Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-15 / 139. szám

10 SZABADIDŐ Utazás 1995- Túnius 15-, Csütörtök Csíksomlyói búcsún harmadszor Miskolc (ÉM - Nyl) - Az idén már harmadszor indított különautóbu- szokat a híres búcsújáróhelyre pün­kösdkor a miskolci Társtourist Uta­zási Iroda. • A mostani is kimondottan zarán­dokút volt - mondja Konkoly Sán­dor, az iroda vezetője. - Ez alatt azt értem, hogy a két autóbusznyi utas mindegyike vallásos ember volt. Ám, mi azért gondoskodtunk arról, hogy Erdély más neveze­tes helyeire is eljussanak csoport­jaink. □ Köztudott, hogy egy ilyen út meg­lehetősen fárasztó... • A mélyen vallásos érzelmű utasok számára nem. Az első éjszakát a csoportok menet közben a buszon töltötték imádkozással, énekléssel. Másnap Székelyudvarhelyen helyi családokkal ismerkedtek meg, s ná­luk éjszakáztak. Következő napon a Végeláthatatlan menetben vonulnak a hívők a Kis-Somlyó hegyi kolostorhoz Ellenőrzik a keleti járműveket Becs (MTI) - Jelentősen megnehezítik az ausztriai határátlépést azoknak a keleti szállí­tójárműveknek, amelyek nem felelnek meg az EU-normáknak. A közlekedési minisztérium a bécsi, burgenlandi és alsó-ausztriai tartomá­nyokkal közös akciót indít a határátkelőkön az ellenőrzés szigorítására és a tranzitútvonala­kon az alkalmankénti ellenőrzésre. Az intézkedés elsősorban a keletről érkező járműveket érinti: a már tavaly óta beállított két — műszerekkel felszerelt — ellenőrjármű most gyakrabban cirkál majd az Európai Unió keleti határán, Miklósfalvánál (Nickelsdorf) pedig állandó állomást terveznek. Legkésőbb 1996-ban Burgenland még aprólékosabb el­lenőrzésre alkalmas járatot állít be. Az intéz­kedésre nagy szükség van: Bécsben az elmúlt két hétben szúrópróbaszerűen végrehajtott el­lenőrzéskor a megállított szállítójármüvek 45. százalékától vonták be a rendszámot. Rüdesheimtől a Loreley-szikláig Hajdú Imre Jobb egyes páholy Miskolc (ÉM - Nyl) - Jobb egyes ülés. A tu­ristabuszon mindig az idegenvezető he­lye. Ott ül, és odapakol, onnan szól utasa­ihoz, onnan irányítja, segíti a gépkocsive­zetőket, ha szükséges. A buszvezető fele­lőssége az utasok testi épsége, az övé, hogy mindenki jól érezze magát... A johannisbergi Metternich-kastély szőlőültetvényekkel körülvéve tünk ki az egymást követő, szebbnél szebb, történelmi levegőjű kis vá­roskák hajóállomásain. Úticélunk a Loreley-szikla, a Rajna egyik gyön­gye St. Goar és Oberwesel között. Odaérve, földbe gyökerezik a messziről jött ember lába. A sziklás mederben sebesen futó Rajna, a fölé magasodó szikla látványa valóban lenyűgöző. Miközben szól a Loreley zenéje, az ember szeme ott fenn a hegytetőn azt a vízitündért keresi, aki állítólag ott él, s aki szirénhang­jával, énekével ugyanígy elámítottá a Rajna hajósait, mint minket most ez a táj. A legenda szerint, a hajósok figyelme a sziklás meder éber figye­léséről - a vízitündér éneke nyomán - a hegytetőre terelődött s eközben a hajók a sziklához ütődve el­süllyedtek. Ugyan hány hajó került itt a Rajna fenekére? S ugyan itt van-e a Nibelung-kincs elrejtve a fo­lyó medrében, mint azt hitték a 13. században? Csupa rejtély, titok ez a táj, hol valamivel északabbra Johannis- bergnél található a szőlőtermesztés felső határa. A johannisbergi Met­ternich-kastély körüli kiváló bort termő szőlőben ezt határoszlop is jelzi. Mint ahogy a kastély udvarán egy futár szobra emlékeztet egy cso­dás bor felfedezését. Ugyanis az itt termesztett szőlők szüretének kez­detét mindig egy, futár által hozott parancs engedélyezte. O Fuldából hozta ezt a parancsot a szőlőbirto­kos fuldai barátoktól, ám 1775-ben valamilyen ok miatt későn érkezett a futár, s közben a szőlőt dér, fagy csípte. S ekkor történt a csoda, a fa­gyos, dércsípte szőlőből minden ko­rábbinál jobb minőségű bor szüle­tett. Ez a híres Spatlese, amely mél­tán teszi Németország leghíresebb borvidékévé a Rheingaut. Megyénkből sokan ismerik e tá­jat, hiszen Geisenheim a hozzátar­tozó Johannisberggel, Marienthal- lal, Stephanshausennel együtt Szerencs testvérvárosa, s a szom­szédban található Tokaj testvérvá­rosa Ostrich Winkel is. Az idegen- forgalom, a bor, a fesztiválok szin­tere ez a vidék, hol mellesleg na­gyon sok 56-os magyar, valamint 45-ben kitelepített magyarországi német él. Úgyhogy már csak ezért is ... e táj, de főleg népe mindig ba­rátsággal fogadja az ide látogató magyarokat. Akár esik, akár nap süt, itt egy kicsit otthon érezzük magunkat. Hívők ezrei a szabadtéri szentmise színhelyén Fotók: Királyházi Tamás főprogram a csíksomlyói székesegy­ház megtekintése volt, illetve a Kis- Somlyó hegyen, a még az Árpád-há­ziak idejében épült Salvator-kápol- nához zarándoklás. A dombon sok­ezres tömeg volt részese a gyulafe­hérvári érsek, Jakübinyi György ve­zérletével celebrált hihetetlenül szép szentmisének. Ezen a napon az éjszakát virrasztással, áhítatos imádkozással, énekléssel töltötték a miskolciak is. □ Említette, hogy másfelé is elju­tottak... • Számos erdélyi magyar faluban jártunk, de kirándultunk a Gyilkos­tóhoz és a Békás-szoroshoz is. Nyu­godtan mondhatom, hogy mindenki nagy élményekkel gazdagodva ér­kezett haza Miskolcra. Néhányan lemaradtak az idei jelentkezők kö­zül. Tőlük elnézést kérünk, s remél­jük jövőre szerencsésebbek lesznek. Esik. Sötétszürke felhőkből sű­rűn, nagy cseppekben hull alá az égiáldás. Víz a vízzel találko­zik, esővíz a folyóvízzel, s ettől, mint fortyogó lé, habzik a Raj­na. S közben rohan sebesen, fé­lelmetesen ez a megáradt, ha­talmas vízfolyam. Oly sejtelmes a táj, innen a hajófe­délzetéről nézve! Áttetsző fehér fá­tyol borítja a folyót kísérő vidéket. Élmosódnak a méregzöld-üstökű hegyek kontúrjai, fakulnak a par­ton jobbra-balra települt mézeska­lács-városkák piros háztetői. Mint­ha csak Wiflung királynak, a ho­mály fiának utódai, a Nibelungok között járnánk, kiírnék köd volt a hazájuk. Az ember csak áll a fedélzet kor­látjánál, vagy ha fázósabb, akkor lenn, a hajó éttermének ablakánál, s némán bámulja ezt a különös vilá­got. Ódon kastélyok, vártornyok fe- ketéllenek itt-is, ott is, amott meg fenn a hegytetőn, a Taunus-hegység nyugati végén a Niederwaldon, ezen a bükk- és tölgyerdőkkel, no és persze, szőlőültetvényekkel borított hegyháton, mint a vidéket, a vizet, a hajókat felügyelő óriás, ott áll, a közel negyven méter magas Germá- nia-emlékmű. 1883. szeptember 28- a óta - akkor állították fel a hegy te­tejére Schilling, drezdai szobrász al­kotását - hirdeti az 1870-71-es há­ború emlékét, s a létrejött német egységet. Hajónk Rüdesheimből indult, s közben cikcakkban szeljük a Raj­nát. Hol a jobb, hol a bal parton kö­A futár, aki szerencsére későn érkezett Fotók: Fojtán László □ A középkorú idegenveze­tői generáció egyik kiváló­sága. Az egyik legjobb me­gyénkben, aki tíz évvel ez­előtt olyan profik előtt nyerte meg a megyei ide­genvezetői versenyt, mint Bárdos István és Rakaczky István. • Pedig csak véletlenül lettem idegenvezető, noha az utazást, a kiránduláso- Trestyánszky kát gyerekkkoromtól imá­Tibor dóm - meséli Tres­tyánszky Tibor. - Dubrov- nikban voltunk nászúton első feleségemmel. Csoportunk vezetője a miskolci IBUSZ akkori igazgatója, Tárnái Csaba volt. Hosszú beszél­getéseink nyomán megkedvelt, s felajánlotta, hazatérve legyek az idegenvezetőjük. Ez ak­kor óriási dolog volt, kemény vizsgák után, száz jelentkezőből jó ha ötnek sikerült. Talán azért is nehezteltek rám a kollégák, mert ne­kem akkor nem kellett vizsgáznom. Utána vi­szont Nyíregyházán Vasvári Artúrnál kiváló­an vizsgáztam... □ Otthagyta tehát az akkori LKM-et? • Igen, búcsút mondtam az elektríkusságnak, s jártam az országot, a világot. Hét év után azonban, midőn első házasságomnak vége lett, megváltam az irodától. A Cooptourist, majd a Borsod Megyei Idegenforgalmi Hivatal követ­kezett. S azután ismét az LKM, ahol most a DAM Diósgyőri Kft. szállítási részlegénél dol­gozom. □ S persze idegenvezetősködik közben... • Nem szeretem az „idegenvezető” szót. En­gem annak idején Holló Elemér bácsi, ez a hal­latlanul intelligens ember arra tanított, az utasoknál azt kell elérni, hogy ne érezzék ma­gukat idegennek a csoportban, a buszon, a vo­naton, a repülőn, a szállodában utastársaik között. Ez nagyrészt rajtunk múlik. Ő mondta azt is, hogy ne használjuk a Kedves Utasaink! megszólítást, mondjuk helyette azt, hogy Ked­ves Vendégeink! Mert az utasokkal úgy kell bánnunk, mint az otthoni legkedvesebb ven­dégeinkkel. UEn is utaztam már önnel, tudom, kedvelik az utasok. ....... • Ez a legnagyobb érdem egy idegenvezető számára. Ezért azonban meg kell küzdeni. Jó­magam egy-egy út előtt egész héten át készü­lök, ilyenkor Viktória, a feleségem szinte hoz­zám se mer szólni. Mindig arra törekszem, hogy minél többet tudjak azokról a helyekről, ahová éppen utazunk. Ez sok időt elrabol, de megéri, kamatozik azzal, hogy az utasok kelle­mes érzésekkel térnek haza, s legközelebb is­mét azzal az irodával akarnak utazni, ame­lyikkel jól érezték magukat, Mostanában so­kat dolgozom a Társtouristnak, akiknek ilyen, szinte családias jellegű útjaik vannak törzsu­tasokkal. □ Ön a DAM Diósgyőri Kft.-nél dolgozik. Nem gond, ha útra kell kelnie? • Nem nagyobb gond, mintha például tanár lennék. Munkahelyi vezetőim megértnek, s amíg a harminc nap szabadságom tart, azt ve­szem igénybe. Kedvességüket azzal is igyek­szem meghálálni, hogy az úgynevezett „munkahelyi kirándulásaikon” én vállalom díjtalanul az idegenvezetést. így voltunk pél­dául az idén tavasszal Rómában. □ Tudom, önnek utazásai alatt a sok kellemes mellett kellemetlen élményekben is volt része... • Megtörtént - még a csehszlovákiai forradal­mat követő évben hogy két utasomat meg­verték. Ellopták a kabátomat is már. De a leg­rosszabb emlék az, amikor két éve Firenzében meghalt szívinfarktusban egy utasom, egy idős asszony, az utcán. Senkinek nem kívá­nom azokat a perceket, órákat, napokat!... De hát az idegenvezetői hivatáshoz az ilyesmi is hozzátartozik. Miskolcról Szegedre Miskolc (ÉM) - A miskolci IBUSZ Iroda évek óta szervez kiránduláso­kat a Szegedi Szabadtéri Játékok­ra. Az idén kétszer indulnak kellő számú jelentkező esetén különbu- szok Miskolcról. Július 22-23-án a Valahol Európá­ban musicelt, augusztus 19-20-án pedig a Miss Saigont tekinthetik meg a résztvevők. Mindkét alkalommal egyéb progra­mok is szerepelnek a teljes ellátásos kiránduláson. így például Szeged, Kecskemét és Gyula nevezetessége­inek a megtekintése, fürdés. A szál­lást a szegedi Napfény Motelben foglalja az IBUSZ. A két kiránduláson az Eszak-Ma- gyarország előfizetői mintegy tíz- százalékos árengedménnyel vehet­nek részt. Hétmagyarfalva Csévharaszt (MTI) - Leendő ide­genforgalmi központ alapkövét tet­ték le szombaton a Pest megyei Csévharaszt község határában, ahol a Magyarok Európában Euró­páért Alapítvány, a település önkor­mányzata, a Magyar Alapítvány és a Szent György Lovagrend egy élő skanzenben tervezi bemutatni a honfoglalástól a XV. századig teije- dő időszak pusztázó, falvakat alkoto magyarságának életmódját. Hét- magyarfalva lesz a szállás neve, egy 24 hektáros terület - erdővel szom­szédos mezőség - közepén a mille- centenáriumra, vagyis 1996-ra tu­catnyijurta, s más épület váija már a vendégeket. Legdrágább városok Genf (dpa) - Ez idő szerint Tokió és Oszaka a világ legdrágább városa, a legolcsóbb pedig Teherán és Mexi­kóváros. Azok a városok lettek drá­gábbak, amelyek országvalutája független az amerikai dollártól- Azok a metropoliszok viszont, ame­lyek valutája kapcsolódik a dollár­hoz, olcsóbbá váltak. A világ tíz leg­drágább városa között egyébként 7 európai. Jelenleg Mexikóváros es Teherán a legolcsóbb város. A mexi­kói főváros helyezését a pezó tavaly év végi összeomlásának köszönheti- Jelentősen csökkentek a megélheté­si költségek Észak-Amerika városa­iban is, ezzel szemben Dél-Ameri- kában drágább lett az élet. Meghívás a szigetekre Palma de Mallorca (MTI) - A Ba- leár-szigetekre tavaly 8,2 millió tu­rista látogatott, ebből 17 ezer volt magyar. Eduardo Gamero, a Ba- leár-szigetek idegenforgalmi hiva­talának vezetője kijelentette, hogy nyitni szeretnének a közép- és ke­let-európai országok illetve a Bal­kán térség felé. Több mint 400 ezer turistát tudnak elszállásolni a szigeteken, zömmel három-, négycsillagos szállodák­ban, s a viszonylag olcsó turisztikai szolgáltatások megfizethetők a Ke" let-Európából érkezők számára is- Eddig elsősorban az angolok, a ne­metek és a franciák körében vált népszerűvé a szigetcsoport, amely Mallorcát, Menorcát, Ibizát és For- menterát foglalja magába. Az ide­genforgalmi bevételek tavaly elér­ték a 700 milliárd pezetát. 99 év után virágzik Oxford (AFP) - Nagyszámban vonz látogatókat Oxford botanikus kertjébe egy Közép-Amerikában ho­nos kaktuszfajta, amely 99 év után idén ismét virágot hozott. A várha­tóan mintegy hat hétig tartó ritka természeti jelenség a klímaberen­dezés tavaly nyári meghibásodásá­nak eredménye. Az egyméteres kaktuszon az üvegház hőmérsékle­tének átmeneti megemelkedése után hajtott ki az időközben négy- méteresre nőtt virághajtás, amely a múlt héten váratlanul virágba bo­rult. A több száz bimbóból fehér és sárga szirmok bújtak elő. Az angol utazók által a híres egyetemi város botanikus kertjének ajándékozott kaktusz utoljára 1896-ban virág­zott. A százévenként egyszer élvez­hető ritka látvány számtalan érdek­lődőt vonz az oxfordi botanikus kertbe. Oxfordon kívül Nagy-Bri- tanniában csak az edinburghi bota­nikus kertben létezik hasonló nö­vény. Annak virágzását 50 év múl­va várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom