Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-06 / 131. szám

8 Z Itt-Hon 1995. Június 6., Kedd _ ZEMPLÉNI PORTRÉ Kiss György Golop (ÉM - K.S.) - Önkormányzati képviselő, lelkes sportköri elnök és iga­zi patrióta. Annak idején az első gól­ját félcipőben rúgta a Korlát elleni ba­rátságos mérkőzésen. Azóta nem tu­dott elszakadni a futballtól, a golopi sportegyesülettől.’ Néhány évig Pesten élt, de amikor visszajött, ismét itthon folytatta labdarúgó és sportegyesületi pályafutását. Kiss György 1944-ben született Go- lopon, majd Budapestre került szak­mát tanulni. Lakatos-hegesztő szak­munkás-bizonyítványt szerzett és a fő­városban dolgozott hét évig. Amikor szülei megbetegedtek és szükség volt a segítségére, hazajött. A tállyai kő­bányában helyezkedett el lakatosként, majd a vízmüvekhez ment, huszonhá­rom éve ez a munkahelye, egyik fia is itt dolgozik. Szülőfalujába hazatérve megnősült, a felesége is golopi. Házasságkötés után egy évig éltek a szülői házban, és ekkor lehetőségük adódott önálló csa­ládi házba költözni. Két felnőtt fia van. „Befejeztük a ház építését, örülök, hogy Golopon élek, és hogy annak idején visszatértem ide” - mondja. Kiss György a munka mellett meg­találta azt a tevékenységet is, amelyet jó szívvel végez, és úgy érzi, hogy te­lepülése fejlődésében és épülésében ha­szonnal dolgozhatott. Most a második önkormányzati ciklusban is képviselő lett. Amikor önálló lett Golop a telepü­lés megszépítésén, megújításán fára­doztak, ma pedig a munkanélküliség­ből adódó problémák megoldásával fog­lalkoznak. Kiss György sportköri elnök, vala­mikor a labdarúgással kezdte, majd az egyesület intézője, később pénztárosa, s végül elnöke lett. Az asztalitenisz-, a sakk- és a labdarúgó-szakosztályuk működik. Labdarúgó-szakosztályuk a 93/94-es körzeti bajnokságon harma­dik lett. A 94-es őszi bajnokságon a IV. helyről indultak, hat pont lemaradás­sal az elsővel szemben. A tavaszi for­dulóban eddig még veretlenül állnak a második helyen egy ponttal lemarad­va Tiszalúctól. „Vannak fiatalok a faluban, ezért tud jól működni a labdarúgó-szakosz­tály is. Mindenkit ideköt valami, a csa­lád, a munkahely, a szülők. A golopi- ak nagyon szülőföld szerető emberek. Van jövője a településnek.” Jegyzők találkozója volt Sárospatakon A Bodrog-parti város volt a helyszín Fotó: Lat zó lózsel Sárospatak (ÉM) - Négy me­gye - Heves, Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék jegyzői találkoztak Sárospatakon, mely találkozó egyben a Jegyzők Or­szágos Szövetsége (JÖSZ) rész- közgyűlése is volt. A találkozó résztvevőit János- deák Gábor, a házigazda város polgármestere köszöntötte, majd Szikora Zsolt, a JOSZ el­nöke ismertette a kétnapos programot. Beszámolt a Jegy­zők Országos Szövetsége eddig végzett munkájáról is. Ismer­tette a jelenlévőkkel, hogy már a háború előtt volt ilyen jegy­zői szövetség. Most ismét van, s ez a szervezet a már meglé­vő jegyzői klubokra épült. A JOSZ legfőbb szerepe egyéb­iránt a jegyzők érdekvédelme, a szakmai továbbképzések biz­tosítása, hiszen jelenleg az or­szágban nincs ilyen központi továbbképzés. Ezt követően Horváth Ist­ván, a Belügyminisztérium közigazgatásíéjlesztési főosztá­lyának a helyettes vezetője tar­tott előadást a köztisztviselői törvénnyel kapcsolatos módosí­tásokról. Másnap az önkor­mányzati törvénnyel kapcsola­tos előadás hangzott el. A pataki rendezvény egyéb­ként a negyedik részközgyűlé­se volt a szövetségnek. A szak­mai programokon túl - amikor is a jegyzők a legfrissebb infor­mációkat kapták meg - célja volt e találkozónak, mondta a JOSZ elnöke, hogy a települé­sek jegyzői megismerkedjenek egymással, a városok, falvak gondjaival, eredményeivel. Mézédes illatot hord a nyári szél (ÉM - K.L.) - Mézédes illat lengi be a környéket ott, ahol virágba borultak a hársfák. Mert bár a május vége is in­kább az őszi időt - mintsem a nyárba hajló tavaszt idézte, a természet betartja „biológiai óráját”. így aztán virágba bo­rultak a hársfák is, amelyek ki- sebb-nagyobb számban megye- szerte megtalálhatók. Nálunk az úgynevezett nagylevelű fajta terjedt el, s ezek találhatók mind megyénk síkvidéki, alföldi jellegű része­in, mind pedig a- hegyvidéken. Különösen nagy becsben tartják a zempléni részeken, ahol évszázados, úgynevezett „hagyásfákat” Rákóczi-fájának is nevezik. Az elnevezés való­színűleg onnan származik, hogy nagy számban találhatók az egykori Rákóczi-birtokokon, Regécen, Sárospatakon, de To- kaj-Hegyalján is. Hajdani elter­jedését valószínűleg annak kö­szönheti, hogy korán felismer­ték virágjának gyógyító hatá­sát, s ezt annak idején - mi­ként még napjainkban is - kü­lönböző „hektikák”, megfázás, köhögés, mellfájás ellen hasz­nálták. De felhasználták az ál­latgyógyászatban is. A hársfa szárított virágjából főzött herbatea télvíz idején napjainkban is használatos megfázás, köhögés ellen, ezért gyűjtik virágját, s árulják a pi­acon is. A gyógyulást segítő virágján kívül korábban számos más célt is szolgált ez a fa. Egykor a kéregről leválasztott háncsot, amelyet 15-20 éves fáktól met­szettek le, kötözésre, hordödon- gák összetartására használták. Fejérszínű, puha és finom szö­vetű fája jól faragható, eszter­gálható, ezért előszeretettel használták fél az asztalosok, képkeret-faragók, a faszobrá­szok. Háncsából kosarakat is készítettek, míg a fájából ége­tett szénből lőport, valamint rajzolószenet gyártottak. Gyerekek honi rajzasztala Ha lenne testvérem, így néz­nénk ki együtt Rajzolta: Vára- cli Zita 6 és tel éves Sátoralja­újhely látszunk az óvoda udvarán Rajzolta: Riczu Zsófia 6 éves, II. kér. Napköziotthonos Óvoda Tokaj Gazdanapok - sok vendéggel Miniszterek és képviselők is jelen voltak a Rákóczi-várban Idén a szerencsi Rákóczi-vár volt a rendezvény helyszíne Fotó: Fojtán László Szerencs (ÉM) - Egy híján nyolcvan kiállító vett részt az elmúlt hét végén megtartott Hegyaljai Gazdanapok rendez­vényein. Az ötödik alkalommal megtartott kiállítást és vásárt ezúttal új helyszínen a Rákó­czi-várban és környékén tartot­ták meg. A gazdanapokat Sza­bó György, a népjóléti minisz­ter, (a szerencsi 11. választó- körzet országgyűlési képviselő­je) nyitotta meg, s beszédet mondott Németh Miklós, az EBRD alelnöke, a kiállítást rendező Tokajhegyaljai Szövet­ség elnöke. Szólt a jelenlévők­höz Lakos László földművelés- ügyi miniszter is, aki a szabad­téri színpadon átadta a megyei borverseny különdíjait. A föld­művelésügyi miniszter elmon­dotta, hogy a magyar szőlő és bortermelés átalakításának tör­ténelmi jelentőségű szakasza zajlik napjainkban. Az időnként szemerkélő eső­ben, ám igen kellemes nyári időben sokan jöttek el a meg­nyitóra. A helyieken tűi leg­alább tíz országgyűlési képvi­selőt is felfedezhettek a jelen­lévők a péntek délelőtti meg­nyitó közönségének a soraiban. Az ünnepélyes aktus után a je­lenlévők megtekintették a kiál­lított tárgyakat, eszközöket. Volt itt olyan kiállító, aki csu­pán egy kis asztalkára pakol­ta ki termékeit, vagy még en­nél is kisebb helyet, egy asztal sarkát vette igénybe, aztán volt, aki több traktort állított ki jó nagy területen. Továbbá gyönyörködhettünk - a külön­féle intézkedések nyomán az egekbe felszökő árakkal rendel­kező - személygépkocsikban, avagy egy a várudvar egyik sarkában kialakított ízléses sziklakertben, melynek bizo­nyos részein víz csobogott. Ter­mészetesen, mivel mezőgazda- sági kiállításról volt szó szak­emberek megismerkedhettek a különféle vegyszerekkel, per­metezőgépekkel, borpalacko­zókkal és még ki tudja hányfé­le eszközzel, szerszámmal. Az első napon délután gya­korlati gépbemutatót is tartot­tak. A szombati nap a szakmai rendezvények napja volt, majd vasárnap délután négy' órakor bezárták az ötödik Hegyaljai Gazdanapok kapuit. Tudósítások - hazai tájakról jelenleg tíz tehenet gondoz, igen messze terjedő, jó hírrel.” {7. oldal) A TARTALOMBÓL A rendőrök munkájáról Tokajban 1989-től működik a rendőr­őrs. A bűnügyi felderítő munkát kez­detben a szerencsiek bűnügyeseivel kö­zösen végezték, majd három éve meg­kapták a teljes bűnügyi hatáskört. A múlt héten a tokaji képviselő-testület ülésén számolt be az őrs munkájáról a parancsnok. (2. oldal) Emlékező növények Egyesek régóta állítják, hogy a növé­nyek éreznek, megérzik, ha feszültség van körülöttük, de hogy emlékeznek... Ez utóbbi megállapítás, feltételezés bi­zonyára sokaknak új. írásunkból több olyan érdekességgel ismerkedhetnek meg, mely hol döbbenetét, hol pedig a tudomány mai állásának csodálatát, egyszersmind elismerését váltják ki be­lőlünk. (3. oldal) Az Itt-Hon orvosának tanácsai A ffontátvonulásoktól sokan és sokszor szenvednek. Az ilyenre érzékeny em­bereknél fokozódik a gyulladásos haj­lam, szaporább lesz a szívverés, emel­kedik a vérnyomás, érzékenyebbé vá­lik az idegrendszer. Sajnos, a közúti balesetek száma is emelkedő tenden­ciát mutat ilyenkor. Mit tegyünk fron­tátvonulásokkor? (4. oldal) Abszurd, groteszk Pálházán él egy mozgáskorlátozott em­ber, akinek életében a vigaszt a művé­szet, az irodalom nyújtja. Umhauser Ferenc súlyos ízületi betegségben szen­ved. E. Kovács Kálmán sárospataki ta­nár-író szerint írásai zseniális abszur- dak, groteszkek. Önéletrajzi írásából idézünk. (4. oldal) Válaszlevél Legyesbényéről Nemrégiben levelet közöltünk Legyes­bényéről, most megkaptuk a választ is. A polgármester asszony ismerteti a fa­lu dolgait. / (5. oldal) [ _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom