Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-01 / 153. szám
/ Pásztorbúcsú — saját kérésre A hívők és nem hívők által jól ismert Kovács Endre segédpüspök elhagyja a várost. Saját kérésére helyezik át, de nem szakad el teljesen Mis- kolctól. (6. oldal) ARAI’.! ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA ÉM-hétvége Heti mellékletünkben riport, interjú, tudósítás, irodalmi összeállítás, rejtvény, hétvégi programajánlat és heti ese- ményöszefoglaló olvasható. (9-16. oldal) Próbajáték után holland szerződés Kalandos napok állnak egy ; tehetséges labdarúgó: Mogyoródi Gábor mögött és előtt, j Még nincs 15 éves, ám már j egy kétéves holland szerződés van a zsebében. (7. oldal) LI. évfolyam, 153. szám 1995. július 1., szombat Ara: 21,90 Ft / rMAGMRORSZAG Nyugdíj: döntés a 4 százalékról Budapest (MTI) - Az Országgyűlés tegnapi ülésén 273 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a nyugdíjak szeptemberi 4 százalékos emeléséről szóló javaslatot. Szabó György népjóléti miniszter összefoglalójában elmondta: a törvényjavaslat beterjesztésétől eltelt egy hónap is a kormányzat számításait bizonyította, vagyis az idei nettó bér- növekedés 15 százalék körül alakul. Ezért nem kerülhet sor az ellenzék által javasolt 5, illetve 6 százalékos nyugdíjemelésre. A miniszter utalt arra is, hogy a nyugdíjjelegű támogatások visszamenőleges emelésének terhét a költségvetés nem tudta vállalni. Letette esküjét az új miniszter Budapest (MTI) - Az Országgyűlés pénteki - a nyári szünet előtti utolsó - ülésén Dunai Imre, az ipari és kereskedelmi tárca új vezetője letette hivatali esküjét. Dunai Imre 1939. május 4-én született Budapesten. A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzését követően a külkereskedelemben kezdett dolgozni. A Külkereskedelmi Minisztériumban 1969-ben főosztályvezető-helyettes lett, 1980 és 1985 között főosztályvezető volt, majd 1985 áprilisában külkereskedelmi miniszterhelyettessé nevezték ki. 1988. április 1-jén - minisztériumi átszervezés következtében - kereskedelmi miniszterhelyettes lett, majd egy év múlva már a Németh- kormány kereskedelmi minisztériumi államtitkáraként dolgozott, 1990 májusáig. Ezután 1994-ig az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (Kereskedelmi Bank Rt.) vezérigazgató-helyettese volt. 1994. július 16-tól a Horn-kormányban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1968-tól tagja volt az MSZMP-nek. 1983-ban állami díjjal tüntették ki. Nős, két felnőttkorú gyermeke van. Tarthatatlan a záhonyi helyzet Záhony (MTI) - A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete azonhali intézkedést követel a vám- és határőrizeti szervektől a záhonyi határátkelőnél kialakult állapotok normalizálása érdekében. Az egyesület képviselői pénteken elmondták, hogy a várakozási idő már meghaladja a három napot is, és a magyar kamionosok tapasztalata szerint a határ innenső oldalán sem tesznek meg mindent a helyzet javítása érdekében. Az elviselhetetlenül hosz- szú várakozás miatt jelentős bevételtől esnek el a fuvarozók. A háromnapos várakozás miatt pihenni sem tudnak, ami a közlekedés biztonságát és a gépkocsivezetők életét veszélyezteti. Jelenleg 300 kamion várakozik, és a magyar vámosok óránként 15 kamion átengedését tudják vállalni. Az orvos tiltakozik, a beteg fizet Hétfőtől már az új tarifa szerint dolgoznak a fogorvosok •v Hivatalosan 1-jétől, gyakorlatilag 3-ától fizetnünk kell a fogászaton. Pénz nélkül ne induljunk el Miskolc (ÉM - MSZ) - Tegnap megszületett a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának Elnöksége ajánlása a fogorvosi díjtételekről. Az egyes rendelők ettől eltérhetnek, feltéve, ha a különbözeiét valaki fizeti. Mint ismert, július 1-jétől, gyakorlatilag 3-ától, fizetnünk kell a fogorvosi ellátásért. Szabó István, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke e°y tegnapi sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondta: nem az újságírók a hibásak, hogy sokféle adat nyilvánosságot kapott ezzel és a tervezett kórházbezárásokkal kapcsolatban. Nincs másról szó, mint durvaságról, kapkodásról, hiteltelen emberek megnyilatkozásáról. Valamit tenni kellett a fogászat terén, de nem így: a megyei orvosi kamara is csak tegnap kapta meg a végleges árajánlatot a fogorvosi ellátásokról. A kamara elítéli a hasonló módszereket, tiltakozik - fogalmazta meg Szabó doktor. Azt már Oláh Géza, a megyei orvosi kamara alelnöke, a fogorvosi tagozat elnöke fogalmazta meg, hogy hétfőtől az önkormányzati vezetők (polgármesterek) vezénylik a fogorvosi ellátást. Tehát: ha ők azt mondják, hogy a város, a falu kifizeti az ajánlott árak és a fizetendő árak közti különbséget, az az ő dolguk. Ami tény: hétfőn reggel minden rendelőben ott lesznek a tájékoztató táblázatok, melyik önkormányzat milyen bevételhez akar jutni a fogászat által. Ugyanis az új tarifák nem a fogorvosoknak adnak több pénzt, hanem az önkormányzatoknak, amelyek ebből fedezik az ellátást. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár júliusban még állja a már megkezdett fogászati kezelések költségét, ám ez - Szabó doktor szerint - meglehetősen törékenynek látszik. Megkezdett fogászati kezelésnek minősül az a fogpótlás, amelynek a költségeit június 30-áig csekkel igazolhatóan befizette a páciens. Bizonyos rétegek (nyugdíjas- korúak, katonák, diákok 18 éves korig stb.) továbbra is csak a technikai költséget fizetik meg. A miskolci Semmelweis Kórház fogászata „alámegy’ az ajánlott áraknak, a Diósgyőri pedig - ígérték - hozzá igazodik. Mindenesetre: a fogorvos (a sürgősséget kivéve) csak akkor vegyen el pénzt, ha erre utasítást kapott, mi betegek pedig vigyünk magunkkal jó pár ezrest, ha hétfőn fogászattal kezdjük a napot - tanácsolta Oláh Géza. (Az árakat a 3. oldalon közöljük.) Most nem változik a családi pótlék Alkotmánybíróság: több ponton is semmis a „Bokros-csomag" Budapest (ISB - HM) - Az Alkotmánybíróság több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációs törvényt, az úgynevezett „Bokros-csomagot”. Azokat az indítványokat viszont, amelyek a törvény teljes egészében való megsemmisítését kérték, a testület elutasította. Továbbra is jár a gyes, a gyed, a családi pótlék, a várandósági pótlék és a terhességi segély, azaz mától nem lépnek hatályba a stabilizációs törvénycsomagnak az ezen jogosultságokat eltörlő, illetőleg feltételhez kötő részei. Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozatában kifogásolta, hogy' az anyasági és gyermekellátási támogatási formáknak a „Bokros-csomagban” meghatározott azonnali bevezetése sérti a szerzett jogok által nyújtott jogbiztonság elvét. Időt kell hagyni — így az indoklás — a családoknak arra, hogy a megszorító intézkedésekre felkészüljenek. A testület ugyanakkor megállapította, hogy nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állampolgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság szerint járó juttatásokká alakítsa át az Országgyűlés. Az idő rövidsége miatt most csak formai okból ítélték alkotmányellenesnek ezeket a rendelkezéseket, a testület ősszel tartalmi vizsgálatnak is aláveti őket. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Ezt az új szabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, és indoklásában kifejtette, hogy a tb-terhek részbeni munkáltatóra, illetve dolgozóra hárítása önmagában nem alkotmány- ellenes, az azonban alkotmányos követelmény, hogy' a kockázatáthárítás terheiről az érintettek időben értesüljenek, azzal számolva időben felkészülhessenek. A szerzői honoráriumok, és más szellemi alkotások után továbbra sem kell 44 százalékos társadalombiztosításijárulekot fizetni, mert ez nem vont volna maga után ellenszolgáltatást, ellátást, így alkotmányellenes. Az alkotmánybírák továbbá hátrányos megkülönböztetésnek ítélték azt a passzust is, amely a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot - az ellenszolgáltatás szinten tartása mellett - több mint háromszorosára kívánta felemelni. Az Alkotmánybíróságnak a személyi szám használatáról hozott korábbi, még 1991-ből származó határozata 1995. december 31-ig engedi használni ezt a személyazonosító jelet. A stabilizációs törvény megpróbálta ezt a dátumot négy évvel kitolni, sőt, a felhasználásra jogosultak körét kibővíteni. A testület határozatában hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása nem elegendő indok a személyi szám fenntartásához, az alkotmányellenes állapot meghosszabbításához, ezért ezt a szabályt is megsemmisítette. A testület a legfontosabb, legszélesebb társadalmi rétegeket érintő kérdésekről határozott most, a törvénycsomag tüzetesebb vizsgálatára szeptemberben visszatér. KOMMENTÁR Tanulságos eset Csörnök Mariann Fokozott figyelem kísérte az Alkotmány- bíróság tiszteletre méltóan gyors munkáját, kiváltképp a pénteken kihirdetett döntést. Nem csoda, hiszen a Bokros-csomag volt a tét - kinek-kinek a saját szempontja szerint. A kormányoldal képviselői a kifogásokat soroló keresetek elutasítását; a kifogásolók pedig azok elfogadását - és ezáltal éppen a csomag elutasítását várták. A döntést ismerjük: a családokat közvetlenül érintő támogatási formák azonnali átalakítását a testület elvetette - egyelőre marad régi formájában a családi pótlék, maradnak az anyáknak járó különféle juttatások is. Hasonlóképpen marad a táppénz is (a csomag a betegség első húsz napjára a munkáltatóra hárította ennek terhét úgy, hogy a dolgozó öt napra semmilyen juttatást nem kap); és nem fogadta el az Alkotmánybíróság a személyi számok további négyévi használatának tervét sem. Végül pedig: továbbra sem kell tébéjáru- lékot fizetni a honoráriumok után. Nem hiszem, hogy különös meglepetést okozott volna a magas testület „ítélethirdetése". Az „elszállni" készülő költségvetési hiány megfékezése gyors intézkedéseket követelt - a gyorsaság azonban itt- ott nyilvánvaló kapkodáshoz, megfonto- latlansághoz vezetett. Az Alkotmánybíróság döntése kétségtelenül a kezdettől bírálókat, óvatosságra intőket igazolja, és az aggályos paragrafusok fölött könnyedén átsiklókat minősíti. A legnagyobb vesztes maga a kormány. A csomag hihetetlen mértékű viharokat váltott ki a társadalom minden rétegéből - leginkább éppen azok az elképzelések, amelyek törvényerejét most semmissé nyilvánították. Ergo: nincsenek meg a tervezett milliárdok, de ott van az agyakban, a lelkekben a tudat: az Alkotmánybíróság a kormánnyal szemben védte meg a lakosságot. Amely tudat persze hamis, hiszen a döntés éppen úgy védi a kormányt is - az alkotmánysértéstől. Afelől pedig semmi kétségünk ne legyen, hogy a pénzügyminiszter (nem gonoszsága okán, hanem mert ez a dolga) perceken belül előáll az újabb javaslatokkal: hogyan lehet alkotmányos módon beszedni a milliár- dokat. Hogy az újabb csomag barátságosabb lesz-e az egyének számára - az majd csak később derül ki. Talán befolyásolhatja ezt az is, hogy ki-ki mennyire fontolja meg a mostani eset tanulságait. Ombudsmanok Budapest (MTI) - Az Országgyűlés titkos szavazással Gönczöl Katalint - 274 igen és 27 nem szavazattal - az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert - 284 igen és 20 nem szavazattal - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének, Majtényi Lászlót — 285 igen és 19 nem szavazattal - adatvédelmi biztosnak, Kaltenbach Jenőt - 293 igen és 13 nem szavazattal - a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megválasztotta. Az ombudsmanok letették esküjüket. Gönczöl Katalin egyébként már kapott egy' segélykérő levelet. Valószínűleg elsőként egy salgótarjáni lakóközösség fordult hozzá. Eddig ugyanis a síküveggyár saját kazánjáról fűtötte lakásaikat, gazdasági gondjai miatt azonban nem fizetett többi közt a gázszolgáltatónak sem. így a lakók fizetési sürgetést kaptak, miközben ők egyetlen fillérrel sem maradtak adósak. A gyár . és a lakóközösség közti jogviszony a gáz- szolgáltatót nem érdekli, leállította a melegvízszolgáltatást, és lehet, ősszel fűtés sem lesz.
