Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-18 / 167. szám

szám BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Dömpingvádak a magyar acélra Az EU vas- és acélipari szö­vetségének tavalyi panaszá­ra dömpingeljárást indítot­tak a magyar acéláruk ellen. Az esetleges büntetővám Di­ósgyőrt is érintené. (7. oldal) A pataki képzőnek jó az árfolyama A gyakorló pedagógusok esetében előrejelzett munka- nélküliség felveti a pedagó­gusképző főiskolák további sorsának, megmaradásának kérdéseit is. (8. oldal) A vízumkényszer kétélű fegyver Ha a vízum megadása egy pe- csételési aktus, akkor nincs értelme, ha egy valódi ellen­őrzést takar, annak olyan az időigénye, hogy megnehezíti a beutazást. (4. oldal) Halálos baleset — Gál Zoltán megsérült Sajószöged (EM) - Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is megsérült abban a közlekedési balesetben, amely tegnap délután történt a 35- ös számú főúton, Tiszaújváros után, Sajószöged térségében. Az első in­formációk szerint a balesetnek há­rom halottja van - köztük egy moto­ros rendőr. Gál Zoltán Miskolcra igyekezett, a Herman Ottó Múze­umban megnyitandó kiállításra. (Részletek a 3. oldalon) Debreceni nyári egyetem Debrecen (MTI) - Bölcsen gondol­ták 1927 tavaszán a debreceni egye­tem tudós tanárai, hogy szerencsé­sebb és gazdagabb országok példái nyomán a magyar nyelv, a magyar kultúra és tudomány népszerűsíté­sére rendszeres nyári kurzusokat szerveznek érdeklődő külföldi és magyar hallgatók számára - e sza­vakkal nyitotta meg hétfőn Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke a deb­receni nyári egyetemet. A nyári egyetem egyik fontos feladata volt a magyarság szellemi egységének ápolása és erősítése, ideértve a tria­noni határokon kívül rekedteket és a nyugati diaszpórát is. A külföldi hallgatók bizonyára megismerked­nek aktuális gondjainkkal is - mondta Gál Zoltán, hozzátéve: nincs okunk ezeket palástolni, hi­szen tudjuk, hogy hibáinkkal együtt sem vagyunk alábbvalók a többi népnél. Az idei nyári kurzusnak hu­szonkilenc országból csaknem fél­ezer hallgatója van, aki elsősorban a magyar nyelvet, történelmet és kultúrát szeretné megismerni. Feszty-körkép csak a jövő hónaptól Ópusztaszer (MTI) - Bar az el- múlt héten megtörtént a Feszty- körkép szakmai átadása az Ópusz­taszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban, a körcsarnok és a panorá­makép csak augusztus 1-jétől te­kinthető meg - hozta nyilvánosság- ra az eddig csak valószínűsíthető 'dőpontot hétfőn a szegedi Móra Fe­renc Múzeum igazgatósága. Az em- jekpark természetesen nyitva áll a Jatogatók előtt, a körcsarnokban azonban még az utómunkálatokat Vegzik, augusztus 1-jétől viszont Naponta 9-től 17 óráig már a Fesz- ,y-körkép bemutatásával is fogad- j^a közönséget. Sárga angyalok a benzinkutaknál ^udapest (MTI) - További segély- .zolgálati állomáshelyekkel bővül a agyar Autóklub szolgálata. Az er- ie. ((^on atkozó keretmegállapodást etfón Budapesten írták alá a Ma- Syar Olaj- és Gázipari Rt. és a Ma­gyar Autóklub illetékesei. A szerző­ig8. értelmében az újonnan készülő °) 2000 benzinkutaknál segélyál- p^'^kat állítanak fel azzal a cél- n j h°gy újabb bázisokat teremtse- k(1K a »sárga angyalok” részére. A lem°S C<^ az’ h°gy a környezetvéde- ,os,a balesetmentes közlekedés el ju L együttes erővel indítsák , áj szolgáltatását, a mozgó ászaki állomások működtetését. Hp ,erne^ autóklubbal kötött szerző- szm.,leSZnkenL vasai'°lt négy mobil sza I*Za °m;'s bárhol kepes az or- tor,8ban a járművek műszaki biz- hátr^ alapvetően befolyásoló hi- K kiderítésére és javítására. Mégis bezárják az egészségügyi főiskolát A hallgatók a fővárosban folytathatják tanulmányaikat FÖISKOI f ICéfZSíGÜCYI Már végleges a döntés: a miskolci egészségügyi főiskola bezárja kapuit Fotó: Farkas Maya Budapest (ISB - Cs.K.) - Bezár­ják a Haynal Imre Egészségtu­dományi Egyetem Miskolci Fő­iskolai Karát, mert gazdaságta­lan a működtetése - erről a kari tanacs keddi ülésén döntött 30 igen, 8 ellenszavazattal egy tar­tózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett. Az egyetem kaid tanácsának titká­rától, Plichta Anikótól megtudtuk: a döntést egyértelműen gazdasági okok miatt hozták. Az egyetemen már így is kevés az oktató, óraszá­muk megközelíti a középiskolai ta­nárokét, ami óriási leterheltséget jelent. Ahol ennyire feszített a lét­szám, ott nem lehet a megkívánt összeget a bérből kigazdálkodni ­mondta a titkár -, hiszen akkor az egész egyetem működésképtelenné válna. Ugyanakkor a miskolci kar nagyon gazdaságtalan volt. Erre példaként hozta fel, hogy míg az egyetemen - a miskolci karral együtt - 519 ezer forintot „emészt fel” egy diploma; addig egy miskolci oklevél 1,4 millió forintba került, többe, mint egy orvosi diploma. Hangsúlyozta: mindent meg­tesznek a hallgatók érdekében, a fő­iskolai kar valamennyi hallgatóját (a felvett első éveseket is) átveszik a budapesti tagozatra. Az arra jogo­sultak kollégiumi elhelyezéséről gondoskodnak, továbbá megpróbál­nak hazautazási támogatást is nyújtani számukra. A levelező oktatást - a másod­diplomások szakirányú (családgon­dozók, védőnők) továbbképzését - minisztériumi és megyei tisztifőor­vosi támogatással valószínűleg Mis­kolcon oldják meg, tehát az oktatók utaznak majd diákjaikhoz. A miskolci karon 14 főállású okta­tó dolgozott, 60 százalékuk másodál­lásban tanított. A főállásúak közül egy oktató kérte a nyugdíjazását, egy pedig családi körülmények mi­att a budapesti áthelyezését. Ked­den, vagyis ma dől el: a 12 fennma­radó oktató közül kik azok, akiknek felmondanak, és kik azok, akiket átvesznek a fővárosi egyetemre. A miskolci kart egyébként 1997. jú­nius 30-áig akkreditáltak, tehát két éven belül így is, ügy is dönteni kel­lett volna a további sorsáról. Kiállítással kalandozó honfoglalók A jövő év elején Budapestre költözik a miskolci kiállítás A kiállítást a következő év elején a fővárosba viszik Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - A csillogó tárgyak sem feledtetik, hogy honfoglaló eleink gazdagsága nem csak a hadjáratokból szár­mazott. Kétkezi munkájukat, mindennapi életüket, hitvilágu­kat, az új szomszédaiknál nem alábbvaló, de mindenképpen más jellegű kultúrájukat mutat­ja be az a kiállítás, melyet teg­nap délután adtak át a nagykö­zönségnek a miskolci Herman Ottó Múzeumban. Talán ez az egyetlen „igazi” mille- centenáriumi rendezvény, hiszen honfoglalásunk sorsdöntő esemé­nyére, az Árpád vezette fősereg be­vonulására 895-ben került sor. Erre is utalt köszöntőjében Gyárfás Ildi­kó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Közgyűlés elnöke, amikor meg­köszönte a szomszédos megyék - Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg - segítségét, akik­kel közösen alapítványt hoztak lét­re a nagyszabású millecentenáriu- mi kiállítás megrendezésére. A tárlatot Fodor István, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum címzetes fő­igazgatója mutatta be a közönség­nek. Mint mondta, koncepciójuk lé­nyege, hogy területi egységekre osztva tárják a látogatók elé a szín­pompás leletanyagot. A háromezer kiállítási tárgy jelentős részét kü­lönböző múzeumoktól kérték. ,,A honfoglalás eredetileg uj szállás­hely keresésének indult, de hazát adott a népnek. Végleges hazát, megmaradást és távlati jövőt is. Európához csatlakoztunk a hon­foglalással” - hangsúlyozta Fodor István. A megnyitón Gedai István, a Ma­gyar- Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a kővetkező eszten­dő elején megkezdi vándorlását a kiállítás. Előbb a főváros közönsége láthatja, de talán Európának is si­kerül megmutatnunk múltunknak ezt a jelentős szakaszát. Az ünnepség végén Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója köszönetét mondott a kiállítás ren­dezőinek: Wolf Máriának, a Her­man Ottó Múzeum régészének, Nepper Ibolyának, a debreceni Déri Múzeum munkatársának valamint a Magyar Nemzeti Múzeum mun­katársainak: Révész Lászlónak és Fodor Istvánnak. ^KOMMENTÁR Ét/fordulő Görömbölyi László Lehetne mondani: az elmúlt hétvége az évforduló jegyében telt el. Egy esztende­je annak, hogy hosszas tárgyalások után megszületett az MSZP és az SZDSZ koa­líciós szerződése, majd a kormányprog­ram parlamenti vitáját követően július 15- én a Horn-kabinet letette az ünnepélyes esküt. Az évforduló nyilvánvaló alkalom a számvetésre - amit annak rendje és módja szerint kihasznált mind a koalíció, mind pedig az ellenzék. Mindenki mondta azt, amit mondania kell - pártállásától, aktuális parlamenti szerepkörétől függően. Némi egyszerűsí­téssel és némi túlzással: a koalíció oldalá­ról minden szépnek látszik; az ellenzék szerint viszont minden fekete. Tegyük hozzá mindjárt, ez így természetes, a po­litikusnak minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadnia arra, hogy saját igazát, saját magát elfogadtassa a választópolgárral. Abban persze már lehetnek különbségek, hogy kinek-kinek ez a törekvése mennyire eredményes, mennyire hiteles a kívülálló számára. Érdekes volt hallgatni például Kovács László külügyminiszter tévéinter­júját. Azt mondta: a közismerten objektív BBC szakértője minősítette úgy a minap a Horn-kormány külpolitikai teljesítmé­nyét, hogy ennek a kabinetnek sikerült visszaszereznie azt a nemzetközi megbe­csültséget, amire utoljára '89-ben volt pél­da. Majd hozzátette a külügyminiszter: lehet, hogy azért ebben van egy kis túlzás. Akkor most objektív a BBC, vagy nem ob­jektív? Esetleg egy kicsit túlzóan objektív? Persze, bizonyára van külföldön (és itthon is), aki szerint '89 és '95 az ország nem­zetközi presztízsének a csúcsa; meg van­nak (itthon és külföldön), akik egészen másféleképpen vélekednek erről - egé­szen az ellenkező végletekig. Azt gondolom, sokkal érdekesebbek - a közvélemény-kutatási adatok szerint a vá­lasztópolgárok számára is - a konkrétu­mok. Például az, hogy négy- vagy negy­vennégy éves örökség ide vagy oda; a je­lenlegi kormánynak önmaga szakértelmé­nek birtokában, senkitől sem befolyásol- tatva sikerült '95-re egy olyan költségve­tést megalkotnia, ami két, azaz két hónap alatt összeomlott. Ennek volt következmé­nye a Bokros-csomag, a tavaszi kénysze­rű kapkodás, az alkotmánybírósági vétó és a bizonytalanság - a „vajon mi jön majd holnap" bizonytalansága. Nincs nagy jelentősége az egy év politi­kusi mérlegeléseinek - négy esztendő összteljesítménye lesz érdekes három év múlva. Ha majd az értékelés eredményét a szavazatszámlálók adják közre. ígéretes kőolajmezők Nagykanizsa (MTI) - Zala és Somogy megye egymással szomszédos területein ígéretes kő­olaj-előfordulásokat rejt a föld. Ezt látszanak igazolni a Mól Rt. kutatási üzletága megbízá­sából tavasz óta lemélyített és megvizsgált ku­tatófúrások. A közelmúltban Szőkedencs ha­tárában és Nagybakónak környékén, 1900- 2300 méter mélységben, kedvező tulajdonságú olajat adó réteget találtak. Az előkutatások után Miklósfa határában is rövidesen megkez­dődik az első kutatófúrás mélyítése, és még ez évben újabb fúrásos kutatásokra kerül sor Szőkedencs és Vízvár térségében. A most ta­lált szökedencsi telep pontos nagyságát az ősszel lemélyitendó második kutatófúrással tudják majd megállapítani. Ha a kutatók re­ményei igazolódnak, akkor a majdani dencsi mező várható éri hozama elérheti, esetleg meghaladhatja a sávolyiét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom