Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-08 / 133. szám

8 ÉSZAKrMagyarország Kultúra 1995, Túnius 8., Csütörtök. „APROPÓ Csúcstechnológia Szalóczi Katalin Fásultan bámulom a televíziót... Kipusz­tultak a jávai tigrisek, át kell „öblíteni" a bauxittól vörössé vált Fekete-Köröst, sőt, emberek pusztítják halomra egymást. Ért­hető, ha nem kifejezetten vidulok fel, mi­kora Kennedy Űrállomás képe jelenik meg a képernyőn. Valahogy nem igazán érté­kelem az előbbi képsorok után az embe­ri elme ezen vívmányát. Különösen, ami­óta felvilágosított egy professzor ismerő­söm, hogy micsoda új távlatokat nyithat a gravitációs mezőn kívüli körülmények kö­zött a génsebészet. Mely, mint minden ed­digi, szinte fel sem fogható méretű embe­ri vívmány, végzetes eszközzé válhat min­den természeti lény, így az ember számá­ra is - az ember kezében. Biztosíték pe­dig - s erre a történelem bőven szolgáltat példákat -, egyszerűen nem létezik. Az ember, aki - sajnos - leigázza a természe­tet (hogy voltunk képesek egyáltalán eme tényt diadal ként emlegetni oly hosszú ide­ig?!), kiereszti a szellemet a palackból, hogy aztán áldozatává váljék... De mi ez? Mit hallok? Reggelre kelve az űrtudósok 71 likat találtak a már csaknem útrakész Discovery egyik alkotóelemén. S a tettesek, „akik" dollárban mért milliós károkat okoztak a csúcstechnológián ? Kri­mihez szokott ésszel aligha lenne kitalál­ható: két fakopáncs. A harkálypáros ren­dületlen szorgalommal nokedliszaggató- hoz tette hasonlóvá az üzemanyagtartály hőszigetelő burkolatát. Talán figyelmez­tetésül, talán törlesztés gyanánt: 71 lik a ki tudja mekkora ózonlyuk ellenében. Természetesen a kutatók sem hagyták annyiban, összedugták hát fejüket, miként járjanak túl a gonosztevők eszén. S Ion is rá megoldás: az élőhöz megtévesztésig ha­sonlító műanyag baglyokkal vették körbe az eddigi legdrágább űrhajót. A látvány mindent pénzt megér, kár ide, kár oda, a hasamat fogtam nevettemben a Disney- landet idéző űrállomáson... Emődi háziasszonyok Ernőd (ÉM) - Tizenhat lány - akik tegnap csecsemő- és betegápolásból, vendéglátásból és konyhatechnológiából vizsgáztak az emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Szakis­kola háziasszonyképző tagozatán - mától kép­zett háziasszonynak tudhatja magát. Frissen szerzett, középfokú bizonyítványukkal azon­ban segédszakácsként, betanított varrónő­ként, bölcsődei dajkaként, szociális gondozó­ként, vendéglátóipari alkalmazottként is elhe­lyezkedhetnek, de tovább is tanulhatnak. A két évvel ezelőtt indult képzési formában működő háziasszonyképzőben tanulók az idén vizsgáztak először - tudtuk meg Kasza István­tól, az iskola igazgatójától. Elmondta, szakis­kolájukat a környék 14 kistelepüléséről azok a gyerekek használják ki leginkább, akiket a nyolcadik elvégzése után nem vettek fel, vagy kimaradtak a középiskolából. Mivel legtöbb­jük hátrányos helyzetű családból származik, ez a képzési forma amellett, hogy szociális igényt is pótol, megkönnyíti a gyerekek munká­hoz jutását. Jövőre pedig már - az Országos Képzési Jegyzék szerint - a házi asszony képző­ben kapott ismereteket szakmaként fogadják el. „TÁRLAT „Guzsalyas” tárgyak A tiszaújvárosi Guzsalyas népművészeti szak­kör 1976 szeptemberében alakult 18 fővel. Munkájuk mottója: őrizni, megmenteni, to­vábbadni, alkalmazni. Feladatuknak a ma­gyar népi díszítőművészet régi mintakincsé­nek és technikájának megtanulását és alkal­mazását tartják a városi környezetben. Nem­régiben - a B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak alkotásaival együtt - kiál­lítás nyílt a szakkör anyagából a tiszaújvárosi Derkovits Művelődési Központban. Egyetlen valutánk van: a tehetség Találkozás Gyurkovics Tiborral, kinek példaképe Jézus Három arc a sok közül Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Verseket, novel­lákat, regényeket, drámákat ír, a színházakban játsszák műve­it, ha kell maga is színésznek áll. Felsorolni is hosszú lenne a róla szóló írásokat, tanulmá­nyokat a vele készült interjú­kat. Tulajdonképpen mindent tudhatunk róla, mindent el­mondhat magáról. Fontosnak tartja-e még, hogy interjút ad­jon egy vidéki napilapnak, vagy eljöjjön egy író-olvasó találko­zóra? Gyurkovics Tibor íróval kedden a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozó után beszélgettünk. • Én szívesen beszélgetek az embe­rekkel, nem nyilatkozom, hanem eszmét cserélek. Szeretem az embe­reket, szeretek találkozni velük, és talán ezért szeretnek engem is. Na­gyon kedvelnek, nem tehetek róla. Biztos van benne valami igazság, hogy nem játszom meg magam, nem mutatok mást, mint amilyen vagyok. És én is kíváncsi vagyok mindenkire. Ez a kíváncsiság, mint egy tükörben visszavetül. □ És az író-olvasó találkozó fontos-e még? • Nézze, az az igazság, nekem a legnagyobb példaképem Jézus Krisztus. Először is tisztázzuk: azért ő nem egy politikai figura, ha­nem valami istenféle. Szóval Jézus Krisztust olvashatjuk az evangéliu­mokban, megjövendölték az Ószö­vetségben, olvashatjuk a szent ira­tokban, és láthatjuk őt a szentmise- áldozatban is, hiszen a katolikusok azt tartják, hogy ott áldozza fel ma­gát újra. És mégis! Az lenne az iga­zi, az lenne csak a nagy író-olvasó találkozó, ha egyszer beállítana. Meg lehetne érinteni. Meg lehetne fogni a ruháját, vagy a saruját... Ahogy Keresztelő Szent János mond­ta: nem vagyok méltó arra, hogy meg­oldjam a saruja szíját. Igen... Fontos a személyes jelenlét. Amikor látják az r ember arcremegését, a verejték leg- ördülését, a gondolat születését. Mint ahogy a színház különbözik a televíziótól, mint ahogy az előadott vers különbözik a leírt verstől, ugyanígy más az, ha beszélgetünk valakivel, vagy levelet váltunk... QAz itteni találkozón pünkösd kap­csán arról szólt, hogy most is sok mindenről kellett volna, lehetett vol­na szót váltani, de egyszerre csak egy dologról, egyféleképpen lehet be­szélni. Viszont ebben a pünkösdi példázatban, amikor az apostolok nyelveken kezdtek beszélni, ha aka­rom, benne van Gyurkovics Tibor művészetének ellentmondása is. Le­het-e egyszerre több nyelven beszél­ni, több műfajban írni? 0 Hernádi Gyula szokta mondani rólam, hogy én a magyar irodalom pentatlonistája, öttusázója vagyok. Nem tudom, hogy valóban lehet-e ennyi nyelven beszélni. Vagy talán mindenkiben benne van ez, csak ép­pen nem tudja megvalósítani?! Egy biztos, hogy én minden műfajban költő vagyok. Lehet, hogy ez hát­rány, és lehet, hogy ez az előny is. Aztán pedig, hogy ki érti ezt a be­szédet, nem tudom. De az apostolok sem tudták, hogy ki mit mond, csak azt hallották: zúg a Szentlélek. □ Több nyilatkozatában, de az itteni találkozón is elmondta, hogy nem politizál. Ennek ellenére mégis vál­lal közéleti szerepet. Gondolok itt például az akadémiára... 0 Igen, a Magyar Művészeti Akadé­mián Makovecz mellett,én vagyok az alelnök. A Magyar Irókamará- nak - amit én hoztam létre - a társ­elnöke vagyok. Ezt a kényszer szül­te. Ahogy Németh László is írt erről, az ember olyan mérhetetlenül el- magányosodhat és kiszorulhat, hogy fel kell emelnie a szavát, eljut­hat arra a pontra, hogy nem hall­gathat tovább. Amikor közéleti sze­repet vállaltam, Teleki Pál jutott eszembe. Megbízta őt Horthy a mi­niszterelnökséggel, pedig nem volt alkalmas erre - noha mindent tu­dott a kisebbségekről, a földrajzról, az országhatárokról... Tudjuk, hogy Teleki végül öngyilkos lett. Nekem sem való ez a közéletiség. De mégis úgy gondolom, hogy összefogva Ma- koveczcel, Meloccóval és a többiek­kel olyan értékeket képviselünk, melyeket valahogy mások nem kép­viselnek. Én nem politizálok, ahhoz nem értek, viszont kultúrpolitikai kérdésekben elmondom a vélemé­nyemet. □ Az idei könyvünnepet beárnyékol­ta a honoráriumok Idán fizetendő tébéjárulék bevezetése. Volt, aki gyá­szológyülekezetként szólította mega Fotók: Dobos Klára közönséget. Gyurkovics Tibor ünne­pel vagy gyászol az idei könyvhéten? 0 Borzasztóan humorosnak tartom, hogy az az ember nyitja meg az Ün­nepi Könyvhetet, aki ezt a könyvhe­ti gyászt - többek között - előidézte. Konrád György azon volt, hogy a Demokratikus Chartát létrehozza, az Antall-kormányzattal szemben azt akarta felmutatni: íme egy füg­getlen, demokratikus szervezet. Ezáltal a régi kommunista embere­ket szalonképessé tette, hiszen már nem pártmezben játszottak, hanem a Demokratikus Chartáéban. Aztán két év múlva Konrád György kiáll, és azt mondja, milyen borzasztó ez a kultúrpolitika - amit ő hozott lét­re. Azt viszont katasztrofálisnak tartom, hogy egy kormány az egyet­len valutájával nem gazdálkodik. Magyarországnak nincs szene, nincs rizse, nincs nehézipara, nincs télikabátja és nincs zoknija.... Te­hetséges emberei, természettudó­sai, művészei vannak. Bűnténynek tartom, ha ezeket az embereket megsarcolja. □ Tehát nem ünnepel? • Nincs miért ünnepelnem. De nem csak személyes dolgok miatt. Mél­tatlan ez az ellehetetlenítés, amit ez a Bokros csinál. Azt néztem itt is, hogy apatikusak az emberek, apati- kusabbak, mint voltak a Kádár­rendszerben. Azon jár az eszük, hogy vajon két kiló lisztet vegyenek- e vagy csak egyet, ki tudják-e fizet­ni a villanyszámlát. Olyan mérték­ben meg vannak nyomorítva, hogy a szellemre nagyon kevés figyelmük marad. Csak a fiatalokban bízom, a túlélőkben. Persze ebben meg az a szomorú, hogy Magyarország min­dig a túlélésre játszik, soha nem a konfrontálódásra. Úgy látom, hogy Magyarország nem egy bátor terü­let, 1956 óta nem volt bátor. ki Kellett volna?! 0 Azt hiszem, néha az asztalra kel­lett volna csapni. A szlovák-ma­gyar alapszerződés kérdésében, Ro­mánia kérdésében, a mostani meg­szorítások ügyében. Valami véglete­sebb lépést kellene tennie a népnek. Azt hogy így hümmögünk, tiltako­zunk, nem tudom komolyan venni. Azt még nem láttam, hogy itt vala­mi komoly tiltakozás lenne, ha meg akarnak szüntetni egy kórházat, ha egy egyetemről 2000 embert akar­nak elbocsátani... A „legnagybányaibb” festőművész Boromisza Tibor közel félszáz képe a Miskolci Galériában Boromisza Tibor: Vásározók a Zazarnál Miskolc (ÉM) - A MissionArt Ga­léria és a Miskolci Galéria im­már negyedik alkalommal ren­dez közös kiállítást a nagybá­nyai művészet köréből. Boromi­sza Tibor tárlatát június 10-én, szombaton délután fél 1-kor Me­zei Ottó művészettörténész nyitja meg. Boromisza Tibor a nagybányai mo­dern festészet úgynevezett neós irányzatának egyik legjelentősebb képviselője. A festészeti ismereteit elmélyíteni kívánó fiatalember 1904-ben érkezett Nagybányára. 1908-ig a Szabadiskola keretei kö­zött, 1914-ig pedig az iskolán kívül, önállóan dolgozott. 1904 telén Ró­mában, 1905-06 fordulóján pedig Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait. Kezdetben Ferenczy Károly ha­tását tükröző természetelvű plain- air képeket festett. 1906-ban az el­sők között csatlakozott a Párizsból Nagybányára is beszivárgó modern művészet eszméihez és az ez alap­ján létrejött festőcsoportosuláshoz, a neósokhoz. Boromisza a kereső­kutató művészek csoportjába tarto­zik, ennek megfelelően stílusa szin­te évente változik. Mindig újabb fes­tészeti problémák megoldását tűzi ki maga elé, és ha ez sikerül, akkor rögtön továbblép. Művészetében egyaránt megta­láljuk a nagy, kontúrozott színfol­tok alkalmazását és a kisebb festék- sávokból építkező alkotásmódot is. Mindkettő célja a természeti lát­ványtól való elvonatkoztatás, a de- korativitás és a stilizálás. 1913-14­ben készült alkotásain a mozgás rit­musának ábrázolása, valamint az egyirányból sávokban besugárzó fény teret felosztó hatása a jellem­ző. Boromisza Tibor az egyik „leg­nagybányaibb” művész. Témáit el­sősorban a város, természeti kör­nyezete, valamint lakói adják. Nagybányai korszakából körülbelül 40 festmény szerepel a miskolci em­lékkiállításon, későbbi festészeti tö­rekvéseit csak néhány kép jelzi. Honismereti tábor Putnok (ÉM) - A szülőföld iránti szeretetet és a magyarságtudatot kívánja elsősorban elmélyíteni a fi­atalokban a Gömöri Népfőiskolái Egyesület és a Gömöri Múzeum Ba ráti Köre. E céllal szervezik az im már hagyományossá vált nyári tá­borukat Putnokon július 13. és 22. között, elsősorban középiskolás ko­rúak számára. Szállást a helyi szakközépiskola kollégiumában biz tosítanak. A programban előadások hangza­nak el a karácsonyi ünnepkörről, ehhez kapcsolódóan karácsonyfadí­szeket készítenek a résztvevők. Hallhatnak a búcsú szerepéről a magyar néphagyományban, s egy kirándulás során megismerkedhet­nek a mézeskalácsos mesterség csínjával-bínjával. Szó lesz a húsvé­ti ünnepekről is, s mindenki kipró­bálhatja, hogy áll rá a keze a tojás­írózásra. A paraszti táplálkozás rendjét tanulmányozva közösen dönthetik el, mi hasznosítható eb­ből a táplálkozási kultúrából napja­inkban. Felkeresnek több, Tompa Mihályhoz fűződő emlékhelyet, s el­látogatnak Aggtelekre is. . A részvételi díj teljes ellátással 3000 forint, amelyet csekken ken befizetni június 30-ig a Gömör Mú­zeum címére: 3630 Putnok, Serényi tér 10. (Telefon: 48/430-292.) Várostörténetek Debrecen (ÉM) - Hagyományok és megújulás címmel jelent meg a 66. Ünnepi Könyvhétre Orosz István kötete a Csokonai Kiadó gondozásá­ban. A szerző, aki 35 éve tanít a KLTE Történelmi Intézetében, a magyar agrár- és város-történetíras kiemelkedő egyénisége. A Hagy0" mányok és megújulás című könyv első fejezet Tokaj-Hegyalja mezővá­rosairól, a második a hajdúvárosok­ról szól, míg a harmadik az Alfák1 történetét dolgozza fel. Templomi koncert Hemádvécse (ÉM) - Hangvf1"' senyt rendeznek június 9-én, Pe­teken este 7 órától a hernádvécsei római katolikus templomban. A fej' lépő művészek, Maros Éva (hárfát Geiger György (trombita) többek között Bach-, Händel-, Álbinoni- műveket adnak elő. Szárny-Próba Kazincbarcika (ÉM) - Anyagi ne­hézségek miatt veszélybe került az Amatőr Költő és író Szövetség (AKISZ) Kazincbarcikai Szervezete által majd’ három éve alapított, ne­gyedévente megjelenő Szárny;^' ba című irodalmi lap. Még mielőtt utoljára tehetnék ki a pontot aZ utolsó lap utolsó mondatának vége' re, felhívás jelentettek meg a K3' zincbarcikai Közéletben. „... Azzal a kéréssel fordulunk a vállalatokból’ cégekhez, intézményekhez, rt. . bt.-k, kft.-khez..., mindenkihez, aki­nek lehetősége megengedi, h°f&. bennünket anyagilag támogat1}1 szíveskedjenek.” Aztán egy átutalá­si csekkszámlaszám (654-401241'° és egy cím, hogy a személyesség hiányozzék a segítő szándék kinyú' vánítására: 3700 Kazincbarcika, Hriszto Botev tér 5. II./l. .Röviden Németül tanuló gyerekeket J® lentkezését várják a június 25-t július 1-ig tartó balatonfényvesi & borba. A tábor programjáról, részvételi feltételekről bővebb fe* , lágosítást a következő telefonsz® mon kérhetnek az érdeklőd0 46/357-480. Dudás Sándor és Páznián£j' László matyófóldi szerzők mU ,a ;1 ják be most megjelent köteteiket karácsondi könyvtárban június én, pénteken este 6 órától. A besz getést vezeti Cseh Károly költő, ® újkötetes szerzők műveit előadj Tomsits József. A miskolci Kaffka Margit Ált® lános Iskola diákjai hagyomány0 Kaílka-estjüket az idén június °~an' csütörtökön este 6 órától tartják ® Ady Művelődési Házban. Az este az iskola tanulói kulturális műsor­ral mutatkoznak be, a művelődés ház emeleti galériájában pedig rajztagozatos gyerekek munkám0 nyílik kiállítás. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom