segíteni. Július 19., Szerda Gömöri örökség Putnok (ÉM) - Gömöri örökség címmel az E. Kovács család tagjainak alkotásaiból, nyílik kiállítás Putnokon a Holló László Galériában július 20-án, csütörtökön délután 4 órakor. A tárlatot Ujváry Zoltán, a debreceni KLTE tanszékvezető egyetemi tanára nyitja meg. A műsorban közreműködik: Czó- koly Zsuzsanna és Tuska Sándor. Az E. Kovács család Gömörszől- lősön él és dolgozik. E. Kovács László festményei, felesége, Éva szőttesei, lányuk, Judit grafikái más-más formában ugyanazt tükrözik: e zárt világ néprajzi, népművészeti értékeinek szépségét, gazdagságát és harmóniáját. E. Kovácsék nemcsak a hagyományok őrzői, hanem alkotásaikkal éltetői és továbbfejlesztői ennek az örökségnek. Könyvtárosok Sátoraljaújhely (ÉM) - A határon túli könyvtárosok első zempléni nemzetközi tanácskozását rendezi meg július 20-án és 21-én Sátoraljaújhelyben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zempléni Könyvtárosok Szervezete. A konferenciáról Kosárka Gábor, az újhelyi Városi Könyvtár igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat. Elmondta, Szlovákiából hét településről 15 (magyar és szlovák) szakember érkezik, négyen jönnek Beregszászról és négyen Marosvásárhelyről, illetve az Új- hely és Patak környéki településekről is meghívták a könyvtárosokat. Hasonló - bár más jellegű - találkozó volt tavaly Aggteleken is. A mostani kétnapos találkozó fő célja tulajdonképpen az ismerkedés, a könyvtárak bemutatkozása. A szakmai program csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a Városháza dísztermében. A tanácskozást - melynek vendége lesz Papp István, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese - Laczkó Károly polgármester nyitja meg. Témaként a közkönyvtárak helyzetét, problémáit, a könyvtárosképzést és szakemberszükségletet választották. A korreferátumok után a résztvevők ellátogatnak a Városi Levéltárba, a Kazinczy Múzeumba, majd délután 4 órától a közkönyvtárakról rendeznek fórumot a Városi Könyvtárban. Másnap, pénteken Sárospatakkal ismerkednek a könyvtárosok. Regös tábor Miskolc (ÉM) - A 19. Sz. Bükk Cserkészcsapat augusztusban nemzetközi regös tábort szervez. Két évvel ezelőtt Tállyán már rendeztek hasonló tábort, nagy sikerrel. Az idei tábort Balázs Győző lelkész-tanárról nevezik el, aki - mint a miskolci szabadegyetem igazgatója - fáradhatatlan munkása volt a köz- művelődésnek. A táborban a gyerekeket népművészek ismertetik meg a magyar kultúra igazi értékeivel, fafaragást, szövést, hímzést tanulnak a résztvevők. A gond csak az, hogy kevés a pénzük, ezért támogatókra lenne szükségük. Az első tábori megbeszélést július 24-én, hétfőn délután 4 órától tartják a 3. Sz. Kazinczy Ferenc Általános Iskolában. Szülők, gyerekek, öregcserkészek megjelenésére egyaránt számítanak. Közhasznú színház Budapest (MTI) - A fővárosi ön- kormányzat vezetése a Szabad Tér Színház utódaként két egyszemélyes társaság létrehozását javasolja. A Szabad Tér Színház Közhasznú Társaság a Fővárosi Önkormányzat szabadtéri színpadainak fenntartását, üzemeltetését végezné, a Budapesti Fesztiválközpont Közhasznú Társaság pedig a fővárosi önkormányzat fesztiváljainak, eseti nagyrendezvényeinek lebonyolításával foglalkozna. Néptáncfesztivál Mezőkövesd (ÉM) -Tizedik alkalommal rendezik meg augusztus 4- étől 6-áig a Matyóföldi Néptáncfesztivált, ahol a fellépő magyar csoportok mellett számos külföldi együttes is szerepel. Az ünnepség- sorozat keretében - a táncosok műsorán túl - sor kerül a „Bor napja” című rendezvényre, a Pa a népművészetben című kiállítás megnyitójára, s*ugyanekkor nyílik egy vasút- és mozdonytörténeti kiállítás is.
