Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-11 / 161. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995- Július 11», Kedd Félbemaradt vers „Varjak fekete szárnya: éjfél közeleg - megértem már a halálra?...” A versben kérdez, de a címmel állít: „Megértem már”. Mintha tudta volna, mintha készült volna a halálra, mintha számadás lenne ez a költemény is... Hargitai Attila „megérte” a halált. Pedig még nem ért meg rá, még maradnia kellett volna, még itt volt dolga. Persze a kötet rég elkészült. Egyetlen példányban. Maga ragasztott borítót a cérnával összefűzött gépelt papírlapokra. Már „csak” meg kellett volna jelentetni, már „csak” kiadó kellett volna. Még azt sem érhette meg, hogy túl az ötvenen elsőkötetes szerző legyen. Az utolsó közlemény csupán ennyi: Hargitai Attila József hamvasztás utáni búcsúztatása július 14-én délután fél 2-kor a Szent Anna temetőben lesz... Mi marad az emberből?! Egy marék hamu... Néhány történet. Az emléke, amíg vagyunk, akik ismerhettük őt. És a versek... Hargitai Attila Hatalmas Anyám Tűz rohan, falánk, karikásostorral pattint a szél, égig virít a láng. Megszenesedett csillagok pernyéje ülepszik tüdőmre, mellem beomlik, tüzes csontjaimon Kormosodik az éj: hatalmas Anyám ! Munkák máglyáihoz kötötten füst leszel, marék hamu, ég-nagy-csillag talán? Felvételi ponthatár AGRÁR FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A felvételi ponthatár megállapításkor 3 tényezőt vesznek figyelembe a felsőoktatási intézmények: a jelentkezők számát, az elért eredményeket, valamint a felvételi irányszámot. Azt a jelentkezőt, illetve átjelentkezőt, aki a meghatározott ponthatárt elérte, fel kell venni, aki alatta van, nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni a felsőoktatási intézmények vezetőinél. Pontszámát minden felvételiző ismeri, így a közölt táblázat alapján tudhatja, hogy felvették, vagy sem. felsőoktatási intézmén ALLATORVOSTUDOMANYI EGYETEM állatorvos doktor 101 alkalmazott zoológus 100 DEBRECENI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar (Debrecen) 106 Állattenyésztési Főiskola Kar (Flódmezővásárh.) 105 Mezőgazdasági Víz-és Környezetgazd. Kar (Szarvas) környezetgazdálkodási agrármérnök 92 növénytermesztési mérnök 92 meliorációs mérnök 92 GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM 80 85 Mezőgazdaságtudományi Kar agrármérnök 112 környezetgazdálkodási agrármérnök 117 Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar mezőgazdasági gépészmérnök 90 84 páncélos és gépjármű mérnöktiszti 90 kommunikáció-technikai mérnök (főisk. szak) 84 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar gazdasági agrármérnök 118 munkavállalási tanácsadó 107 szakoktatói (főiskolai szak) 92 Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Gyöngyös) gazdasági mérnök 113 100 mezőgazdasági mérnök 104 90 Mezőgazd. Gépészüzemmérnöki Főiskolai Kar (Mezőtúr) 89 78 Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza) mezőgazdasági gépészmérnök 92 78 repülőmérnöki 82 mezőgazdasági mérnök 101 78 Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia 82 82 Vezető és Továbbképző Intézet agrármenedzser 41,3 pannon Agrártudományi egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (Keszthely) agrármérnök 92 gazdasági agrármérnök 96 agrárkémikus agrármérnök 96 Mezőgazdaságtudományi Kar (Mosonmagyaróvár) általános agrármérnöki 108 100 gazdasági agrármérnöki 111 Állattenyésztési Kar (Kaposvár) agrármérnök 103 állattenyésztő mérnök (főisk. szint) 103 86 ERDÉSZÉT! ÉS FAIPARI EGYETEM Erdőmérnöki Kar erdőmérnöki, erdőmérnöki és mérnöktanári 105 környezetmérnöki, környezetmérnöki és mérnök tanári 100 vadgazda mérnöki (főiskolai színt) 98 Faipari Mérnöki Kar egyetemi szakok 84 faipari mérnöki (főiskolai szint) 80 műszaki szakoktatói 64 Földmérési és Földrendezői FK (Székest.) 94 80 KERTÉSZETI ES ÉLELMISZERIPARI EGYETEM Élelmiszeripari Kar élelmiszeripari mérnök 95 élelmiszertechn. mérnök (főisk. szint) 85 Kertészeti Kar 102 Tájépítészeti-, védelmi és fejlesztési Kar 99 Élelmiszeripari Főiskolai Kar (Szeged) élei m iszertechnológus mérnök 102 élelmiszeripari gépészmérnök 85 élelmiszeripari vállalkozó-menedzser 109 Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét) 96 Kukorica Jancsi és a telefon Beszélgetés Tasnádi Mártonnal, a János vitéz rendezőjével Tasnádi Márton Fotó: Dobos Klára Fiup Gabriella Miskolc (ÉM) - Három éve a Tasnádi Márton által rendezett Kabaré szerencsés csillagzat alatt született. Most is hasonló a helyzet. ígéretes a szereposztás, minden közreműködő lelkesen dolgozik, az eddigi próbák azt mutatják, hogy nagyon jó lesz a július 16-i János vitéz-bemutató a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Viszont most a rendező úgy érzi: még nagy bajok lehetnek. • A három évvel ezelőtti bemutató itt, a tapolcai Akropoliszon valóban szerencsés csillagzat alatt született. Az előző évadban három Kabaréelőadás is futott az országban. Az egyiket én rendeztem Békéscsabán. Tulajdonképpen egy összehasonlító elemzés adta az ötletet az itteni bemutatóhoz. A kritikus a békéscsabai előadást találta a legjobbnak, de a másik két rendezésből is kiemelt bizonyos szereplőket. így jött az ötlet: hozzuk össze a legjobb, a valóban ideális szereposztást. Annak az előadásnak nagyon nagy sikere volt, én is jól éreztem magam. Külön öröm volt számomra, hogy most, amikor megérkeztünk, a színház dolgozói, akik az akkori produkció létrehozásában is közreműködtek, rendkívüli lelkesedéssel köszöntöttek. Boldogan emlékeztek vissza a három évvel ezelőtti előadásokra. Igen sokan fogadtak azzal, hogy a Kabaré volt a csúcs. Ez nagyon jó érzés az embernek. A mi szakmánk a pillanathoz kötődik, csak addig él, amíg emlékeznek rá. Sokan éppen a Kabaré sikerének köszönhetően vállalták el, hogy részt vesznek a János vitéz létrehozásában, és én is szívesen jöttem. □ Sőt, jött volna már régebben is. Hiszen annak idején pályázott a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói posztjára, a Nyári Színház vezetését is elvállalta volna... • Régóta járok ide. Óriási lehetőségeket látok ebben a városban - annak dacára, hogy az egyik legszegényebb része az országnak. De a történelem számtalanszor bizonyította, hogy a nulláról lehet igazán elrugaszkodni. Csak ezt a „hét szűk esztendőt” kell kibírni, és a város egy jó vezetéssel megtalálhatja az optimális utat. Hogy messzebb ne menjek: itt van például a Nyári Színház! Diósgyőr, Tapolca - olyan kincseket rejtenek, mint egy aranybánya. Farkasvakság lenne nem látni, hogy ha itt a nyáron jó programokat tudunk kínálni, akkor szívesen jönnek a turisták. Ezt látja a város, a saját bőrömön is érzem, hogy anyagi lehetőségeinek végső határáig megy. Amit inkább furcsáitok, hogy a városban működő cégeket nem igazán érdekli a kultúra, vagy" beszéljünk inkább csak a saját dolgainkról, nem igazán érdekli a Nyári Színház sorsa. Pedig ha másért nem, legalább a saját image-ük miatt támogatniuk kellene a nyári produkciókat. □ Ennyire rossz lenne az anyagi helyzetük? • Jelen pillanatban úgy áll a dolog, hogy ha valaki még nem ad támogatást, akkor az is elképzelhető: nagy baj lesz. □ Esetleg elmarad az előadás'? • Nem, annak most már - ha törik, ha szakad - meg kell lennie. A teljes költségvetésünk 6,5 millió, ami egy vicc, mert tudtommal a kőszínházi Varázsfuvola 10 millióba került - kőszínházi hátérrel. Itt mindenkit külön kell fizetni, külön az asztalost, az öltöztetőt. Csak a viszonyítás kedvéért mondom, hogy például a Madách Színházban az Amadeus című előadás díszlete és jelmeze 16 millióba került. A Nyári Színház költségvetése 10 millió forint, ebből 2 millió az önkormányzati támogatás, 2 millió a bevétel. A szegedi költségvetés 92 milliós, abból a jegybevétel 30 millió. A János vitézt eredetileg a várban szerettük volna bemutatni, ahová kétszer annyian fémek, mint az Akropoliszba, de már arra nem volt pénz, hogy azt a 400 ezer forintot kifizessük, ami a vár bérlete lenne. Emiatt mentünk át Tapolcára, ahol a jegyárbevétel mindjárt a felére csökken. A szegedi szabadtér 6000 fős, és nem 600, mint a tapolcai Akropolisz. Most már ott tartunk, hogy mindenféle adományt elfogadunk. Mondok egy apró csacskaságot, talán kicsinységnek tűnik, mégis nagyon megnehezíti a munkát: nincs telefonunk. A főépületet visszaadták az egyháznak a telefonvonallal együtt, csak a nézőteret és a színpad mögötti öltözőket használjuk. így a külvilágtól elzárva dolgozunk, bennünket nem tudnak elérni, és ha akarunk valamit kérni, vagy be kellene szólnunk a Nyári Színház irodájába, előbb keresni kell egy telefonfülkét. □ Ennek ellenére folynak a próbák... • Sőt, már Budapesten elkezdődött a munka. Ha nem lennének ezek az anyagi gondok, azt mondhatnám: a János vitéz is szerencsés csillagzat alatt születik. Sikerült megtalálni az optimális szereposztást. Bodrogi Gyula francia királya szakít az eddigi hagyományokkal, ebben a szerepben is megmutatkozik, milyen nagyszerű színész. Most először a három fiatalt, Jancsit, Iluskát és Bagót is saját korú színészek alakítják. Mindannyian egykorúak, együtt indulnak a „falujukból”, ráadásul fantasztikusan tehetségesek. Homonnai Zsolt jelen pillanatban az ország egyik legnagyobb te- noristareménysége, minden lehetősége megvan annak, hogy hatalmas karriert fusson be. Sajnos, nem az én felfedezettem, mert a Miss Saigonban már főszerepet játszik. Kertész Marcella, aki Iluska szerepét játssza ugyancsak rendkívül tehetséges, most éppen ingázik Miskolc és Kecskemét között, ahol Szabó István Oscar-díjas filmrendező Of- fenbach-filmjét forgatják. Debre- czeny Csaba - Bagó - szintén velük egykorú fiatal, ő egyébként a Katona József Színház tagja. Sivók Irén, akit a francia királylány szerepében láthat a közönség, eredetileg Kertész Marcellával felváltva játszotta volna Iluska szerepét. De erről az idő rövidsége miatt kénytelenek voltunk lemondani. Viszont ebből is sejthető, hogy Jancsi számára - nem úgy, mint máskor - valódi választási lehetőséget jelent. Sőt, Molnár Anna - aki nem egy öreg boszorkány lesz - szerepe szerint úgy gondolja magáról, hogy ő is egy potenciális választási lehetőség János vitéz számára. Más kérdés, hogy ezt Jancsi másképpen ítéli meg. Tehát nem azt az egyértelmű gonosz boszorkányt fogja látni a közönség, sokkal inkább a mai problémákat, a mai életünket jobban tükröző szerelmi sokszöget. Miközben persze mese, miközben hallatlan hitvallás a barátságról, a hazaszeretetről, a kitartásról. □ Most találkozott először ezzel a darabbal? • Nem, nem. Két nyáron át, ’79-ben és ’80-ban ment a szegedi szabadtéren. Az is nagyon-nagyon jó szerep- osztás volt, Kovács József alakította János vitézt, Osvald Marika fruskát, Suka Sándor a francia királyt, Zsadon Andrea volt a királylány. Egy kicsit féltem is, hogy majd nem tudok szabadulni annak az előadásnak a hatásától. De aztán eljöttén Miskolcra, és elmúlt ez a szorongás. Mert azért ez is benne lesz ebben az előadásban, hogy ez a három fiatal Miskolcról indul el... □ Átírták Miskolcra a történetet? • Nem. Semmi ilyet nem tettünk, de ettől még mindenki fogja érzékelni, hogy Miskolcon vagyunk. U A díszletek lesznek miskolciak? • Legyen ez meglepetés. Meg kell nézni az előadást. De arról nem szabad megfeledkezni, hogy ’95-öt írunk és Miskolcon vagyunk. Ezt nem lehet kihagyni a kalkulációból. □ Mármint hogy időszerűvé tegyük, aktualizáljuk a darabot? • A zseniális műveknek az a tulajdonságuk, hogy minden kor sajátosságait magukba szívják. Éppen arról lehet felismerni a remekműveket, hogy minden korban megszólalnak, minden korosztályt megszólíthatnak. És én úgy gondolom, hogy a János vitéz valóban zseniális alkotás. A klubtagoknak a postás viszi a könyvet Már több mint félmillió tagot számlál a Magyar Könyvklub Budapest (MTI) - Az értékesítéssel és kiadással is foglalkozó, három éve alakult Magyar Könyvklubnak jelenleg 550 ezer tagja van, akiknek postai úton juttatják el a megrendelt kiadványt./Tizenkétezer négyzetméteres Ocsai raktárukban, amely Közép-Európában a legnagyobb, naponta 50 ezer kötetet válogatnak szét és csomagolnak be. A könyvklub 160 féle könyvet jelentet meg évente, mondta Kratochwill Balázs igazgató. A szépirodalmi alkotásoktól kezdve a szakácskönyvekig minden műfajt, csupán szakkönyveket és tankönyveket nem adnak ki. Eddigi legnagyobb sikerük A világ száz csodája - Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között című munka volt, de ők jelentették meg Rosamunde Pilchner angol írónő szórakoztató regényeit és klasszikus sorozatukban a magyar írók eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert műveit is, többek között Móricz Zsigmond Ne légy jó! című regényét. Idei terveik között szerepel Luis Baldwin Nagy emberek nagy szerelmei című kultúrtörténeti regénye, Walt Disney 101 kiskutya című művének kiadása és egy könyv megjelentetése a Hold naptár mindennapi életben történő alkalmazásáról. Két boltjuk van a fővárosban, ahol saját kiadványaik mellett más kiadók termékeit is árusítják. Vidéki munkatársaik a helyi terjesztést segítik, körülbelül negyven településen. Tagságuk nyolcvan százaléka vidéki. Hálózatuk eddig leginkább Veszprém és Tolna megyében épült ki. A tagság ingyenes, és csupán egy feltétele van: negyedévente legalább egy könyvet kell vásárolni. Kiadványaik még mindig 10, esetenként 20-30 százalékkal is olcsóbbak, mint a többi kiadó könyvei. Az igazgató hozzátette: azért tudnak alacsonyabb áron értékesíteni, mert egyszerre nagy példányszámban jelentetik meg a műveket. Nem ritkaság, hogy 200 ezer fölötti példányt nyomtatnak, míg a magyar könyvpiacon többnyire 5-10 ezer példányban kerül piacra egy- egy kötet. Húsz János emléke Gönc (ÉM) - A Cseh Köztársaság állami ünnepe alkalmából, Húsz János máglyahalálának 580. évfordulóján, az immár hagyományos magyarországi megemlékezés jegyében a gönci önkormányzat és az Amicus Egyesület közös rendezvényeket szervez ma délután Göncön. Délután fél öttől Oldrich Knichal, Budapesten élő cseh újságíró és műfordító tart ünnepi megemlékezést a Huszita-házban. Ezt követően Fi- ron András zenetörténeti előadását hallhatják az érdeklődők a polgár- mesteri hivatalban. A megemlékezést a Magyar Continental Singers koncertje záija este fél 7-től a római katolikus templomban. Zenés óvoda Miskolc (ÉM) - Zenélhetnek, táncolhatnak, különböző kézműves foglalkozásokon vehetnek részt azok a gyerekek, akiket a szüleik elvisznek a selyemréti óvoda július 24-én kezdődő egyhetes népzenei napközis táborába. A gyerekek teljes ellátást kapnak (heti 2500 forintért), a népzene, a néptánc, a népművészet elemeinek megismerésével töltik a napot. A foglalkozásokat kézműves szakemberek vezetik, a táncokat képzett pedagógusok oktatják, a népzenei foglalkozásokat Boncsér Gábor és együttese vezeti. Az érdeklődők a 381-610-es telefonszámon kapnak bővebb felvilágosítást. Jelentkezni ugyancsak a 381-610-es telefonon lehet, vagy pedig Boncsér Gábor címén: 3502 Miskolc, Pf.: 14. Olasz tanulmányút Miskolc (ÉM) - Olaszországi tanulmányutat szervez a B.-A.-Z. Megyei Képzőművészeti Egyesület a 46. Velencei Biennálé megtekintésére augusztus 15-től 18-ig. Jelentkezni az esti órákban a 320-220-as telefonszámon Kovács Istvánná szervezőnél lehet. Túl a határon Mezőkövesd (ÉM) - Az ausztriai Ottensteinben vendégszerepeit június végén a Matyó Együttes és a Hadas Népzenei Együttes. Kortárs magyar művészet címmel nyílt tárlat ekkor egy 12. századbeli kastélyban, ahol mai magyar népi iparművészek, keramikusok, építészek mutatták be alkotásaikat. A megnyitó műsorában mutatkozott be a két matyófóldi együttes. Hazatérésüket követően mindkét együttes készül az augusztus második hetében kezdődő bretagne-i „Sirályok fesztiváljára”, ahol kilenc önálló műsorral szerepelnek majd. Operaházi pályázat Budapest (MTI) — Eredménytelenül zárult a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztére kiírt pályázat, mert bár kilencen is (benyújtották pályamunkájukat, á bírálóbizottság azok egyikét sem találta megfelelőnek. A minisztérium ezért hamarosan új pályázatot ír ki, amelyre felkérik Vámos Lászlót, az Operaház főrendezőjét. Mint ismeretes, Ütő Endrének, az Operaház jelenlegi igazgatójának megbízatása idén december 31-én jár le. A szaktárca vezetője - akinek hatáskörébe tartozik a főigazgató felmentése és kinevezése - májusban írt ki pályázatot a megüresedő tisztség betöltésére. Kilencen jelentkeztek, nevüket a minisztérium nem kívánta nyilvánosságra hozni. A kilenctagú szakmai szakértő bizottság június 27-én ült össze, és határozott úgy, hogy Fodor Gábortól a pályázat eredménytelenné nyilvánítását kéri. A szakmai grémium egyben javasolta: a miniszter kérje fel a pályázaton való részvételre Vámos Lászlót, az Operaház jelenlegi főrendezőjét. Őt a bizottság tagjai egyhangúlag alkalmasnak tartanák a munkakör betöltésére. A Roma Kultúráért Miskolc (ÉM) - Horváth Gyula, miskolci cigány költő harmadik kötetének bemutatóját július 14-én, pénteken délután 4 órakor tartják a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A helyi kisebbségi önkormányzat a költőnek ez alkatommal adja át a nemrégiben alapított Roma Kultúráért-díjat is.
