Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-08 / 133. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI 1995- Túnius 8». Csütörtök Új amerikai divat: gyűlöletrock Budapest (MTI) - Az ihlető mű a világ szá­mos országában a tiltott könyvek listáján van. Ahol meg nem, ott mindent elkövetnek, hogy ne mérgezze a leginkább sérülékenyeket, a fi­atalokat. Hitler könyve ez, a Mein Kampf. Ne­hezen érthető, hogy mi köze lehet az új, ameri­kai zenei irányzathoz, melyet tömören így ha­tároznak meg: „A Mein Kampf, heavy metal ritmusban”. Az egyre terjedő irányzat hivata­los neve: „haté rock”, gyűlöletrock. A zenét nem lehet leírni, a dallam, a ritmus az értelem más tartományát veszi igénybe, olykor károsítva is azt. „Én vagyok az élő bizo­nyítéka, hogy Adolf Hitler létezik, és az új Hit­ler az egyedüli, aki megmentheti Amerikát” - mondotta az új „hate music”, azaz a gyűlölet­zene irányzatának első számú képviselője és a Detroitban alapított lemezkiadó — Resistance Records-elnöke. George Burdi magát „a polgári jogok utáni első nemzedék produktumának” tartja. A fe­hér faj felsőbbrendűségének hirdetőjeként el­szánt harcosa a Rahova - Racial Holy War, Fajvédő Szent Háború - jelen és jövőbeli ütkö­zeteinek. ,A rabszolgák leszármazottjai soha­sem élhetnek harmóniában a tulajdonosok örököseivel. Ezt csak az olyan ostobák hirde­tik, mint Clinton.” A fiúk tehát a zenével csinálnak propa­gandát, élőben és a legmodernebb vételtechni­ka révén, az Internet rendszeréhez is kapcso­lódva. ,A fehér faj felsőbbrendűsége és büszke­sége nevében szervezett kereszteshadjárat a mi harcunk”, nyilatkozta a New Minority gi­tárosa. Az üzlet virágzik. Európa azonban nem le­het vevő erre a muzsikára, mert itt még tud­ják, hogy a Mein Kampf prózáját semmilyen kottával nem lehet eljátszani, Amerikában azonban oltalmat nyújt az alapító atyák alkot­mánya. De minthogy a gyűlöletrock lázit, az agresszióért máris bezárták a szent háború néhány túlbuzgó katonáját. Tony-díjeső a Sunset Boulevardra Hét Tony-díjat is nyert vasárnap a Sunset Boulevard, Sir Andrew Lloyd Webber brit zene­szerző (jobbra) musicalje. A kitüntető címeket a New Vork-i Broadway ez évi legjobb telje­sítményéért adják, és többek között Glenn Close (balra) lett a legjobb főszereplő, George Hearn pedig a legjobb mellékszereplő. A Sun­set Boulevard - amely a már klasszikusnak számító, 1950-ben bemutatott Billy Wilder­film alapján született - elnyerte a legjobb ere­deti zenéért és a legjobb forgatókönyvért járó Tony-díjakat is. Fotó: AP Erkel-napok ’95 — Budakeszin Budapest (MTI) - Budakeszin, Erkel Ferenc egykori kedvelt pihenőhelyén június 9-én ve­szi kezdetét „hivatalosan” az Erkel-napok 1995. évi programsorozata. A Budakeszi és az Erkel család című kiállí­tásnak a település művelődési háza ad ott­hont. Mosonyi Mihály és Erkel Ferenc művei hangzanak fel a nyitónapi esti kamarahang­versenyen. A koncert szólistái: Kassai István zongora-, Rásonyi Leila hegedűművész, vala­mint Fenyő László csellista. A Budakeszi Általános Iskola aulájában jú­nius 10-én Bónis Ferenc zenetörténész a nem­zeti romantika korától Kodály Zoltán működé­séig követi nyomon a történelmi jelképeket a magyar zenében. A nap folyamán koszorúzási ünnepséget tartanak az Erkel-háznál, illető­leg a komponista szobránál. Csavlek Etelka, Pánti Anna, Gerdesits Ferenc, Lózsy Bíró Já­nos, Kálmánfi Ferenc, a Honvéd Együttes Fér­fikarának tolmácsolásában csendülnek fel részletek Mosonyi és Erkel népszerű operáiból a második estén. „Irtózom az egyhangúságtól” Hamar Zsolt, az idei karmesterverseny második helyezettje Hamar Zsolt a miskolci középdöntőben Fotó: Dobos Klára Bánhegyi Gabor Budapest, Miskolc (ÉM) - Ha­mar Zsolt karmesterdiplomáján még jóformán meg sem száradt a tinta, amikor már elindult a Magyar Televízió Vili. Nemzet­közi Karmestervesenyén, ahol végül a harminckét versenyző közül legjobb magyarként a má­sodik helyet szerezte meg, és ezenkívül elnyerte a közönség­dijat is. Ez a beszélgetés két részletben, a miskolci közép­döntő és a budapesti döntő után készült. □ Már a miskolci középdöntő ideje alatt többen is - többek között a kar­mesterek közül Erich Bergel és Kovács László - egybehangzóan kijelentették, hogy ennek a mezőny­nek Hamar Zsolt a legtehetségesebb tagja. • Pedig sokáig még csak nem is fog­lalkoztatott a gondolat, hogy diri­gáljak. Hatéves koromban kezdtem zongorázni, rá két-három évre komponáltam az első kis „zene­műveimet”. Az általános iskola vé­gén nekem nem okozott gondot a pályaválasztás, teljesen egyértel­műnek tűnt, hogy zeneszerző le­szek. El is végeztem a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola zeneszerzés szakát, majd ugyanezen a szakon folytat­tam tovább, csak éppen egy kategó­riával feljebb, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán. Körülbelül öt évvel ezelőtt vetődött fel bennem először a karmesterkedés gondola­ta. Azt hiszem minden olyan ember, aki valamivel nagyon intenzíven foglalkozik, egy idő után hullám­völgybe kerül. Egyre kevésbé ment a komponálás, talán azért, mert tú­lontúl elméleti síkon mozogtam, nem volt gyakorlati kapcsolatom a zenével, jobbára csak az írósztalfi- óknak róttam a kottajegyeket. Ezenkívül a zenélés sem okozott olyan örömet mint korábban. El­kezdtem a lehetőségeimet keresni. Énekelni és harsonázni tanultam, de egyik területen sem voltam ki­emelkedően tehetséges. A karmes­terség is inkább pótcselekvésként jelent meg az életemben. Ötödéves főiskolásként jelentkeztem a kar­mesterszakra és az akkor indult rá­diós szakra, így egy időben három különböző szakot is hallgattam. Időközben lediplomáztam zeneszer­zésből, az idén diplomáztam a „karmestertudományokból”, a rádi­ózást pedig még félút előtt abba­hagytam. □ Mi indít egy aktív komponistát ar­ra, hogy egyszer csak kiszabadulva a kottatengerből pálcát ragadjon és kiálljon hatvan-hetven muzsikus elé dirigálni? • Mindenképpen szükségeltetik ehhez egyfajta exhibicionizmus. A zeneszerző és a karmester egymás­tól gyökeresen eltérő attitűdöt felté­telez. Időnként borzasztó nagy kihí­vásnak érzem, hogy kiálljak hatvan ember elé, hogy őket irányítva együtt csináljunk valami fantaszti­kusan jó dolgot, amit történetesen zenének hívnak. Néha pedig szeret­nék visszahúzódni, elvonulni egy kis kuckóba, ahol nem kell embe­rekkel találkoznom, ahol nem kell senkihez sem szólni, és ahol ked­vemre komponálhatok. Irtózom at­tól, hogy egyféleképpen éljem le az életemet. Jelenleg egyszerre próbá­lok jelen lenni a barikád mindkét ol­dalán. Az idő majd eldönti, hogy ez lehetséges-e hosszú távon, és ha mégsem, akkor melyik oldalon fo­gom megtalálni a végső helyemet. □ Ebben a helykeresésben mi a meg­határozóbb, a belső meggyőződés vagy a kívülállók visszajelzései? • A kettő a lehetető legritkábban esik egybe. Már rendkívül sokszor bebizonyosodott, hogy az a fajta tí­pus vagyok, aki nem igazán tud re­ális képet alkotni saját teljesít­ményéről. Állok fent a dobogón és érzem, hogy jó néhány helyzetet nem igazán sikerült megoldanom, igazán érthetően megformálnom, és a kívülről jövő reagálások pedig igyekeznek meggyőzni ennek az ellenkezőjéről. így volt ez a mis­kolci középdöntőben is, amikor meg voltam győződve arról, hogy azzal a produktummal csak utolsó lehetek, és a zsűri engem hozott ki elsőnek. A budapesti döntőben azonban már egybeesett az önérté­kelésem a zsűriével. Sajnos, nem sikerült a legjobb formámat „kifut­nom”. □ A kívülállóknak egy kicsit megle­pőnek tűnhetett, hogy a szereplésre váró és a már versenyen túl lévő kar­mesterek Miskolcon végig ott voltak a színházban, figyelték a versenyző- társaikat, és mintha még drukkol­tak is volna a riválisoknak. • Tulajdonképpen az lett volna a törvényszerű, hogy mi tizenketten, akik bejutottunk a miskolci közép­döntőbe, a legenyhébb esetben is kerüljük egymást, vagy odaszurká- lunk egyet-egyet a többieknek. Ehe­lyett ezen a versenyen az volt a leg­fantasztikusabb, hogy hihetetlen vehemenciával szurkoltunk a má­siknak, hogy sikerüljön a produkci­ója, együtt lélegeztünk vele, és szin­te belénk szorult a levegő, amikor egy problémásabb helyzethez köze­ledett. Ez egy óriási érzés, amit na­gyon nehezen lehet szavakba foglal­ni, számomra többet ér bármilyen díjnál. Riccardo Muti a zongoránál Egy „sírból visszahozott" operaelőadás története Róma (MTI) - Riccardo Muti karmester zongorán kísérte és vezényelte az énekeseket a mi­lánói La Scala pénteki előadá­sán, miután a világhírű opera­ház igazgatója kénytelen volt bejelenteni az egybegyűlt kö­zönségnek, hogy az előadást a zenekar sztrájkja miatt nem tudják megtartani. Muti, a La Scala főzeneigazgatója nyomban az igazgató bejelentése után a közönség elé állt, bejelentet­te, hogy zongorán fogja kísérni az énekeseket, és meg is tette. A közönség eleinte a sztrájkoló zenekart szidalmazta, de a zongora­kísérettel, ám kosztümösen és dísz­letek között elhangzó La Traviata nyomán szűnni nem akaróan ünne­pelte a nápolyi születésű Mutit és az énekeseket. A talán példátlan esetet a vasár­napi olasz lapok tették közzé. Muti a számtalan, címoldalas interjúban hangsúlyozta, hogy nem hős, sem­milyen módon nem kíván állást fog­lalni a zenekar és a La Scala vezeté­se közötti munkaügyi vitában, és amit tett, azt a művészet és a kö­zönség iránti tiszteletből tette. A világhírű karmester ugyanak­kor élesen bírálta a zene olaszorszá­gi állapotát. Mint mondta, az isko­lákban nem kielégítő a zeneoktatás, egész vidékek vannak zenekar nél­kül, az állam által finanszírozott ze­nekarokat és kórusokat feloszlat­ják, és a kormány nem szentel kellő figyelmet az ügynek, és az operahá­zak életét a bérviták, politikai befo­lyás és pénzhiány nehezíti. A La Scala zenészei azért sztráj­koltak, mert - mint állítják - keve­sebbet keresnek, mint a taxisok, és munkájuk nem teszi lehetővé a mel­lékes keresetet, mivel ráadásul hosszabb a munkaidejük, mint a vi­lág legtöbb neves operaházi zeneka­rának. Placido Domingo 25 éves évfordulója Madrid (MTI) - A madridi ope­rettszínházban, a Zarzuelában megemlékezést tartottak Pla­cido Domingo tiszteletére, aki 25 évvel ezelőtt lépett fel elő­ször Madridban, éppen a Zar­zuela színházban. A díszelőadás 4 órán át tartott, ez idő alatt a Domingót köszöntő szín­ház hatalmas szalonná változott, ahol felvonult tizennyolc fiatal éne­kes. Az ünnepelt a színpad egy sar­kában ült, kényelmes fotelben, és onnan hallgatta az előadást. A spa­nyol operaénekes-utánpótlásnak számító ifjú énekesek operaáriákat. énekeltek a mester tiszteletére, töb­bek közt Bellini, Donizetti, Verdi, Rossini, Puccini, Gounod és Bizet műveiből. A díszelőadás második részében zarzuelarészletek és áriák hangzot­tak el. A zarzuela tipikus spanyol zenei műfaj, a XVII. században szü­letett, és a múlt században érte el fénykorát. Leginkább az operetthez hasonlítható, könnyebb, operasze­rű, de populáris elemeken alapuló műfaj. Placido Domingo láthatólag él­vezte az ünneplést, elégedett volt az énekesek szakmai színvonalával, és néha kommentárokkal kísérte elő­adásukat. Felemlegette szakmai karrieije kezdetét, és elmondta, hogy akkor sok olyan híres spanyol énekessel énekelt együtt, aki a nagyanyja, nagyapja lehetett volna. Majd felemlegette azokat a kollégá­kat, akik koruk szerint apjai-anyjai, illetve később a gyerekei lehettek volna, és azt is megígérte a közön­ségnek, hogy még nagyapakorában, lehetséges unokáival is együtt fog énekelni. A közönség hosszasan ünnepelte kedvencét, Placido Domingót ezen a bensőséges és nosztalgikus megem­lékezésen, ugyanúgy, mint előző es­te a madridi operaházban. MTV-s nívódíj a karmesterversenyért Budapest (MTI) - Horváth Ádám, a Magyar Televízió (MTV) elnöke nívódíjat adományozott a Vili. Nemzetközi Karmesterverseny si­keres lebonyolításáért a műsorban közreműködő munkatársaknak: Várbíró Juditnak, a Zenei Műsorok stúdióvezetőjének, Apró Attila ren­dezőnek, Mohácsi Péter főgyártás­vezetőnek, Fürth Lívia szerkesztő­nek, illetve Illés János vezető opera­tőrnek. Erzsébet királynő­zenei verseny Brüsszel (MTI) - Markus Groh 25 éves német zongoraművész nyerte az Erzsébet királynő-nemzetközi ze­nei versenyt, Liszt Ferenc második zongoraversenyének tolmácsolásá­val. A második helyezett a finn Lau­ra Mikkola lett. A díjazottak között van továbbá az olasz Giovanni Bel- luci, a hontalan Yiliya Gorenman, a dél-koreai Jong Hvan Park és az orosz Viktor Ljadov. A Brüsszelben rendezett rangos verseny 12 döntő­sének egy-egy szabadon választott és egy kötelező zeneművet kellett előadnia. A kötelező kompozíciók között idén John Weeks brit zene­szerző művei szerepeltek. Rolling-nyűgök: jég, pingpongasztal Budapest (ISB) - Már 25 ezer jegy elfogyott az augusztus 8-i Rolling' koncertre. A szervezők felhívják a rajongók figyelmét arra, hogy a jegy árának a jegyen szerepelni kell, ne fizessenek senkinek (még irodának sem) annál többet! Érdekesség, hogy a zenekar építőmunkásai már augusztus első napjaiban megér­keznek Budapestre. (A szálloda ne­ve nem publikus!) Mindenesetre a Népstadionban egy hét alatt építik fel a színpadot. Ehhez igényeltek 30 tolmácsot, 4 darut, 22 villástargon­cát, 10 fehér színű autót ahhoz, hogy a Népstadionban furikázza­nak, 3 teherautót, 1200 törülközőt, 8 mobiltelefont, naponta 400 kg je* get, egy komplett játékterem kitele­pítését pingpongasztallal, francia fehér és vörös burgundit, nagy mennyiségű facsart narancsot, Evi- an-vizet, répát, csirkét, vadrizst, broccolit, spárgát... Már jelezték azt is, hogy a megmaradt ételt majdan a koncert másnapján felajánlják AIDS-eseknek, hátrányos helyzetű gyerekeknek, a Vöröskeresztnek il' letve az Amnesty Internationalnak. Mick Jagger ÉM-archiv A Philharmonia Hungarica turnéja Bonn (MTI) - Több mint kéthetes oroszországi hangversenykörútra indult a Philharmonia Hungarica szimfonikus zenekar, amelyet 195U után Nyugatra emigrált magyar ze­nészek alapítottak, és jelenleg a né­metországi Mariban működik. A Philharmonia Hungarica tisztelet­beli elnökével, Yehudi Menuhinnal az élen a program szerint Szentpe; tervárott, Moszkvában, NyizsWJ Novgorodban és Jaroszlavlban lep fel. Haydn, Brahms, Mendelssohn, Bruch, Schönberg és Bartók művei szerepelnek a műsorban. Menuhin mellett több orosz szólóművész is fellép a zenekarral, amely őszre egy kínai hangversenykörutat tervez. Az 1956-os forradalom leverése után 75 magyar emigráns zenész Becsben alakította meg a zenekart, amely három év múlva áttelepült Németország nyugati felébe, a Ruhr-vidéki Mariba. A szövetségi es a tartományi kormány, valamint a város által anyagilag támogatott, jelenleg 94 fős zenekar tagjainak mintegy kétharmada Magyart»- szágról vagy más kelet-európai or­szágból származik. 4-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom