Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-18 / 167. szám

1995. Július 18m Kedd Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Egy unicumnak számító pince Tállya (ÉM) - Szúkcbb pátriánk egyik vállalkozóját mutatja be ma a televízió Tízórai című műsora. Tóth Pál tállyai vállalkozó pinceépítés­hez fogott. Mondhatják, a tokaj-he- gyaljai települések történetében ez nem egyedi eset, akad pincéből jó néhány Tállyán is. Többségük már félezer éves is elmúlt. Tóth Pál pin­céje éppen „koránál fogva” unicum­nak számít. A helybeliek sem tud­nak róla, hogy a közelmúltban vala­ki hasonlót alkotott volna. A mű el­készült és akik csak látják azt mondják róla: csodás. A mélybe vezető lépcsők után hosz- szú alagút látható, terméskövei burkolt boltívvel, mindkét oldalon boroshordókkal. Ebből - bármilyen szokatlan - egy étkezőbe léphet a vendég. Innen újabb lépcsők vezet­nek még mélyebbre, ahol a „királyok bora, borok királya” vár arra, hogy megízlelhesse a látogató. Tóth Pál el­mondta, még egyáltalán nincs befe­jezve az építkezés. A pince fölött pan­zió lesz, mellette fürdőmedence. Is­merve elszántságát, ez nem csupán álom, megvalósulásában is hamaro­san gyönyörködhetünk. MÓL Rt.-s részvényátalakítás Miskolc (ÉM) - A MÓL Rt. május 30-án megtartott évi rendes köz­gyűlésének 19. számú határozata értelmében az osztalékelsőbbségi részvényeket 1:1 arányban átalakí­totta névre szóló törzsrészvények­ké. A felülbélyegzés útján történt módosítás költségei a MÓL Rt.-t terhelik. Az elsőbbségi részvények felülbélyegzésére a CODEX Rt. Bu­dapest VIII. kerület Köztársaság tér. 3. szám alatti irodája fogadja a részvényeseket szeptember 30-ig. Érdeklődni a 133-95-79-es telefon­számon lehet. Vidéken a kijelölt Cooptourist és Hitelbank irodák fo­gadják a már említett részvénnyel rendelkező ügyfeleket. Kárpótlási földárverések Budapest (MTI) - Az elmúlt héten 28 kárpótlási földárverést rendez­tek az országban, a második kárpót­lási földalaphoz tartozó területekre licitáltak. Az árveréseken csaknem 22 ezer aranykorona értékű föld ta­lált gazdára Az árverezők száma a liciteken elérte a 750-et és közülük viszonylag sokan - 615-en - távoz­tak új föld tulajdonosaként az árve­réséből. A legtöbb aranykorona ér­tékű földet Fejér megyében sikerült elárverezni, nem volt viszont licit Pest, Heves és Csongrád megyében, valamint Budapesten. Az árak na­gyon változatosak: több olyan árve­rés is volt, ahol a legmagasabb licit­ár sem haladta meg az 500 forint/aranykoronás minimálárát, miközben egy Komárom-Esztergom megyei árverésen a licitálók egé­szen 198 ezer 500 forint/aranyko- ronás értékig jutottak. Dömpingvádak a magyar acélra A diósgyőrieket érzékenyen érintené a büntetővám Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Az Euró­pai Unió Vas- és Acélipari Szö­vetségének (Eurofer) tavaly be­nyújtott panaszára válaszul az Európai Unió Bizottsága döm- pingeljárást indít a Magyar- országról és Csehországból származó vas- és acéláruk ellen -jelentette az APA osztrák távi­rati iroda az AFX hírügynökség nyomán. Az importvizsgálat és a dömpingel- járás megindítását az EU hivata­los közlönyében jelentette be hét­főn a bizottság szóvivője. A szóvivő szerint „a panaszosok bizonyíték­kal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a Magyarországról és Csehor­szágból származó behozatal abszo­lút mennyiségben és a piaci része­sedést illetően is jelentősen emel­kedett”. Az importált vas és acél mennyisége és ára negatív hatást gyakorolt az EU-n belüli gyártók értékesítési volumenére és költség- elszámolására, ami rontotta az EU vas- és acéliparának anyagi hely­zetét - indokolta lépését a szóvivő. Értesüléseink szerint az Európai Unió acélgyártói még az elmúlt év augusztusában tettek panaszt a brüsszeli bizottságnál, mert véle­ményük szerint Csehország és Ma­gyarország dömpingáron exportált bizonyos acélipari termékeket. Az Unió acélgyártóit tömörítő Eurofer szerint a két országból származó acélimport mennyisége akkoriban 185 százalékkal bővült, a dömping­árrés a magyar kivitel esetében elérte az 50 százalékot is. Az Unió vádjai a magyar vasko­hászat gyártmányai közül a duna­újvárosiak lemeztermékeit és a di­ósgyőriek idomacéljait - szögvas, „I” és „U” tartógerendák - érintik. Szalma István, a Diósgyőri Acélmű­vek (DAM) Kft. vezérigazgatója el­mondotta, hogy a panasz keltezésé­nek időpontjában a cég elődje, a Di­ósgyőri Nemesacélművek Kft. ex­Késztermékek egy vasraktárban... Az idomacélok exportját érzékenyen érintené egy esetleges büntetővám, a dömpingár miatt... Fotó: F.L. portált, sem a mennyiségről, sem pedig az akkori árról nincs tudomá­sa. Az biztos, hogy a diósgyőri acél­ipari termékek jelenleg nem úgyne­vezett dömpingáron - tehát az ex­portár nem olcsóbb mint a belföldi - kelnek el. Egyébként - információink sze­rint - tavaly a diósgyőriek valóban megnövelték nyugat-európai kivi­telüket, s az sem vitás, hogy ton­nánként 280 dollárért értékesítet­ték - a csepeli szabadkikötőben - terméküket. Az akkori Diósgyőri Nemesacélművek Kft. kereskedel­mi igazgatója szerint - aki már nincs hivatalában - ez megfelelt a nyugati kikötőkben nyilvántartott áraknak. Az különben biztos: a kilencve­nes évek elején jószerivel nem ex­portált vas- és acélipari termékeket az ország. Az Európai Unió acél­gyártóinak tiltakozása sem elsősor­ban a mennyiségre, hanem az árra vonatkozik. A dömping árra. A diós­győriek havi 43-44 ezer tonnás ter­melésének mintegy hetven százalé­ka jelenleg belföldön talál piacra, külföldre elsősorban azért küldhet­nek árat, mert termékeik megfelel­nek a német, a holland, a spanyol szabványnak.- Ha bebizonyosodik a dömping­vád, és szankciókat - büntetővámot - léptetnek életbe a magyar acélter­mékekre, az igen érzékenyen érin­tene bennünket - mondotta Szalma István. - Sajnos jószerivel édesmin­degy, hogy erről nem a Diósgyőri Acélművek Kft. tehet. A Vas- és Acélipari Egyesülés il­letékeseit nem tudtuk elérni, illetve megkérdezni ez ügyben, de koráb­ban Zámbó József főtitkár-helyettes azt nyilatkozta, hogy a magyar acélárak nem térnek el az unió or­szágaiban elfogadott mértéktől. Szerinte különben a magyar acél­gyártásnak legfeljebb negyvened részét érintheti a dömpingvád. A probléma feltételezhetően az, hogy az acélipar világszerte válságban van, s Nyugat-Európában évi 30 millió tonnás acélipari kapacitás le­állítása várható. EU-normák szerinti lízingtörvény kellene Budapest (MTI) - Napjainkban a Magyar Lízingszövetség 19 ta­got számlál és ezek mintegy 38 milliárd forint összegű beruhá­zás, illetve fejlesztés finanszíro­zásában vesznek részt. A ma­gyarországi beruházások mint­egy 10 százalékát lízinggel való­sítják meg. Mindezt Vattay An­tal, a Magyar Lízingszövetség elnöke hangsúlyozta a szerve­zet hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, melyen be­mutatták a Lízingévkönyv 1995 című kiadványt. Vattay Antal a sajtótájékoztatón rá­mutatott arra, hogy a szövetség 1991 februáijában 11 cég részvéte­lével alakult meg, és megalakulása óta lobby-szervezetnek tekinti ma­gát. Kezdettől azon fáradoznak, hogy összehangolják az állam és a lízingszakmát képviselő cégek érde­keit. Igyekeztek véleményt monda­ni azokról a törvényjavaslatokról, amelyek érintik a lízinget, mint te­vékenységet. A lízing jogi keretének hazai konstrukciója azt a megoldást köve­ti, amelyben nem tekintik külön polgári jogi szerződéstípusnak a lí­zinget, vagyis a Polgári törvény- könyv nem nevesíti a szerződésfaj­tát. így marad az a meghatározás, amely a bérlet és az adásvétel ele­meiből vezeti le e tevékenységet. A jövő egyik feladata a szövetség veze­tője szerint, hogy a hazai, egyre in­kább piacgazdaságnak megfelelő szabályozásban a törvényeket a lí­zinggel kapcsolatban is az Európai Unió normái szerint változtassák meg. Ennek részeként Vattay Antal szerint mielőbb egységes fogalma­zást kellene bevezetni a lízingről, és azt is tisztázni kellene, hogy a lízin­gelt beruházási javakat a lízingbe vevő vagy a lízingbe adó cég nyil­vántartásában tartsák számon. Mint elmondta: mindkét gyakorlat­ra van nemzetközi példa. A PM-nek már átadták azt a listát, amelyben a szerintük módosításra szoruló tör­vényeket sorolják fel. Nagy Gábor, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetője ezzel kapcso­latban kijelentette: megítélése sze­rint is harmonizálni kell a magyar jogrendet az Európai Unió lízinggel kapcsolatos szabályozásával, ennek kapcsán változtatni kell a számvite­li törvény egyes előírásait is. A Budapesti Értéktőzsde 28. heti forgalma 1995. július 1 (Létől július 13-áig ír Minimumár Maximumár Előző heti Változás Részvény neve Üzletek IEGYZFTT KATEGÓRIA Fotex Rt. Graboplast Rt. Zwack Unióim Rt Richter Gedeon Rt, 7562 7S0 1 858 2 03S S 744 040 51 130 4.18 420 9 586 6 804 6 700 6 850 Rt. ISI 165136 200 30 351 2 720 2 655 2 745 1 96 000 100 480 480 480 11 450 430 241 935 000 940 939 -4 £Í§Rtt8R|IHgg fORGAIMAZOm KATEGÓRIA Skála Coop Rt. (névérték) __»«a s Kaia Coop Rt. (név Coldsun Hűtőipari 41 7 485 200 366 10 226 10100 10 350 10177 49 11 758 860 645 588 570 600 567 21 6 822 200 % 4 282 4100 4 450 4 733 -451 11 1802110 1 669 540 " 535 545 543 -3 42 65221 480 10 518 3 101 3100 3110 3 051 50 42 26 954 210 9 831 1 371 1 345 1 385 1 276 9 728 200 47 7 747 7 500 8 000 7 300 447 15 2 016000 720 1 400 1 400 MM« HN#Mi Balaton Főszert Kér. Rt. Domus Kereskedelmi Rt. Prímagáz Hungária Rt. Parmonplasl Rt. Agrimpex Rt. GLOBAL TH Rt. Pannon Váltó Rt. Pannonflax Rt. Martfűi Sörgyár Rt. Aranypdk Rt 1 1 330 000 t «« 299 950 26 9196 630 PHARMAVIT Rt. Glóbus Konzervipari Rt. Összesen: 1 $16 834 311 652 Kárpótlás,^ 39 169622 A r "" •" •• ..... S zokat a Budapesti Értéktőzsde információi alapján közöljük. ^ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Tőzsde !■■■■■■■ Index júl. 17.: 1475,42 -2,96 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. július 17. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 199.94 203,82 201,98 Ausztrál dollár 91.8:i »3.68 92.74 Beígn és lux fr. 137.15 Dán korom. 23.07 23.53 23,29 : Finn márka 29,40 29,98 29.69 Francia frank 25,64 26,34 26,09 I Holland forint 80,24 81,82 81,02 íf fönt 205,61 209.57 207.39 Japán ven* 141.47 144.39 142.71 ■»HŰ MM 94.3.6 93,45 Kuvaiti dinár 417.72 , 425.98 422.29 Norvég korona 20.22 20.62 20,43 Oöázííra**'” ' 77,76 79,24 ' 78.55!?" Osztrák sehijl. 12,78 13.04 12.90 Portugal aaztdo" 85.52 87,18 HPt 88,31: - # Spanyol peseta' 105.33 107.3,1 106,06 Svájci frank. 107.44 109.58 .. . .108,41 Svéd korona 17.47 17.81 17,63 vsrnmmmsm "126,73 ECU (KP) 166,53 169.77 16S.23 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Betétek Hitelek C.a/tlalkodó Matyin­****** szervezetek személyek I S I | s 1 i 2 CN 3 í Ir-L... " ­t. Agrobank j 27'° 28,5 27,0 28,5 28,0-1 28,0- 38,0 1 38,0­2. Budapest Bank 3. MHB nm 24,0 26,50­28,7? 22,5­25,5 28,50­30,50 24,0­26,5 25,5­28,0 30,0­38.0 34.0 30,0- 38,ü .34,0 33,0­1831 33,0 4. IBUSZ Bank 5. Postabank 20,0 22,0 25,0 22,0­29.0 28.0 33,0 35,0 35,0 6. OTr Bank 22,5 25,0 20,0­23,0 24,0­27,0 34,0 34.0 35,0 7. Mezőbank 25,5­27,0 27,0­28,0 26,0­26,5 27,0­28,0 34,0­.39,0 .34,0­39,0 36,0­39,0 y.-yft y,' r> v1 M*r veMTwC It Im Lj* 27,0 30.0 w 36,5 37,0 37,0 9. Corvinbank 25,0 28,0 22,0 26,0 28,0­35,0 28,0­35,0 28,0­35,0 10. Konzumbank 27,0 ÍO.O 24,5 2R.5 35,0­39,0 36,5- 40 5 40,0­43,0 11. Dunabank 24,5 28,0 27,0 29,0 32,0 29,0­31.0 34.0 36.0 12) T akarékbank 26,5 22>5* 24,94 22,» 26,5 24,94 28,0­35,5 280­35,5 29,0­35,5 [ Á Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% i A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetibe értendők. A betétekés hitelek részletes teltételeiről, a special is konstrukciókról a bank fiókok adnak felvilágosítást. ÉRTÉKPAPÍRPIAC Az elmúlt hét elején jelentős forgalom mellett az árak kismértékű mozgása jellemezte a Bu­dapesti Értéktőzsde üzletkötéseit, a hét végé­re azonban már a kötések volumene is alább­hagyott. A legnagyobb forgalmú papírok to­vábbra is a Danubius, az EGIS és a Pick rész­vényei voltak. A Danubius részvények árfolya­ma rendkívül szűk sávban - 1215 forint és 1230 forint között - mozgott. Az EGIS-papírok árfolyama a héten elérte a 2745 forintot is. A szalámigyár (Pick) részvényeinek árfolyama már valamivel nagyobb szóródást mutatott, a hét végére lecsökkent 6710 forintra. Valame­lyest emelkedett a másik tőzsdei gyógyszer- gyári részvény, a Richter árfolyama (2065 fo- rint).A Prímagáz részvényeinek piaci megíté­lése a jó féléves adatoknak köszönhetően ja­vult, a héten az árfolyam meghaladta a 3100 forintot. A jelentősebb mennyiségben mozgó papírok közül a FOTEX 178 forint és 183 fo­rint között cserélt gazdát, a Pannon Váltó Rt. papírjaiért pedig 600 forint és 650 forint között fizettek a befektetők. A tőzsdén kívüli piacon alábbhagyni látszik az OTP törzsrészvényeire irányult 120 százalékos kibocsátási árfolyam fölötti kereslet, a héten 120 százalékra csök­kent a legjobb közölt vételi árfolyam. A jelen­tős érdeklődés 117,5 százalékra emelte a Mól árfolyamát és az Antenna Hungáriáért is már 71 százalékot adnak a befektetők. Nem hozott lényeges változást a kárpótlási jegyek piaca, 230-240 forint közötti árfolyam volt a jel­lemző az elmúlt héten. Az elemzést készítette az: W0 MISKOLC 1107 8 U 2 SZ TEL./fAX. 46/356-646.356-812 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom