Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-27 / 149. szám

6 M Itt-Hon 1995. Június 27., Kedd Szeretettet köszöntjük MOLNÁR IS Sí s névnapja és 76. születésnapja alkalmából. Kívánunk neki jő egészséget és hosszú boldog életet. Sok szeretettel: keresztlánga és Ildi. ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARí)RSZÁG című napilapba (keretes, vagy apró), illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 66 6 200 Ft+áfa 1/ 4 a 12 400 Ft+áfa 1/ 2 a 24 300 Ft+áfa 1/ 1 a 48 600 Ft+áfa 2/ 2 a 49 250 Ft+áfa 2/ 1 66 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. é CT Kérésükre felkeressük Önöket! f HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 7MÁGS JMOSm sz l lftjrfú Júlia Sajóbámty Szeretettel köszönt születésnapodon és nagyon boldog, hosszú életet kíván: Húgod, gyermekeid é és unokáid * PAPÍRHULLADÉK FELVÁSÁRLÁSA SZÁLLÍTÁSSAL! Felszámolt irattári anyagok, nyomtatványok, újságok, leporellók, kartonok, nyomdai hulladékok stb. Információ: 06-20/424-969 1995. Június 27., Kedd Itt-Hon M 3 Az ipar, a közlekedés es a háztartások környezetszennyezése Miskolcon Miskolc (ÉM) - „Az ember a bioszféra része, s az egyetlen élőlény, mely tudatosan képes alakítani az élővilág és környe­zete közötti kölcsönhatásokat, megváltoztatni környezetét. A társadalom a természeti kör­nyezetből, a természeti környe­zettel él, és ennek a környezet­nek az állapota határozza meg életünk minőségét, befolyásol­ja egyéni és társadalmi környe­zetünket, egészségi állapo­tunkat.” Milyen mértékű a környe­zetszennyezés Miskolcon, és milyen megoldási lehetőségek vannak a csökkentésére? Erre a kérdésre keresik a választ e pályázat előkészítői. Ezek a he­lyi problémák sok esetben regi­onális, országos, sőt globális méreteket ölthetnek. Miskolc levegőszennyezett­sége közismerten az országos átlag feletti. Az ipari, közleke­dési és háztartásokból szárma­zó szennyezőanyag-koncentrá­ció, különösen a CO és a por esetében nagymértékű. A ma­gas koncentráció kialakulását a város kedvezőtlen földrajzi fekvése, a völgyben megszoru­ló levegő és az időjárási viszo­nyok befolyásolják. A jelentősebb ipari szeny- nyezők közül a Dimag Rt. kör­nyezetvédelmi tevékenységét emeli ki, az 1991-ben elkezdő­dött környezetvédelmi beruhá­zás a légszennyezés jelentős csökkentését eredményezte. A közlekedési légszennye­zés során CO, szénhidrogének, S02, NOx, korom és ólomvegyü­letek kerülnek a légtérbe, ennek révén a talajba és a felszíni, il­letve felszín alatti vizekbe. A személygépkocsi-állomány ugrásszerű növekedése az 1970-es években következett be, és a növekedés napjainkban is tart. Környezetvédelmi és biztonsági szempontból is ked­vezőtlen, hogy a gépkocsik kö­rülbelül 30 százaléka tíz évnél idősebb. Miskolcon 1992-ben 28 063 személygépkocsit je­gyeztek be. A káros emissziót növelik az autóbuszok, teher­szállító- és különleges célú gép­járművek és motorkerékpárok. A háztartásokból eredő lég­szennyezettség a fűtési rend­szerek korszerűtlenségéből ered. Káros mennyiségű a S02 és por-emisszió, a NOx és a ko­rom mértéke nem számottevő. A borsodi vízellátásban a karsztvizek a vízszükséglet 15-20 százalékát fedezik, a tér­ség vízigényét nagyobb részben a Sajó-Hernád kavicsterasz A pályázat szerzői: Buzsik Rita fürt, illetve partiszűrésű kútjai biztosítják. Ä karsztvizek, a ta­laj- és talajvíz tisztaságát nagy­mértékben veszélyezteti az, hogy a vezetékes vízellátás bő­vítésével nem járt együtt a szennyvízhálózat fejlesztése (közmű-olló). Miskolc „folyója”, a Szinva, amelyet a Garadna-patak és a Hámori-tó vize táplál. A Garad­na-patak a Dimag Rt. dolomit­bányájának meddőjét szállítja, a hordalék a Hámori-tóhoz ér­ve, a folyási sebesség lelassulá­sa következtében kiülepedik. Számos ipari üzem (Papírgyár, Kenyérgyár, Diósgyőri Édes­ipari Gyár, Digép, Dimag Rt.) használja ipán vízként a Szin- vát, de a szennyvíztisztítás, il­letve a recirkuláció eredménye­ként a kibocsátott szennyvíz minősége kielégítő. A közlekedési szennyvizek a benzinkúti, illetve autómosók­ból származnak, leginkább olaj- tartalmuk jelenthet veszélyt a vizekre. A háztartásokból eredő szennyvíz főként szerves anya­gokat, baktériumokat tartal­maz, járványügyi szempontból a legveszélyesebb. Miskolc zajhelyzetét elemez­ve megállapítható, hogy a vá­ros ipari üzemek közé telepí­tése eleve kizáija, hogy a lakos­ság ne szenvedjen zajterhelést. Sok esetben az újrahasznosító technológiák újabb környezet- szennyezést okoznak (például kohósalak feldolgozása). Az utólagos környezetvédelmi be­ruházások költségesek, szüksé­gesek lennének a korszerűbb technológiai megoldások és te­rületrendezési tervek. Egy új értékrend kialakítá­sa lenne célszerű, amely köz­pontjában a gazdasági haté­konyság, létminőség, környe­zetminőség szerepelne. és Tokár Ildikó Az iparban alapvető szem­pont kellene, hogy legyen a faj­lagos anyag- és energiacsök­kentés, a környezetkímélő tech­nológia, a meg nem újítható erőforrások (szén, ásványva­gyon) racionális használata. Ennek érdekében a kohászat­ban, magas szellemi értéktar­talmú nyersanyag- és energia- szegény termékek előállítására kell törekedni (speciális ötvö­zött acélok, precíziós öntvények stb.) Szükségesek a gazdasági ösztönzők is: adókedvezmé­nyek, hitelek, amortizációs idők csökkentése, bírságok emelése, és a bírságok visszaforgatása a termelésbe, környezetvédő technológiák megvalósítása. A közlekedésben a forgalom­ba kerülő új járműtípusok vizs­gálata folyamatosan történik, de hiányosságok vannak az „öregebb” autók vizsgálatánál. Korszerűbb járművek, forgalom- korlátozás lehetne a megoldás. A háztartásokban a korsze­rű, jó hatásfokú tüzelőberende­zések elterjedése nagymérték­ben csökkenthetné a levegő szennyezettségét. A zajszegény háztartási gépek forgalomba hozatalát, széles körben való használatát elősegítené, ha 0 százalékos adókulccsal kerül­nének forgalomba. A pályázat befejező gondolata: „Jól szervezett munkával környezetünk tisztaságát megőrizni, javítani, a bennünket körülvevő világot újjávarázsolni, emberibbé, szebbé és jobbá is' tenni nem elsősorban a törvény szigora, előírásai miatt kell, hanem belső szükségsze­rűségből.” * (A szerzők pályamun­kájukkal országos versenyen sikerrel szerepeltek.) HF.TT TFGY7F.T At ma Priska Tibor Ilyenkor ugyan máraz árpával érő kör­tét, meg a savanykás nyári almát kós­tolgatjuk, de kinek kedve van hozzá, vásárolhat a piacon szép, nagyra nőtt zöldalmát, meg vörhenyeset is. Darab­ját úgy 50-60 forintokért. Mondják, azért ennyi, mert messzi földön termet­tek, a fuvar is költség ugye meg ez, meg az. De aki valami mód' átmentette ez idáig, vagy kicsivel korábbi időkig a jo­natánt, az is 180 forintért kínálta, igaz, nem darabját, hanem kilóját. Száz- nyolcvanért. Mint a fóliás dinnyét. Mi­óta tanuljuk a piacgazdálkodást, egyre inkább tudjuk, hogy a kínálat-kereslet befolyásolja az árakat, ha kevés az al­ma. akkor drágább. Ha messziről hoz­zák akkor is. Mindezek tiszta, világos érvek, de mi­vel az ember gyarló, rögtön azt kérdi, hát akkor hol a mi almánk? Miért nem hozunk a világhírű szabolcsi almások­ból, vagy hol van például a nem ily nagy területű, de igencsak zamatos, tisztes mennyiséget adó fancsali almás terméke, meg a többi innen a közvet­len közelünkből. Ezeket tengeren sem kéne áthozni, re­pülőgép sem szükséges a szállításhoz. Hallottuk persze már, hogy a szabolcsi almásokat kivágták, mivel nem kellett a termés. Tényleg nem kellett? Ugyan­akkor meg azt is hallottuk, hogy Ukraj­nából szállítottak ide almát. Most a megfizethetetlenül drága izraeli alma kell? Arra van kereslet? Különös ez a pi­ac, az ember morfondírozik, méltat­lankodik és bizony nem mindent ért meg, nemigen fogja föl, mi miért van úgy, ahogyan van és miért nem más­ként. Hallottunk már eleget Hegyalján kivá­gott szőlőtőkékről, tudjuk, hogy hiva­talos szakembered?) tízezer forintot adtak biztatásul a tehenet levágó gaz­dáknak, most meg a svájci tejre, a fran­cia tejtermékek vásárlására beszélnek rá bennünket, ezeknek az összefüggé­seit, logikáját a döntést hozók nyilván értik. Az alma mindenesetre ott zöldéit, vagy piroslik most is a piaci standokon. Nemhogy nagyapánk, de még mond­juk 4-5 éve közülünk sem hitte volna el senki, hogy valaha az almát Magyar- országon darabra árulják. Ha valaki pár éve ezt mondja, háta há­ta mögött sokatmondóan összenéztek volna, kezüket megmozgatva a hom­lok előtt, hogy érthető legyen mit gon­dolnak. Mindez meg onnan merül föl e sorok írójában, hogy nemrég elhaladt a Mezőcsát és Ároktő közötti úton, ahol is az egykor, gyönyörűséges al­más egy részén, jókora területén ma csupán az üres földet látja. Gyü­mölccsel megrakott, gondozott alma­fák díszlettek itt nemrég. Hát ilyen ez a mi piacunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom